Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

»MAG Szombat, Í983. július lé: / Álmodni kell álmodni! Visszaemlékezések, dokumentumok „A színjáték: én a rendezés művészété nem korlátozódhatók csupán a színház épületére. A varos nagv ünnepeit, felvonulásokat. népünnepélyeket megrendezni. mind a művészeti vezető feladata legvem. mert csak i*v lehet bekapcsolni a tömegeket. az általános kultúrmunkába. Szabadtéri előadások: modern szellemű, a passióik tokokhoz hasonló tomegsaanjátszás és a világsikert aratott darabok bemutatása nem köznapiam mindez jelentheti a vidéki város számára: az idegenforgalom növelései. magas kulturális életet, ea bekapcsolódást a nagyvilág vérkeringésébe. — Ezeket mondotta Gétnier és én szeretném az ó általanos megallapitasait néhány gyakorlati megjegyzéssel kiegészíteni. Valóban. korunk hánv értékes színpadi alkotást termelt ki magából. amelvet Magyarországon a pesti színigazgatók jóvoltából nem ismerhetett meg a közönség. Darabok. amelyeket a világ minden országában hatalmas sikerrel játszanak. mert a mai emberhez szolnak. Ne húsz év előtti, elavult vígjátékokkal, elkopott drámákkal és esetieri operettekkel kísérletezzenek, hanem örök emberi értékeket fejezzenek ki a mai kor nyelvén, azonkívül adjanak mai írókat, mai látványosságot, mai problémákat, egyszóval: korszerű színházművészetet. A színjáték minden korban és minden nemzetnél két'formában jelentkezik: a dráma és a látványos játék, a spektákulum formájában. Erre az örök kettősségre céloz Gémier. mikor követeli. hogy a színjáték kilépjen a színházépület falai közül a nagy tömeg elé. ö maga számos tömegünnepélyt rendezett. A háború után a nemzetek első nagy békeünnepét, több nemzeti ünnepet, Svájcban kétezer szereplős passiójátékokat stb. Es a legtöbbet vidéken. Ez talán tradíció is Franciaországban. Hiszen már 1535-ben sem Párizsban. hanem Maimaison környékén rendezték a nagv némajátékokat a magyar királyné tiszteletére. Szegeden ott az egyetemi hallgatók hatalmas tábora, munkásdalárda, filharmonikusok zenekara, katonaság, ezt mind egyesíteni lehet ünnepélyes alkalmakkor, nagyjaink centenáriumain, március idusán, Szent Istvánkor, egy-egy hatalmas városi ünnep grandiózus tömeg játékához. Kevés költséggel erdeklódő idegeneket lehetne Szegedre vonzani." HONT FERENCNEK, a Délmagyarország 1927. május U-i számában megjeleni ciiJceből '„. . • Párizsban dolgoztam és tanultam, mint rendezőasszisztens, Firmin Gémier, az Odéon Színház igazgatója mellett Gémier, ez a kiváló baloldali művész szervezett és rendezett először modern szabadtéri játékokat, még századunk legelején. 1927-ben is hatalmas szabadtéri tömegjátékot rendezett Párizs utcáin és terein a Munka ünnepe címmel. Ennek a munkálataiban is részt vehettem mellette. Sokat beszélgettünk a próbák szüneteiben a szabadtéri játékok művészi és társadalmi jelentőségéről, lehetőségeiről. Ekkor merült fel bennem a Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozásának ötlete... Cikkekkel, előadásokkal verekedtem hónapokon át, éveken át a játékok létesítése érdekében. Tárgyaltam hatóságokkal engedélyekért, a MÁV-val, hogy indítson Szegedre ún. filléres különvonatokat, a Nemzeti Színházzal, hogy adjon kölcsön jelmezeket és technikai felszerelést. Eleinte mindenütt elutasítottak. A Nen\zeti Színház vezetői azt is kijelentették, hogy a szegedi Dóm tér teljesen alkalmatlan szabadtéri előadásokra. De azután egyik cikkem kéziratát a szerkesztő megmutatta Klebelsberg Kunó akkori kultuszminiszternek, akinek megtetszett az elgondolás és a Pesti Naplóban megírta mint saját ötletét. Nyomban alkalmassá vált a Dóm tér szabadtéri színielőadásokra... Ahhoz, hogy a színház újra a lelkek irányítója legyen, és hogy újra visszanyerhesse teljes nagyságát, az egész néphez kell szólnia. Ha a nézőket közös érzések jegyében egyesíti, akkor válik leginkább társadalmi és testvéri művészetté." HONT FERENC visszaemlékezéseiből. •ír „Ismerem jól Az ember tragédiáját, sokat foglalkoztam vele. Volt idő, amikor komolyan gondoltam arra, hogy megrendezem. Én nem szabadtéri előadásban akartam színrehozni Madách remekét. hanem egyik berlini színházamban ... Szabadtéri előadásra Az ember tragédiája kiválóan alkalmas. Gyönyörű dolgot lehet vele csinálni! Bármennyire megtisztelő lenne is rámnézve Szeged város ajánlata, hogy én rendezzem az előadást, ezt nem vállalhatom. Elvégre hét színházam van Berlinben, szerződések kötnek Londonhoz, Rigához. Stockholmhoz ... nem utolsósorban Salzburghoz .. . Azt üzenem Szegednek: minden körülmények között csinálja meg a dolgot. Ha Szeged ezt jól megcsinálja,- akkor világhírűvé válik. , RE1NHARDT nyilatkozata a Délmagyarorszag 1931. augusztus li-i szama boa „Van szerencsénk bejelenteni, hogy a Délmagyarország és a Szegedi Friss Újság augusztus első napjaiban, lehetőleg havibúcsú napján, továbbá az előtte való és következő napokon, a Templom téren szabadtéri előadásokat akarnak rendezni. Tervbe van véve Kodály: Psalmus Hungaricusának és Madách: Az - ember tragédiájának az előadása. Azonkívül magyar népszokások és néptáncok bemutatását tervezzük." Az 1932-es intéző bizottság folyamodványából. "ír „A színpad tervezésében Buday szakított a konvencionális felfogásokkal. a legegyszerűbb színpadi jelzésekkel oldotta meg a díszletezés feladatait. A puritán egyszerűségű modern színpadképek a dráma egyes színei eszmei lényegének kifejezését kívánták elősegíteni. Hont rendezői elgondolása a Tragédiát misztériumnak fogja fel. E rendezői felfogás a hangsúlyt a mű transzcendens vonatkozásaira helyezi, csökkenti a mú realizmusának hatását, illetőleg a realizmus csupán alárendelt szerepet játszik e felfogásban, s kritikai funkciója csökken. A Tragédiának misztériumjátékként való felfogása sötétíti a mú amúgy is komor színeit.... Ádámban a hősit, az új és új küzdelemre szóló akaratot bénítja meg... s csupán a kegyetlen isten által rendezett sötét misztériumú játékká válik a mú ... Ha Hont a Tragédiának misztériumjátékként való felfogásában arra gondolt, hogy a Tragédiát — annak idealista világnézetének határain belül — a kor elleni kritikai gondolatoknak az elmondására használja fel a középkorvégi misztériumok és misztériumjátékok példája nyomán, bizonyos mértékig ezek módszereit is felújítva — be kellett látnia, hogy e feladat megoldása több okból is léhetetlen ... Az előadás a nemesen egyszerű. lenyűgöző térhatású színpadon hatalmas statisztériát mozgatott meg. Mintegy 300 főnyi tömeg hullámzott a Tragédia nagy tömegjeleneteiben. A rendezés olvan újdonsággal is élt. amit azóta másutt is átvettek: a szegedi szabadtéri játékok során alkalmaztak először táncjátékokat az előadásban. Hont e téren is Gémier felfogásának követőjeként járt el." A Szegedi Szabadtéri Játékok születése — Az ember tragédiája 1933. augusztus 26-i Dóm téri bemutatójának kritikai summázata tme egy álom. A délkelet-európai nemzetek kultúrünnepe Szegeden. A balkán nemzeti művészetek Olympiásza. Békés, egymás megismertető szellemi verseny, minden esztendőben: Magyarország déli végvárában Szegeden. A szegedi szabadtéri játékok jó hire már évek óta bejárta Európát. De szegedi esemény maradt csupán, legfeljebb magyar úgy. Most a nemzetközi kultúrpolitika egyik legfontosabb tényezője. A Dóm teret a magyar lobogókon kívül jugoszláv, román, bolgár stb. zászlók díszítik. Mert a reflektorfényú nagy tribünön nemcsak „Az ember tragédiája" zúg el, évenként visszatérő üstökösként, hanem a jugoszláv, román, bolgár színpad nagy alkotásai is. Jugoszláv korusok harmóniái, román tánckarok ritmusa, bolgár népi oratóriumok dallamai kelnek békés versenyre magyar remekeikkel és nemzetközi zsűri osztja a babérkoszorúkat. Európa sajtója ünnepel. De elfér-e a Dóm téren az a bőség, .amelyet a délkeleti népek kultúrái itt elébünk ontanak? A gyönyörű, olaszos formájú Klazuál téren, mely tetőtlen zárt teremként kínálja magát a színpadnak, a szökőkutas. szobros Széchenyi téren, melyen az építészet egyik szerény világremeke, Lechner városháza áll hátteret a nagy tribünnek, a kakasos templom intimebb környékén, a görög oszlopos kultúrpalota lépcsőzetén, mely a Tisza felett néz el — mindenfelé a városban nagy mutatványok és hangversenyek lobognak minden este. Oláh Gus ztáv, Fülöp Zoltán és legjobb tervezőink építették a nyári színpadokat és a tribünöket mindenfelé a városban, mely egységes művészi elgondolás szerint alakul át minden nyáron a délkelet-európai játékok színhelyévé. Nemcsak a színmúvészetüket és zenéjüket hozták ide a szomszédos balkán népek, hanem tribünjeikkel, pavilonjaikkal nemzeti építészeti stílusaikat is megmutatják. Hova menjünk ma este? A Szegedi Nemzeti Színházban modern darabot adnak. A Tisza-szálló termében a bukaresti filharmonikusok játszanak. A kommunista székház nagytermében magyar, jugoszláv és bolgár kamarazene hallható. A városháza termében ma lesz döntője a hegedűsök versenyének. Színielőadás vagy koncert után lemegyünk a Tisza-partra, ahol túzijátékos csónakkorzó és vízi szerenád van. Vagy menjünk inkább az újszegedi parkba, a külföldi vendégek báljára? A délkeleti nemzetek szoborkiállítását az újszegedi parkban éjjel is megnézhetjük, mert a szabadban, lugasokba csoportosított szobrokat fényszórók világítják. (Mestrovics szobrainak ligetéhez alig lehet hozzáféi-ni.) De a magyar, jugoszláv, román, bolgár képkiállítást holnap délelőtt nézzük meg. Tizenkét órakor lesz a nagydíj kiosztása. , Ilyen nemzetközi kultúrünnepet Hellasz óta nem látott a világ. A salzburgi játékok Bécsnek meg Reinhardtnak jegyében történtek, Bayreuth Wagnert ünnepelte. Szegeden világkultúra történik, népek barátkozása, nemzeti szellemek ismerkedése, egymáshoz szokása, a humanizmus legnagyobb ideáljának valósulása. íme az álom. Mielőtt gyáván és szkeptikusan alkudni kezdenénk belőle, mielőtt azon rágódnánk, hogy meg lehet-e csinálnunk, eszméljünk rá, hogy meg kell csinálnunk. Szeged olyan alkalmas az ilyen, egész városra kiterjedő ünnepség megrendezésére, mintha erre a célra tervezték volna. Nem olyan nagy, hogy a város megállíthatatlan robajos üzeme elborítaná a szabadtéri játékokat. Nem túl kicsi. Éppen elég az ilyen ünnep bázisának. Szép, egyformán kétemeletes házsorai, szokatlanul sok, intimen csukott, szép formájú tere! Nagyipara a perifériákon túl van. Belül csendes és a háborús pusztulás nyoma sem látszik rajta, kivéve, hogy gyönyörű hídja a vízbe lóg. Szép nagy színháza, nyilvános épületei, parkjai épek. És folyója, a Tisza! íme az álom. Íme a lehetőség. Minden egyéb megértés, fantázia, energia és lelkesedés kérdése. Azon múlik, van-e annyi rugalmasság bennünk, hogy rögtön hozzálássunk a konkrét lervezéshez. Van-e elég politikai vitalitásunk, hogy rögtön elkezdjük a tájékozódást Belgrádban és Bukarestben. Megértik-e kulturált szervezeteink, hogy elsőrendű nemzeti érdekről van szó? Emberek, fogjunk neki. Fulladozó magyar népünknek ki kell jutnia Európa napvilágára! Részletek BALÁZS BÉLA a Délmagyarorszagban 1946. október 6-án megjelent effckéböl. eged és a szabadtéri Ikerfogalmak. Immár fél évszázada, de különösen az utóbbi huszonöt esztendőben. Merthogy az idei szezonnal köszöntjük a fesztivál első. 1933-ban kezdődő korszakát és emlékezünk a felújítás óta eltelt negyedszázadra. 1933. augusztus 26-án Madách Az ember tragédiája című drámai költeményének bemutatójával vette kezdetét a rendezvénysorozat a kísérleti esztendők után. S azután 1959. július 25-én.. a felújított Játékok első előadása. Erkel Hunyadi Lászlójának bemutatója előtt Kállai Gyula, akkori miniszterelnökhelyettes nyitotta meg a sorozatot. A Szegedi Szabadtéri Játékok a felújítás első perceitől tudatos program szerint dolgozik. A drámairodalom remekei és az operarepertoár kincsei mellett helyet kapott a Dóm előtti deszkákon a krónika. daljáték, a balett és a folklór is. A felújítás óta hetvenöt művet mutattak be, háromszáznyolcvankét előadáson. Az idén várják a kétmilliomodik nézőt. , íme két esztendő, a látogatottság számadataiban. 1938-ban forgalomba hoztak 174 ezer belépőjegyet s ebből mindössze 34 ezer 898-at értékesítettek. A Tragédia előadásaira 1654. 4096. illetve 1791: a Turandot oljr sokat emlegetett előadásaira 2852. 2762, illetve 3467; a meghirdetett két hangversenyre 308, illetve 503 jegy kelt el. az István király népe augusztus 9-i előadásán mindössze 19 jegy talált gazdára. Az elmúlt évben. 1982-ben a Háryt 22 602-en. a Trubadúrt 15 583-an. A cigánybárót 26 459-en, A hattyúk tavát 6948-an, az Állami Népi Együttes műsorát 11 421-en látták, összesen 83 015 vendége volt az előadásoknak, önmagukért beszélő számok. Az oldalakon pedig emlékidéző