Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

Kedd, 1983. július 19. 5 ktptrv* Akár sci-fi... A Stúdió '83 nemrégiben egész műsoridejét a krimi és a sci-fi „védelmére" for­dította. Riportjaiban azt bi­zonygatták e műfajok hívei és művelői, hogy micsoda ostobaság valamiféle másod­rendű irodalommá degra­dálni. puszta tájékozatlan­ságból vagy éppen sznobé­riából a közkedvelt, széles körű olvasottságnak örvendő bűnügyi és tudományos­fantasztikus regényeket. So­rolták a „nagy embereket", sót, a nagy írókat, akik — úgymond — életük vége fe­lé méla undorral utasítot­ták vissza az úgynevezett komoly irodalmat, s felsza­badultan hódoltak a krimi­olvasás gyönyörűségeinek. Mindez igaz lehet, mert ahogyan létezik jó vers és rossz vers. nyilvánvalóan a krimi- és a sci-fi-irodalom világában is megkülönböz­tethetők jő és rossz művek. Nem annyira műfajok, mint inkább múértékek szem előtt tartásával értel­mes tehát válogatni. Mind­azonáltal sem a bűnügyi történetek, sem a fantasz­tikusak nem szorulnak ma­napság különösebb véde­lemre, és reklámra sem. Az emberek olvassák ezeket, ami egyáltalán nem baj. Gondunk akkor adódhat, ha csakis és kizárólag ezeket olvassák. (Az olvasásszocio­lógiai vizsgálatok aggodal­maskodásra bőven okot adó számokkal mutatják, hogy egyre többen lesznek a csak krimit olvasók, meg akik csak egyetlen folyóiratot ismernek, a Galaktikát. S persze azok is. akik évekig egyetlen egy könyvet sem olvasnak végig.) Mindezt azért bocsátom a szerdán vetített sci-firől való mondandóm elé, hogy ne legyen félreérthető: az Egymilliárd évvel a világ vége előtt című tévéjátékról jutott eszembe, milyen rosszul teszi a televízió, hogy nem készít a mostani­nál jóval több fantasztikus játékot. Ismétlem, nem va­gyok híve a mértéktelen sci-fi-fogyasztásnak. Mégis: minthogy tudjuk, tömegek igénylik a jövőbelátás ka­landját, a tévét meg ostro­molják a több s jobb szó­rakoztató programért, elég­gé érthetetlennek tűnik, miért oly csekély számúak e múfaj televíziós „átiratai". Annál inkább, mert a tévé­nek eszközei is lennének realizálni a fantasztikus írások vízióit, sajátos képi világukat. Még kevésbé in­dokolható az ódzkodás olyan művek esetén, mint a szer­dai, amely semmiféle külö­nös technikát, trükköt nem igényelt, hiszen, mint bár­mely színdarabban, beszél­gettek a szereplők — életük érthetetlen eseményeiről. A Sztrugatszkij-kisregény, melyből a sci-fi jeles ha­zai művelője és istápolója. Szentmihályi Szabó Péter írta forgatókönyvet, a fan­tasztikus műveknek ahhoz a csoportjához tartozik, me­lyek nyíltan a jelenünk iz­galmas problémáira keres­nek választ. Ez a hosszú cí­mű opusz például az embe­ri elme lehetőségeiről. a tudományos kutatás távla­tairól moralizált, optimista és pesszimista nézetek szem­besítésével. Végül — a szük­séges izgalomkeltés hatásos módszereiről sem feledkez­ve meg — kiderítette, hogy egymilliárd évünk van még a kérdés eldöntésére, elég idő ahhoz, hogy a tudomá­nyos előrehaladás megszál­lottjai „elszaporodjanak" és győzedelmeskedjenek. A konzekvenciáit tekintve kis­sé gyermeteg tévéjátékot mégis érdemes volt Félix Lászlónak megrendezni, hi­szen szórakoztató módon, kellemesen, korrekten irá­nyította figyelmünket olyan gondolatokra, amelyek fö­lött még moralizálni sem kár, amelyek érdemesek fi­gyelmünkre. * Ugyanezen a napon (sze­rencsére más időpontban) ment a 2. műsorban a kör­zeti stúdió Formakeresés cí­mű riportfilmje. A Dél-Al­föld iparművészeinek gond­jairól szólt a műsor (Kun Zsuzsanna rendezte, Kléner György fényképezte, Tandi Lajos írta. Olajos Csongor volt a riporter). Fordulatos, érdekes, izgalmas beszélge­tések sorából állt. néhol akár egy krimi vagy mint egy sci-fi... Az országostól nem különösebben eltérő helyzetképet a szavakkal is jól bánó iparművészek fes­tették. Bizony nemigen lát­tunk rózsaszíneket. Legin­kább Németh Éva (szőnye­geit szegedi kiállításokon csodálhattuk, de állítólag már áruházakban is megvá­sárolhatók) mondatai ko­pogtak kemény őszinteség­gel arról, hogy miért iu­xus nálunk az ízlés, miért az ízléstelenek (mármint a rossz ízlésűek) a divatdiktá­torok, s miért, hogy a fő­nöki dilettantizmus kivéd­hetetlen. következésképpen fecsérlődik folyvást a szel­lemi tőkénk. A körzeti stúdió ..beszél­getős" műsorai újabban igen „tévészerúek", mert gondo­latgazdagok, érdekes és fon­tos témákról szólnak. Ez a mostani még a műsorkészí­tés következetességéről és koncepciózusságáról is ta­núskodik. hiszen megelőzte két másik adás, a naiv mű­vészetről és a régió művész­telepeiről szólók. Ilyenfor­mán nagyjából föltérképez­ték a Dél-Alföld képző- és iparművészeti éleiét. Sulyok Erzsébet Emberi dolgok és fájdalmak James Jones írla a Most és mindörökké bein. hoev a fizikai fájdalom olyan, mint a hideg víz: az ember, mi­kor előszór beledugja a ke­zet vagy a lábát, elviselhe­tetlennek érzi. ám rájön, meg kell merülni benne, el­szántán és könyörtelenül. S rövid idő múltán már nem is annyira rettenetes. (Rela­tíve persze.) Emberi dolog. A fizikai fájdalom, tud­juk. önmagában hordozza igazolását, öncél tehát, s a gyötrelmet, a kínt elviselni nemcsak embert próbáló, ön­fegyelmet mérő. keménysé­get minősítő feladat, de egy­ben talán a legszebb harci föladvánv is azoknak, akik arra tetteik esküt hegy leg­jobb tudásuk szerint enyhít­sék emberi fajtánk szenve­déseit. Az ötvenéves férfinak két évig annyira fáit a keze és a lába. mintha égett volna. Sem járni, sem aludni nem tudott már. s ..már ki volt nézve a fa. amire fölakasz­tom magam". Egv nő 86 ki­lóról 52-re fogvott. még ak­kor is zokog, amikor fái­dalmait a mikrofonba fölidé­zi. Nyolcvanegy éves öreg­ember reszketeg hangon me­séli. sok mindent kibírt éle­tében. de az a mell- és hátfájdalom... Ki ne is­merné a helyzetet, akár csak mondjuk, egv íegvszerú", ám borzalmasságában szin­te semmihez sem mérhető fogfájás ürügyén: illetékes helyen ió esetben megnyug­tató szavak, némi. ugyan­csak átmenetien ható fáida­lomcsillaDÍtó — az ember pedig örökkévalóságnak érzi gyötrelmét. Emberi dolog. Azután a múlt héten, ked­den este a Kossuth adón a jól ismert orvosi-tudomá­nyos műsorkészítő. Éke Ká­roly szerkesztősével és veze­tésével elhangzott egv mű­sor. Tudomány és gyakorlat volt a címe — és Szegeden készüli Másfél évtizedes ku­tatás eredményeként a SZO­TE anatómiai intézetében és az ideg- es elmekórtani kli­nikán dr. Csillik Bertalan professzor, dr. Knyhár Er­zsébet. dr. Szűcs Attila és dr. Szilárd János (a műsor szakértőd is egyben) beszá­moltak arról: rájöttek, hogy bizonyos anyagok megszün­tetik a központi idegrend­szer fájdalomérzetét. meg­akadályozván a gerincvelő­ben az idegsejtek felé hala­dó. úgynevezett axonáram­lást. Az anyagot a bőrön ke­resztül nem injekcióval, ha­nem egv igen egyszerű, fái­dalommente® eljárással jut­tatják a szervezetbe., s ed­dig 150 betegnél volt tapasz­talható meglepően jó ered­mény. Megszólalt a csany­telekd körzeti orvos is. mondván, természetesen a körzetekben is fel akarják használni ezt az új anvagot. Csillik professzor beszélt a fizikai fáidalom két alaptí­pusáról. továbbá, hogv óriá­si nemzetközi együttműkö­déssel. illetve a szegedi társ­intezetek maximális segítsé­gével iött létre ez a — te­gyük hozzá. sürgősen! — szenzációs szegedi kutatási eredmény. Mondhatnánk, a részletek voltaképpen nem túl érde­kesek. ráadásul terjedelmi akadályok is szerepet ját­szanak. Mégsem .árt tudni: ezek az emberek gvakran napi 16 órát dolgoztak. Mos­tanság pedig Indiából, dús­gazdag maharadzsától kap­nak levelet, mint a mesé­ben. ki könyörög, jöiienek. hozzák, pénz nem számít. „Egyelőre kapacitás hiányá­ban nincs mód arra. hogy SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Pedagógiai Nyár! Egye­tem az MTA újszegedi bio­lógiai központjában. Meg­nyitó ma délelőtt 9 óra­kor. Előadások A magyar neveléstudomány helyzeté­ről és feladatairól 10 órá­tól. Schéner Mihály festmé­nyei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban, augusztus 10-ig. A kiállítást ma este 7 órakor nyitja meg Dér Endre író. Vankóné Dudás Juli nép­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban, augusztus 20-ig. Sziivitszky Margit tex­tilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállí­tása a Bartók Béla Mű­velődési Központ nagyter­mében, augusztus 2-ig. Mónus Sándor fazekas, népi iparművésznek, a nép­művészet mesterének mun­kái a SZOTE Dóm téri ok­tatási intézetében, július 27-ig. I Az Opteam tervezőcso­port és Scholtz Imre bel­sőépítész kiállítása a Gu­lácsy-teremben, július 23­ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Rippl-Rónay József alkotásai; Lucs-kép­gyűjtemény; Hunok, ava­rok, magyarok; Buday György-szoba; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Csongrád me­gye gyógyszerészeiének múltjából. Szeged múltja, jelene, Jö­vője — várostörténeti kiál­lítás a várkertben. Ifj. Lcle József néprajzi gyűjteménye, Szeged-Tápé, Vártó u. 4. Befejeződtek a folklórbemutatók szélesebb körben terjesszük az új eljárást." Dr. Szilárd János azt mondta, ez az eredmény talán.talán meg­érdemelné. hogy megfelelő körülmények között folytas­sák a kísérleteket, tökélete­sítvén a gyógymódot. Jelen­leg a klinika szövettani la­boratóriumának előterében, az alagsorban juthatnak hoz­zá — persze, nem csoda­szerről van szó. tehát nem mindenki, mindenféle fájda­lommal — a szerencsések ahhoz, ami a legtöbb, amit boldogságban az orvosa hi­vatás nemessége az embe­reknek ad hát. Nem e sorok íróiának föladata megállapítani, mi­lyen stádiumban van jelen­leg a dolog, s mekkora elő­relépés született — büszkén mondhatjuk: éppen Szege­den! — az emberi szenvedés csökkentésében. A nagy dol­gok sorsa, ismerjük, gyak­ran szinte szükségszerűen fenti, kommentárt egyálta­lán nem kívánó anomáliák­kal is terhelt. Ez is emberi dolog, akárcsak a fizikai fái- | dalom annak elviselése és megszüntetése. Csak' éppen egv kissé másféle előjellel És másfajta fájdalmat okoz­va. Domonkos László A közönségdíj átadásával vasárnap befejeződött az Idei néptáncfesztivál folklór­estjeinek sora. Az első. a pénteki bemutató szereplői közül a szovjet vendégek, a Baskír Nemzeti Táncegyüt­tes szerezte meg a közönség díját a faragott tükröt. A második estén a perniki Bá­nyász Táncegyüttes, a fesz­tivál bolgár résztvevői kap­ták a legtöbb szavazatot a vasárnapi bemutatón pedig a íócizi Poltex együttes tet­szett legjobban a nézőknek. A fesztivál folklórbemuta­tóin versenyző három ma­gvar együttesre külön sza­vazott a közönség: a Vasas, a Kohász és a Bihari együt­tes közül kellett választani — s a Bihari kiválasztatott. Az idei fesztiválon aligha­nem a legmaradandóbb él­ményt adta a nézőknek a HVDSZ Bihari János Tánc­együttese. Jól ismerjük már Nóvák Ferenc kitűnő csapa­tát hiszen a kezdetektől rendszeresen, sikerrel szere­pelnek a szegedi találkozón, melynek minden létező ki­tüntetését elnyerték eddig, a közönségdíjtól a nagydíjig. Ám — szerencsére — nem ülnek a babérokon. Igaz, a csoport ugyancsak megfiata­lodott. s a mostani tánco­sok nyilván úi sikerekre vágynak. Mindenesetre ténv: folklórműsoruk változatla­nul igen értékes. előadás­módjuk magas színvonalú. Foltin Jolán és Novak Fe­renc koreográfiáit mutatták be vasárnap, a fesztivál új­szegedi estjeinek méltó zá­rásaként. A gonddal szer­kesztett, változatos program­ban a magvar néptánciskola és -pedagógia összes eré­nyei és értékei csillogtak A koreográfiák a hagyománv­húség és a táncalkotói szu­verenitás sikeres egyeztetési lehetőségeiről tettek bizony­ságot. az előadásmód pe­dig stílusismeretről, a tánc­nyelv kiváló elsajátításáról, a korszerű színpadi hatáskel­tés eszközeinek ió érzékű használatáról. Simái Edit és Szögi Csaba párosa az Ugrós c írrgi Foltin-múben „fölléptette" a ió ízű hu­mort. amit ezen a fesztivá­lon az utolsó pillanatig nél­külöztünk. A Rábaközi dus. a Novák-koreográfia hibát­lan és fölszabadult, a tánc örömét sugárzó előadása — ez a fesztú ál finálé — so­káig emlékezetes marad. Még egv szó a másik ha­zái együttesről, a dunaújvá­rosiakról. Azok a szegedi Bolgár nemzeti táncok a múzeum előtt A közönségdíjas hazai együttes: a Bihari Új fasebkezelő Üj. hatásos fasebkezelö anyag gyártását kezdték meg a celldömölki Sághegv­alja Termelőszövetkezetben. A Cellsect cid néven forga­lomba kerülő vegyszer egv. szerre rovar- és gombaölő, a ía kergenek rétegeiben is elpusztítja a lárvákat. A nö­vényvédő szer egyik váltó- j zata — a Cellsect vad — vadriasztót is tartalmaz. Fia­tal ültetvények, fák ágainak és tör zsének kezelésére, vad­rágás elleni védelmére szol­gál. nézők, a'-ik most ismerked­teu velük, kellemes megle­petéssel vehették tudomásul: a legjobbak mellé sorako­zott föl a 20 éve működő együttes. Vezetőik, Neu­wirth Annamária és Szögi Csaba, úgv tűnik, kitűnő munkát végeztek. A két utolsó újszegedi est külföldi szereplői közül az isztambuli Dernegi Tánc­együttes érdekes kuriozitá­sokat, a bolgár Bányász Táncegyüttes a köztudottan gazdag folklóranvagából igen ió színvonalon előadott csokrot adott, a közönségnek Bár a bulgáriai vendégek teljesítménye kívánkozik az élre, a két estén kellemes, korrekt bemutatókat láttunk a csehszlovákiai, az NDK­beli, a francia és a lengyel csoporttól is. A három folklórnapon a színpadi bemutatók után hangulatom barátsági estek voltak a Vigadóban. E haj­nalokig tartó táncházi mu­latságok nagyszerű alkalmak a táncnyelven való. megér­tési nehézségek nélküli né­pek közötti „beszélgetésre". A fölszabadultan táncoló fi­atalokat nézve az a benyo­mása támadt az embernek, hogy alighanem a .Víaadó­beli esteken valósulnak meg igazan a fesztivál széb céljai. Örömmel láttuk, hogv a vendéglátó három szegedi együttes tagjai a színpadon is. a Vígadó-beli játékos­hallgatólagos táncvetélke­dökben is derekasan helyt­álltak, emelték a szegedi néptánckultúra rangját. * A Hegyen-völgyön lako­dalom g'raű kétrészes tánc­iá' 23-i szabadtéri bemu­tatóiára természetec"n rég­óta készülődnek a hazai osvüttesek. A fesztivál kül­földi résztvevői is bekapcso­lódtak már a munkába, de valamennyi szereplő táncos­sal tegnap, hétfőn próbált először Nóvák Ferenc ren­dező-koreográfus. Ma ked­den este és csütörtökön a nagyszínpadon, a dóm előtt folytatták a munkát. Köz­ben, szerdán, a külföldiek Csongrád megvei szereplé­seket bonyolítanak le pénte­ken pedig más megvékbe is e' ' ogatnak Szombaton délután lesz még egv nem­zeti nap. tánc a múzeumnál es az Árpád téren. Este: Heoven-völgvön lakodalom. 800 táncossal. a domszínDa­don. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents