Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

4 Szerda, 1983. július 20: Mit főz az üzemi szakács? Ebéd a munkahelyen Országos körkép: HajdúBihar es Somogy megyében az áilami vállalatok, hivatalok es intézmények dolgozóinak csaknem a fele a munkahelyén ebédel. Jelentős az üzemi konyhán étkezők aránya Csongrád (48.8 százalek), Békés (47.6 százalék), Zala (46,7 százalék) és BácsKiskun megyeben (46 százalék) is. A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezésére álló legfrissebb 6kála másik végén a 36 százalék körüli Borsod-Abaúj-Zemplén (!), Baranya, Győr-Sopron. Komarom megye, valamint a főváros található, Nógrád megye pedig a maga 32,1 Kzázalékával a sereghajtó. * Országosan a vállalatok, hivatalok, intézmények mintegy 3 millió 400 ezer dolgozójából 1 millió 430 ezer — azaz csaknem 42 százalék — kóstolja meg napjában legalább egyszer az üzemi szakács főztjét. Az utóbbi idóben évete egy-két százalékkal nő a munkahelyen étkezők száma. Az 1300 munkahelyi étterem egyharmadában a szomszédos kisebb üzemek, intézmények dolgozóinak is felszolgálják az ebédet, s körülbelül 40 százalékuknál harangszókor megjelennek az éthordós emberek is ... Mind többen felismerik tehát ennek a központilag biztosított ellátási formának az előnyeit. Egyre több az olyan üzemi étierem. munkahelyi étkeztetett vállaló vendéglő, ahol az étlapról lehet választani ét a Italában javul az ebéd minősége is. Annak ellenére, hogy az ipari üzemekben például ez év elején 13—13,50 forint volt átlagban egy-egy ebéd nyersanyagnormája. Ami nem sok. Ebből az összegből a könynyú fizikai munkát, vagy a szellemi munkát végzőknek ki lehetett „hozni'' az élettanilag szükseges és ajanlott ebédet. Belkereskedelmi es táplálkozástudományi szakemberek közös vizsgálódása szerint viszont a közepesen nehez fizikai munkát végzőknek 17, a nagyon nehéz fizikai munkát vegzőknek pedig 22,50 forintba került (volna) egy-egy ebed nyersanyaga. A 17 forint értékű „ideális" üzemi ebed például tíz napra szólóan 70 deka hu«t es hentesárut. 50 deka tejet és tejterméket, 4 tojást, 65 deka zsírt, lisztet es száraztésztát, 30 deka cukrot. 20 deka étolajat, margarint, 5 deka sertészsírt, 1,5 kiló burgonyát, 1,5 kiló zöldségét: és zöld főzeléket, 10 deka száraz hüvelyest és 1.20 kiló gyümölcsöt tételezett fel. Ezzel szemben a tapasztalatok azt bizonyították, hogy a zöldség-gyümölcs, a főzelékféle „hibádzott", a nyersanyagnormába, az anyagárba ezek csak a szükségesnél kisebb mennyiségben „fértek bele". * A vendéglátó vállalatoknak jobb a helyzetük, ugyanis nagykereskedelmi áron jutnak hozzá a nyersanyaghoz, szemben az üzemi konyhákkal, s ez átlagban körülbelül 10 százaléknyi előnyt jelent. Mindehhez nekik még hozzájön 20 százalékos árkiegészítés. A lényeg — s ezt igazolták a tapasztalatok —a munkahelyi étkezés a vendéglőben nem kerül többe sem a termelővállalatnak, sem a dolgozónak, viszont minőségben és választékban jobb. Minden bizonnyal főként ezekkel magyarázható, hogy a vendéglátás aránya az üzemi etkeztetesben az utóbbi időkben évről évre nő. s ma 60 szazalek körül van. Országosán e vonatkozásban is eleg nagy a szóródás. Míg Fejér megyeben az ipari és szellemi dolgozóknak tobb mint 71 százaléka fogyasztja el naponta üz.emi ebédjet a vendéglátás áltál üzemeltetett étteremben, vagy Veszp- bi növelését kívánták segírém megyeben 68,5 százaié- teni, s hasonló célból a SZOT ka. addig Somogyban csak és a Belkereskedelmi Mi43,5, s Békésben nem egé- nisztérium irányításával több szen 43 szazaléka. Sok he- más intézkedést készítenek lyütt az üzemek, hivatalok elő. Tervezik például — az idegenkednek a házon kívüli Országos Élelmezés- és Tápetkeztetéstöl, ha több gond- lálkozástudornányi Intézettel dal is jár, szívesebben meg- karöltve — az üzemi reggeoldják üzemen belül. lik és vacsorák tápanyagnorMásutt viszont a rendelke- mainak kidolgozását is. A jözésre álló lehelősegeket sem y° e.v el,ejen közreadjak az használjak ki teljes mérték- pzem .fkezes uj szakácsben! A meglevő munkahelyi k°"y Vbt'n aT,^y ,tobb mlnt konyhák és éttermek kapaci- ezer 100-100 adagra szatása ugyanis elvileg napja- ^"receptet tartalmaz A inkban is lehetővé tenné, lefit6bbi tobb mint huszeve hogy a dolgozók 60 százaléka 'leiftnt m®R;a mo8taal mar étkezzen (s nem csak 42 szá- S korszerű tápanyag-hasznozaléka). Vannak üzemi konyhák, ahol — okkal — nem csalogató a szakácsok főztje, s vannak hivatalok, ahol viszont a földszinti büfé az, ami vonz. Vannak, akiknek a néhány forintos térítés is számít, mások egészségügyi KI1CS biztos recept Érdekeltség és szabályozós a mezőgazdaságban Milyen legyen a mezőgaz- mutatókhoz kell-e kötni, vagy csak más módon. Kialakítádasagban a bér- és kereset- nagyobb mértékben kell a suknál gondosan ügyeltek arra, hogy valamennyi újonnan bevezetett szabályozási sítás és ízesítés előírásai szerint készült. Ezekben a hónapokban vezetik be országosan csaknem félszáz üzemi étteremben a diétás ételek felszolgálását. Néhány üzemi étkezőben már külön főznek a cukorbetegeknek, — diétás — okokból marad- szélesebb körben a kímélő étnak távol az üzemi étterem- rend és a könnyű diéta éltől. Es — egynémely válla- készítésével próbálkoznak lat. üzem, hivatal anyai le- . hetőségei is korlátozottak. Az év elejétől a vállalatok a A mozgó munkakörben és menürendszer rezsiköltséget a kis telephelyeken dolgozók függetleníthetik a jóléti alap- c-,™* / tói. (Ugyancsak költség- ellatasar* a SZOT es a nuként számolhatják el a vál- misztérium most egy olyan lalatok hozzájárulásukat az ®tkezési jegyrendszert kíván étlap szerinti étkezéshez, ha bevezetni, amely lehetővé az nem haladja meg az 5 fo- tenné, hogy a munkások, alrintot.) kalmazottak az ország bár* melyik melegkonyhás étterBzek a pénzügyi módost- móben hozzájuthatnának az tások az üzemi étkezésben ebédjükhöz, részt vevők arányának továb- Deregán Gábor Villamos távvezeték a föld alatt Szovjet villamossági szak- az intézetben kifejlesztett emberek uj, nagyfeszültségű különleges kisméretű keberendezést fejlesztettek ki. mencében besütik. A csatlaa kábelek lezárásához, illet- kozófejek besütéséhez kéve 110—220 kV-os műanyag- szült segédeszközök könyszabályozás? vállalati önállóságra támaszSzakmai körökben évek kodni. Az év közben kifizeóta parázs vita folyik erről fett munkabért kell-e meg- forma mértékrendszere össza kérdésről. A vélemények adóztatni, vagy csak az év hangban legyen a népgazdamind a mai napig a lehető vée't. esetleg együtt kell legnagyobb mértékben el- szabalyozni a jövedelmeket? térnek egymástól. Egy óo- A jövedelemnövekményben logban azohban nagyjából kell-e érdekeltté tenni egységes álláspont alakult üzemeket, vagy az egesz joki: a több irányú igényeket vedelemben ? egy típusú keresetszabáiyo- Már néhány felvetett kérdés is azt bizonyítja, hogy nincsenek biztos receptek, egyedül üdvözítő módszerek. A gazdaságpolitikai prioritások, függvényében, a közzással nem lehet kielégíteni. A mezőgazdasági nagyüzemek termelesi szerkezete, az ipari és mezőgazdasági tevékenység aránya, a munkaerő struktúrája, képzettségi szintje nagyon eltérő. E sok színű, formagazdag és csak sági terv előirányzataival. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy a kísérletezés az az üzemek számára sem kockázatmentes. Az ugyanis, hogv a szabályozás a bérkiáramlást összekapcsolja a teljesítményekkel. magában hordja annak veszélyét is, hogy teljesítménycsökkenés esetén csökkenni fog az üzem dolgozóinak a keresete. Ezért gazdasági szabályozó rend- az üzemek kiválasztásánál szer többi elemével összehangolva kell keresni a jobb vábbfejlődése a nyolcvanas évtized elején elodázhatatlanná tette a központi keresetszabályozás korszerűsítését. döntő szempont volt az önkéntesség. a tartósan eredményes gazdálkodás és a színvonalas számviteli munka. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemek tudtak a legjobban élni az új formák adta lehétőségekkel, amelyek már az átlagbér-szabályozás keretei között megtették az első lépényen szállíthatók, a működési folyamat ellenőrzését számítógép végzi. A kábelszerelők a csatlakozást közvetelenül a helyszínen végezhetik. A szakemberek véleménye szigetelésű kábelek csatlakozta tasahoz. A nagyvárosok egyik legégetőbb gondja a területhiány. Ebben nagymértékben ludasak a villamos távvezetékrendszerek, amelyek óriási területeket vesznek szerint ez az újdonság a igénvbe. A szakembereket legjobb megoldás a polietirnár régóta foglalkoztatja lén szigetelésű kábelek leezeknek a területeknek a zárasahoz es csatlakoztatafelszabadítása. sához. A módszer szabadalmi A - KI .... védelmet élvez az Egyesült A probléma megadását Allamokban ^ Jugoszláviaban. Jugoszlávia megvásánem másfél ezer gazdálkodó megoldást, vagy még inkább egységből álló ágazat to- a a nyolcvanas évek elején meg is kezdődött az útkeresés. A mezőgazdasági üzemek 80 százalékára ugyan továbbra , , is a bérszínvonal-szabályozás Egyes gazdaságokban pel- érvényes. De az is igaz, hogy daul (fokent, ahol nagyobb a fennmaradó 20 százalékhoz seket belső érdekeltségi rendaz ipari, vagy a szolgáltató tartozó üzemek kísérletkép- szerük tökéletesítésére. Ebtevékenységek részaránya) ^ a Pénzügyminisztérium több helyütt megvannak a m.d kötött munkatermelékenység növe- vagy páiyazat nyomán a lésének a feltételei S annak legkülönbözőbb típusú kereellenere, hogv altala a jöve- setszabályozási formákkal üzem belső munkaszervezési delein is növekedne, lassúbb próbálkozhatnak. Anélkül, megoldásai és érdekeltségi az előrelépés a lehetosegek- hogy ezekre részletesen ki- rendszere alkalmas a köznél, mert helyes törekvesei- fernék, annyit feltétlenül ponti keretszabályok befogaket nem, vagy csak nehezen meg kell jegyezni, hogy e dására, s az általa közvetítudják összeegyeztetni a köz- form(ik mindegyike azonos tett követelményrendszer toponti átlagbertipusu kereset- gazdasági követelményeket vábbadására. közvetít a nagyüzemeknek, bői máris látszik, hogy bármegállapodás, milyen új keresetszabályozás csak akkor hozhat az üzem számára előnyöket, ha az szabályozással. Hasonló helyzetben vannak azok a gazdaságok is. ahová jól felkészült, dinamikus vezetők kerülnek és viszonylag rövid idő alatt kijavítják a korábbi gazdálkodási hibákat. Az öröklött bérszínvonal korlátját azonban nem tudják áttörni. Nem kívánom tovább sorolni az átlagbér-szabályozás hátrányait, hiszen azok közismertek. Van viszont egy — jelenlegi gazdasági helyzetünkben — nem elhanyagolható népgazdasági előnyé is: vásáríóerő-kiáramlás leginkább ezzel a forma val tartható kézben. Erre persze rögtön kontRotns Károly Könnyebb gépjárművek Fontos gazdasági érdek Ívest rontja az energiáméra fűződne hozzá, hogv minél leget Energiamegtakarítás nagyobb számban szüléssé- azonban mindenképpen kinek kisebb tömegű, megfe- mutatható, lelően korrózióálló és cse- Nyugatnémet adatok sze_ kelyebb , fogyasztású sze- ffet 193p-ben átlag .3 kg mély- és haszonjárművek, műanvagol építettek be eev E kívánalmak megvalósító- személygépkocsiba. 1960-ban sámák fontos eszközei a t könnyűfémek és a műanva*azhaLblrk1' b°?.y„^.„Í8aZ: I Kök. Az alumínium fokozottabb alkalmazása a a Kábelgyártási össz-szóvetsegi Tudományos Kutató .. ,, , Intézet kutatói > dolgozták csatlakozófej gyártási ki. A fejlesztés eredmenve: licencét Is. Irina Kosztakova APN—KS de egyúttal visszafogja a teljesítményeket is. Ez pedig céljainkkal ellentétes. Kétségtelenül így van, de látni kell, hogy minden keresetszabályozás örök dilemmája : vásárlóerő-kiáramlást szabályozzon-e, vagy pedig ösztönözzön. A mindenkori gazdasági helyzet függvénye, hogy melyik élvezhet elsőbbséget. Könnyen belátható ugyanis, hogy az egyik követelmény behatárolja a másik érvényesüléséti További nyitott kérdés a szabályozással kapcsolatban, hogy a kereseteket központilag meghatározott fajlagos Szabadság kiadása munkahely-változtatáskor F. Gy. szegedi olvasónk nyi a régi munkahelyén aráaugusztus 1-től új munkál- nyosan megillette volna, a tatóhoz megy dolgozni, ahol többletet be kell számítani még nem tértek át az ötna- az új munkáltatótól járószapos munkahétre. Fizetettsza- badságba. A ki nem adott, "aptán évben 15 munkanap badságát eddig csak részben illetőleg a többletszabadság jjtápszabadsag táti ez minvette igénybe. Szeretné tud- napjainak számát a munka- den munkaviszonyban töltött speciálisan varrott, polieti lenből készült szintetikus szigetelésű nagyfeszültségű kábel. A kábelharisnya hőállósága fokozza a kábel áteresztőképességét, előállítása a korábbiaknál egyszerűbb és nem igényel olyan részletes üzemközbeni ellenőrzést, mint az olajtöltésű kábelek. Az új termék alkalmazásával lehetővé válik a nagyfeszültségű villamos energia föld alatti továbbítása. Sajnos, megfelelő hosszúságú kábel előállítása ma még nem áll rendelkezésre, ezért darabokból kell azt összeállítani. A kábelszakaszok csatlakoztatása bonyolult és munkaigényes folyamat. Az intézet szakemberei most elviekben is új kábellezárásí módszert dolgoztak ki. A csatlakoztató berendezés külsőleg egy gyerek, játékra, a pörgettyűre emlekeztet. Tulajdonképpen egy szigetelő persely, amelynek fő feladata az elektromos tér feszültségének olyan átrendezése, hogy a kábeléi- és a légvezetek közötti szakászon ne legyen energiaveszteség. A csatlakozófej különleges elektromos tulajdonságokkal bíró polietilén szalagból készül. A meghatározott feltekercselt saatágo* got vett igenybe, mmt ameny- teljesttesere hívtak be, vagy gepiar-í műveken kétségkívül csökkenti a jármű tömegét. s már 10 kg—ot. 1970-ben 40et. és HitiO-bam már a 100 kg-ot is elérte ez a menvnviség. És ezek a számok figyelmen kívül hasviák a szintetikus kaucsuk féléket es a műszálakat, amelvekböl kb. 50 kg található ma egy ezáltal kisebb lesz a tüzelő- személvautóban (40 kg kaua anvag-fogyasztás is. ugvan- csuik es 10 kg műszál). A teákkor megmarad a jármű herautóknál jóval nagyobb, korábbi hasznos terhelhető- bak az egves modellek köztt séee (sót. bizonyos esetekben különbségek, ezért egységes nő). Am nem szabad figyel- adatokkal itt nem szolgálhat men kívül hagyni — vélik a statisztika, annyi azonban egyes szakemberek —. hogy bizonyos, hogv ezeknél több az alumínium előállításához műanyagot használnak fel. jóval több energia szükséges, mint a személvgépkocsik mint a többi szerkezeti építésénél. Jó példa erre az anyagokéhoz, ami valame- a nyergesvontató, amelynek vezetőfülkéje túlnyomórészt sajtolt műanyagból készült, s a gyártás szerszámköltsége körülbelül egyötöde, mint a hagyományos, teljesen acélból készült vezetőfülkénél. A műanvag fülke legfőbb előnye hogv korrózióállóséga révén élettartama nagyobb. munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnt meg. A dolgozó részére minden ni, hogy niunkahely-változta- vállalói'igazolási lapra kell barom.fv után egy munkatás esetén hogyan kell kiad- feljegyezni. az évi fizetett szabadságot? Az évi szabadság kiadása, illetve elszámolása munka hely-változtatáskor függ, hogy a dolgozó felHa a dolgozó munkaviszonya év közben szűnik meg. de az új munkahelyére nem áthelyezés útján kerül, a ki nap pótszabadsággal egészül ki Az ötnapos munkahéttel dolgozók szabadságának kiszámításánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. nem adott szabadságot pénz- . . , , •, atto1 ben kell részére kifizetni. Ha aklknek a munka ido-beosztásuk szerint nincs mondás útján vagy áthelye- benként egy ^badnapjuk zesset kerul-e az u, mun- £zahad^got ^ett fgénybe, a szabadságot úgy kell ki-zéssel kerül-e az új mun káltiatóhoz. Abban az eset ben, ha a dolgozót év köz ben más munkáltatóhoz helyezik át, szabadságát a munkáltatótól kapja meg. Ez pedig azt je lenti , hogy a ki nem adott szabadságot az új (munkáltatónak kell kiadnia, ha a mint ami a munkáltatónál ámítani, hogy a munkatöltött időre az adott évben ™gzff ,al°! az at"aTX>s munkahétté! dolgozokkal azonos "te megillette volna, a különbö- .te:"*"'"1' ...t ket zetre járó átlagkeresetét a naptan ldöszakra mőntesultie azt te- munkabéréből le kell vonni. "" e illetőleg tartozását a munkavállalói igazolási lapra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dőljenek. Vagyis a háromheti alapszabadságot annak is meg kell kapnia, aki nem ötnapos munkahéttel dolgozik. Ez ' természetesen vonatkozik dolgozó már több szabadsá- gozót sorkatonai szolgálat a pótszabadságra is. Dr. X. M. Pécs középkori Bicaja Pécs egyik középkori utcájának maradványaira bukkantak a történelmi városközpontban; a Bem utcában új gázcsöveket fektetnek le és ennek közműárkában találtak rá a félezer éves útburkolatra. A Mecsekben bányászott mészkövekből rakták ki annak idején az utat. gondosan egymáshoz illesztve a szabálytalan formájú szikladarabokat. A középkori útépítők munkaját dicséri, hogy az útburkolat most is használható allapotban van. időközben azonban egyméternyi föld- es kőréteg került rá.