Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

< 4 Kedd, 1983. július 19. Lakótelepi kálváriák* A DÉLTERV válasza ! Fűthető Szkíta tőr, kocsiabiak, jsmeretien bankjegytervek naptetó Különleges tárgyak a nemzeti múzeumban A Délmagyurország cikksorozatot közölt „Lakótelepi kálváriák" címmel, melyben többek között a Makkosháza varosrész lakóinak fűtési panaszait tárta föl. Hogy a kép teljesebb legyen, szeretnénk a témához néhány gondolatot hozzáfűzni, mivel a mi kollektívánk a vitatott létesítmények tervezője. A fűtőberendezés akkor teljesíti maradéktalanul feladatát, ha a lakásokban az előírás szerinti hőmérséklet — így a lakószobákban 20 Celsius-fok — van. Hogy ez a 20 fok elegendő-e a jó közérzethez vagy sem, azt nem a tervező hivatott eldönteni. Ez előírás, és az előírás alkotói nem véletlenül határozták meg éppen ezt az értéket. A vitának ehhez a részéhez csak annyi megjegyzést fűzünk, hogy a hőérzetben valóban nagy egyéni eltérések fordulhatnak elő. Ezeket azonban csak úgy lehetne figyelembe venni, ha lakásonként szabályozható és mérhető lenne a fűtési energiafogyasztás. Ennek megoldása bonyolult műszaki és jogi problémákat vet föl. Maga a mérés műszakilag megoldott központi fűtés esetében is, a műszerek azonban csak tőkés importból, jelenleg megengedhetetlenül sok devizáért lennének beszerezhetők. Bonyolult jogvitákat eredményezne az is, hogy a lakásokat elválasztó panelek nincsenek hőszigetelve, ezeken keresztül a hőmérséklet folyton kiegyenlítődne, gyakorlatilag az egyik lakó a másik lakását fűtené. E problémák miatt ez a megoldás jjg^enleg nincs napirenden. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat korábbi felmérése szerint az általa fűtött lakasok átlaghőmérséklete 23,6 Celsius-fok. Szeged városban 1 Celsius-fokos csökkenés energiaköltségekben tízmilliós nagyságrendű megtakarítást jelentene. Tipusgofid, hogy az épületek felső szintjein melegebb, ez alsókon hidegebb van az előírásnál a gravitációs légmozgás miatt. A korábbi fűtési rendszerek nehezen tudtak ehhez pazarlás nélkül alkalmazkodni, mert csak korlátozott mértékben lehetett őket szabályozni. Ezek nem csak szegedi, hanem országos problémák, s orszáROS méretekben kerestek a megoldást is, amelynek elvi resze 1980 végére megszületett. Az Építésügyi es Városfejlesztési Minisztérium 1980. október 1-től kötelezően előírta az úgynevezett Tipizált Rendszerű (TR) egycsöves fűtés alkalmazását az 5—11 szintes, ipari tömeggyártásban készülő épületeknél. Az új lakóépületeknél ugyanakkor kötelezővé tették a jó minőségű nyílászárók beépítését. Makkosháza fűtési tervei már a TRrendszer szerint készültek. Az új rendszer legnagyobb előnye, hogy beszabályozható, s beszabályozott állapotban nem fordulhat elő az egyik lakásnak a másik rovására való túlfűtése. Az épületek földszintjén minden felszálló vezetékre mérő. és szabályozószerelvényt építettek, amellyel be lehet állítani a terv szerinti fűtővíz tömegáramát. A tömegáram értékeit, valamint a mérő szabályozószelepének és a radiátorok szelepének állását számítógép határozza meg. Budapesten és Pécsett próbálták ki először az úi rendszert. Az első üzemi tapasztalatok birtokában kiderült. bizonvos dolgokat korrigálni kell. Az eredetilet; tervezett szivattvúk vízszállításának megnövelése vált szükségessé a evakorlatban. A tapasztalatokat 1982 májusában ismertették. Ez az időszak egybeesett Makkosháza építésével. A terv modos iius nem tervezői mulasztásból szármázott. A gyakorlati tapasztalatokra epuio módosítást utólag kellett. a dokumentációkhoz illeszteni : vállalatunk ezért nem adtu időben a beszabályozási terveket. A DÉLTERV egyébként mindent elkövetett, hogv a kiegészítés ne zavarja a Lakasátadások tervezett ütemét. A beszabályozási terveket soron kívül készítettük, személyesen jártunk el a Beruházási Vállalattal együtt az import szivattyúk beszerzése ügyében. A rendszert pontosan beszabályozni csak fűtési idtk. szakban leltet. A hidraulikus beszabályozást meg lehet ugyan áldani nyáron, az úgynevezett ..finom beszabályozást". amelynél már hőfokra állítják be a rendszert- csak a fűtési idényben lehet megejteni. A TR-rendszer újdonság volt a tervezőknek és a kivitelezőknek egyarant Hozzá kellett szokni, meg kellett tanulni s ez nem megy zökkenők nélküJL A cikksorozatban említett fűtési problémákat az okozta, hogv — a már előbb említett átmeneti időszakban — beszabálvozatlan épületekbe költöztek be a lakók. Az elégtelen fűtés miatt többen elállitgatták a földszinti szabályozó szelepeket ezáltal a helyzet tovább romlott. A TR-rendszer beszabályozott állapotában biztosítani képes, hogv a hőmérsékleti szórás 2 Celsius fokon belül legven. ehhez azonban feltétlenül szükséges a pontos beszabályozás, illetve annak fenntartása. A fűtési elégtelenség másik lehetséges oka kazánházi hiba. Különösen a közelmúltban gyakori volt, hogy egy sor alkatrész, részegység nem érkezett meg, vagy használhatatlannak bizonyult. A tervező nem tervez olyan kazánt, amelyben beomlik a samott, vagy két év után ki kell dobni a tönkrement hőcserélőt. Fútóművi hibák azonban az elmúlt télen viszonylag kevés panaszra adtak okoV A DÉLÉP vezérigazgatója említette válaszában az úgynevezett fregoli terveket. Valójában nem fregoli tervekről volt szó. de nagyobb odafigyelést igényelt a munkahelyi vezetőktől a velük való munka. Közös megegyezéssel készültek, azért, hogy ne kelljen mázsaszám gyártani az egyedi dokumentációkat. Egy-egy tipusépületnek olykor 40-nél is több változata lehet. A típusterv mellett mi külön kódon adtuk meg, hogy milyen tájolású az épület, milyen nyílászárókkal, milyen loggiával, végablakos vagy anélküli változatban, milyen Ö6szeépítési formában készüljön. Meggyőződésünk, hogy, aki ezt a kódot figyelmesen megnézte, különösebb megerőltetés nélkül eligazodott rajta. Mindenesetre a kivitelező kívánságára viszszaálltunk az egyedi dokumentációsa. Még egy ok, amiért gyakran kerül sor tervmódosításra. Az anyagellátás teljes mértékben tervezhetetlen. Egy közérthető példa; az A LBAPLAST-ablakok sokkal jobban zárnak, mint a korábban használt ÉPÉ A nyílászárók. De nem lehet mindig kapni. Pedig ez a fűtés beszabályozásához igen lényeges tudnivaló. Aztán: nem lehét mindig megkapni a tervezett radiátorokat, ilyenkor is módosítani kell a tervet Véleményünk szerint a TRrendszer elterjedésével csökken a lakókat jogosan boszszantó hibák száma. Bizonyos tervmódosításokat ezután sem tudunk elkerülni, ezeknek azonban nem szabad hosszan tartó fűtési elégtelenséget okozniuk. A lakók a maguk részéről egy módon járulhatnak hozzá a fűtési panaszok megszűnéséhez: ha nem nyúlnak a szabályozó szelepekhez. Tisztában vagyunk vele, hogy azoknak a lakóknak, akik az elmúlt télen fáztak, utólag sem jelent vigaszt hogy megtudják, milyen rendszerű lakásukban a fűtés, és hogy miért késett a beszabályozás. Mostanra elegendő tapasztalat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy bizton mondhassuk: Az elmúlt tél tapasztalatai nem ismétlődhetnek meg. A TR-rendszer pontosabb tervezést jobb kivitelezést és gondosabb üzemeltetést kíván az eddigieknél. Cserébe viszont energiatakarékos. egyenletesebb hőfokelosztást biztosító fűtést kapunk. Ez mindannyiunk érdeke. Molnár Ferenc termelési Igazgatóhelyettes Két járműüveg-újdonság gyártását kezdi meg még az idén a salgótarjáni síküveggyár. Szakemberei kidolgozták a fűthető kocsihátfalüveg gyártási eljárását, és elkészítették a mintadarabokat is. Ugyancsak elkészült a gépkocsiba utólag is felszerelhető nyitható-billenthető színes üvegnaptető prototípusa is. Ez utóbbi divatja mostanság terjed, amihez hozzájárul* hogy segítségével nyáron jobban szellőztethető, levegőztethető a gépkocsi utastere. Mindkét salgótarjáni üvegtermék egyben importot is helyettesít. (MTI) A közelmúltban több különleges tárgyhoz jutott a Magyar Nemzeti Múzeum. Hazánkban egyedülálló az időszámításunk előtti VI. századból származó szkíta vastőr. A 40 cent'meter hosszúságú tőr markolatát — a jellegzetes szkíta állatstílusú művészetnek megfej lelően sasfejekkel díszí-. tették. Hasonló tőrök eddig csak a Szovjetunió deli sztyeppvidékén voltak ismeretesek. Az első hazai szkíta tőrt a restaurátorok vették munkába. Sarkadon, földmunkák ' közben került napvilágra I egy 10 ceniméteres bronzi szobor, amelyet a felfedező a nemzeti múzeumnak ajándékozott. Az emberalakú szobor az időszámításunk előtti V. században készült, itthoni megtalálása arra enged következtetni, hogy már akkor is szoros kereskedelmi kapcsolat alakult ki Észak-Itáliával, mivel hasonló bronzszobrokra első sorban ott bukkantak. A numizmatikai gvűitemény legújabbkon pínztörténeti anyagát gazdagítja néhány banjegytervezet A 15 dokumentum 1926-ban készült, s azok a pengőrendszer bankiegveinek a szakemberek előtt edd'g ismeretlen tervpéldányai. (MTI) A gyermekmozgalom segítői Heten a ruhagyárból A felnövekvő generációért érzett felelősség tudatos társadalomépítő munkánk egyik legfontosabb eleme. E felelősségtől átijatott cselekvés, munka, jól nyomon követhető, bár egyáltalán nem látványos. Néha nagyon is prózai. A gyermekmozgalom segítői teszik „dolgukat": klubot építenek, takarítanak, hazaszeretetre nevelnek, tábort állítanak és bontal.nak ... Most, a nyári szü[ netben talán több idő van | rájuk figyelni. Nézem Kőrösiné naptárát. Szombathoz nagy betűkkel írta, disznósajt!, így felkiáltójellel. Talán a gyerek szereti? ígért valakinek? Erős, jókötésű asszony. Előnyös frizurával, ápolt körmökkel. A ruhagyárban tanulta ki a férfi szabó szakmát. (Ha maradt volna kereskedő, ott is megállná a nelyét.) Majd húsz éve dolgozik a gyárban. Ahogy mondja, végigjárta a szamárlétrát. Mostmár egyműszakos a szabászaton, irányít. Mozdít egyet az asztalán heverő papirokon, hátat fordít nekik, körbemutat a gépeken. — A kötősávokat, magyarul a nadrágkorcot szabják. Ott kettőbe hajtják az anyagot, amott vágják, itt kapja meg a ferdeséget. HAZASSAG Takács János és Tóth Mária, Nyilas László es Szetei Katalin, dr. Varga Mihály és Bárány Eva Izabella, Molnár Viktor László és dr. Jakab Ágnes, Kollár Tibor Sándor es Balog Ida Katalin, Glrhiny János és Németh Ágnes Ilona, Bódi József és Sas Györgyi, Virág Imre és Szrenka Erzsébet. Márton János és Len art Zsuzsanna. Páll Tibor László és Brunner Éva Gyöngyi, Csókást Zsolt István és Halasz Andrea, Fülöp András es Bálint Erzsébet, Szoboszlal Péter János és Domonkos Anikó, Bartos Péter es Faragó Gyöngyi Katalin, Báló István és Karasz Erika. Kövecs Tamás Laszlo és Mészáros Anikó Viola. Marsi Zoltán és Kapovits Ildikó Erzsébet. Szabó István es Kormányos Erika. Szirányi Gábor es Kovács Andrea, ökrös László és Czirok Ilona, Molnár István József es Magos! Gabriella Mária, Szendrényi Vilmos es Barna-Terenyl Katalin. Gudlcs János es dr. Jámbor Erzsébet, Tóth-Molngr Ferenc és Bíró Emese Anna házasságot kötöttek. SZULETES Patytk Jánosnak és Ocskó Borbálának Tímea, Ráez Laszlónuk és Király Irénnek Csaba, Mulatl Arpadnak es Gyóri Gabriellának Róbert, Kalapos János Gusztávnak es Kiss Ilona Martának Gergő. Novakov Józsefnek és Keresztesi Magdolna Piroskának Beata Magdolna, Tóth Györgynek es Benedek Emília Katalinnak György. Bán Lászlónak és Bognár Gizellának Henriett. Kosa Laszlónak és Dömök Ilona Évának Judit, Eichner Józsefnek és Papp Ibolya Erzsébetnek Zsolt, Kisteleki Palnak és Magony Ilonanak Szilvia Széko József Péternek es Tóth Katalinnak Tanias. Németh Istvánnak es Karolyi Erika Juditnak KorCsaládi események nél Sándor, Magyar Józsefnek és Kovács Erzsébetnek Csaba Zsolt, Arnold Tibornak és Gárgyán Mária Annának Anita, Daróczl Lászlónak és Jagodics Ilonának László, Orosz Mihálynak és Joó Ildikó Piroskának Mihály István, Bozsó Ferenc Józsefnek és Dobó Juliannának Ferenc, Jóljárt Sándornak és Becsei Mária Ilonának Tamás, Rozsnyai Istvánnak és Hédi Mária Rozáliának Erika, Kószó Bélának és Patyi Évának Norbert, dr. Meloelain Hasan Ali Mohamednek éa Perecz Erzsébetnek Mohamed, Szabó Istvánnak .es Lovas! Veronikának Réka, Ambrus Lászlónak és Bihal Évának Aliz, Szabó Istvánnak és Bllllnger Katalin Ilonának Katalin, Flaeh Tibornak és Révész Katalinnak Tibor, Szögi Andrásnak és Törzsök Rozáliának Mónika, Rostás Jánosnak és Tanács Erzsébet Teréziának Roland János, szoboszlal Bélának és Dobay Erzsébetnek Andrea, Kurucz Józsefnek es Sisak Margit Katalinnak József. Horváth Sándornak és Belovai Arankának Sándor. Nagyberivói-Boér Aron Belanak és Lengyel Olgának Akos Ernő, Szabó Imrének és Szabó Zsuzsannának Imre. Csaba Ernő Karolynak és Csóti Katalin Editnek Ernó László. Halasz Istvánnak es Matuszka Erzsébetnek Máté, Fodor Jánosnak és Deli Eva lrennek Krisztina Maria, Kószó Istvánnak és Jóíárt Ilonának Ildikó, Vass Imre Mihálynak és Tanács Irén Máriának Katalin, Módra Lászlónak és Jaksa Editnek Krisztián, Nagy Imrének és Szögi Judit Arankának Gábor, Talpat István Gábornek és Kremser Anna Máriának Vera Orsölya. Nagy Szabolcsnak és Herczeg Katalinnak Norbert, Nagy István Zsoltnak és Rucslna Nylna Pavlovnának Oxána, Márta Józsefnek és Sovány Évának Dániel Milán, Görög Lajos Mihálynak és Módra Piroska Katalinnak Ildikó Piroska nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Gabnai Sándor, Lajos Anna, Sári József, Gyugel Mihályné Túri Anna, Tasnádi Józsefné Vladiszlavlyev Mária, Fodor Lajos, Lakó Mihály, Csányl István, Kis Imréné Szonok Margit, Bartók Imréné Csordás Jolán. Rus'ai Istvánná Virág Gizella. Kovács Imréné Jenet Erzsébet, Ekmesz Péter, Párducz Illésné Sánta Ilona, Csala István, Ökrös János, Bartók Imre, Dani Józsefné Kószó Gizella, Kormányos Pál, Roslar Jánosné Juliász Etelka, Faragó István János, Timkó Györgyné Temesvári Margit, Póka Illésné Bata Mária, Szabó Ferencné Ráez Erzsébet, Barna Kálmánná Marótl Mária, Bánkuti Szilveszter, Sényei Arpádné Tápay Margit,, Víg Péterné Seres Piroska, Benczik Istvánná Niehold Margit, Kiss Menyhértné Lippai Etel Irén, Marosi Demeter. Bitó György. Gyulafehérvári István. Nagymihaly Szilveszterné Kovács Erzsébet, Hladek Ferencné Tóth Erzsébet. Beeza László. Huszta János. Balla Istvánné ördög Hona, Visky Marianna, Kovács Ferencné Vincze Maria, Vass Karoly. Bajódi Bela, Dubay József Aladár. Dudás Mihály. Bánfl Józsefné Takács Emília meghalt. Közvetlen eiőttünk egy új masina, a rimoldi cégtől vették. Most állítják be. Mesteri módon avat a mindenttudó gép titkaiba, majd abbahagyja; nem ezért jött, igaz? Igaz, nem ezért, de tetszik, ahogy magyaráz. Lassan megfontoltan, kemény esseket ejt. Oda kell figyelni. — Miért Piros rózsa.a nevük? — A brigád 1965-ben alakult. Én 1968-ban vettem át. Rajtunk maradt. Nem a név a fontos. — Sokan cserélődtek? — Igen, de nem hígultunk. Most heten vagyunk. Király Istvánné, 1959 óta van a gyárban, a nyomda részié, gen dolgozik. Aztán Szentpéteri Györgyné, Kádár N. Józsefné, Csik Lászlúné, ők ketten rögzítősök. farkas István csomagoló, Miskolczi Godfried. raktáros. Ö egész kisgyerekként, legalábbis én mondhatom ezt, szóval kicsiként került ide. Valamikor 15-en voltunk ... — Nincs utánpótlás? Töpreng, hogy is válaszoljon. Közben Királyné, Erzsike is bekapcsolódik a beszélgetésbe : — Mások a mai fiatalok, mint mi voltunk annak idején. Most mindenki rohan. Látom a kiszeseket. Csinálják, csinálgatják, de nem az igazi. Kőrösiné, Aranka bólogat. Visszaemlékezik. Nem éltek szűkösen, de a ruhára valót maga kereste: — Ma minden másképp van. Próbálkozunk a fiatalokkal. De nehéz! Okosak és szeretik a szabadságot. Hát látom ezeket a nyári munkavállaló diákokat! Megcsinálják, amit mond az ember, de valahogy nem érződik rajtuk a munkaszeretet. Hogy vigyázni a maséra, a gyáréra. — Elmondják ezt a Zalka iskolában? — Jól ismerjük már a tantestületet, 13 éve patronáljuk ezt az általánost. Mondjuk hát. Ott egyébként én jókat tapasztaltam. Tetszik például, hogy a konzervgyárban ledolgozott járandóságot „természetben" kérik. Aztán ha mennek táborozni, viszik az ennivalót. Ennyivel is kevesebbe kerül a szülőknek. A hulladékgyűjtésük Is eredményes. A tanárok érdeme biztosan. — Miben kér az iskola següséget?^ Mindketten rögtön 1978-at említik. Akkor épült meg a pinceklub. Rengeteg munka volt. így emlékeznek. Több száz párnát varrtak a székekre, ástak, gereblyéztek. Az avatón ott voltak a többi patronáló brigáddal együtt. Aranka meséli a Mikulásruha történetét: — Az iskolai ünnepségek, re mindig kölcsönözték. Egyszer ideszóltak telefonon, vennék az anyagot, megvarrnánk-e? Hogyne, mondtam, csálc szerezzenek mintát, mert sok mindent varrtunk már, de Mikulás-ruhát még nem. Kész lett. Azóta is az iskola szokta kölcsönadni másoknak. A brigád készíti minden évben a nyolcadikosok ballagó tarisznyáját. De sok diákot elballagtattak már! A közös kasszából jut a gyerekeknek is. Odaadják a tanároknak. vegyenek megfelelő játékokat vagy ami éppen szükséges. — A gyerekekkel miről szoktak beszélgetni? — Otthonról, iskoláról, a gvár munkájáról. Gyakran jönnek hozzánk — valaszol. ja Erzsike. Süttetünk itt a konyhán pogácsákat a kedvükért. Jaj, de éhesek! — olyankor. Beszélünk magunkról. a brigádról. l A brigádtagok nem egy rriűszakban dolgoznak. Váltáskor mindig találkoznak, így nem okoz különösebb gondot a szervezés. A brigádszellem — ehhez a kifejezéshez különösen ragaszkodnak — jó. Nem erőltetik az állandó együttlétet, csak olyankor töltenék közösen egy hétvégét, egy estét, amikor mindenkinek megfelel az időpont. Hagyomány, hogy telente beülnek egy este a Búbosba. Beszélgetnek. Mindenféléről, de a gyárról, a munkáról — akkor nem. Hogy elismerik-e munkájukat? Természetesen. A gazdaságit is meg a társadalmit Is. A fizetés lehetne több. de másért nem varnak honoráriumot. Azt mondják, (gy tartja valamennyi szocialista brigád. Legalábbis az a több mint 50, amelyet jól ismernek. A ruhagyáriakat. — Mutassam a naplónkat? — kérdi Aranka. — Köszönöm, ne. Értékesebbek a szavak, a gondolatok, maradandóbb élmény a személyes találkozás. meg ahogy búcsú után indulnak vissza helyükre. Behozzák a beszélgetessel éltöltött „veszteséget". Mag Edit