Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

VILÁG' PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 167. szám 1983. július 16., szombat Ára: 1,80 lorint AZ MSZMP SZEG ED VÁROSI B I ZO TT S Á G Á N A K L APJA Megkezdődött a néptáncfesztivál versenyképesség Az ünnepi hete* első. Igen látványos. ínozgalmas. színes eseménye volt a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál tegnap délutáni Tisza-parti megnyitó ünnepsége. Az európai népi kultúra őrzőinek, a magyarokkal együtt tíz ország néptáncegyüttesének. — mintegy 700. népviseletbe öltözött táncosnak, zenésznek, énekesnek — festői felvonulását és bemutatkozó táncát sokan nézték érdeklődéssel. A kilencedik nemzetközi fesztivál eseményei este az újszegedi színpadon folytatódtak: a vendéglátó szegedi Napsugár együttes köszöntő nyitótánca után négy néptánccsoport mutatta be folklórprogramiát. A seregszemle rendezői — a hagvomáSomogyl KároJyné felvétele nvokhoz híven — az idén is módot találtak arra. hogv a kilenc nemzet képviselői a színpadon kívül is bemutatkozhassanak a néptánckedvelö szegedi közönségnek: az újszegedi előadások mellett utcákon, tereken lépnek fel a vendégek a fesztiválnapok délutánjain. Szeged városa tehát — tegnaptól — megint folklórcentrum; szép tánctablókkal gyönyörködtető, régi muzsikától és énektől hangos találkozóhelye az egymással barátkozó, egymás kulturális örökségének megismerésére törekvő népek képviselőinek. Képünk a megnyitóünnepség résztvevőiről készült. (A fesztivál eseményeiről részletes beszámolónk a 4. oldalon.) Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén az ipar helyzetéről és feladatairól hozott határozatot, ismertette pénteken a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában tartott tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter a vállalatok vezetői- juk az vei. Az értekezleten jelen például volt több mint 400 igazgató, ágazati és vállalati szakszervezeti vezető, a szövetkezeti ipar, a társminisztériumok, főhatóságok számos képviselője. Méhes Lajos bevezetőben kiemelte az iparnak népgazdaságunkban betöltött szerepét, azt, hogy nemzeti jövedelmünk 45 százalékát termeli meg. és teljes kivitelünk háromnegyedét adja. Az ipar legfontosabb feladata a belföldi igények kielégítése, termékeinek 80 százaléka itthon kerül DÍacra. A gépexport négyötöde. a fogyasztási cikkekének fele, s általában az exportált ipari termékekneK mintegy fele a szocialista országokban talál gazdára, míg a másik fele a konvertibilis elszámolású piacokon. Az ipar tehát meghatározó szerepet tölt be az ország gazdaságában, s most különösen az egyensúlyi helyzet javításában. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a pári vezető testülete első ízben átfogó elemzést adott a magyar ipar helyzetéről, és hosszabb távra is kijelölte a legfontosabb iparpolitikai feladatokat — hangoztatta a miniszter. A következő időszak teendőiről szólva elmondta. kor mindig a piaci lehetőségekből kell kiindulni. A világpiacon egyelőre nem várható nagyobb változás, nincs más lehetőségünk, mint alkalmazkodni a körülményekhez. Célul tűztük ki. hogy természeti kincseinket minél gazdaságosabban hasznosítjuk, átalakítenergiaszerkezetet, a villamosenergiatermelésben csökkenni fog az olaj és a földgáz felhasználása, s előtérbe kerül a szén, illetve az atomenergia hasznosítása. Rendkívül fontos a feldolgozó ipar versenyképességének növelése. Ez utóbbiban nagy szerepet játszik a mikroelektronikai fejlesztés és a biotechnológia alkalmazása. Az iparban azok az ágazatok, amelyek eddig is állták a versenyt a világpiacon, továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartoznak majd. Jobban ki kell használni a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártást az élelmiszer-termelés növelésére. Javítani kell a szerszámés készülékellátást is. A jövőben jobban ki kell használnunk a komplett rendszerexportban rejlő lehetőségeket, főleg a villamosenergia-iparban, az egészségügyben, az oktatás terén és az élelmiszer-gazdaságban. Mindennek érdekében egyenletes színvonalú, minőségi termelésre van szükség, ami a dolgozók alkotókészségének kiteljesedését igényli. Méhes Lajos röviden szólt az ipar 1983. első félévi A magyar népgazdaság érzékeny minden világpiaci rezdülésre. S ki ne tudná, hogy a recesszió még tartja magát, az idei esztendőben semmit sem apadtak gondjaink. A vállalatok tisztában vannak azzal, hogy termékszerkezetüket módosítani kell. hatékonyságukat javítani, hogy versenyképességüket legalább mdfetartani tudják a nemzetközi piacokon. Ebben az „utcában" elengedhetetlen a termelés szerkezetének javítása, s az sem szégyen, ha a szervezésben a nyugati intézetek nagv tapasztalatú szakembereitől kérünk segítséget. Alábbi összeállításunkban is példát mondhatunk erről, s általában *a hatékonyság javításáról. a korszerűsítésekről. Hagyományok és úfűopságek A Kenderfonó és Szövő- ABC (anyagok fontossági soripari Vállalat szegedi gyárai rendjét' összegező adatgyűjaz idei esztendő első felé- temény) modellben, annak ben rendben teljesítették föl- használatával javítanak majd adataikat, mondta Erdélyi az oly sok gondot okozó takarmányt gyártó gépsorok Ferenc, a nagyvállalat ga/.- készleigazdálkodásukon. zavartalanul működtek, g daáíigi igazgatója. A 2 mii- . Nem új a kérdés: van-e az igényeknek megfelelően liárd forint termelési értéket egyáltalán helye és szerepe tudtak szállítani. 100 ezer adó és évszázados hagyomá- a magyar népgazdaságban a tonnát meghaladó árualapnyokra visszatekintő nagy- textiliparnak, a kenderfel- pal rendelkeztek, s ennek jó vállalat a mai gazdasági vi- dolgozásnak? A műanyagok részét értékesítették is. Kölághelyzetben egyre maga- bevonulása, majd az igénye- rülbelül 8 százalékkal töbsabb mércével találja magát sebb piacokról való számszemben. Ezt két dolog mo- űzetése után a kérdés már tiválja: nyersanyagainak egy nem is kérdés. A természerészét külföldről vásárolja, tes anyagok iránt a modern késztermékeinek zömét pe- világban visszatért a keresBúza és takarmány A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is készül a féléves mérleg. A korai aratás miatt a tervezett gabonaszállítmányok felé időnek előtte átvették. Megközelítően 90 ezer tonna gabonát eresztettek át a garatokon. (Máskor ilyenkor kezdik az átvételt.) Amint azt Prohászka Ottó igazgató elmondta, a számok alapján nem várható rossz eredmény — már ami a vállalatot illeti. A keverékbet, mint amennyit terveztek. Nem kellett várniuk a malmokban a kenyérnek való gabonára, folyamatosan tudták adagolni az őriöfiépdig külföldön kell értékesí- let, az igény. Megint más sorokra. Jutott liszt nemcsak a megyei üzletekbe, hanem a fővárosba is. Üj termékeikből a dóci üzemben megközelítően 150 tonnát állították elő. Külön örömük, hogy az új gyártmánycsatük az Aj szabályzók alkal- rens természetes anyagokból Jtlál^. T-r-i o -i-j orOMlln-ín L- fxc-7 llll ni L" P". lő Cf V'tl ft M Q M h.Tn tenie. Nem könnyű talpon ügy. hogy a magyar ipar fejmaradni ilyen szituációban, lettsége, a magyar társadaA KSZV vezetői úgy véle- lom színvonala megengedkednek. hogy szerényebb kö- heti-e magának ezt az iparrülmények között ugyan, de ágat. Nem kétséges, hogy tozavartalan volt az átmene- vább kell lépniük. A kurmazásában. s az árvállozá- Kés2^14 cikkek gyártásában, sok közepette. Terveiket is piacra dobásában akad még felülvizsgálták, ahol kellett, korrigálták azokat. A szegedi nagyvállalatnak éppen úgy, mint más cégeknek volaz ágazat termelése a tavalyi félévhez képest 99,B százalék volt. Mivel az idei terv 1,7 százalékos növekedést ír elő, az elmaradás nem jelentéktelen. Az utóbbi hetekben azonban sok vállalat intézkedéseket tett az elmaradások behozására. A következő félévre megfelelő a rendelésállomány, tehát az iparvállalatok és a szövetkezetek előtt kedvezőbbek a feltételek a terv teljesítésére. Az igazgatói értekezlet után az Ipari Minisztérium vezetői, élükön a miniszterrel, az államtitkárokkal és a miniszterhelyettesekkel, sajtótájékoztatót tartottak az ipar időszerű kérdéseiről. tak és ma is vannak devizagondjai. Ebből adódóan csökkent a vállalat jövedelmezősége és fejlesztési alapja. Aligha kell bővebben lefantázia az európai országokban is, tehát nálunk is. A KSZV gazdasági igazgatója úgy fogalmazott. hogy: rencsétleniégben elhunytak erejük a regi hagyomanyok- c.aládiainal? hozzátartóA gabonaipar szocialista brigádjai csatlakoztak a központi karbantartó üzem két kollektívája fölhívásához, amely a tragikus bányászéban van. A kenderanyagokat, a természetes anyagokból készült szöveteket, termékeket, vagy a kenderrel írni. hogy a textilesiparban vegyitett műszálas cikkeket a létszámgond is nehezíti a újra keresik a piacokon. helyzetet. A felnövekvő if- Ami az export és import júság, elsősorban a leányok, variációit illeti, a KSZV térném a fonodákat és szövő- melési és kereskedelmi ,,adatcsaládjainak és hozzátartozóinak segítésére fogant. A malomban keveréktakarmány-gyártásnál és az átvételnél szorgoskodó kollektívák kommunista műszakot vállaltak, a Május 1. és a Petőfi Sándor szocialista brigád kezdeményezésére. Ók déket tartják álmaik netovábbjának. A KSZV gyáraiban 3 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint a múlt esztendőben. * E nehézségeken persze át kell lábalni. Javítva a munkakörülményeket és a fizetéseket, megtarthatják dolgozóikat. A vállalat gyárait is érdekeltebbé tették, önálló eredményelszámolást biztosítottak számukra, amely lehetőséget ad az erkölcsi és anyagi elismerés javítására. tárában" kár volna csupán a egy műszak számokra hagyatkozni. ajánlották föl. munkabérét 200 százalékos söprű Rabi Béla államtitkár arról A KSZV gazdasagi igazgatoszólt. hogy a tárca sorra megvizsgálja majd az alacsony hatékonyságú nagy-, közép- és kisvállalatok helyzetét. Az azonban biztos, hogy mindenekelőtt maguknak a vállalatoknak kell erőfeszítéseket tenniüK. akár szervezeti, akár szervezési intézkedésekkel, hogv kilábaljanak rossz helyzetükből. i hogy azok meghatározása- munkájáról, elmondta, hogy Szabó Imre miniszterhelyettes elmondta, a könnyűiparban átprogramozzák a fejlesztéseket, az anyagmozgatás gépesítése, vagy a szervezés kevesebb költséggel és kisebb importtal jár, tehát ezeket előnyben részesítik. Súlyponti kérdés lett a szakoktatás színvonalának emelése. Gábor András miniszterhelyettes hozzáfűzte, hogy a tárca éppen most dolgozza ki a biotechnika fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. ja úgy összegezte legfonto- JBHBjIS^H sabb tennivalóikat, hogy za- Wm^ gg^^jji^^f, í •'= FBBüff m jffl^wT^iiEffiiM^ vartalanul ki kell elégite- Wjm mBtnjSitkWjjjf $ § v SKIiaH niük a belföldi piac igényeit, gfir Br^nffii rPf •" f Wp ulÉSi s^Ám^öÉBBí eleget tenni az államközi ^gr Jtri^^BS^Wmt P /. II/m^HB^méaflSli fctfc. yYA WÍIkBi szerződésekben rögzített kö- pr wáuKj^KjEjP^f/ "WKaI telezettségeiknek a szocia- >': ^B^m^^^gaf/ Mj §> lisla országok piacain, s ja- I ' MRlIJr ^IV^PwL ^raj vilani eladásaik mértékét a ImHhW/BHfwJ/Bf:M J^ftlüu - * tőkés országokban és ezek- waS^'^g^mm ff g§mt m '^Sfft ** kel együtt növelni a válla- ^Ka^Mw/'jW/mt smmF* 'A, \ |5»§ lat nyereségét. Nem egysze- mKKBmv/ M Jmf \ rű föladatok £?•>•• 'VfiBiH A vállalat szakembereiké- rZ* ^MMg •AUÍM& < szek arra. hogy tovaob ja- í' tfÁ MMjMmim §'' | • 1*p| vi'tsák az első osztályú, kifő- mm®>^'JMmwmfwfimkf&'Wi , i ' v \ gástalan termékek res/aru- fjMf? W#l' ^ nyát. mérsékeljék az általá- •* * > % >yÍ nos költségeket, melyek ma - Nagy LáS2lú felvétele meg bizony magasak Erde- Megbízható, sikeres cég lett a szegedi tanácsi válkes utat is választottak a ]alat az Ecset_ és Seprűgyár. össze is jött nekik az idei harmadik, legfontosabb te- eisb félév, hiszen dolgozhatnának bármilyen nagyszerűen, rületre. a készletgazdálkodás ba nem lenne semmiféle kereslet a termék iránt. A jó racionalizálására: az ÉGSZI munka és a sikeres exporttevékenység azért mindenképszámítástechnikai gépparkját pen összefügg. Nem elég, hogy legyenek lehetőségei egv segítségül hívták, készletei- vállalatnak, ki is keli azokat használnia. A söprűgyáriak ezt ket a termelés menetéhez tették: tervük dupláját. 50 millió forint értékű söprüt száligazítják. Minden bizonnyal lítottak dollárral fizető piacokra. S főként a különösen a gazdálkodásban ismert nehéz piacúnak tartott Egyesült Államokba.