Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

2 Vasárnap, 1983. július 17; Jó úton a madridi zárédikunieiitism b Madrid (MTI) A madridi találkozón pénteken a résztvevő országok képviselői — Málta kivételével — elfogadták a záródok umentum-tervezet szövegét. Ezzel — csaknem három esztendő diplomáciai fái adózása inak eredményeként — sikerrel érhet véget az a madridi tanácskozás-sorozat, amely a Helsinkiben elfogadott záróokmány szellemében az európai biztonság és együttműködés ügyének előmozdítására hivatott. A péntek délelőtti plenáris ülésen hivatalos meghívás hangzott ej a résztvevő országokhoz a Bernben 1986-ban megrendezendő szakértői értekezletre, amelynek tárgya a személyek. intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok kérdése. A találkozó egyhónapos vita után jóváhagyott tervezetének részletei több változást mutatnak a semleges és el nem kötelezett országok márciusi tervezetével összevetve. Így helyt kapott az a javaslat is. hogy kiemelkedő kulturális személyiségek részvételével Budapesten tartsanak fórumot 1985 októberében, es ennek előkészítését s tinién a magyar fővárosban rendezzék egy evvel korábban. A Közös Piac tagállamai nevében Görögország képviselője jelezte, hogy az új formába öntött szövegei keszek előzetes jelleggel elfogadni, majd ugyanilyen tartalmú nyilatkozatot tett a norvég küldött a NATOtagállamok nevében. Kovaljov szovjet külügyminiszter-helyettes a szocialista országok nevében ismételten támogatólag fog. lalt állást a tervezet mellett. Málta képviselője — kormányának utasítására hivatkozva — közölte, hogy nem áll módjában a tervezet elfogadása, és tovább: konzultációra van szüksége. Az osztrák küldött ezután a semleges és el nem kötelezett Országok nevében in ditványozta. hogy a találkozó befejezését jelentő külügyminiszteri szintű záróüléseikre július 27—23—20én kerüljön sor. A madridi találkozó legközelebbi teljes ülésének időpontja: hétfő, 16 óra. Az európai enyhülés ügyében kiemelkedő fontosságú madridi találkozó záródokumentum-tervezetét tehát egy kivétellel valamennyi ország képviselője elfogadta. Amennyiben a máltai álláspont kedvező irányban módosul, és az érintett kormányok elfogadják a külügyminiszteri szintű záróülés időpontját, akkor — a péntek éjszaka létrejött megállapodás alapján — július végén sor kerülhet az európai enyhülés és biztonság kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó sikeres befejezéséi-e. Ez/.e\ a Helsinkiben 1975-ben kijelölt út újabb szakasza zárul le, és a Madridban elfogadandó záródokumentum szejlemében az aláíró államok tovább tevékenykedhetnek a népek közötti megértés és közeledés útjának egyengetés én. Az eSsi visszhangok A TASZ^Z Sftombatpn délelőtt foglalkozott elso ízben azzal, hogy a madridi talulkozón a részt vevő országok képviselői — Málta kivételével — hosszú és intenzív tárgyalások után előzetesen jóváhagyták a'záródokumentum- tervezet, szöveget. A madridi találkozón részt vevő 34 oi-szag képviselői — íria a szovjet hírügynökség — hosszú es intenzív tárgyalások után előzetesen jóváhagyták a madridi találkozó zárookmánvát. A résztvevők arra összpontosítják eróleszi lesei ket. hogv a hivatalos zaroüles idöpontia megfeleljen minden résztvevő országnak. es külügyminisztereik jelen tud ianak lenni. A megállapodás késői időpontja miatt szombaton altalaban rt>ak tenvhirben számolnák be a világ tömegtájékoztatási eszközei a madridi találkozó péntek éjszaka veget eti teljes üléseiről. Az -elso kommentárok min. denexeiött a megallapodat témenek jelentőseget hangsúlyozzak. „A Kelet és a Nyugat politikai megállapodásra jutott. a madridi talalkozon" — íria szombati számaban a Gorriere della Sera. Tudósításában a Szovjetunió és a többi szocialista ország diplomáciai sikerének minősíti hogy Stockholmban 1984-ben európai leszerelési konferenciát tartanak. A két tömb világosan kinyilvánította: nem áll szándékában, hogv tovább roiilsa a helyzetet — hangsúlyozza a lap. A madridi találkozó sikeres befejezésének bejelentése. habár valószínűleg mée nem az enyhüléshez való teljes, visszatérést jelenti, újra a párbeszédet helvezi a nemzetközi kapcsolatok hom. lokterébe — íria hét. végi szamában a belgrádi Botba ..Visszatérés a párbeszédhez" című kommentárjában megállapítja: az enyhüléshez való visszatérés a nem. zetiközi légkör nagyobb mérvű lavulását kivánia mee. mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében van szükség konkrét lépésekre. A bonni kormány a benne részt vevő pártok, valamint az ellenzéki szociáldemokratáit Déntekertxeavöntetúen üdvözölték azt a ténvt, hogy Madridban sikerült megállapodásra jutni a találkozó sikeres lezárásáréi. A CDU—CSU parlamenti csoDortiának képviselője üdvözölte á madridi megállapodást. de nyilatkozatából kitűnt: a bonni kormány a madridi siker fényében sem kívánja vizsgálat tárgyává | tenni a gyakorlatilag már j elhatározott rakétatelepíté6t. A magyarszovjet kapcsolatokról Moszkva (MTI) — A szovjet sajtó ezekben a napokban, a Kádár János vezette párt- és állami delegáció látogatását megelőzően különösen nagy figyelmet szentel hazánk életének, a magyar—szovjet kapcsolatok alakulásának. Megszaporodtak a moszkvai rádió és a szovjet televízió Magyarországgal kapcsolatos riportjai, s valamennyi központi napilap gyakran közöl saját munkatársai által írt, vagy éppen magyar szerzőktől, köztük vezető politikusainktól származó cikkeket a mai Magyarországról. Ezen a héten jelent meg a Pravdában Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkaranak a magyar népgazdaság helyzetét bemutató cikke. A Szovjetszkaja Rosszija szombati számában ismertette azt az interjút, amelyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott a TASZSZ hírügynökség tudósítójának áz orszagaink és népeink közötti barátságról, együttműködésről. A Trud, a szovjet szakszervezetek lapja Timmer Józsefnek, a SZOT titkárának cikkét közölte a magyar és szovjet szakszervezetek közötti együttműködésről. Változatosak, Magyarország életének legkülönbözőbb területeit bemutatók, „kis" és „nagy" témákkal egyaránt foglalkozok a szovjet lapok tudósításai, riportjai is. A Pravcia például arról számolt be, hogy a Minisztertanács elöntése alapján a helyi tanácsok költségvetéséből külön - képviselői alapot hoznak létre. Az elsősorban gazdasagi jellegű, Szocialisztjűcseszkaja Indusztrija című napilap a szovjet vegyipar budapesti információs és kereskedelmi központjának megnyitásáról tudósított. A Trud két nagy autóbuszgyártó üzem, a székesfehérvári Ikarusz es a lvovi autógyár egy-egy brigádvezetőjét szólaltatta meg, akik az együttműködés legújabb formájáról, a munkásbrigádok cseréjéről mondták el igen kedvező véleményüket. A Szovjetszkaja Kosszija terjedelmes riportot közölt a ceglédi MagyarSzovjet Barátság Termelőszövetkezetről, lengyel táj - macyar ecsetlel 11 — A lengyel paraszt *'• maradi gondolkodású. önző. Legfőképpen a maga érdekeit nézi. Idegen tőle a szövetkezeti gazdálkodásnak még a gondolata is, nemhogy a gyakorlata — Egy huszonnyolc éves közgazdásznő fogalmazott így, aki a „Kereskedelmi marketing tevékenység" címmel vezet kollégiumot a lódzi - egyetemen. S mindjárt hozzátette: — A marketingtevékenység is megreked egyelőre még az elméleti oktatás, tárgyalás kereteiben. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ország gazdasági életében is gyakorlatilag polgárjogot nyerjen. — Majd újra a mezőgazdaságra terelte a szót: — Nálunk, úgy tűnik, egyelőre csak á szövetkezés legkezdetlegesebb formáinak lesz majd némi sansza. — Példát is említett mindjárt: a napokban jártak egy mezőgazdasági „farmon" Lődz közeleben. Három dolgos parasztcsalád szövetkezett egymással. „csirkegyár" létesítésére és gyümölcstermelésre A kezdeti eredmények anyagilag is igen biztatóak. A három pai'asztcsalad tagjai, igaz, megfeszített, éjt nappallá tevő munkával körülijeiül a tízszeresét-tizenötszörösét keresik annak, amennyi egy. a mezőgazdaSággal foglalkozó dolgozónak az országban átlagosan jut. Adjunk igazat a fiatal közgazdásznőnek abban, ami a lengyel paraszt elmaradottságát illeti? Ha cáfolni akarnánk, legfeljebb elméleti megfontolásokra hagyatkozhatnánk. Van azonban egy olyan érzésünk, hogy a lengyel paraszt semmivel nem önzőbb, elmaradottabb, maradibb a világ más országaiban dolgozó parasztoknál. Ugyanazok a tulajdonságok jellemzik, mint a földből élő kétkezieket; munkaszeretet, akarás, kitartás. Már persze, ha látja értelmét az erőbedobásnak. A dolgok — szerencsére — úgy kezdenek alakulni Lengyelországban, hogy a kedv mind nagyobb. Az eredmények önmagukért beszélnek. Az igazi érdekeltség — a nagyüzemi gazdái-, kodás előnyeinek — fölismerese azonban még hátra van. Csak a szépülő jövő és az ezzel paralell haladó — Úgy is mondhatnám, az eredményekből kinövő, azokra alapozódó — politikai meggyőző munka, a szívós, kitartó, a helyi sajátos agokat maximálisan figyelembe vevő, ám az általános, végső célt egy pillanatra sem szem elöl tévesztő propagandamunka hozhat majd eredményt. Attól azonloan mindenkit óvnék — köztük természetesen honfitársaimat is —, hogy a maga körülményei-, bői kiindulva osztogasson „holtbiztos tippeket" a lengyel elvtársaknak a mezőgazdaság továbbfejlesztését illetően. Mi, magyarok például annyit tehetünk, hogy átadjuk tapasztalatainkat, módszereinket. A lengyel elvtársaké a gond. a felelősség és a feladat természetesen —, hogy mikor. hol, mennyit tudnak a saját viszonyaikra, körülményeikre alkalmazni mindebből. Félrerúgni a helyi sajátosságokat, módosítás nélkül átplántálni a más körülmények között Született • eredményeket — ez még abban az esetben is jóvátehetetlen következményekkel járhat, Ica az átplántálásra szükség van. s. ha az átplántálandó módszer a maga körülményei között nagyszerű eredményeket is hozott. Kívánjuk, hogy a lengyei elvtársak a mezőgazdaságban is találják meg minél elóbb a legcélravezetőbb módszereket a nagyüzemi gazdálkodás kialakítására — a maguk sajátszerű történelmi-gazdasági fejlődésenek metódusa szerint. • A piac túlérzékenysége val.amj módon mindig összefüggésben van a gazdaság — kisebb vagy nagyobb mérvű — instabilitásával. Az áruszűke szükségszerűen hozta magával a spekuláció elburjánzását. Hogy mennyire túlérzékeny — a manipulációkra is milyen veszedelmes gyorsasággal reagáló — még napjainkban is a lengyel belső piac, arra vonatkozóan hadd álljon itt egy példa. Múlt év őszén úgy vélték a jplértasültek. hogy a burgonya állami felvásárlása nehézkesen, vontatottan, nem a terveknek megfelelően halad. A burgonya — mint köztudott — íintos népélelmezési ci^k, igen fontos szerepet játszik a lengyel ellátásban is. Kosza rémhírek keltek szárnyra arra vonatkozóan, hogy rövidesen nagyon keresett árucikk lesz szerte az országban a burgonya. A piac azonnal „reagált" A burgonya ára rövid néhány hét alatt az eredeti ár négyszeresére szökött fel. Ám történt valami, ami keresztülhúzta — legalábbis első pillantásra úgy látszott, hogy keresztülhúzta — a spekulánsok számításait Megjelent ugyanis az üzletekben az „állami" burgonya. A feketepiaci ár egynegyedéért árulták. A spekulánsok a lehető legegyszerűbb eszközhöz folyamodtak. Megpróbáltak az olcsó „konkurrenciát" gyors felvásárlással egyszerűen eltüntetni a piacról, kivonni a forgalomból. Ám az elfogyott készletek hejyére újabb és újabb szállítmányok érkeztek. A spekulánsok kénytelenek voltak felhagyni a hiábavalónak tűnő próbálkozással. A burgonya ára pedig — a túlkínálat hatására — tovább mérséklődött. A túlérzékeny belső piac erre a következőképpen reagált: ha ilyen sok a burgonya, akkor nyilván jut belőle — az emberi fogyasztás igényelte mennyiségen túlmenően — sertéshiz.alásra is. A sertéshizlalás az új állami felvásárlási feltételek szerint különben is igen jó üzlet — vagy legalábbis annak ígérkezik. S minthogy a burgonya ára alacsony szinten stabilizálódott. szinte napok alatt a korábbinak ötszörösére (') emelkedtek a süldőárak. A túlérzékeny piac a maga aránytalanságokat szülő „ sza bályzórends zeré vei''. íme, így teremtett időszakos konjunktúrát a spekuláció számára. (S ez utóbbit, természetesen, az allam gyors ellenakcióval már nem tudta kivédeni, hiszen honnan is szerezhettek volna hirtelen annyi süldőt, amennyire a hizlalásra vállalkozó gazdák igényt tartottak?) Már említettük a lenből készült textíliákat. Elsősorban,,azok vásárolhatnak belőlük, akik szerződéses lentermelésre vállalkoznak. Ab alapanyaghiány ilyen kényszerintézkedéseket is szül. Aminthogy azok sorába osztható az úgynevezett talonrendszer is. Bizonyos kurrens áruféleségekhez talonok ellenéjjen lehet hozzájutni. (Az ár egy részét pénzzel, a másik felét pedig azokkal a bizonyos talonokkal lehet kiegyenlíteni.) Talont lehet „szerezni" például papír-, fém- és hulladékgyűjtési akciókkal. A közhasznú mozgalmakat ilyen eszközökkel is serkenteni igyekszik az állam. (A kényszer szülte próbálkozás és a lelemény egyszerre lelhető fej ezekben a megöl, dásokban.) Papp Zoltán (Folytatjuk-) Dér Endre: Csodapók (Dokumentum-novella) 15. „Ugy kell tennem, ahogyan gyerekkoromban tetterri veszélyes vállalkozások esetén." Nem kéli nekem a figyelmes ácsorgót adnom, kívülálló vagyok, mondhatom azt is; „az udvariómra várok..." És vártam. Az utcán az emljerek kizárólag a másik oldalon közlekedtek, s mármár azt hittem hogy álmodom, amikor gyors léptekkel kilépett' a kapun volt főnököm voit bejárónője, és bár azonnal áttért az utca túloldalára, még hallottam' sistergő hangját: ..Menjen innen!" Lassan elindultam az üzlet oldalán, követve a volt bejárónőt. Hazáig kísértem őt. s a kapujukban illedelmesen megkérdeztem tőle: — Mi történt? ( — Tőlem kérdi? — nevetett idegesen. — Az éjjel elvitték a gazdáját. .. Hiszen zsidó volt, nem tudta? A Gestapo vitte el — tudtam meg hónapokkal később. S akkor megint hallottam magamban a hangját: „Reménysugár . .." Ezt a szócskát ismételgette, de egyszer se tudta kimondani az.t a szót. hogy szeret Nem akart szeretetről beszélni nekem az ö helyzetében, csak üzleti ügyekről volt szó közöttünk, de ha én akkor élem az eletet, és látok, akkor ítélőképességem teljes birtokában lehettem volna és fiatalságom jóságával szebbé tudtam volna tenni számúra az életet. Ám így válaszfalat húztam kettőnk közé. Az egyik oldalon ott vagyok en, bután és érzelgösen, a másik oldalon pedig ö, kiúttalanul, reménytvesztetten ... Majd magam előtt láttam könnyező arcát. Akkor mondtam azt: „Nálunk is maradhatna.. .' Meg a/.t is mondtam: „Én nem tudok magabiztos lenni, maga pedig azt várja tőlem ..." Ö rázla a fejét, hogy nem, dehogy, de én nem értettem. Rettenetes, de semmit nem értettem! Még ma is eszembe jut időnként ez a szituáció. És ha ez eszembe jut, rögtön utána a másik „esetem", a harmadik megbocsáthatatlan bűnöm. A második bűnöm azonnal a háború befejezése után történt. Húszéves voltam, s hogy hasznosítsam magam, kórházba mentem ápoló'nőneK. Egy idős bácsit hoztak be. s akadt egy orvos, aki megoperálja a vakbelét. Operáció után is /éppen úgy a kezemet fogta, mint fiz operáció előtí Nagyon megszerettem ezt az öregembert. Ö volt az első betegem, ak'i rám is szorult. Nemsokára, az operáció után, fuldokolni kezdett, oxigénért szaladtam, ,ám szinte azonnal ..kacsát kert. Szaladtam a kacsáért, a takaró alá csúsztattam, ő kért, hogy segítsek rajta, de én akkor is a férfi testtől féltem, és könyörögni kezdtem neki: „De hát Laci bácsi azt jobban tudja .. ." Laci bácsi utolsó erejével segített magán, hogy utána rögtön kimerevedjenek a szemei örökre. Akkor elhatároztam, soha többé nem leszek szemérmeteskedő. álszent, hamis, undorító féreg, hogy aztán harmadszorra is hamut szórhassak a fejemre. Akkor már harmincéves voltam, s az apám üzent értem, hogy látni szeretne. Említettem már, hogy voltam ápolónő, jó ápolónő voltam, szerettem segíteni a betegeken. Hát az apám nagyon beteg volt. Nagy fölfekvések voltak a hátán, otthon feküdt, második felesége a klinikán, az apámat rokonok ápolták, ök lehet, hogy ápolták, de én nem. Amikor megmutatta a íolfekvését. még be se vazelineztem. csak mosolyogtam. mintha azt mondanám: „Itt vagyok, látod itt vagyok..." Persze tudtam, hogy mit kellene tennem, tudtam! Sőt gondoHam is rá. de nem tettem, csak mosolvogtam. Egy hét múlva eltemettük apámat. . . Ezek a bűneim megbocsáthatatlanok vpltak, és maradnak — úgy érzem — amíg élek. Én tudom, es ezeket nem feledhetem. .. * Mama mellett rajtam kívül egy ragyogó alakú, szóké csoda tevékenykedett, jól állt a főzőkanál a kezében, tálalni is szeretett, bár a mosogatást és a krumpli " hámozását inkább rámhagyta. Mama engedte. Mama jól tudta, a szőke csoda inkább este használható az üzletben, mint nappal. a konyhában. Huszonkét éves volt, iskolázott. szépen zongorázó lány. Semmit nem mondott magáról. Szerette az italt, noszogatás nélkül is különlegességeket rendelt és rendeltetett a vendégekkel; anyámmal nagyon jol kilőtt. Anyámnak tetszett, hogy nem mindenkivel fekszik le. Így aztán a vendégeknek többször el kellett járniuk, mire a sjfőke csodával zöldágra vergődtek. Hetente három-négy alkalommal — tisztekkel, vagy lókereskedőkkel ment szobára. Anyámnak feltűnt, hogy az utóbbi hetekben senkivel nem ment el, ivott és fizettetett magának és a zenekarnak egyaránt, s a bevételünk ennek ellenére nem szaporodott. ^ Hát persze: Gábor űr lett a kliense, amin anyám eleinte nagyon.jót nevetett, mert ugyan megoperáltatta még évekkel ezelőtt Gábor úr a penisét, de azért sose lett az az igazi, ahogyan anyám szokta mondani a Mama meg a Faterka előtt, no meg előttem is. és a beavatott vendégek előtt. (Folytatjuk.)