Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

Sándorfalvi tudósítások . Ma még csak találgatás: haza tudja-e csalogatni a téesz a városba ingázó sándorfalviakat? A hirtelen ipari megélénkülés ezelőtt jó pár évvel szinte beszippantotta dolgozni Szegedre Sándorfalvát. A falu munkaképes lakosainak jóval több mint a fele utazgatott nap mint nap a megélhetés után. A másirányú változással sokan megfordították a szekér rúdiát. de még mindig hatvan százalékra taksálják a Szegedre ingázókat. Elsősorban a falubeli munkalehetőségek alakulásától függ a végleges hazatelepedés. A Magyar—Lengyel Barátság Tsz jó irányba mozdult. Megerősítette a gazdálkodást, és vagyona gyarapodásával meg is tudja fizetni a munkába járókat. Ennek első lépcsőfoka, hogv a téesz indítványozására és mindennapos sürgetésére gázt gyújtsak Sándorfalván. Régi óhaja ez már a falunak, de a dolgok most jöttek jól össze. A gázvezetésre a falusi üzemek társultak, és az áfész kivételével, a pénzüket is adták a közös kalapba. Az előzetes számitások szerint csaknem tizenötmillió forintba kerül a vezeték és a szükséges berendezés, amelyet a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat adott. A munkákat a téesz vállalta, tízmillió forintot áldozott az olcsóbb tüzelőanyagért. Csak a korai aratás akadályozta meg a közösséget, hogy végleg levegvék az olajégőket a szárítók kazánjairól. Emiatt — a vágyaikkal ellentétben — olajjal kezdték meg az árpa és a búza szárítását. Az idén még csak a közintézményekben állhatnak át gáztüzelésre, de már alakulnak az utcák társulásai is. hogy minél hamarébb és zökkenők nélkül vihessék a házakhoz is a tisztábbb és olcsóbb tüzelőt. Falusi örömök Tereprendezők — „Biciklifalva" Sándorfalva tíz évvel ezelőtt Is ilyennek mutatta magát, mint most. Pedig már akkor is fölfedezhetők voltak a mindennapokat szépítő serénykedések. Az évtizedes gyarapodás a tanácsi kimutatásokban hamarébb található. mintha végig kellene gyalogolni, a kicsinek semmiképp se nevezhető, 455 hektáros falut. Aképpen tömöríthető az elmúlt tíz év. hogv megépült 18 kilométer hosszú vízelvezető csatorna. és még négv kilométerrel meg is hosszabbodik. Két artézi kutat fúrtak és 20 lakást építettek a közös pénzbóL Négy és fél kilométeres a betonút, járh 'ó minden időben az elmúlt tíz év jóvoltából, Kövesúton fordul a busz a templom körül és a Petőfi Emlékkönyvtár se szégyenkezik, három szobája lett az egv helyett. A lakók és a tanács pénzéből bővítették a vízhálózatot. tavaly vitték át a vizet a sövényházi út másik oldalára. Most már minden házban csapról ereszthetik a vizet az ottlakók. (Az elhasznált víz vezetésére még nem épült i;"van megfelelő csatorna, de az idei tanácstagi beszámolókon. falugyűléseken ezt már erélyes hangok követelték.) Két éve kezdték az utakat homokbetonnal keményíteni. Az újfaíta útfektetés lényege, hogv a méretre szabott mederbe rotáíorrai keverik össze a cementet és a homokot, locsolják, géppel tapossák, pihentetik és megint tapossák, majd ráöntik á bitument. Lényeges még ennél az eljárásnál, hogy csak az A sándorfalvi tanácsházára mintha az amerikai filmek kis tőzsdörodája költözött volna. A teremben körbe rakott, szorosan zsúfolt asztalokon zakatolnak az írógépek, miközben az idős bácsi adót fizetne, fiatalember hevesen hadonászva kéri p- engedélyt. Aztán ketten érkeznek varrni :' ítéznivalóval. a tanácstitkár asszony adatot közöl, a tanvajáró csapat toporog, indulna határS7°mlére. várják a műszakist meg a földhivatal emberét. Közben viszik-hozzák az aktákat. eligazítanak két tévedt helyen járót. Mindez rövid időnek teltével történik a házasságkötő terembe zsugorított ideiglenes „tanácsházán." Némj remény tán az ott dolgozóknak, hogy a folyosón garmadával egvmásra borogatott asztalok. szekrények mögül már be-becsap a friss meszelés illata. Bálint Sándorné tanácstitkár mondja a nem mindennapi fölfordulásra. utolsó munkáért ..szükséges" fizetni. a többi a lakók összefogásával készül. A cementrevalót a tanács. a gépeket a téesz, a munkaerőt meg a falu adja. Tavaly a Jókai utca lakóin segítettek, most a Felszabadulás és Széchenyi utcán a sor. A közösködésbe laz utcában működő két ipari szövetkezet is besegít. Körülbelül ötszáz méteren kötik össze a két kövesutat. Az utcabelieknek ötezer forinttal kellett ..beszállniuk a buliba". Az idei tavasz más örömmel is szolgált. A művelődési ház pinceklubbal bővült, és a fiatalok negyvenezer forintos társadalmi munkával toldották meg a tanácsok pénzét. A tavalyi társadalmi összefogás értéke hatmillió-kétszázkilencven-kilencezer forint. A mérnökök vonalzója nyomán egv évszázad óta katonásan sorakozó utcákban 2311 család, talált otthonra. Sokan hagytak föl bodorszéki. homokpusztai, csibafai, csikójárási, szokonyparti tanyai életükkel.. Sándorfalvát lepik a kiskertesek. a víkendtanvások. • Az ötezer-valahányszáz hektáros sándorfalvi tanyavilágban 151 lakható épületet tartanak számon, amely Szatymazzal. Balástyával. Öpusztaszerrel (Dóccal) határas. A tanvai embereknek orvosi rendelőt. klubot, boltot építettek, de nem olyat, hogy ott marasztotta volna a fiatalokat. Az öregek napközi otthona is csak kaput tár. mert a tanyák népe — mint mondiák — kerüli, mint cigány a szántást. — Annyiban van már a toldozás-foltozás. mint tán három új épület. Amióta tanácsháza lett az épület, azóta mindig alakítjuk. Régi vályogépület. Sándorfalván a meglevő középületek zöme nvolcvan-száz éves. Még a grófi világban emelték az akkori szükségeknek megfelelően. A tanácsháza az elöljáróság épületébe költözött, a téesz az uradalmi gazdasági irodába tette a központját. Az ipari szövetkezet helyén volt a múltban a hitelszövetkezet. a mozi és a háziipar a régi kocsma éDületét foglalja, az áfész is uradalmi irodát vett át örökül. az óvoda és az iskola annak maradt aminek épült. — Gondot okoz a régi épületek ápolása — kesereg a titkárasszony —, hiszen csak az egészségház az új. Tavalv például kétmillió forintot költöttünk rájuk. Szerencsénkre a megyei tanács is ismeri gondjainkat és segítenek. Az idén belefognak az iskola bővítésébe és vadonatúj óvodának raknak alapot. Az sem titok. hogy idővel valóban a falu közepére kerül a falu közepe. Tágas, mutatós épülelcsokrot szándékoznak építeni és házakat emelnek a víztorony környékére. A téesz gépei már gyalulják, simítják a terepet, készülődnek az építők a nyolcvan porta alakításához. összébb rázódik egy kicsit a falu, ugyanis Pallavithini gróf a mostani szatymazi határhoz szerette volna szorítani a falut. A sövényházi kövesút mellé települők viszont a máguic területe mellett kardoskodtak és így üresség maradta régi meg az új osztás között. Oda kívánkozott az ifjú emberkék álmodott paradicsoma. az óvoda is. Ennek építése már a kezdetkor bajba szaladt. A tanácsi írásból az oka is kiderül: „Az újosztáson épülő óvodához ötven hel.yre van engedélyünk. A közbeni változások miatt nagyobb lenne az ésszerű. Legalább hetvenöt helyet szeretnénk, mert ezen a részen 666 házhelyet adtunk el. és a víztoronyhoz is körülbelül 200 lakás épül. Így mindenképp három tanulócsoportos óvodára van szükség". Figyelemmel a köz kérésére a Magyar—Lengyel Barátsúg Tsz ingyen átadta a területet. a HÓDGÉP-e-ek pedig a vasmunkához ajánlottak segítséget. A kommunista szombatok és a lomtalanítások bevételeit is erre fordítják. A költségvetési üzemet bízták meg az óvodaépítéssel. hogv hétvégeken is tudjanak majd dolgozni az ajánlkozók. Rövidesen kiderül: a sándorfalviak bürokráciával kényszeritett házc*ságábói ékszerű megoldás születik-e? Azt már csak halkan suttogják Sándorfalván. hogy az iskola nagyobbítása csak Dillanatnyi öiöm. mert nagvon hiányzik a nagyközségből egv olvan épület, ahová nemcsav iskolába járnának a falubeliek, hanem a művelődés központja is lenne. Sőt már most is késne, ha lenne fjA DÉLÉP paneltömböt vitt Sándorfalvára. A Pataki család a Szabadság téri mini lakótelepen rendezte be otthonát. A feleség két gyermekével nap mint nap megjárja az emeletet, s éli a falusi életet. Az otthonteremtés gyakorlata a fiatalasszony szavaival: .. . dóci voltam. Kistelekre jártam a gimnáziumba, és Homnkpusztára mentem férjhez. Az uram autószerelő, a 10-es Volánnál dölgozik, én meg, ha lejár a gyes; a patikában. Kint laktunk anyósoméknál, van szőlőnk, azt műveljük. A gyerekek, Zsolti és Robi, őszre mennek a közösségbe, amióta itt lakunk, nehezen maradnak a lakásban. zikoterápiás kezelő, hiszen a betegek drága pénzért jönnek be a szegedi zsúfoltságba. A biciklik sorsa teljesen bizonytalan — mutatta a svájcisapkás ideges viselkedése, miközben kétszer is átvette a pányvaláncot a vaskorlát fogódzójának. Majd összerántott szemöldökkel adta tudtára a kerékpár lezárását megleső i iegennek: a lakat is tökéletes. Az éppen érkező fiatalasszony nem is titkoltan cihhantott leállitója szándékán, és elnézést hebegve közölte: nem hiszi, hogy valaki éppen a sándorfalvi bicikliről 'szeretne írni az újságban. Hasonlóan viselkedett, még a gyógyszertárból kilépő öregasszony, és a kocsmába siető vendég is. Az utóbbi melegebb emberi tájékra sem restellette invitálni az útjába állót. Kiss Ferenc őssándorfalvi, a Magyar—Lengyel Barátság Tsz sofőrje se ilyen kérdést várt. de készséggel elmondta, hogy tizennyolc évi .munkába járása alatt, ha kétszer kocsival ment. sokat mond. Ha csak teheti, a kenyérgőzüst tapossa, mert az általában hű szokott lenni a hajtójához. Neki otthon, a négytagú családban megteszi a régi, huszonnyolcas kerékpár. A négykerekű járgányon különben már az egymilliomodik kilométernél tart, és a biciklik útbeli viselkedéséhez annyit tesz: kiszámíthatatlanok. Nem titok Sándorfalván, hogy a biciklik sokszor csak az egyik fél eihatározásából cserélnek gazdát. Hiába minden biztosíték, a gyakorlott biciklitolvajnak könnyű zsákmány a fához kötött kerékpár. A magáról megfeledkezett. gátlástalan kerékpárlopót nehezen csípi tetten még a 1egéberebb vigyázó is. Vannak hónapok. amikor teljes a csönd a kocsmák környékén, s olyan is megtörténik, hogy ötösével, hatosával tűnnek el a biciklik a faluból. Azt beszélik, a megátalkodott kerékpárelkötőnek csak egy nyisszantás a legmegbízhatóbb lánc is. Tömzsi emberke szájából szakadt az elkeseredés. hogy még az elhanyagolt bicikli sem veti vissza a Mindig mennének a mamához . .. ... A lakókkal jól megvagyunk. majdnem mind fiatalok. A lakásunk kétszobás, és jó lenne, ha a „halinak" nevezett sötét lyukon lenne ablak. Így nem sokra tudjuk használni, a férjem az egyik ismerősével szerelt rá elválasztót. Ö csinálta a folyosóra a lambériát, azért, hogy a gyerekek ne tépjék a tapétát. Az 57 négyzetméterért 24 ezer 600 forintot fizettünk. Hát éve vagyunk házasok, magunk gyűjtöttük a rávalót. El szoktak jönni a rokonok, megnézik az otthonunkat, s mivel ők általában apósnál, anyósnál laknak, szeretnének maguknak is ilyet. Nekünk nagyon hirtelen, jött ez a tolvajt. Az övét is darabokra fűrészelve találta meg a futballpálya melletti gazban, pedig már „keresztbe'' forogtak a kerekei, annyira rozoga volt. A sándorfalvi biciklik leginkább a kocsma előtt é.s a buszmegállóban találhatók, de hasonló lelőhelyek a boltok korlátjai, a templom oldala is. Ráérős nézelődéssel megállapítható: a sándorfalvi biciklik kevés kivételtől eltekintve többségében lezártak. Zömét a hátsó keréken, a kulcsos lezáróval, pánvvázzák meg. Olyannal is találkozni. amelyik kerekéből biztonságból kiengedték a levegőt, hogy gazdájának az , unalmas buszozás után legyen mivel hódolni a gumipumpálás szenvedélyének. Azt sem nehéz észrevenni, hogy a forgalomban levő biciklik majdnem mindegyike megtalálható. mert egyaránt pihen a megállóban 6zovjet és magyar ember készítette kereőtpár is. A nagyobb biztonság, mintha a csinos kiskerekű bicikliket övezné. Azokat többszörösen kötik a vaskorláthoz. A legtöbbre dinamót. lámpát szerelnek, és szabályoknak megfelelően hátsó világítást is bekötik. Természetes, találni némi kereséssel olyat is, amelyik ezeket a kellékeket teljesen nélkülözi. A kerékpártengerben azonnal fölfedezhető a gyermekszállító ülés. ahogy apró saroglyaként ékeskedik a nyereg mögül. Lehetséges, hogy egyedi a sándorfalvi eset, mikor a félbevágott babakocsi szolgál az emberke támaszául a hajnalt zötykölődésen. A megszámolt 114 kerékpár közül csak egv ilyen volt, de nyilván a buszmegállón kívül őrzésre hagvott kerékpárok között még előfordulhat hasonló. A téesziroda és a majorudvárok. biciklinarkjai történetesen idő hiányában kimaradtak a szemrevételezésből. Önkéntes segítő becslése szerint elképzelhető, hogv reggelenként hét óra tágban száz-százötven biciklit lendítenek a téesz irányába, és a környéket iáró ember ráfogja: ez már Biciklifalva. ház. augusztusban kezdték építeni, decemberben már költöztek. Mi januárban jöttünk, a hideg miatt nem hoztuk ide a gyereket. ... Egyelőre jól megvagyunk, a mai építkezés nagyon drága, és már mi is gondolkodunk, hogy érdemes-e belefogni. Kicsik a gyerekek, nagyon nem ugrálhatunk. Ha nagyon akaruqk, kimehetünk Homokpusztára. betesszük a gyerekeket a Wartburgba, és rövid idő alatt odaérünk. Máshova úgvse tudnánk elmenni, nekünk ez az üdülés. Anyósom sajnált bennünket, mert nagyon szerettünk ott, de örült is. hogy így alakult. A sajátunkba mehettünk l.j MAJOROS TIBOR Tanács" a házasságkötőben Az otthonteremtés gyakorlata