Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 168. szám 1983. július 17., vasárnap Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA . Vá rosszépítők szervezkedése A

z elsőnek nem hittem el. de a második véleménynél is kételkedtem. Ám a harmadik ismerősöm mondókája utón csodálkoztam. Csodálkoztam magán a jelenségen hiszen többen is szóvá tették, hogy az egyik kapu boltozatát nem úgy újították fel. ahogy kellett volna, mert a fal redőzete nem párhuzamos, hanem vízszintes, pedig a párhuzamos ott jobban illene a környezethez. Hevesen biztattak. hegyezzem a ceruzámat, mondjam meg, álljak ki. mert mégiscsak sok, hogy. .. Nem folytatom, komoly emberek szakítottak időt erre a kérdésre, keresték az illetékeseket, leveleztek a hivatalokkal, telefonoztak jobbra-balra. Végül én is magánnyomozást végeztem és most mellékesen jegyzem meg, hogy az építők nem követtek el főbenjáró búnt. a racionálisabb műszaki megoldás miatt cselekedtek úgy, ahogy tenni tudtak. Még véletlenül sem írnám le. hogy ezáltal pöttyét ejtettek Szeged szépségén. Mint bennszülött szegedi honpolgárnak és egyúttal hivatásos véleménymondónak is átmelegítette a szívét ez a gesztus, „kiállás", mert pici ügyért, de nem piti dologért fáradoztak. Egvszerúen azt szeretnék, hogy tágabb környezetünk, otthonunk folytatása, az utcák, terek meghittek, bensőségesek legyenek. A szebbért, jobbért való hadakozás apró jeleit a városépítés, esztétika egyre szélesebb terepén az utóbbi időben mind sűrűbben tapasztalhattam, feljegyezhettem. Hol egy díszes rács, máskor szép korlát, vagy beláő udvar, hol egy lépcsőház, ritka, öntött vasból készült kút.. . helyreállításáért. védelmében írtak levelet, telefonoztak a hatóságoktól kezdve szerkesztőségi postaládánkig. Hiszem és remélem, hogy lélekben, gondolatban sokan felvállalták az ilyen kis ügyeket, de végül is a hasznos észrevételek többsége, a hétköznapok nagy kérdéseket égető kohóiában nyomtalanul eltűnt, mint ősszel a Tisza-parti sétányon a hervadt falevél. Egy szervezet hiánya miatt is. de általánosan fogalmazva a dolgok természetrajzából eredően, nem jutott elég figyelem a tudatosan nagybetűvel írva: Apróságokra. Épp ezért most lelkesen üdvözlhetjük azt a kezdeményezést. hogy minden rendű és rangú városépítészeti. történeti... érték felfedezésére, megőrzésére, megóvására hozzuk létre a Szegedi Városszépítő Egyesületet. Nagyon szimpatikus az a program, amit az ötlet körül bábáskodó lelkes közéleti emberek — régész, könyvtáros, építész. . . — a nemes mozgalom zászlójára hímezni akarnak. A zászlóbontást őszre tervezik. és remélhetőleg hamarosan nagy sereget tudnak majd maguk mögött. így mód lesz arra. hogy felelős egyesület felvállalja a százéves kapukilincs, a díszes kút vagy rács ügyének pátyolgatását is. Nem szólva arról, hogy egy újabb demokratikus fórumot teremtünk a várospolitikának. Mert az egyesület nemcsak kíváncsi, hanem elvárja, hogy minél több szegedi polgár nyilatkozzon a városépítés napi kérdéseiben, mondja el óhaját a város jövőjéről is. Az egyesületnek bizonyára állandó otthona is lesz. ahova mindig és mindenkinek be lehet majd kopogni, ahol az ötleteket, véleményeket, javaslatokat feljegyzik. A népfront támogatósával, módszereinek, társadalmi, tömegszervezeti tapasztalatainak felhasználásával működik majd. Számítanak a legkülönbözőbb szakemberek részvételére, de nem szeretnék, ha csak a városépítési szakértők jönnének el a vitákra, tanácskozásokra, beszélgetésekre. Ebbe az egyesületbe várják a fiatalokat, a középiskolai, egyetemi diákokat ugyanúgy. mint a nyugdíjasokat és azokat is, akik Szegedről elköltöztek, de szívük még visszahúzza őket a Tisza partjára s nem közömbös számukra, mi történik szülővárosukkal. A városkép, a körnvezet védelme, formálása az aktívabb, nyitottabb várospolitika érdekében tehát mindenkire számítanak. Szeged az országban az első között hoz létre ilyen egyesületet, hiszen eddig körülbelül két tucat hasonló szervezet tevékenykedik. | I

smerve a gvors megalakulás miatt fogalmazott rövid, tömör programot, eszembe jut egy nagvon régi vita. amelynek emléke és. tanulsága ilven pillanatban filmszerűen felidéződik bennem. Arról van szó. ihogy euróoai léptékkel mért e Szeged nem nagy város, ám mégis bizonyos kérdéseknél, helyzeteknél milyen nehéz a különböző forrásokból eredő alkotó energiákat egv mederbe terelni. Az okok különbözőek és nem is kell mindiárt a jó szándék, a szorgalom. a tehetség vagy a cselekvő akarat hiánvát feltételezni. Csupán az a baj, hogy a jót, a gyorsabb fejlődést kívánók. — bár egy szerelvényen utaznak. — mégis különböző vagonokban. A vonat csattogásától, a kerekek dübörgésétől nem mindig értik egymás szavát, olykor csak integetnek társuknak és a jeleket sem fogják egyformán. Így aztán az értelmes párbeszéd. a közösség ügyeit gyorsabban rendező akarat miatt kiváltképp hasznos, ha időnként a vonatjegyek egymás mellé szólnak és az útitársak a különböző vagonokból egybe ülnek. , , Ügy érzem — hogy az előbbi hasonlattal élve — most a városépítés, városszépítés, környezetvédelem hosszú szerelvényén sikerül olyan nagy vasúti kocsit bérelni, ami'h ez a tábla áll: Szegedi Városszépítő Egyesület. Így biztosabb, kellemesebb, hasznosabb és jobb lesz ez az utazás. Halász Miklós Kádár János vezetésével Párl és kormányküldöttség látogat a Szowietimiőha j A napenergia A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg• felsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba. (MTI) utan iaxarmany Pihenő előtt a kombájnosok Azoknak a kombájnosok- vetnek, de emberi étkezésre letet szemeltek ki mSsodvenak. akik a tikkasztó hőség- alkalmas, vagy vetőmagnak tésre. Nagy reményeket fűzben még róják a köröket a szánt burgonyát is termesz- nek a júliusban vetett olajrozstáblákban, kevéske vi- tenek. A szegedi járásban retekhez, napraforgóhoz és gasz, hogy mások már le- 2297 hektár földet szánnak a többi növényhez. Csengearattak. A termés mentése másodvetésnek. Ebből már, lén, az Aranyhomok Termeéppen olyan erősokszorozó a nagy szárazság ellenére is. lőszövetkezetben 100 hektár küzdelem, mintha a kezde- 1500 hektárnyit elvetetteK földön már látszata is mutén lennének e nagy mun- Balástyán. a Rákóczi Téesz- tatkozik a munkának, kel a '' 1 ' r,H„T-I-Z\4u kának. Az viszont mindnyá- ben 130 hektáron kölest, takarmánynakvaló. fseaDen eg> unmuaoaiK a junk öröme, hogy Csongrád 50-en csalamádét vetettek. Az aratók túljutottak Megalakult a Nemzetközi Napenergia Társaság magyar tagozata. A tagság révén a magyar szakemberek megismerkedhetnek a napenergia hasznosításában már jelentős eredményeket elért országok tapasztalataival, s a nemzeti tagozatok együttműködésének keretében lehetőség nyílik az információk kölcsönös átadására. A Nemzetközi Napenergia Társaság több mint húsz nemzet szakembereit tömöríti, tagja a többi között Ausztrália, India. Japán, Kanada, az USA s jó néhány európai tőkés ország. A magyar szakembereket is régóta foglalkoztatja a napenergia hasznosítása, mint az energiagondok enyhítésének egyik lehetősége. Kísérleti jelleggel mar több helyütt gyártanak napkollektorokat. A Barcsi Építőipari Szövetkezeti Vállalat melegvíz-szolgáltatás és fűtés céljára készít különféle berendezéseket más hazai vállalatok- bevonásával, a Villamosenergiaipari Kutatóintézet pedig a kísérleti gyártás mellett a fejlesztémegyében már csak a sze- A deszki Maros Téeszben munkájuk nehezén, behordsában is, a kísérletek során főként a terményszaritásnál és az üvegházak fűtésénél helyettesítik ily módon a hagyományos energiatorráso-. kat. A napenergia szelesebb 2—3 esztendő szükséges a kísérletek befejezéséhez és a berendezésék nagysorozatú gyártásának előkészítéséhez. Nemzeti napok Budapesti Műszaki Egyetemmel. Biztató eredmények gedi járás gazdsagaiban ta- 125, a mórahalmi Homok- "4T"TJ7:^"waÍ""' ZT" születtek a napenergia melalkozhatunk poroló, hőség- kultúra Szakszövetkezetben való gabonlt Mast matt z0gazdasagl Celu hasznos'tagel birkózó aratókkal. A pedig 250 hektáron főleg aanak utőérleíése ttatittw munka neheze most a roza- kukoricát szórtak a gabona következik parcellák borotváiéira sú- helyére. Forráskúton a 363 ' lyosodik. Lassabban halad- hektár másodvefcésnek szánt Az idei aratás talán legnak a szokásosnál, mert a területet több fajta növény- szebb mozzanata az volt. rozs szára hosszabb, mint nyel próbálják hasznosítani, amikor szövetkezetek géa búzáé több vele a baj. Burgonyával, olajretekkel peikkel segítették egymást, körű hasznositu.sa azonban - - még néhány évet Várat magára, a szakemberek szerint Túl vannak a nehezén, le- Téeszben 71 hektár a terv! augusztus végén, szeptemaratták a szegedi járásban Kisteleken, a Magyar— ber elején elkezdődik a a 6963 hektáros terület na- Szovjet Barátság Téeszben ..munkák munkája" az őszi gyobbik feléről a gabonát, ennél jóval pagyobb terú- termények behordása. (A téeszekben 5829. a szak- | szövetkezetekben 1036, az állami gazdaságban 98 hektáron érett kasza alá a rozs az idén.)) A gabonaföldek termésének szemrevételezése után a gazdaságokban megvonható a korai aratás gyorsmérlege. A téesz hombárokban, a fölvásárlók magtáraiban biztos helyen nyugszik a gabona, és ahogy mondani szokták: abból több már úgyse lesz, ezért megnézhető mire is mérték az aratók a hosszú napokat. A röszkei Kossuth Téeszben például elégedettek lehetnek a terméssel. A hatszázótvenhét hektáros búzatáblájuk igen tisztességesen fizetett, a többi gazdaságban mért átlagnál jóval töb'oet termett. Az ópusztaszeri Hétvezér Téeszben, akárcsak Röszkén, a laposabb parcellák — más időkben majdnem árvizes területek — teremtek elfogadhatóan. A szárazság, sajnos, sok gazdaság zsebéből vett ki milliókat. Forráskúton, a Haladás Téeszben például 10—15 mázsával lett kevesebb az átlagtermése a búzaföldeknek, mint ..normális" években. Az aratással nélkülözhetetlenül' velejáró munkálatok folyamatosan haladnak. A learatott gabonaföldekről traktorral, teherautóval, lovas kocsival — és még ki tudia mivel — hordják a szalmabálákat a kazlazóknak. Amennyire az időből futja, a gazdaságok ugarolnak. Hántják, forgatják a tarlót. A szövetkezetekben éltek a másodszori földhasznosítás lehetőségével, hogy valamiképp pótolják az aszály okozta kiesést a gabonaföldeken. Ügy tartják: ami másodszorra terem, biztos nyereség. Leginkább jószágoknak való takarmányt Somogyi Károlyné felvételei A nemzetközi néptáncfesztiválnak eze- fesztivál — minél szélesebb közönség felé. ken az eseményein a külföldi együttesek Az európai, s elsősorban a miénkkel szomlépnek fel. Szeged nagy forgalmú utcáin terein messze hangzanak a népek dalai, a járókelők különleges, ősi hangszerekkel ismerkednek. s persze megcsodálják a pompás kosztümökben előadott táncokat. A „nemzeti napok" néven ismertté vált néptáncprogramok kétségtelenül a fesztiválhangulatot erősítik. Kifejezetten azzal a céllal szervezték mea a vendégegyütlesek utcai bemutatóit, hogy több alkalom legyen „szót váltani" egymással a tánc. a zene. a népművészet egyértelmű, mindenki által fölfogható, nemzetközi nyelvén. Hogv nyílt. nyitott legyen a korábban rangos szakmai fórumnak számító amatőr szédos országok hagyományvilága meg a magyar népi kultúrkincs között sok az összekötő kapocs; a találkozások, a párbeszédek mindig közös haszonnal kecsegtetnek: a megértés, az egyetértés szellemét sugározhatják. A múzeum előtt és az Árpád téren tegnap. szombaton délután megtartott nemzeti bemutatók nagyszámú közönség tetszését nyerték meg. A jugoszláv, a román és a szoviet egvüttes a múzeumnál aratott sikert, az Árpád téren a lengyel, a francia és az NDK-beli táncosok teremtettek feszti válhangulátot. Képeinken: francia és jugoszláv táncosok