Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

Szombat, 1983. július 16. 3 Az alföldi kőolajkutatók Vizet fakasztanak Tunéziában Vasárnap útnak Indították Szolnokról Tunéziába az al­földi kőolajkutatók berende­zesei nek első szállítmányát, azt a két fúrótornyot, ame­lyet a Szahara szélén állíta­nak fel, hogy vizet fakassza­nak a száraz termőföld'meg­hódításához. A több tucat kocsiból álló karaván Auszt­rián keresztül érkezik Olasz­országba. Genovába, ahonnan hajón foivtatja útját az afri­kai partokig. A magyar olajkutatók töb­bek között francia, NSZK­beli, belga, svájci cégeket megelőzve nyerték meg a ver. senytárgyalást, és a szolnoki vállalat szakemberei öt, egyenként 1200 méter mély­ségű, nagy átmérőjű, és öt kisebb mélységű vízkutat fúrnak 15 hónap alatt. Mun­kájuk értéke eléri a három és fél millió dollárt. Rövi­desen útnak indul a másik szállítmány is. s ezzel tart az 50 olajbányász, aki Gabes kikötővárosban telepedik majd le és onnan indul na­ponta a 45—50 kilométerre fekvő fúrási pontokhoz. A munkákat szeptember elején kezdik meg. Kitüntetések A KISZ Központi Bizott­i ságának intézőbizottsága — a KISZ KB megbízásából — | a Nicaraguában járt ifjúsági i brigád vezetőjének és két. j tagjának, a nicaraguai gyógy­pedagógiai oktatás újjászer­i vezéséhez nyújtott segnségü­! kért a ket ország ifjúsági | szervezetei közötti baráti j kapcsolatok elmélyítéséért í végzett kiemelkedő munká­jukért kitüntetéseket ado­mányozott. Kelédi Gábor, a siketek általános iskolája tanára a K7SZ Érdemérmet, Halász Tünde, a Fogócska utcai kisegítő iskola tanára és Kemény Magdolna, a siketek általános iskolája ta­nára az Ifjúságért Érdemér­met kapta. A kitüntetéseket Fejti György, a KISZ KB el­ső titkára hétfőn adta át a KISZ székházában. tormeTésirányító? Bizottság a koordinálásra Sok éves. sőt évtizedes gond Magyarországon, hogy nem kielégítő az információ­áramlás, hogy a jobb kéz sokszor nem tudja, mit is csinál a hal. Igy van ez pél­dául az újításokkal, amik legtöbbször kapun belül ma­radnak. Hiába születik vala­hol egy-egy jó megoldás, a többi, hasonló vállalatnál nem tudnak róla, így hát nem is alkalmazhatják. A ki­vételek jobbára csak erősí­tik a szabályt. Pedig hát szinte sosem volt akkora je­lentősége a műszaki kutatá­soknak, fejlesztéseknek, a megszületett eredmények mi­nél szélesebb körű és gyor­sabb alkalmazásának, mint manapság, amikor a piaco­kon valóban csak a legjobb, a „legtöbbet tudó", s vi­sz.onylag olcsó termékeket'le­het eladni. Ehhez pedig, a versenyképességhez nélkülöz­hetetlen az intenzív és folya­matos kutatás-fejlesztés. S nélkülözhetetlen az is, hogy a megszületett eredményeket a lehető leggyorsabban al­kalmazzák is a gyakorlatban. Műszaki kutató-fejlesztő munka a megyen belül vi­szonylag szerépyebb mére­tekben folyik.- Műszaki kuta­tásokról lényegében alig be­szélhetünk, inkább csak mű­szaki fejlesztésről, amit a vallalatok részint saját erő­ből, saját szellemi kapacitá­sukra támaszkodva oldanak meg. részint pedig külső, ku­tatóintézeti. jegyetemi 6egít­seget igénybe véve. Az azon­ban, hogy milyen gondokkal küszködik egy-egy vállalat, milyen segítségre, támoga­tásra volna esetleg szüksé­ge. vagy milyen, másutt is jól adaptálható eredmény j született valahol, általában egy-egy vállalat „titka" ma­rad Az MTESZ megyei szeri- : vezeténél, amely szövetség ! társadalmi eszközökkel hiva­tott foglalkozni a műszaki tudományokkal és alkalma­zasukkal. régi gond, hogy az egyes tagegyesületeknek | sincs átfogó képük arról, hol j mi zajlik ezen a területen, s I így az MTESZ különböző j szervezetei sem tudják sok I esetben betölteni a műszaki kutatást, fejlesztést, s az eredmények széles körű al­kalmazását segítő hivatásu­kat. A helyzeten . változtatni kell, ezt diktálja az élet. Az MTESZ Csongrád megyei Szervezetének végrehajtó bi­zottsága eppen ezért döntött úgy márciusban, hogy eletre hívja a műszaki kutatás-fej­lesztési koordinációs bizott­ságot. A bizottság vezetője Prohászka Ottó. a gabona­forgalmi vállalat igazgatója lett. Az idei esztendő a megala­kulás. a szervezés éve. A bizottság egyelőre előkészítő tevékenységet végez, hogy 1984-re már megteremtse a konkrét munkához szükséges föltételeket. És nem is ke­vésről van szó, hiszen jól használható, átfogó informá­ciós rendszert és bázist kell kialakítaniuk. Olyant, amely a megye összes vállalatánál zajló folyamatokról k-ipes számot adni. Ennek érdesé­ben fölvették a kapcsolatot a Neumann János Számi tó­géptudományi Társaság he­lyi szervezetével. Közösen kí­vánnak olyan programot ki­dolgozni. amely lehetővé te­szi az információk megfelelő formában történő begyűjté­sét és számítógépes földol­gozását. Mindez azért fontos, hogy jól kezelhető informá­ciós bázissal rendelkezzék a bizottság, amelynek révén mindig a pillanatnyi igények, célok .szerint lehet csoporto­sítani a különböző szempont­ból összetartozó adatokat. Ez lenne tehát az első lé­pés: a tiszta, rendezett in­formációs bázis, adatbank megteremtése. A fölméréshez szükséges adatlapokat őszig készítik el. s juttatják el az MTESZ tagvállalataihoz. Ügy szeretnék, hogy az informá­ciók az egyes tudományos­műszaki egyesületeken ke­resztül fussanak be. A má­sodik szakaszban a beérke­zett fölmérőlapokat földol­gozzák. számítógépre viszik, egységes rendszerbe foglal­ják. S csak jövőre kezdőd­het meg maga a tényleges munka, például az egyes, ha­sonló témákban érdekelt tu­dományos-műszaki egyesüle­tek, vállalatok összehozása, annak érdA.ében, hogy ki lehessen küszöbölni a párhu­zamos kutatásokat, hogy a szeilemi erőket összeíogot­tabban lehessen fölhasználni egy-egy feladat megoldása érdekében. Azt is tervezi emellett a bizottság, hogy egyes, nehezebb feladatok megoldását meggyorsítandó és segítendő, szakértőket, menedzsereket bíznának meg. Egyúttal természetesen mó­dot ad az adatbank arra ls, hogy a már valahol megszü­letett eredményeket másutt is megismerjék, alkalmaz­hassák. s arra, hogy a bi­zottság megismerhesse, hol milyen gondokkal küszköd­nek. hol miben szorulnak esetleg segítségre, tanácsra. Annak érdekében, hogy a műszaki kutatási-fejlesztési koordinációs bizottság kielé­gítően végezhesse munkáját, természetesen nemcsak infor­mációkra van szüksége, ha­nem szoros kapcsolatot kell tartaniuk más szervezetekkei is. mint például a Szegedi Akadémiai Bizottsággal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, vagy az MTESZ központi szervezeteivel. E kapcsolatok kiépítése, illetve a meglevők szorosabbra fű­zése is szerepel programjuk­ban. Sz. I. Együttműködés a mezőgazdasági gépgyártásban Minden eddiginél jelentő­sebb kutatási és ipari koope­ráció bontakozik ki a ma­gyar és a szovjet mezőgaz­dasági gépgyártásban. A fo­lyamatban levő tárgyalások és a már megkötött megálla­podások szerint a Hódgép és a szovjet Mezőgépipar készíti majd a két ország, s a többi KGST-ország számára a nagyüzemi zöldségtermesztés berendezéseit. közöttük a zöldborsó, a hagyma, a pa­radicsom, az uborka, az ét­kezési paprika termesztésé­nek, betakarításának gépso­rait. Az együttműködés kialakí­tásának fő szempontja az volt, hogy a szocialista or­szágok közösségében a ma­gyar mezőgépipar rendelke­zik az említett gépek gyár­tásában legtöbb tapasztalat­tal. önmagában mégsem tu­dott volna megbirkózni a fel­adattal. mert egyes speciális meghajtómotorok készítésére vagy például a feltétlenül szükséges hidraulikus meg­oldások kivitelezésére a ma­gyar ipar nincs berendez­kedve. A szovjet partnerek elsősorban ezeket a problé­mákat oldják meg. A kérdésre egyszerű a vá­lasz: sokat, pontosabban fo­galmazva. a maga területén a legtöbbet. Hiszen a veze­tők közül ö áll legszorosabb kapcsolatban a termelésoen dolgozókkal, ő szervezi, irá­nyítja a munaát, ő ismeri legjobban a maga embereit, tudja ki mire képes, kitől mennyit, mit lehet várni. Végül, de nem utolsósorban rajta áll vagy bukik, meg­érti-e, magáévá teszi vagy sem az általa vezetett kol­lektíva a nagyobb közösség boldogulása érdekében ho­zott felsőbb elgondolásokat, intézkedéseket. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk: egy vállalaton belül a termelés­irányító a gazdálkodás egyik legfontosabb láncsze­me. Mindezt már évekkel ez­előtt tisztázták a Volán 10. számú Vállalat berkeiben s gondoskodtak róla, hogy a termelésirányítók minden vonatkozásban a gazdálko­dásban elfoglalt fontos he­lyükhöz. felelősségükhöz méltó megbecsülésben része­süljenek. Szabályzatba fog­lalták nemcsak kötelességei­ket, jogaikat is. Az ezzel kapcsolatos vállalatvezetői intézkedések nyomán a köz­vetlen termelésirányitói munkakör rangot kapott, a vezénylők, művezetők hely­zete, megbecsülése a ko­rábbiakhoz viszonyítva ug­rásszerűen javult. De minő­ségi változás jelentkezett a termelésirányítók munkájá­ban, hozzáállásban is: így nagy érdemük van abban, hogy a szegedi Volán évek óta élenjáró, és hogy köz­ben, az 1981. évi eredmé­nyes gazdálkodásáért — fennállása óta első ízben — Kiváló Vállalat címmel tüntették ki. Minapi fórumukon — amelyen ott volt Papp Bé­la, a Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszerveze­te Központi Vezetőségének titkára is — ennek az új szabályozásnak a tervezetét vitatták meg a közvetlen termelésirányítók. Előbb dr. Kardos János igazgató tájé­koztatta a résztvevőket a vállalat első félévi eredmé­nyeiről, a legfontosabb fel­adatokról. Többi között rá­mutatott: a hat hónapra szóló bevételi tervük nem teljesült, s bár a jövedelem­tervük megvalósult, ez az egyes fenntartási munkák elmaradásának és egyéb, költségcsökkentő intézkedé­sek hatásának köszönhető. Baj van a létszámgazdálko­dással is: a tervezett 3 szá­zalék helyett 5 százalék volt a csökkenés, de sajnos nem az improduktív létszám, ha­nem a 'gépkocsivezető-állo­mány fogyatkozott. Ezen mielőbb változtatni kell. Törődni többet a beosztot­tak gondjaival, közeledni hozzájuk, megérteni, segí­teni őket. jobban elismerni, megbecsülni a hatékonyab­ban dolgozókat, megtanulni bánni az emberekkel — ez egyik fő feladatuk kell le­gyen a közvetlen termelés­irányítóknak is. Pár évvel ezelőtt még ki­váltságos helyzetben volt a Volán: kedvére válogatha­tott a fuvarfeladatokban. Ma már más a helyzet, s ez siugos szemléletváltozást ig+nyei minden területen., 'lorexedni a pontos, jó ki­szoigalasra, a kulturált vi­setKedásre. megtartani, fej­leszteni az üzleti kapcsola­tokat, piac utan nézni es mindezt tudatosítani a be­osztottakkai olyan feladat, ami a jövőben együtt jár a termelésirányítói beosztás­sal. Mert csak Igy lehet ha­tékonyan dolgozni, és telje­síteni a bevételi, illetve a 216 millió forint nyereség­tervet, ami biztosítéka a dolgozók tervezett jövede­lem-színvonala elérésének. A tanácskozáson elhang­zott, hogy a dolgozók — főleg a teherforgalom terü­letén — nem tudják, mi a velük szemben támasztott követelmény, ami gátolja az eredményes munkát. Ezért ki kell dolgozni egy olyan, egyénekre szóló ösztönzési rendszert, ami biztosítja a hatékonyabb tevékenységet. A fórumon szó esett a köz­vetlen termelésirányítók es a szakszervezeti bizalmiak jó együttműködéséről is. A vállalatnál — mint azt egy korábbi felmérés is aláhúz­ta — egyre több termelés­irányító igényli ezt az együttműködést, kéri a bi­zalmi segítségét -a feladatok megoldásához. Hiszen csak az egész kollektívára tá­maszkodva lehet eredmé­nyes munkát vegezni, ami­hez felvilágosító mozgósító tevékenységével nagy segít­séget nvú.ithat a szakszer­vezeti bizalmi. Izsák András A Kodály téri példa Vakáció az iskolában Hanyagság okozta a környezetszennyezést Az elmúlt hét csütörtökén a Szegedi Textilművekben tapasztalt környezetszennye­zés ügyében hétfőn újabb helyszíni szemlét tartottak a környezetvédelmi hatóságok illetékes szakértői. Eddigi megállapításaik szerint a környezetszennyezést a Sze­gedi Universal Ipari Szövet­kezetnél hanyagság okozta. Emiatt a környezetre karos vegyi anyagok kerültek a le­vegőbe. Ezt észlelték a kö­zeli textilművekben, ahol egy dolgozó múló rosszullétre pa; naszkodott. A levegő szeny­nyezettsége az üzem gépein és a megmunkálásra váró anyagokon is nyomot ha­gyott. Az Universalnál a jel­zést követő egy órán belül a környezetszennyezési okot megszüntették, s azóta a ter­melés zavartalan. A hétfői szakértői vizsgá­lat még nem hozott végle­gesnek tekinthető megállapí­tásokat, ezért a felelősség tisztázására, a károk megál­lapítására a vizsgálatot foly­tatják. Lehet-e igazi vakáció, amelyet a diák az iskolában tölt? Es milyen az igazi? Az elsőosztályos válasza: „Amikor a Balatonban fü­rödhetek." A negyedikesé: „Akkor az igazi, ha sokfelé utazunk, kirándulunk." Egy hetedikesé: „Minél messzebb az iskolától." Egy gimnazis­táé: „Ha hagyják, hogy azt legyem, amit akarok, leg­alább nyáron." Ügy gondolom, senki sem igényli a tudományos meg­alapozottságú elemzését a válaszoknak, legkevésbé a szülő. Aki napról napra ta­pasztalja, mint habzsolja gyereke a szünidő önfeledt perceit, vagy éppen hogyan döngeti lustaságból, léhaság­ból az unatkozás könnyen bevehető csúcsait. Egysze­rűbb lenne a magatartás­formák ni egártése. boldogabb a vakáció, ha a tanév végén nemcsak a gyerekeknek csön­getnének végre utoljára, de a szülők is vehetnék kalap­jukat ... Csakhogy nem te­hetik. Szabadságuk véges, nem is biztos, hogy nyarra tartogatják. A gyerekeket viszont, le­gyen bármilyen korú. nem­igen húzza szíve az iskolá­jába nyáron. Mégis megy, muszájból. S akkor csodál­kozik nagyot, amikor rá­döbben, vakációban is jó odajárni. A szünidei napkö­zis táborok, a tanács irányí­tásával, kényszerűségből, •Szegeden is jórészt az isko­lákban működnek. Az Odessza U-esben, Felsováro­son. Tarjánban. a Móra is­kolában és a Kodály téri ál­talánosban. Valóságos tábori külsőségeket a makkoserdei Napsugár biztosít. Ott már a puszta környezet is fel­üdülést hoz diáknak, tanár­nak egyaránt. Ugyanis vala­mennyi napköziben, talán fölösleges is említeni, peda­gógusok dolgoznak. Hogyan? * j Javában dúl a Kodály téri iskola tornatermében a játé­kos sorverseny. A kisgyere­kek, főként alsó tagozato sok. torkuk szakadtából biz­tatják egymást; a harmadik raj tagjai. Kocogással kezd­ték a napot (erre való a töltés), a verseny: ebéd után faliképeket készítenek filc­ből. Megunni sincs idejük, még a Vidámpark is várja a rajt. • Nézzünk egy másik pél­dát! A 6-os raj színjátékkal kezdte a napot. Utána a Dóm téri Mónus-kiállítást nézték meg. Strandolnak a Partfürdőn, majd játszhat­nak ők is a Vidámparkban. A több mint 200 tanulónak naponta négy-ötféle elfog­laltságot biztosítanak a Nyolczas Erzsébet vezette is­kolai napköziben: két pálya­kezdő fiatal tanár és négy főiskolai hallgató. — A gyerekek, úgy látom, nagyon jól érzik magukat. Nem sok ez a program a kollégáknak, a jelölteknek? — Dehogynem — vála­szolja a táborvezető. — De képzelje csak magát a gye­rekek helyébe! Olyan, mint­ha az ember szabadságát a munkahelyén töltené. Elha­tároztuk, megpróbáljuk fe­ledtetni az iskolát az isko­lában. A munkatársaimban megbízhatok, lelkesen dol­goznak, csak a gyakorlatuk kevés. Papírforma szerint 8 órától 4-ig tart a nap, a valóságban fél 7-től este 6­ig. Én fél 7-re jövök min­dennap, már akkor ácsorog­nak gyerekek a kapuban. — Kapnak-e elegendő se­gítséget? — Különösebben nem pa­naszkodhatom. A tanács egész nyárra szervezett prog­ramokat, segítenek a műve­lődési központok, a Juhász Gyula, a Bartók Béla. a* Uttörőház „A Hajtás, Paj­tás!" programjával. Nem szabad megfeledkeznünk Ka­kuszi Feri bácsiról, aki evek óta szervez a napköziseknek sportprogramot. S tudja mi­nek örülünk? Jó néhány szülő megkeresett bennün­ket. köszönni a fáradságot, pedig még nincs vége a nap­közinek. Tudja hogy van, a gyerek, ha igazi élményben részesül, mesei, mesél, kérés nélkül. * A hű tájékoztatáshoz tar­tozik. a napközisek ingyen strandolnak a Partfürdőn, ingyen játszanak a Vidám­parkban, nem kell fizetni a mozijegyért a Vörös Csillag­ban, belépő nélkül járhatják végig a kiállításokat, tárla­tokat S ahol mégis fizetni kell. ott bizony gyakorta előfordul, hogy a tanárok nyúlnak a zsebükbe. Több száz gyerek közül mindig akad, aki elfelejtett pénzt kérni otthon ... S néha ap­rócska kellemetlenségek is keserítik a napközis napo­kat. Mint éppen a Kodály tériekét, akiket a Marx té­ren sorbaallították az ellen­őrök (mind a 200 gyereket, néhányan közülük rosszul is lettek a tűző napon), hogy meggyőződjenek, van-e min­den gyereknél bérlet. Az utaztatás minden alkalom­mal roppant felelősséggel jár, fölösleges tortúra nélkül is. De bízhatunk, nem szegik kedvét a lelkes tanároknak, akiknek sikerül igazi vaká­ciót varázsolni az iskolába. M. E. Füzetvásár Hétfőn, tegnap kezdődött és augusztus 6-ig tart a ha­gyományos engedményes is­kolai füzetvásár. Az akció idején a PIÉRT Vállalat kis­kereskedelmi partnerei 30 százalékos engedménnyel árusítják az egységcsomag­ban levő füzeteket. Immár hétköznapi tanszerré vált a zsebszámológép is: a<z Elekt­ronika 39-et is olcsóbban árusítják.

Next

/
Thumbnails
Contents