Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

Péntelf, í 983. július 15. 3 magyar idegenforgalom Nem Ili meg a mércét... Magyarországról tavaly ' többen utaztak a Szovjet­unióba. mint előző évben, s az idén a ielek szerint többen iönnek. mint tavaly. Ugyanígy. a Szovjetunió­ból is évről évre nagyobb a ' Magyarországra utazók száma. A forgalom növeke­dése túlszárnyalja a terveket. A két ország kölcsönös tu­ristaforgalmát kormányközi eevezménv rögzíti. amely­nek rövidebb távra szóló jegyzökönyvei legutóbb öt esztendőre összesen 25 szá­zalékos növekedést irányoz­tak elő. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogv a szer­vezett utak ára (mindkét országban) széles skálán mo­zog és elérhető. A folyamatos növekedés másik fő oka — amint ezt Jurij Alekszejev. az Intu­riszt alelnöke az MTI tudó­sítójával folytatott beszélge­tés során elmondta — az útiprogramok változatossága. Az Inturiszt valóban szinte minden ízlésre kínál megfe­lelő utat: a külföldi turisták eljutnak mind a 15 köztár­saságba. és több mint 60 út­vonal között választhatnak a csoportosan utazók. Igaz ez fordítva is: a Magyarország­ra látogató szovjet vendégek 40 város közül választhat­nak. A Magyarország iránt megnyilvánuló nagv érdek­lődest ielzi. hogy a Szovjet­unióban. ahonnan a külföld­re utazók mintegy 60 száza­léka szocialista országot ke­res fel. Magyarország az európai szocialista országok között a 3—4. helven áll — mondotta Alekszejev. Kölcsönösen van lehetőség pihenésre: a szovjet, turis­ták erre a célra elsősorban a Balatont választják szíve­sen. alti pedig a Szovjet­unióban kíván üdülni, az többnyire a Fekete-tengert választja. A szubtrópusi klí­májú Krímben legutóbb két új idegenforgalmi központ is nyílt: Szoc-si közeiében Dagomisz. Batumitól nem messze pedig Kabileti vária a nyaralókat. Nagyon sokan azonban elsősorban azért utaznak külföldre — s ez valójában a nemzetközi tu­rizmus egyik fő célja —. hogy megismerjék a másik ország életét, népét. A Szov­jetunió -köztársaságaiban, az ország több mint 100 népe között erre is akad bősége­sen alkalom. A magyar uta­zók a ielek szerint elsősor­ban Moszkvára és Lenin­grád ta. e városok művésze­ti és építészeti kincseire kí­váncsiak. de igen kedveltek a közép-ázsiai egzotikumot kínáló társasutazások, s a különféle hajóutak is. Soka­kat vonz — eppen közelsé­gével — Lvov vagy Ungvár is. Az Inturiszt több ezer idegenvezetője összesen 32 nyelven kalauzolja a vendé­geket. s a Magyarország/ól érkező csoportokat sok eset­ben fogadia mag varul is be­szélő idegenvezető. örvendetesen növekszik a Magyarországról egyénileg a Szovjetunióba utazók szama is. 1982-ben 7—8 ezer egyé­ni turista érkezett ide úgy. hogv útját gondosan meg­tervezve Magyarországon, az IBUSZ-nál fizette ki a költ­ségeket forintban. Látogatóban az épitőtáborosoknál Negyei vezetők találkoztak a diákokkal T eher a gazdaság vállán. A jövedel­mezőség piocája — elszívja a pros­peráló vállalatok pénzét — efféle színezetű kijelentéseket gyakran hallani az úgynevezett alacsony hatékonyságú gaz­dálkodó szervezetekről. Persze, jobbára csak így; általában dívott alacsony haté­konyságú cégekről beszélni, a hatékony­ság mérőszerszáma ugyanis — több eszten­dei és többszöri kísérlet ellenére — hiányzott. Így aztán legfeljebb^ hozzáve­tőleg lehetett tudni, melyik cég nem üti meg a mércét. Következésképpen az „ala­csony hatékonyság" bélyegével sem kellett sokaknak szégyenkezni. Most. 1983-tól van mar mérce. Nemcsak sejteni: tudni lehet, kik buknak el alatta, s kik ívelnek magasan fölötte. Eszerint — tartósan — alacsony hatékonyságú vál­lalatnak számít az a szervezet, amely két egymást követő esztendőben nem éri el az ágazati átlagos jövedelmezőség felét. De mi is az a jövedelmezőség? Konyha­nyelven a haszon és a ráfordítás egy­máshoz viszonyított aránya. Közgazdászuk — napjaink magyar viszonyait figyelembe véve — kicsit bonyolultabb ennél. Egész precízen: a jövedelmezőségi mutatót úgv számolják ki, hogy á mérleg szerinti nyereséget elosztják a költségekkel, vagyis a nettó eszközértékkel és a bérköltséggel. Fentebb olvasható: van mérce. Valóban, de ahogy azt a szakemberek is elismerik, nem tökéletes. Igaz, tulajdonképpen nem a mércével van a baj, hanem a megmé­rendőkkel, illetve azok környezeti viszo­nyaival. Nevezetesen: az árak jó néhány területen tartalmaznak még központi pre­ferenciákat, másutt a költségnövekedést ismeri el automatikusan az ár és így to­vább. Ugyanakkor a jövedelmezőséget a különböző egyedi jellegű támogatások és elvonások is befolyásolják. Egyebek közt az említettek indokolják, hogy a jövedel­mezőség kiszámításánál a mérleg szerinti, ne pedig az elszámolás alapjául szolgáló nyereséget vegyék figyelembe. De miért is kell szemmel tartani az alacsony hatékonyságú vállalatokat? Nem lenne elég a veszteségesek és az alaphiá­nyosok listája? Nem lenne elegendő ezek bajainak orvoslására kidolgozni a hatá­sos gyógyírt? Ha távolabbi céljainkat és közelebbi lehetőségeinket számba vesszük, csak nem lehet a válasz. Az előbbiek közt a növekvő' jövedelmezőséget tükröző ter­mékszerkezet, az utóbbiak közt az ország és a vállalatok pénzügyi helyzete szolgál indokul. Az utóbbinál maradva: amikor nincs elegendő pénz a fejlesztésre, válo­gatni kell a korszerűsítési lehetőségek közt. Előfordulhat hogy a gyengélkedő vállalatokba még annyit sem érdemes in­jektálni. amennyire rászolgáltak — jöve­delmezőségükkel. fejlesztési alapjukkal. Vagyis: az országos érdekek úgy kívánják, hogv a több hasznot hozó tevékenységek szippantsák fel a fejlesztési forintokat. A május eleién megjelent kormányren­delet nem ad további haladékot az ala­csony hatékonyságú vállalatoknak. Az első lépésben engedélyhez kötik a beruházáso­kat és a létszám duzzasztását. Ezenkívül az irányító szervezetek elrendelhetik az úgynevezett értékcsökkenési leírás zárolá­sát. Ez a pénzügyi attrakció műszaki szempontból azt jelenti, hogy a fejlesztési alapból még a szinttartásra sem nyílik lehetőség. A rendelet külön bánásmódban részesíti a recesszió sújtotta vállalatokat. Velük szemben türelmesebb a jogszabály. Cselek­vési, kilábalási programot kell készíteniük, s ha 2—3 esztendő elteltével ez sem járna eredménnyel, még mindig egyedi mérle­gelés alapián döntenek további sorsukról. Ha a veszteségforrásokat a különböző in­tézkedéssorozatok dacára sem skerül fel­számolni, meg is szüntethető a vállalat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy felszántják, vagv dózerral a föld színével teszik egyenlővé a vállalat telephelyét. Hanem például: eladják a berendezése­ket. más gazdálkodó szervezetekhez kül­dik a dolgozókat. Igen. de mi legyen azokkal, akik nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni? Er­ről intézkedik egv másik rendelet. A Mi­nisztertanács enökhelyettese még május­ban úgy intézkedett, hogy a munkahely nélkül maradók elhelyezéséről, illetve új szakma betanításáról — átképzési támo­gatással — gondoskodni kell. A június elsején életbe lépett rendelet arra szol­gál. hogy a dolgozók a betanulási időszak alatt ne keressenek kevesebbet, mint ko­rábban. Az átképzési támogatás addig jár a dolgozónak, amíg régi szakmája helyett újat nem szerez — a képzési idő felső határa 30 hónap. A lacsony hatékonyságú vállalatok felszámolásának leggyakrabban em­legetett gátja az volt, hogy a vállalati vezetők idegenkedtek a dolgozók áthelye­zéséből. átcsoportosításából fakadó konf­liktusoktól. A pénzügyi és a törvényadta lehetőségek ezentúl adottak. A gazdálkodó szervezetek egyelőre mégsem tolonganak az átképzési segélyért. Amit nem egysze­rűen a szokásos munkaerő-tartalékolás magyaráz, hanem az is. hogy a törvénye­sítés még nem oldja fel az említett tár­sadalmi mozgásokat. konfliktusokat. Ugyanis a mérce e tekintetben is adott, ám a pillanatnyi vállalati belső gazdál­kodási és hangulati viszonyok minden el­rugaszkodásnál mozgóvá, bizonytalanná teszik. Ilyenformán olykor Fortuna isten­asszony segedelmével is körülményes elő­re bemérni azt az optimális ugrásnagy­ságot, ami lehetővé teszi a minimális energia- (plusz pénz- és presztízs-) veszte­ség és a fennmaradó léc kombinációját. M. P. A sárospataki lányok már gyakorlott mozdulatokkal készítik a marhahúsroládot az energia Idén a KISZ Csongrád me­gyei bizottsága ismét több megyehatáron kívüli építő­táborba mozgósította a diá­kokat. Eljutnak Csongrádból az ország minden részébe, ahol doigos kezekre van szükség. Itthon is igényt tartanak munkájukra a ter­melőszövetkezetek, gyárak, tanácsok. Szegeden a kon­zervgyárban, a tanács bel­vízvédelmi táborában, Do­rozsmán, Csongrádon, Ma­kón. Kisteleken, Hódmező­vásárhelyen munkálkodnak a diákok: cimereznek, gyü­mölcsöt szednek, csatornáz­nak, konzervet készítenek. A szegedi felsőoktatási in­tézmények elsőéves hallga­tóinak, nyár végén a gólya­táborokban is marad n eg tennivaló, sőt az őszi köz­hasznú munkák várják az általános iskolásokat is. A Csongrád megyében működő nyári táborok kedveltek or­szágszerte a középiskolások körében. Évek óta járnak Szegedre a Dunántulról ba­ranyaiak, s szinte hazajön­nek a konzervgyárba Bor­sodból több százan. Len­gyelországból lódzi. Jugo­szláviából vajdasági fiatalok segitkeznek. Bizonnyal nemcsak a pon­tos, hozzáértő szervezésnek, hanem e népszerűségnek is köszönhető, hogy a június végi tábornyitókra pontosan érkeztek a résztvevők. A megyei KISZ-bizottság koor­dináló munkáját segítették a városi bizottságok, a taná­csok. a társtestületek. A zökkenőmentes kezdés vala­mennyiük tevékenységét di­cséri. A megyei és a párost vezetők ebben az évben is figyelemmel kísérik a diákok munkáját, a házigazdákat. Tegnap, csütörtökön egész napos látogatas keretében ta­lálkoztak a fiatalokkal. A kora reggeli órákban Papái Józsefnek, a Csongrád me­gyei pártbizottság titkárának vezetésével indult útnak Kalas László. az MSZMP KB munkatársa, Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Szizbó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Juhász Gábor, a me­gyei tanács ifjúsági titkara, miután Bódi György rövid ismertetőt adott az idei tá­borokról. Több mint 100 diák. elége­dett táborvezető várta a csoportot a konzervgyárban, a litogatókörút első állomá­sán. Jávorkuti Judit, aki im­már negyedik éve vezeti a tábort, a második turnus munkájáról is beszámolha­tott. Az első 100 diákkal meg voltak elégedve, százszáza­lékos teljesítményt nyújtot­tak. Az ózdi, sátoraljaújhe­lyi, sárospataki, miskolci kö­zépiskolások közül most 109-en dolgoznak, a harma­dik. negyedik turnusban 150 —150-en vesznek majd részt. Hogy szívesen jönnek a gyárba, bizonyítja: 400 hely­re 800-an jelentkeztek. A táborvezető dicsérettel szólt a gazdasági vezetésről, a gyári KISZ-bizottságról; maximális segítséget nyúj­tanak. ..Nap mint nap ta­pasztaljuk: megbecsülnek, szeretnek bennünket" — mondta Javorkúti Judit. Hó­sa László igazgató is az el­ismerés hangján szólt a diá­kokról. Nem féltik tőlük a gépeket, berendezéseket, nyugodt szívvel bízzák rá­juk. mert lelkiismeretesen, megbízhatóan dolgoznak. A gyár vezetésének, dolgozói­nak nem okoz külön gondot a táborosok ottléte. Szinte niár természetes. Jelenleg marharoládkonzervet készí­tenek, sárgabarackot felez­nek a brigádok, nagy igye­kezettel. A beszélgetéseket, a találkozókat követően Papdi József elégedetten ál­lapította meg, látszik a munkán, hogy kedvvel vég­zik. A konzervgyárból Hódme­zővásárhelyre, majd Makóra látogattak a megyei veze­tők. Az ottani építőtáborok­ban hasonló jó tapasztala­tokat szereztek mind a munkavégzésről, mind a tá­boréiet szabadidős program­jairól. M. E. A Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszerveze­tének központi vezetősége csütörtökön, a SZOT-szek­házban tartotta ülését. Úr­ban Lajos közlekedési mi­nisztériumi államtitkár a szakma energiagazdálkodá­sának és másodnyersanyag­felhasználásának helyzetét ismertette a résztvevőkkel. Elmondotta, hogy a népgaz­daság idei, 30 millió tonna kőolajnak megfelelő ener­giafelhasználásából mintegy j 15 százalékkal, 4,5 millió tonna kőolajtermék egyen­értékével azonos arányban részesedik a közlekedés és a szállítás. Az ágazat 1931­ben és 82-ben elérte a ter­vezett évi 100 ezer tonná­nyi kőolajterméknek meg­Törik a dohányt Megkezdték a dohány tö­rését Heves megyében. Az idén a száraz idő hatására az átlagosnál mintegy két héttel korábban láttak hoz­zá ehhez a munkához. A betakarítást a Virginia vagy közismertebb nevén a ..he­vesi dohány" törésével kezd­ték. A kezdeti tapasztalatok szerint az idei dohányter­més mennyiségileg több lesz a tavalyinál, s ugyanakkor a minősége is kifogástalan. A dohány híres hazai I termőtáján az idén mintegy hatszáz hektárról takaríta­nak füstölnivalót. Figyelem­re méltó, hogy az idén ház­tájiban is újra sokan fog­lalkoztak vele. Így az egyik jellegzetes hevesi dohány­fajta ismét rászolgál a gya­korlatban is a kerti dohány elnevezésre. Ez a dohány ugyanis nagyon érzékeny, igényes, ám ha megkarja. meg is hálálja ezt a gondos ápolást, amelyre lényegében csak kiskertekben van lehe­tőség. felelő megtakarítást, s ez várhatóan a tervidőszak hátralevő éveiben is így lesz. Jó ütemben halad a díze­lesítési program, eddig töDb mint ezer Zil-tehergepáccsi motorcseréje fejeződött be. Az energiaracionalizálás el­engedhetetlen ' feltétele a gépjárművek diagnosztikai vizsgálatának fokozása, va­lamint a takarékos vezetés­technika elterjesztése. E té­ren vannak még hiányossá­gok. A másodnyersanyagok felhasználásáról szólva az államtitkár rámutatott, hogy az egyes vállalatoknál elért eredmények ellenére e tevékenység nem megfelelő. A központi vezetőség egyebek között feladatul tűzte ki, hogy a gazdasági vezetés rendszeresen tájé­koztassa az energiagazdál­kodás helyzetéről az üzemi szakszervezeti vezetőket. A szakszervezeti szervek for­dítsanak fokozott figyelmet arra, hogy csak olyan jár­művek vegyenek részt a forgalomban, amelyek mű­szála szempontból alkalma­sak az üzemanyagnorma be­tartására. A szakszervezet­nek pályázati és újítási ki­írások szorgalmazásával, a bevált, élenjáró tapasztala­tok széles körű terjesztésé­vel, a munkaverseny-moz­galmakkal is támogatnia kell az energiagazdálkodás korszerűsítését Cooplourist­tájékozlató A Cooptourist őszi—téli programajánlatáról tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a Rege-szállóban Szabó De­zső, az utazási iroda vezér­igazgató-helyettese. "Mint mondotta, a változó igé­nyekhez igazodva, az eddigi tapasztalatok alapján rövi­debb időtartamú, és ezért alacsonyabb árú utakat szerveznek. Változatlanul nagy figyel­met fordít a Cooptourist a téli időszakban a sítúrak­ra. Megerősítette együttmű­ködését a Sporttour Gmk. val, amellyel közösen mar az elmúlt szezonban is több mint 7 ezer turistának szervezett utazást a cseh­szlovákiai hegyekbe. A programokat idén a bulgá­riai. jugoszláviai és romá­niai sítúrákkal bővítik. Nyugati utakat is szervez az iroda; például ötnapos utat Rómába, Velence. Fi­renze, Róma, Ravenna, va­lamint Ausztria—Svájc kör­utakat A programajánlatok közt ezúttal is jelentűs helyet kapnak a belföldi társas­utazások, üdülési lehetősé­gek. A nagy érdeklődésre való tekintettel már az el­ső félévben 25 százalékkal több belföldi utat szervez­tek, mint a múlt év első felében, s az igények vár­hatóan tovább növekednek. Végezetül a vezérigazgató­helyettes tájékoztatott a Re­ge-szálló valamivel több mist egyéves működéséről,

Next

/
Thumbnails
Contents