Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

Csütörtök, 1983. '"július 21. 3 NICARAGUA JAVASLATAI Ni vi rag ua több jelentős javaslatol tett a közep-amerikai válság politikai rendezése érdekében. A javaslatokat Dániel Ortega Saavedra, a nicaraguai kormányzó tanacs tagja ismertette kedden Leónban, a sandinista forradalom győzelmének 4. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen mondott beszédében. DZSEMAJEL WASHINGTONBAN Amin Dzsemajel libanoni államfő kedden Washingtonba érkezett, hogy országa helyzetéről tanácskozzon az amerikai vezetőkkel. Megérkezése után rövid megbeszélést folytatott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. INDOKÍNAI KÜLÜGYMINISZTEREK ÁLLÁSPONTJA Szerdán közleményt adtai: ki az indokínai országok külügyminisztereinek Phnom Penhben július 19—20-án megtartott hetedik értekezletéről. A dokumentum hangsúlyozza: Vietnam, Kambodzsa és Laosz támogatja a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országának békejavaslatait. RAKÉTÁK BEJRUTBAN Jobboldali terroristák rakétatámadást hajtottak végre szerdára virradóra a Valid Dzsumblatt vezette libanoni haladó szocialista párt nyugat-bejrúti központja ellen. Két személy megsebesült, és jelentós anyagi károk keletkeztek. A JKSZ KB ELNÖKSÉGENEK ÜLÉSE A hosszú távú gazdaságszilárdító program megteremti az ideológiai és politikai alapot minden jugoszláv számára ahhoz, hogy leküzdje a gazdasági nehézségeket, s a tartós társadalmi-gazdasági fejlődés javára tevékenykedjék — állapította meg kedd este a JKSZ Központi Bizottságának elnöksége. KADHAFI NYILATKOZATA Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője hajlandó Franciaországba utazni, vagy Francois Mitterrand elnököt Líbiában fogadni, hogy eloszlassák a félreértéseket, és fejleszszék a két ország kapcsolatait. MEGVAN A TETTES A múlt pénteki, hat halálos és 56 sebesült áldozatot követelő, orlyi repülőtéri merénylet elkövetője a továbbra is letartóztatásban levő 11 örmény származású terrorista között van — jelentette be Max Gallo kormányszóvivő szerdán. MESTERSÉGES FÖLDRENGÉSEK A földrengések tanulmányozását szolgáló kísérleti rendszert helyeztek üzembe szerdán Skopjében, a szeizmikus technológiai és szeiz mológiai intézetben. Tanácskozik a lengyel parlament ,,Nevelésen három dolgot értünk / r D Varsó (MTI) Varsóban szerda délelőtt megkezdte kétnapos ülését a lengyel parlament. A tanácskozás megnyitásakor Stanislaw Gucwa, a [ szejm elnöke közölte, hogy a I kormány amnesztiáról szóló j törvénytervezetet juttatott el I a szejmhez. Ennek megfelelően az eredetileg négy pontból álló napirendet kiegészítették, s úgy határozlak, hogy ezt a tervezetet az ülés csütörtöki napján vitatják majd meg. Első napirendi pontként a szeim megvitatta és szavazás útján elfogadta a Lengyel Népköztársaság alkotmányában végrehajtandó négy változtatást. Az első rögzíti az alaptörvényben a Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom (PRON) szerepét és helyét az ország politikai rendszerében. Kimondja, hogy a mozgalom világnézetre való tekintet nélkül nyitva áll minden, az erszag alkotmányát tiszteletben tartó állampolgár előtt. A második módosítás az eddiginél határozottabban fejezi ki a munkásosztály vezető szerepét, a munkás-paraszt szövetség erősítését, a dolgozóknak az állami, társadalmi és gazdasági ügyek intézésében való részvetelét. Az egyéni családi parasztgazdaságok tarlós jellegét rögzíti a harmadik módosítás. Végül az alkotmányban végrehajtott negyedik valtozlatás az állam belső és külső biztonságára vonaüiozó intézkedésekkel kapcsolatos. Kimondja, hogy külső veszély esetén elrendelhető a teljes mozgósítással járó hadiállapot, vagy a részleges mozgósítással járó szükségállapot. Belső politikai veszélyek vagy elemi csapás esetén a rendkívüli állapot alkalmazandó. A rendkívüli állapotot nemcsak az államtanács, hanem annak elnöke is elrendelheti. A módosítás ily módon világosan különválasztja a külső, illetve belső veszélyhelyzeteket. Annak idején, 1981. december 13-án éppen azért kellett a hadiállapot enyhébb fokozatát jelentő szükségállapotot bevezetni, mert a lengyel alkotmány akkor még riem ismert különbséget a küllő, illetve belső veszélyek esetén alkalmazandó jogi formulák között. Az alkotmány módosítását a szejm 363 szavazattal (egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett) fogadta el. Mezőgazdasági körkép Esőre szomjaznak a földek Valószínűleg sokáig fogunk emlékezni erre a nyarra. Régen volt ilyen súlyos aszaly. A sok évi átlagnál Kisteleken 204, Makón 109, Szegeden 136, Szentesen 135 milliméternyivel kevesebb csapadék hullott. A bajokat tetézte a május végi és júniusi, tulajdonképpen máig tartó és melegrekordokat hozó kánikulai hőség. Három héttel korábban kezdődött a kalászosok betakarítása, mint ahogyan az szokásos. Az őszi búza aratása Csongrád megyében az elmúlt hét közepén fejeződött be. A gazdaságok akkor kezdtek hozzá a rozs betakarításához. A legtöbb szövetkezetben most a szalmabálákat szállítják el a földekről és időszerű talajmunkákat végeznek. Harminc kombájn dolgozik azokban a megyékben. ahol még van aratnivaló ezekben a napokban. Ahogvan a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jelentése I igazolja, idén kedvezőbbek a tárolás lehetőségei. Nem lesz szükség szabadtéri raktározásra. Tizenöt helyen vettek át a búzát a termelőktől, nyolc atvevőhelyen éjszaka is. Most a legfontosabb föladat *a máso'dvetésekre való felkészülés és az öntözés megszervezése. Hiszen eddig csak 11 ezer hektárnyi termőföldet permetezett mesterséges eső, holott 23 ezer hektár öntözésére van lehetőség a megyében. A csapadékhiány egyébként és sajnálatosan kedvezőtlenül hatott a tavaszi • icapásokra, a takarmánynövényekre és a gyümölcsök fejlődésére is. Már egészen biztos, hogy Balástyán, Kisteleken, Nagymágocs és Arpádhalom környékén lesznek olyan kukoricások, amelyekben nem képződik cső. A szokatlanul nagy kánikula számlájára írható, hogy a gyümölcsök túl korán érnek. Ez két okból is kedvezőtlen; minőségük sokszor gyengébb, értékesítésük pedig nagyobb gondot okoz, mint máskor. A felmérések szerint a takarmánynövények hozamai alacsonyabbak lesznek a vártnál. A gazdaságokban ezért úgy tervezik, hogy a kukoricát fogják silozni. Amiben most szinte kivétel nélkül mindenütt reménykednek: beválik a Meteorológiai Intézet tegnap reggel közzé tett prognózisa, azaz hűvösebbre, csapadékosabbra fordul az idő. Ezekben a napokban ugyanis új mondás van születőben; jelesül az. hogy nemcsak a májusi eső ér aranyat, hanem talán az aranynál is többet érne a júliusi, ha volna. Somogyi Károly né felvétele Fekc'e por- és esőfelhők érkeztek tegnap délután Szeged fölé. szinte éjszakai sötétségbe borult a város. A nyári vihar ágakat tördelt le. de komolyabb károkat nem okozott de esőt sem hozott. Felvételünk fél hat órakor készült a Kossuth Lajos sugárúton, ahol egymást követték a hazafelé siető járművek M

arx Károly születésének 165. és halaiénak 100. évfordulója alkalmával számos tanulmány és cikk foglalkozik korszakalkotó munkásságával, a világ értelmes megváltoztatását szolgáló gondolataival. E helyen a neveléssel, a nevelőkkel, az ifjúsággal kapcsolatos néhány írása alapián villantjuk fel ezzel összefüggj meglátásainak töredékét. Amikor Marx neveléssel kapcsolatos gondolatait idézzük, egyet kell értenünk Makarenkóval, aki róla és Er.gelsről ezt írta: „ök nem szakértők, nem a neveléstudomány professzorai. A nevelésre vonatkozó kijelentéseik az emberiség magasrendű eszméit tartalmazzák, de nem tekinthetők gyakorlati neveléstudománynak. Tanításuk mély filozófiai tartalmát nem kiálthatjuk ki pedagógiai technikának, ők megalkották tudományunk metodológiáját és feladták nekünk a leckét." Marx pedagógiai gondolkodásának csírái fellelhetők az „Egy ifjú elmélkedései pályaválasztáskor" című írásában. Ez az írásbeli érettségi dolgozat még vallásosidealista vonásokat mutat, néhány megállapítása azonban érzékelteti a későbbi klasszikus gondolkodásának, magatartásának időtálló elemeit. „A hivatás megválasztásánál a fő szempont az emberiség javának a szolgálata és saját magunk tökéletesebbé válása. Ne higgyük, hogy e két érdek ellentétes egymással. hogy egyiknek meg kell semmisítenie a másikat. Az emberi természet olyan, hogy maga az ember csak úgy válhat tökéletesebbé. ha a társadalom jólétéért és tökéletesebbé válásáért munkálkodik. Ha valaki csak önmagáért dolgozik, lehet, hogy híres tudós, nagy bölcselő vagy kiváló költő lesz, sohasem válhat azonban igazán tökéletes, valóban nagy emberré." E gondolat a csak közösségben boldoguló egyén egyértelmű programja. A marxi pedagógia egyik vezérmotívuma a körülmények és a nevelés kölcsönhatásának megfogalmazása, amely napjainkig is időtálló, Marx előtt és azóta is találkozunk e két fontos tényező valamelyikének túlhangsúlyozásával. Marxnak a Tézisek Feuerbachról című írásában ez áll: „A körülmények megváltozásáról és a nevelésről szóló materialista tanítás megfeledkezik arról, hogy a körülményeket az emberek változtatják meg, és a nevelőt magát is nevelni kell. Ennélfogva a társadalmat el kell különítenie két részre — melyek egyike fölötte áll. A körülmények változtatásának és az emberi tevékenységnek vagy önmegváltoztatásnak egybeesését csak mint forradalmi gyakorlatot lehet felfogni és racionálisan megérteni." V

agyis a körülmény — bizonyos határokon belül — megváltoztatható az emberi cselekvés által, amely új feltétel visszahat magára az emberre. A marxi filozófia a világ értelmes megváltoztatásának programja. A szocialista társadalom lényegét tekintve alapvető céljának tartja a körülmények állandó tökéletesítését. és ennek érdekében a társadalom legszélesebb tömegének mozgósítását. E nagy munkában jelentős a nevelés növekvő. jelentőségének felismerése is. Marx nevelési programjának egyik fontos eleme ..minden gyermek nyilvános és ingyenes nevelése" vagv máshol „általános. ingyenes népnevelés" — mindez az egyház és az állam teljes elválasztása mellett. Felmerül a kérdés, hogyan kell ezt értelmezni, hiszen Marx korában az általános iskoláztatás csak burzsoá iskolában volt elképzelhető, amely pedig a gvermeket a munkásosztály forradalmi törekvései ellen neveli. Marx e követelése és egyben programja többféle célt szolgált. Szolgálta egyrészt a társadalmi műveltség emelésének igényét. Igaz ugyan, hogy a burzsoá iskola nem nevel forradalmi szellemben — sőt, ellentétesen —. de annál fontorabb. hogy az iskolázott tömeg jobbén felismeri a társadalmi összefüggéseket. vnlós érdekeit, a munkásmozgalom törekvéseinek lénvegé' A marxi tétel uevan-kkor polémia volt a proudhonisl ókkal. akik tagadták az egységes közoktatást. he'yette a nartik"láris. helvi oktatási Drayimat hirdették. De a marxi gondolat egyben távlati program is volt. hiszen szerzője számára nem lehetett kétséges, hogv az általános insvenes népnevelés, a demokratikus közoktatás csak a munkásosztály gvőz°ime után folyamatosan va'ósnl meg. Hasonlóképpen értelmezhettük Marx gondolatait a nevelés egves terülő telnek tnrtn.lroi feloszlásáról E szeri"' Nyelésen k + rom értünk: . . .. széll»ml testi nevelést. és technológiai kónzAst " A nevelés eme felosztása is való színű része a nem marxista, mindenek előtt proudhonista nézetekkel való vitának — amelynek kénviselői tagadták az általános és politechnikai képzés, valamint a testi nevelés szerepét — lényegét tekintve azonban a nevelés egészen újszerű megközelítése. A nevelés tartalma szempontjából nagyon lényeges Marxnak és Engelsnek A német ideológiában kifejtett álláspontja, amely szerint a történelemben „... minden fokon készen található.. . egy anyagi eredmény, a termelőerők egy összege, egy történelmileg megteremtett viszony a természethez és az egyének között egymáshoz. amelyét minden nemzedék az előtte járótól örököl: a termelőerőknek, tőkéknek és körülményeknek egv tömege, amelyet egyfelől az új nemzedék módosít ugyart, de amelv másfelől elő is írja az úi nemzedék életfeltételeit, és meghatározott fejlődését. sajátlagos jelleget ad neki. — hogv tehát a körülmények épp annyira alakítják az embereket, mint az emberek a körülményeket." A nemzedékek egymásutánjának ebben a folytató és újrakezdő. de mindenképpen társadalmilag meghatározott és cselekvő programjában lehet kijelölni a legáltalánosabban a marxizmus alapján nemcsak a nevelés, hanem az intézményes nevelő feladatát is. M

arx A tőke című művében foglalkozik a képzés és nevelés gazdasági összefüggéseivel is. „Az általános emberi természet olyan módosításához, hogy az ember egy bizonyos munkaágban ügyességre és készségre tegyen szert, hogy fejlett és specifikus munkaerővé legven, bizonyos képzés, illetve nevelés szükséges, s ez is nagyobb vagy kisebb összegű áruegyenértékbe kerül. Aszerint. hogy a munkaerőnek többé vagy kevésbé bonyolult jellege van, kiképzési költségei különbözők. Ezek a tanulási költségek — amelyek a közönséges munkaerőnél elenyészően csekélyek — a munkaerő termelésére fordított értékek köréhez számítanak..." A munkaerő felkészültsége termelési tényező, s ez különösen fontos a tudomány és a technika gvors ütemű fejlődése korában. Marx György megállapítása szerint is\ „Marx Károly az iskolát termelőüzemnek tekintette, a munkásosztály tagjait látta a tanítókban és a tanárokban is." Ez a szemlélet alapvető fontosságú mind a társadalmi termelés és a pedagógusok, mind a munkásosztály és a pedagógusok viszonylatában. Marx korában a pedagógusok döntő többsége az értelmiség proletariátusa volt. kis hányada a középpolgárság szintjén állt. Különösen a néptanítók helyzete mutatja. hogy az uralkodó osztály a gazdasági-társadalmi fejlődés követelményeinek kényszerítő hatására fejlesztette a népoktatást. A munkásmozgalom felismerte a reális vagy potenciális szövetségest a pedagógusokban, különös tekintettel a néptanítókra. A munkásmozgalom egyrészt bírálta az uralkodó osztály tanítópolitikáját, a tanítók egy részének iskolamesteri tevékenységét, másrészt küzdött a tanítók anyagi, szociális és társadalmi helyzetének javításáért és támogatta a polgári követeléseiket, amelyek gyakran objektíve egybeestek a munkásosztály törekvéseivel. A munkásmozgalom napi politikai követelései között nincs az értelmiségnek még egv csoportja, amely annyit szerepelne, mint a pedagógusok, különösen a néptanítók. , Marxot foglalkoztatta a munkaidő és a szabad idő viszonya, mint termelési-nevelési- önnevelési ténvező. Közgondolkodásunkban megszívlelendők idevonatkozó nézetei is. „A munkaidő megtakarítása egyenlő a szabad időnek, azaz az egyén teljes fejlődésére szolgáló időnek a gyarapításával, amely maga mint a legnagyobb termelőerő megint visszahat a munka termelőerejére. A szabad idő éppúgy pihenőidő. mint magasabb tevékenységre való idő." Ebből az is következik, hogy a szabad idő kulturált eltöltése egyenes folytatása a munkaidő kulturált eltöltésének. Nincs igazuk azoknak, akik a szabad időt egy teljesen önálló kategóriaként kezelik, s mint ilyent, elszakítják az élet valóságától. A munka melletti tanulás, az önképzés növtíívő része folyamatosan átkerül a mind nagyobb szabad idő programjába. Ez énpúgv sorolható a ..magasabb" tevékenységhez". mint a művészetekkel való ismerkedés, a szellemi kultúra mellett a .testkultúra ápolása. A szabad időben végzett munka — megfelelő tartalommal és értelemmel — éppúgy lehet a kultur'lt tevékenvség része, mint — értelmetlenül tülhaitva. és emberi, társadalmi érték nélkül — az emberi beszűkülés. egyoldalúvá válás tényezője. A meghatározó tendenciák folyamatos fejlődése nem független — egyebek között — novelömunkánk'ól sem. M ir' »yl 'ssrl lrnrwsotates Rondo'a. • •jl'rnlma'-'T-'), tovább-.1 t v. 1 T.. ; i m i-ásság 'ban került rrv gf gz.lmszá - — és indult el a megvalósulás útján a világ első szocializmust építő országában. Neveléstudományunk eddigi fejlődésének éppúgy a marxizmus—leninizmus eszmerendszere és metodikája volt az alapja, mint ahogy jövőbeni haladásunknak is meghatározója. Éppen ezért nélkülözhetetlen „konzultálni" a klasszikusokkal változó világnak új nevelési jelenségeinek és feladatainak vizsgálata során. KONCZ JÁNOS