Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

Szombat, 1983. július 2: Számítógépek — sorozatban A fától a feszített vasbetonig Hídjaink története MŰKÖDÉSBEN A COBOL-RENDSZER A vita régen eldőlt; m szá­mítógép nem luxus, nem valamiféle különlegesség, hanem mindennapi eszközünk fett a nyolcvanas évekre. A ta­vaszi budapesti vásáron a leg­nagyobb csarnokban mást se le­hetett látni, mint számítógépe­ket. Az idősebb generáció néze­gette. nézegette, a fiatalabbak pedig közreműködőként, az al­kalmazási területek ismerőiként úgv tárgyaltak, vitatkoztak, mint a háziasszonyok a piaci standok előtt. A számítógépek nem csupán a vállalatok, a kutatóin­tézetek. a hivatalok szobáiba vonultak be. hanem az iskolai oktatásba is. Nálunk még csak az. egyetemek és a középiskolák tanulói foglalkoznak evvel a kü­lönleges gébP'el' és „nyelvezeté­vel". de néháriv fejlettebb or­szágban már az alapfokú tanin­tézetekben setn újdonság a szá­mítógép. Láttam a budapesti ki­állításon. és volt szerencsém a gyártó cégnél is ismerkedni a számitógépekkel. A Videoton Elektronikai Vállalat szé­kesfehérvári gyára igazán szép környezetben helyezkedik el. A vállalat információs osztá­lyán Nóvák Tünde adott segítsé­get. A gyár vezetőinek tájékoz­tatásából kiderült, hogy a Video­ton tavaly is folytatta dinamikus fejlődését, hiszen a megelőző év­hez viszonyítva. 11 százalékkal növelte termelését. A számítás­technikai termékek gyártása még ennél is nagyobb mértékben. 25 százalékkal nőtt. és 4.4 milliárd forint értéket ért el. Megtudtuk, hogy o hazai felhasználók tavaly valamivel több. mint 1 milliárd forintért vásároltak Videoton számítástechnikai berendezéseket. nagyobbrészt számítógéprendsze­rekből. De jelentős volt az önál­ló perifériaértékesítés is; a Vi­deoton sornyomtatók és terminá­lok igen nagy számban találha­tók más hazai és import számító­gépek mellett. Dr. Baráth Csaba kereskedelmi igazgatóhelyettes a gyár bemutatóján elmondta, hogy a folyamatos műszaki fej­lesztés eredményeként számos újdonsággal szolgálhatnak, s el­sősorban a mai piaci igényeket szeretnék kielégíteni. Láthattunk a korábban kifej­lesztett VT 20-as rendszer mel­lett egy nagyobb teljesítményű, négy munkahelyes VT 20/LV tí­pusú rendszert, egy VPPC, úgy­nevezett személyi számítógépet is. Mind a három rendszer el­sősorban intézmények, vállalatok adatfeldolgozásait képes megol­dani. A fehérvári vállalat moz­gékonysága. rugalmassága pél­dásnak tűnik. Elmondták, hogy ebben az évben közel 5 milliárd forint értékű számítógépet és perifériát gyártanak, s annak maid 80 százalékát külföldön adiák el. Az ember csak sétál a gyárban, és bámul. Gyártiák, készítik a mikroszámítógép-csa­lád korábbról ismert „ifjoncá­nak", egy nagyobb teljesítményű bátyját. Ezek a gépek nem ol­csó cikkek: a kezdő ár 300 ezer forint, de a komolyabb rendszer 2.5 millió forintba kerül. — Milyen számítógépek ezek? Hol optirtiális az alkalmazásuk? — kérdezem a szakembert. — Mindhárom rendszer az úgynevezett professzionális fel­használásra készül — mondták. — Tehát elsősorban vállalatok, intézmények adatfeldolgozási, számítási feladatai ellátására legalkalmasabbak. Mondhatjuk úgv is. hogy a fokozott megbíz­hatósági követelmények kielégí­tését igénylő alkalmazásokra ké­szül a Videoton jelenleg legna­gyobb teljesítményű, SZM 52 tí­pusú számítógép-rendszere, amely ikergépes változatban kerül a vásárlókhoz. A 24 órás üzemel­tetésre tervezett rendszer vala­melyik egysége meghibásodáskor automatikusan gondoskodik a tartalékegység bekapcsolásáról, így a rendszer működése folya­matos. Az ikerprocesszoros rend­szerek tipikus alkalmazása a ter­melésirányítás. energiahálózatok vezérlése, vagy egyéb olyan, sok­felhasználós rendszerek, ahol a számítógép időszakos kiesése je­lentős anyagi károkhoz, terme­léskiesésekhez vezetne. — Egészen új dolgokról is hallottunk. — Már az idén sorozatgyártás­ba vesszük egyik úi terminálcsa­ládunkat. a VDN 52 500 típusun­kat. A készülék iránt, amelyeket belföldön egyelőre csak a Vi­deoton-rendszerek mellett forgal­mazunk, jelentős külföldi érdek­lődés is mutatkozik. A kérdésre Szokoly Tamás Csak a tavasz... Csak a tavasz van oda. Kedvesem, virágna-borulásunk kamaszkora. tiltott bú jócskánk zöldbe-robbant fák között, sorsunk csavart indái vesztek még csak el. miben kökényes fátylad eltakart. és én is csak tobozt-hajító múltam adtam mókusoknak; csak méhek nem dönögnek szép bibéd körül. és margaréta-arcod nem csipkézi csönd, fehérke gallér, aprócska könny. Kardélektől a nyárhoz értünk, magunk maradtunk, s csendesen bár siratjuk elhullt szén reményünk, ne dideregi, nem kell félnünk, csak a tavasz van oda. Kedvesem. válaszolva megemlíteném — mondta a szakember —. hogy gyártjuk az új COBOL-progra­mozási rendszert a COBLAB-ot amely a világon legjobban elter­jedt programozói nyelvet alkal­mazza. a Videoton mikro­gépeire igen hatékony, interaktív formában. A szakember persze szakmai nyelven fogalmaz. A COBLAB használata egy nagyságrenddel lerövidíti — és gazdaságosabbá teszi — a kisszámítógépekre a felhasználói programrendszere); elkészítését. — A legnagyobb érdeklődés a budapesti vásáron is, de azon­kívül a hazai berkekben a sze­mélyi számítógépek iránt nyilvá­nul meg. Erről a „masináról" hallhatnánk valami közelebbit is? — Természetesen. A VPPC (Videoton Professziónál Personal Computer) ezt a célt szolgálja — mondta a gyár kereskedelmi igaz­gatóhelyettese. — Egyszerű a ke­zelhetősége, könnyű a programo­zása. és így jó lehetőséget bizto­sít a mindennapi feladatok meg­oldásához. Nagy munkamegtaka­rítást tesz lehetővé a kis válla­latok készletnyilvántartásánál, az anyaggazdálkodások napra­kész tartásánál, számlázásnál és a bérszámfejtésnél is. — Milyen ez a berendezés? — A VPPC önmagában egy (nyolcrészes (bites) mikropro­cesszor. amelyet a felhasználó az igényeinek megfelelően, kiegé­szíthet Videoton-termékekkel, és így egy kisszámítógéphez jut. Akik ismerik a számítógép-rend­szereket. azok megértik, hogy a VPPC-modul beépíthető a gyá­runkban készült háttértárolós display alapegységeibe. Bővítési lehetőségeit elősegíti a nagy ru­galmasságú, mikroprogramozott vezérlés, az univerzális interfa­cek biztosítják a különféle peri­fériák illesztését. , A gép alkalmas a legkorszerűbb anteraktív programozási rend­szer megvalósítására a LEVEL II szintű COBOL-nyelven, ame­lyet a Videoton-COBLAB elneve­zéssel bemutattunk. A laikus alig érti ezt a „nyel­vezetet". Csak ámul és bámul. A gyártócsarnokban is nézelődtem, s bizony, inkább nem szóltam egy szót sem. nehogy eláruliam tájékozatlanságomat. A gyereke­ink valószínű mosolyognak majd raitunk. Még ezt sem tudják, hi­szen mi már az általános isko­lában megtanultuk ezt a nyelvet. Ügy legyen, s nem szabad egy Dercet sem késnünk a számítógé­t>es nyelvezet tanulásával, meri évek múlva csak „mutogatunk" majd. amikor már beszélgetni illene a számítógépek nyelvén Ennyit erről. A Videoton-gyárról pedig annyit, hogy örömünkre szolgál a fejlődése, akár büszkék is lehetünk az ott dolgozó embe­rekre. a fejlesztésben közremű­ködő szákemberekre, hiszen az elméletet éppen a szegedi egye­temen sajátítják el a fiatalok, a ..Kalmár tanár úr iskolájában", amelynek híre nemcsak idehaza, hanem határainkon túl is ismert. GAZDAGH ISTVÁN A legidősebb magyarországi hídemlékek a római korból valók. Az aquincumi ása­tások során például előkerültek a vízvezetékhíd elemei. A fővá­ros első állóhidja a Széchenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kiírt pályázat alapján épült 1842—49 között. Clark Tierney William tervei alapján Clark Ádám angol mérnök épí­tette. Eredeti hossza 375, a kö­zépső támaszköze 203 méter volt A hidat 1914-ben megerősítették, fa pályatartó szerkezetét acel merevítőtartóval váltották fel. 1945 januárjában — sok száz hi­dunkkal együtt — ezt is felrob­bantották a németek, s 1948— 49-ben építettük újjá. Az eredeti híd vasszerkezetének súlya 2139, az újjáépítetté 5194 tonna. Ma már szinte csak a tartópillér az eredeti. Ugrásszerűen javult a henge­relt acélok minősége a múlt szá­zad végén. Ebből épült az. első magyar tervezésű és kivitelezé­sű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról neveztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Szabadság-híd. Fe­keteházy János tervei alapján készítette a MÁVAG. A háborús pusztítás ellenére is a szerkezet hatvan százaléka eredeti. A századfordulón nálunk Is betört a hídépítő anyagok közé a beton, majd az 1910-es években a vasbeton. Mód nyílt a geren­daszerű, nagy teherbírású szer­kezetek épitésére, melyek jól bír­ták a húzó-nyomó terhelést egyaránt. Ilyen például az 1981­ben átadott csongrádi Tisza-híd, melynek 90 méter a pillérek közti fesztávolsága. A győri Du­na-híd már feszített betonból készült, 88 méter a fesz­távolsága. Ez az építőanyag csak a 100 méter alatti pillértá­volságnál ad megfelelő biztonsá­got. Az acél rugalmasabb. Ebből készült az 1979-ben átadott sze­gedi Tisza-híd is. melynek 144 méter a pillérnyílása. Ugyan­csak acélszerkezetű a budapesti Arpád-hid, melynek 1984-ben fejeződik be a korszerűsítése. Ennek 103 méter a legnagyobb pilléi-távolsága. Magyarországon mindössze két függőhíd van. A már említett Széchenyi Lánchíd és az Erzsé­bet-híd. Az utóbbi kábelhíd Ma már sehol sem építenek lánc­szerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél évszázad alatt nagyon sokat lebontottak Európában. Átvette helyét a sokkal modernebb, úgy­nevezett ferde kábeles szerkezet. Ez akár 300—500 méter nyílást is megenged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egykori dicsőségéből, mely első átadása­kor, 1903-ban a világ legna­gyobb iánchídja volt, s ezt a he­lyét 23 éven át megőrizte. S ha már a hosszúságnál tar­tunk, említsünk meg egy igazán hosszú hidat. Az Egyesült Álla­mokban 1956-ban épült a világ leghosszabb hídja New Orleans és Mandeville között, a Pont­chartrain-tón, hossza 39 kilomé­ter. De nem kisebb mérnök tel­jesítmény az sem, hogy a San Franciscó-i Golden Gate acélká­bel függőhíd legnagyobb fesztá­volsága 1281 méter. Magyarországon a MÁVAG te­vékenységével kezdődött meg az acél hídszerkezet gyártása 1879­ben. Jogutodja, a Ganz-MÁVAG ma is öregbíti a magyar híd­gvártás jó hírnevét, hiszen nem­csak itthon, hanem külföldön is számos szép eredményt ért el. Mérnökei és munkásai helytállá­sát dicsérik a Jugoszláviában, az NDK-ban, a Csehszlovákiában emelt új hidak. Betonszerkezete­ket épít még a Hídépítő Vállalat és több kisebb cég is. Békés mel­lett például a Kettős-Körösön egy 80 méter középnyílású vas­beton hidat, amely speciális, úgynevezett szabadszerelésű technológiával készül, az előre­gyártott elemeket a helyszínen csak a helyükre kell emelniük áz építőknek. 1975 óta ez az ötö­dik szabadszerelésű feszített vasbetonszerkezet a Körösökön. Végül szólnunk kell műemlék hídjainkról, hisz oly kevés ma­radt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a Kilenclyukú boltozott kőhíd. A tervek szerint új, korszerű átkelőt építenek majd néhány kilométernyire. Erre terelik a közúti forgalmat, hogy ez a műemlék minél tovább megőrizze eredeti szépségét. Vác mellett található a prágai Ká­roly-híd kisöccsének becézett Barokk vagy Kőszentes-híd. Hat kis kőszobor díszíti. Nem min­dennapi látvánv. letűnt "századik szép üzenete. Történelmi városa­ink legtöbbje őriz még egy-két kisebb régi. boltozott hidat. Érde­mesek arra, hogy megőrizzük őket. A főváros maidnem minden hídja műemlék, óvják, karban­tartják valamennyit, bár a há­borús pusztítás kevés eredeti ele­met hagyott bennük. A Margit­híd ts elpusztult, de érdemes megemlíteni, hogv a szigeti el­ágazás még az első építők keze­nvomát viseli. Akit bővebben ér­dekelnek műemlék hídjaink, Gáli Imre Régi magyar hidak című könyvében minden kérdés­re választ talál. T. ÁGOSTON LÁSZLÖ Csanády /ónos Múlás, múlatás Sajnálom az időt. mely lassan elhullámzik a tér-folyamban; időm fogy. vagv én fogvok testben s öregszem maid a hihetetlen hatodik ikszhez érkezetten: időm. testem is egvre fogv már megállnák a pillanatban, ám nem áll meg a pillanat: van. s nincs, miként a lepke lebben és szárnva csak a rezdületlen fehér papírra írt szavakban merevedik ki. amint éppen úi szárnvesapásba vált át. megadva a pillanat árát fénvkéne itt marad szememben: meer "" iri szavamban eszemben, és (télő szemléletemben: de mit teevek a többi szóval a kristállvá vált bánvasóval a súlvos föld mélvébe rejtett és versbe szervezett szavakkal? A kősóba szilárdult tengert a mélvhen hapvva. mint a verset a sok feltáratlan kötetben, lesvek. maradjak élő tenger végesre méretett időmben: s mindhalálig á képzeletben magamra szabott vógtolonben teriediek ki. akár Hazám, és a Nagy Csendes Óceán?!

Next

/
Thumbnails
Contents