Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

Szombat, 1983. július 16. 145 Megkezdődött az uborkaszezon Nagy László felvétele Nem kell idézőjelbe tenni sz uborkaszezon szót, mert pontosan kifejezi a Szegedi Konzervgyárban most l'olyó munkákat. összesen 270 vagon uborkát várnak a termelőktől és dolgoznak föl savanyúságnak. A szegedi gyárban az Idei szezonban állították üzembe a holland gyártmányú Ef.lBE típusú töltőgépet, amely 5 kilogrammos (literes) üvegekbe zárja az uborkát. A korszerű berendezés zárólapján rajta a gumiszigetelő, s a zárást egv Aif?.-Pank gép végzi el igen nagy sebességgel. Percenként 50 üvegre kerül föl a tető, míg a régebbi berendezés legfeljebb percenként 15— 18 darab üveget zárt le. Terméstöbiilet kevesebb műtrágyával Az Alföld 21 mezőgazdasági üzemében, a búza betakarítását követően értékelték a Törőcsik-féle adaiekos mütrágyázási kísérleti eljárást. Az eredmények igen biztatóak. A korábbi gyakorlat szerint egy tonna búza előállításához általában 70—80 kiló műtrágyát szórtak ki, a szolnoki kutató főmérnök eljárása szerint ennek a mennyiségnek a fele is elegendő. A műtrágyához — egyelőre szabadalmi titokként kezelt — adalékanyagot kevernek, ezáltal a műtrágya minden dekája hasznosul a növény szamára. A találmány hasznát az idén tízezer hektáron vizsgálták, s megállapították, hogy a rendkívül aszályos időjárás ellenére is 14 szazaiékot meghaladó terméstöbbletet értev el. A töki Egyetértés Tsz-ben oéidául 8,2 mázsa, az abádszalóki Lenin Tszben majdnem 7 mázsa, a tóalmasi Lenin közös gazdaságban 68 mázsa volt a hektáronkénti terméstöbblet. A kísérletben részt vevő közös gazdaságok kevesebb I műtrágyával is .20 millió | forint értékű terméstöbbletet értek el. A kedvező ta| nasztalatok alapján a következő szezonban Szolnok 1 Pest, Békés és Csongrád ' megye területén már körülI belül 100 ezer hektáron al; kalmazzák a gazdaságos 1 műtrágyázási eljárást. Dilemmák — divatos jelszavak okán Kérdések házasu/ckhoz Mintegy négyezer tiatal pártol — a házasulók 6 százalékától — kérdezték meg az utóbbi egy évben a házassági tanácsadó szolgálatok: mikor és hol ismerték meg egymást? Hány . gyermeket szeretnének? Van-e megfelelő lakásuk? Szüleik segítik-e családalapításukat? A napokban befejeződött annak az országos reprezentatív vizsgálatnak az első szakasza. amelyet a Központi Statisztikai Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium szervezett hosszú távú vizsgálatsorozatának folytatásaként. A következő 15 esztendőben háromévenként újra megkérdezik ugyanezeKet a fiatalokat: megvalósultak-e terveik, elképzeléseik? Születtek-e gyermekeik? Életkörülményeik kedvezőek-e? E vizsgálatsorozatot 1966ban kezdték meg, miután az ötvenes évek második felétől egyre nagyobb mértekben csökkent a születések száma. A vizsgálat utan következő évtizedben a népesedéspolitikai határozatok, rendelkezések egész sora jelent meg. a többi közt jogszabály irta elő a gyermekgondozási segélyt. Időközben újra és újra felkeresték a korábban megkérdezett házaspárokat: miként alakult az anyagi helyzetük, születtek-e gyermekeik. Életútjukat csaknem 15 éven át, 1980-ig kísérték figyelemmel. A tapasztalatok szerint a népesedéspolitikai intézkedések bizonyos mértékig kedvezően befolyásolták a fiatalok életkörülményeit, a népesedési helyzetet. Amíg a fiatal párok kétharmada házassága kezdetén a szüleinél, rokonainál, isimerőseinel lakott. több mint 10 százaléka albérletbe kényszerült, s csak mintegy ötöde kezdte a közös életet önálló lakásban, addig házasságuk hatodik * evében több mint 7C, tizennegyedik évében 90 százalékának külön otthona volt. Lakhely, foglalkozás szerint különbözőek az önálló lakás megszerzésének lehetőségei A vidéki városokban élő házaspároknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy önálló lakáshoz jussanak, de ugyancsak ott a legnagyobb az albérlők aránya a házasság 15. évében. A fővárosban a legnehezebb az önálló lakás megteremtése, mégis az 1970-es évek kezdetétől itt növekszik a legnagyobb mértékben ennék üteme. Az itt élő házaspárok mintegy 87 százalékának volt saját lakása házasságának 16. évében. A mindkét nemzedékhez tartozó házaspárok 60 százaléka saját erőből letesitett lakást magának. Az önálló lakásban élő házaspároknak több a gyermeke, mint azoknak, akik családtagként élnek. Az 1960ban házasodott nők — a népessegpolitike.i hatarozatok hatására — házasságuk 14. évéig több gyermeket hoztak a világra, mint amennyit házasságkötésük előtt tervezlek. Kevesebben szültek két gyermeket, mint amennyien szerettek volna, viszont többen — terveiket túlhaladva — három-négy gyermeknek adtak életet. Ha elképzeléseik teljes mértékben megvalósulnak, akkor az 1986ban házasságot kötött nőknek átlag két gyermekük lesz a termékenysegi folyamat végén, vagyis összesen y százalékkal több, mint arnenynyit terveztek. Az 1974-ben házasodott nők házaséletük első hat évében több gyermeket szültek, mint az 1966-ban házasodottak ugyanannyi idő alatt, főleg az 1973-as népesedéspolitikai intézkedések ösztönző hatására. Többségük azonban 1980-ban kevesebb gyermeket kívánt, mint amennyit kezdetben tervezett. Az egy gyermeket kívánók aránya megkétszereződött, s a három gyermeket tervezőké 20 százalékról 13 százalékra csökkent. A születések jelenlegi es a következő ekekben várható száma tehát kevés a termeszetes reprodukcióhoz. Kiss Mihály többféleképpen előadhatta volna a DEFAG fűrészüzemének első félévi adatait. Mondhatta volna, hogy jelentősen növekedett a tőkés export. Egész évre 8 millió forint értékű konvertibilis kivitelt terveztek. Hat és fél milliót már az első félévben megvalósítottak belőle. Kommentár nélkül előadhatta volna, hogy ötmillióval több volt a termelés a tervezettnél januártól júliusig. Kiss Mihály azonban meditáló, tépelődő ember. Semmit nem mond, aminele az ellenkezőjét is végig ne gondolta volna. Gyakorlati ember: erre szorítja napi munkája. Mégsem afféle szemellenzős fatelepi gattor dirigens, hanem a gazdaságtudományban, az ágazat hazai és európai aktualitásaiban. némiképp talán kulisszatitkaiban is járatos vezető. — Tavaly a DEFAG Kiváló Vállalat lett. A fűrészüzemnek régen volt és talán , sokára lesz olyan rossz éve, I mint 1932 — fejtegeti. A j termelőüzemek nagyjából ' ugyanolyan eredményekre képesek egyik évben, mint 1 a másikban. A gazdasági I környezet lényegesen gyori sabban változik. Fölemelhet és sárba tiporhat azonos színvonalon dolgozó kollektívákat. — Hogyan? — Az alapanyag-ellátással. A piaci kereslettel. Az árakkal. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, — Igazodni kell! Alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez! — Kimondani, leírni nagyon könnyű. De megvalósítani? A rakodólap a legfontosabb exportcikkünk. Volt idő, amikor egyszerűen nem volt rá kereslet. Ha nincs igény, mihez alkalmazkodjunk? — És egy gyors profilváltás? Olyan cikkek, amire van igény ... — Ez nemcsak elhatározás kérdése. Adott a felszerelésünk, a technológiánk. Csak olyat csinálhatunk, amj ezzel megvalósítható. Mindenféle újhoz először befektetni kellene. És arra sincsenek eszközök. Ezek az általános gazdasági elvárások ném minden üzemre egyformán, és nem is ellentmondások nélkül érvéhyesülnek. — Például? — Elvárás ugye a tőkés export. Ugyancsak elvárás az anyagtakarékosság és a jó ' minőség. Elvárás továbbá. bár ez mostanában nem kapott nagy hangsúlyt, hogy gazdaságos legyen az export. Tegyük föl, nogy mutatkozik némi igény a raklapra. Ezt az árut minden országban a vasút szabványosítja. Ha van rá kereslet, elő sem veszik a szabványkönyvet. Ránéz a szakember, aki egy szemvillanással meg tudja ítélni, azt mondja, bírja a strapát, mehet. Ha már a szabványkönyvet keresgélik, régen rossz. Van abban miLlió előírás: hány centinként milyen görcs megengedett; hány és milyen szög legyen benne. Nekünk az alapanyag úgyis kevés: nem válogathatok benne. Min tehetünir: kiválogatjuk közüle a minőségileg megfelelőt. Máris vétejtünk az anyagkihozatala normák ellen. — Nem lehetne újítani valamif? — Benne van a szabványban, hogy 51 csavaros szög kell a raklapba. Lehet, hogy 49 is összetartaná, de megszámolják, és ha kevesebb, visszadobják. Van korszerű szögbelövő pisztolyunk, de csak olasz importszöggel működik. Olyat nem kapunk, szögelünk kalapáccsaL — Ez azt jelenti netán, hogy nem is lehet pontos mércével mérni? — Mindig az adott helyzethez kell viszonyítani. Optimális körülmények _ igén ritkán varinak. vegytiszta, egyértelmű döntéseket is ritkán lehet hozni. Igy persze sokkal könnyebben elmosódik a felelősség is. Azt hiszem, nálunk még mindig érvényesül az a régi, rossz beidegződés, hogy kampányszerűen és nem a maguk összetettségében foglalkoznak a dolgokkal. — Mondana példát? — Közismert, hogy ismét nagy súlyt kapott a magánerős lakásépítés. Mióta a nagyüzemi technológia általánossá vált. azóta sokkal kevesebb fát .használnak az építők. Nem kell az 3 tV mérdek állvány, zsaluzóányag, ami korábban. Erre a mennyiségre alltunk rá. A családiház-építés ismét fölfuttatta az igényeket. Ráadásul a tetőtér-beépítés a hagyományosnál jóval több faanyagot kíván. Importfenyő kevesebb jön be az országba, mint korábban. A következmény: hiányt Keresi a vevő a TÜZÉP-en. Azt mondják, azért nincs, mert mi nem szállítunk. Jön hozzánk, de hiába: ami be sém jön az országba, azt nem lehet földolgozni és eladni. — És helyettesíteni? — Csak minőségi engedmények árán. Megvetemedik, reped, hajlik, amivel helyettesíteni tudják. A mai árak mellett senki sem szívesen vásárol ilyet: csak 5 százalékkal olcsóbb, mint a ritkán kapható import. — Ezek az üzemvezető dilemmái. Mit tudnak mindebből a dolgozók? — Azt. hogy mennyit le* het keresni nálunk és menynyit másutt. És azt hogy mennyit kell dolgozni érte itt. és mennyit ott. Néhol goromba még a fűrészüzemi munka. Sok a segédmunkás, ehhez képest viszonylag jól fizetünk. Nem is csökkent a létszám, viszont hatalmas a fluktuáció. És a fiatalok ko/.t van a legtöbb vándorló; köztük vannak olyanok, akik a nevüket sem tudjak leírni, s még csak nem is szégyellik. A hosszú ideje nálunk dolgozó, szorgalmas, becsületes embereknek meg az lehet a dilemmájuk; megéri-e, valóban nekik kedveznek^e a mai körülmények? A beszélgetést itt abbahagytuk. Befejezni úgy hiszem nem is lehetett volna. Ezekkei a dilemmákkal a legtöbb helyen így vagy úgy sziembe kell nézni. Tanács István • Iszik a homok A 30—36 fokos melegben izzik a kiskunsági homok. Forróságára jellemző, hogy a déli órákban a tojás is megsülne benne. A hőségben perzselődnek a szántóföldi növények, a kukorica, a napraforgó, a gyümölcsfák, a szótő, töppednek a gyümölcsök és nem fejlődik a szőlőszem. A kertgazetaságokban minden eddiginel korábbi szürettel számolnák, mert már nemcsak az étkezési szőlők zsendülnek, ha. nem színeződnek a borszőlőfajták is. Sok millió forintot hoz a jobb technológia A Textilipari Dolgozók Szakszervezetén^ elnöksége keddi ülésen megvitatta a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat beszámolóját a gazdaságos anyag- és energiafelhasználásra tett intézkedések eredményeiről. A vállalat egyebek között olyan módszert dolgozott ki. amellyel a gyengébb minőségű pamutból kifogástalan minőségű fonalat tud készíteni. A korszerű technológiával — noha csak a múlt év közepén helyezték üzembe úi gépeket — már eddig 27 millió forintnyi alapanyagot takarítottak meg. és ezzel egyidejűleg növekedett mind a fonodái, mind a szövődéi termelékenység. A vállalat egv év alatt 16.4 millió forint értékű vegyszert takarított meg azzal. hogv újabb, olcsóbb festékbeszerzési lehetőségeket tárt fel. Bár a minőségi követelményekből nem engedtek, ma már alacsonyabb áron jutnak a szükséges festékekhez. Az anyagköltségek megtakarítása mellett jelentős eredményeket értek el az energiafelhasználás csökkentésében. egv év alatt 16 millió forintot takarítottak meg. Bizottságot hoztak létre, amely folyamatosan vizsgálja az anyag- és energiagazdálkodás további ésszerűsítésének. valamint a konvertibilis import helyettesítésének lehetőségeit. A vállalat a lehetőségeket figyelembe véve. erre az évre újabb hulladéknemesítő berendezés üzembe helyezésével, további vegvszerköltsée megtakarításával. importalapanyagok helyettesítésével, s az energiafelhasználás csökkentésével 40 millió forint megtakarítását tervezi. Az elnökség felhívta a figyelmet. hogv sok tartalék re i lik még az egves munkahelyeken az ésszerűbb munkaszervezésben. a technológiai utasítások szigorú betartásában. ami további veszteségforrásokat szüntethet meg. Magam sem tudom, miért vagyok úgy megütközve azon, hogy újabban kezest kell vinni az iparcikk-kölcsönzőbe. ha szőnyegtisztítót, üvegfúrót vagy parkettcsiszoló gépet akarok kölcsön venni. Azért nem nagyon értem magamat, mert mindezek meglehetősen drága gépek. 6 bizonyára kiszagulták már az alvilágban is. hogy potom kölcsönzési díjért hozzájuk lehet jutni lopott vagy hamis személyi igazolvánnyal is — és akkor a többi tiszta haszon. Jobb belátásra bír az is, hogy némely más magánvállalkozásunkhoz (nagyobb psszegű személyi hitel, árukölcsön stb.) is kezessel kell megjelennünk a pénzintézet színe előtt. Hát akkor miért is mérgelődöm? Csak azért, mert ezt véletlenül kell a kölcsönzőnek megtudnia. Odamegy, illendően, negyedórával zárás előtt, hogy egy esti műszakban elvégezhesse majd sajátkezűleg a komoly munkát, és közlik vele az új módit. Ha kocsival megy. még elfuthat valahová egy kezes után — ha gyalogszerrel, hát egy tervvel szegényebb lesz. Nem így szokta meg — nincs felkészülve az új „üzleti utasításra". A valódi baj tehát csak ennyi, hiszen becsületes embernek azért nem nehéz kezest felhajtani. Es még csak ki sem írják az új szokást a boltban! Egyúttal meg már azt is elpanaszolom, hogy előjegyzés pedig nincsen! Hiába kínálnám föl előre a kölcsönzési díjat, hiába vinnék előre kezest — olyan nincs, hogy hétfőn péntekre valamit leköthetnék! Megütközésem nem műlik tehát. Hiába győzködöm magam — már megint a gazemberekhez igazították az adminisztrációt! Pedig biztosan tudom, ők ezt az önvédelmi módszert is ki fogják, ki tudják majd játszani. Legfeljebb két igazolvánnyal. Sz. S. L A nagylengyeli olajmezo másodlagos művelése A kimerülőben levő nagylengyeli olajmezőn is kipróbálták. s a jelek szerint ott a vártnál is jobb eredménynyel tudják alkalmazni az úgynevezett másodlagos művelést. Az elsőként a dél-zalai olajmezőn alkalmazott módszer lényege ax, hogy gázt sajtolnak a föld mélyébe s az ilyen módon előidézett nyomás a bennrekedt olajai is felszínre hajtja. A sikeres kísérletek alapiján máris megkezdték a nagylengyel! olajmezó másodlagos művelésenek élőké; szításét.