Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

Péntek, Í983. július 15. Újfajta tejhűtő ÜJ tejhűtő-berendezések •vizsgáznak a forró kániku­lai napokban Szolnok megye mezőgazdasági nagyüzemei­ben. így például a törökszent­miklósi Béke, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben és a Palotási Állami Gazdaság­ban. A készülékeket a mező­túri Magyar—Mongol Barát­aiig Tsz ipari műhelyeben gyártották. A berendezés a fejéstől számított egy-két ora alatt hűti 5—8 fokra a tejet, ami az eddig alkalma­zott készülékekkel hat-nyolc órát vett igénybe. Egy ké­szülék napi kétszeri fejessel hatezer liter tej hűtésére ké­pes. A mezőtúri tsz sorozatban gyárija az új tejhűtőt, s fel­szerelését, karbantartását is vállalja. Atomerőmű futószalagon Atomerőművek építése és a futószalag — első hallásra egymást kölcsönösen kizáró két fogalom. Hiszen a vilá­gon egyelőre nincs két olyan atomerőmű, amely teljesen azonos lenne, építésük minő­sége iránt pedig különösen nagy követelményeket tá­masztanak. Mégis: van'ilyen! A zaporozsjei atomerőmű első energiablokkjának építé­se 1980 áprilisában kezdő­dött meg. Ezt be sem várva megindult a munka a többi blokkokon. így sajátos kon­véjei (futószalag) alakult ki: az első blokkban hozzáláttak a reaktorrészleg aknájának építéséhez, a másodikban alapoztak, a harmadikban földmunkákat végeztek, a negyedikben megkezdték a munkagödör kiásását. Fjodor Szapozsnyikov, a folyamatos építkezés eszmei irányítójának, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterhelyettesének tájé­koztatója szerint az egyik blokkban a soron következő szakasszal végezve, a szako­sított brigádok megkezdik ugyanezt a szakaszt a követ­kező blokkban. Ezáltal folya­matossá válik az építkezés. Jelenleg — mint mondotta — a világ 22 országában mű­ködnek atomerőművek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint ezek az erőművek állítják elő a világon termelt villamos energia több mint 8 százalé­kát. A Szovjetunióban nagy figyelmet fordítanak az atom­energetika fejlesztésére. Az ország európai részén már a tizenegyedik ötéves tervben (1981—1985) az energetikai kapacitások csaknem teljes növekményét az atomerőmű­Hungaroton-hangEemezlietek Az idén ősszel ötödször rendezik meg a Hungaro­ton-hanglemezheteket. A szeptember l(i. és október 1. közötti ..lemezfesztiválra" megjelenő kiadványok túl­nyomó többsége — az archív, illetve 8 prózai le­mezek kivételével — digitá­lis hangfelvételi technikával készült. A technikai fejlő­dés ugyanis szinte a válla­lat kötelező feladatává tette, hogy újra rögzítse a klasz­szikus zenekultúra legjele­sebb alkotásaiból álló alap­repertoárt. Igv kerüllek az ünnepi programba Liszt szimfonikus költeményei — köztük a legismertebb, a Les préludes is — a Magvar Ál­lami Hangversenyzenekar tolmácsolásában, Ferencsik János vezényletével. Magát a romantikus műfait Liszt „találta fel" olvan zenekari darabok elnevezésére, ame­lyek nagymértékben kötőd­nek irodalmi vagv festői művekhez. Vivaldi tizenkét concertó­ja a Liszt Ferenc Kamara­zenekar közreműködésével lat napvilágot. Köztük ta­lálható a szerző talán leg­ismertebb műve. a négv év­szak Chopin összes keringő­iét Kocsis Zoltán zongoráz­za. A felvétel érdekessége, hogv az előadó a közkézen forgó kottákon kívül szerzői kéziratokat, is tanulmányo­zott. s igv a hosszú előkészü­letek után megfogalmazott interpretáció valószínűleg a legközelebb áll Chopin alko­tói elképzeléseihez. Schubert A-dúr zongora­ötöse. a Pisztráng-ötös Ko­csis Zoltán, Takács-Nagv Gábor. Ormai Gábor, Fejér András és Csontos Ferenc előadásában kerül ezúttal a közönséghez. A kvintett Schubert első érett hang­szeres müve. amelyet benső­séges dallamosság, hangnemi merészség, sziporkázó szel­lemesség és virtuóz szóló egyaránt jellemez. Zenetörténeti évforduló­hoz. a zeneszerző halálának centenáriumához kapcsoló­dik az a lemez. amelven Sólvom-Nagv Sándor énekel részleteket. Wagner A nürn­bergi mesterdalnokok. Tann­hauser, Parsifal és A Rajna kincse című operáiból. a Magvar Állami Operaház én°k- és zenekarának közre­működésével. Ferencsik Já­nos vezényletével. Ez lesz egvéhként a népszerű bari­tonista első szólólemeze. Brahms születésének 150. évfordulója tiszteletére a Magvar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara elő­adásiban. Lehel Gvörgv di­rigálásával szólal meg le­mezen a zeneszerző négv szirrüoniáia és két nvltánva. Igazi csemegének szá­mit a Ludus Danielis kö­zépkori franciaorszaei mis+tériumiáték latin nvel­vű felvétele, a Schola Hun­garica énekegvüites előadá­sában. Dobfczay László es Szendrei Janka Irányításá­val. A lemezen a „modern" zenedráma születésének le­hetnek tanúi a hallgatók. A Dániel-játék zenéjét még erősen átitatják a Gre­gorián elemek, több rész­lete azonban már kifejezet­ten népzenei ihletésű. Bach két legvidámabb műve. a Kávékantáta és a Parasztkantáta szólal meg egv másik úi lemezen La­ki Krisztina, Gáti István. Fülöp Attila és a Németh Pál vezette Capella Savaria előadásában. Ez a7 együt­tes Erről nevezetes, hogv a régi zenét korhű hangsze­reken adia elő. A Kávé­kantáta szinte pamflet módjára veszi célba a ká­véivás divatját, a Paraszt­kantáta pedig hétköztjapü. népi környezetbe kalauzol­ja a hallgatót Kodálv Zoltán fonográf­felvételeiből készült össze­állítás Tari Lú.jza szerkesz­tésében. Az album a zene­szerző életművének egvik legfontosabb tevékenységi területéhez ad hasznos út­mutatót. s méltó pária a Bartók népzenei felvételeit tartalmazó, nagv sikert ara­tott centenáriumi Hungaro­ton-kiadványnak. Az eredeti kiejtéssel és a mai értelmezés szerint is rögzítették az ómagvar Mária-siralmat. Az előadó: Bánffv Gvörgv, Molnár Pi­roska és Szersén Gvula. A korhoz illő zenei keretről, illetve a hajdani temetési szertartás megidézéséről a Schola Hungarica együttes és számos eredeti folklór­felvétel gondoskodik. Berzsenyi Dániel legszebb verseit Bessenyei Ferenc mondja el Bozó László ren­dezésében," és "á hangleméz­hetek alkalmából jelenik meg Molnár Ferenc Lilio­mának a Magvar Rádióban 1962-ben készült felvétele Sinkovits Imrével és Dóm­ján Edittel a főszerepek­ben. A lemezkiadvánvok a seregszemle alatt 20 forin­tos, a kazetták pedig 25 fo­rintos árkedvezménnyel lesznek kaphatók. vekben érik el. Napjainkban egységesített tervek alapján, mindinkább a folyamatos alomerőmű-építkezést alkal­mazzák. A zaporozsjei atom­erőmű a tervezett sorozat el­ső tagja. Építési technoló­giáját több mint 40 szerve­zet .dolgozta ki. Minden ener­giablokk csaknem önálló erőmű, saját épületben. Ez a monoblokk. Kapacitása egy­millió kilowatt (1000 mega­watt). A szíve a víz-víz tí­pusú atomreaktor. — Ilyen reaktor már mű­ködik a novovoronyezsi atom­erőműben. Az itt szerzett ta­pasztalat alapján ezek a re­aktorok széleskörűen elter­jedtek az európai szocialista országokban és mindenütt jól beváltak. A Szovjetunió te­rületén a kólái, az örmény, a rovnói atomerőműben mű­ködnek ilyen reaktorok, még­hozzá valamennyi azzal az igénnyel, hogy Európa „leg­tisztább" reaktorának nevez­zék. — Az atomenergetika egyik nagyon fontos sajátossága, hogy környezeti szempontból a legtisztább. Például a no­vovoromyezsi és a kólái atom­erőmű radioaktív kilökődései mindössze ezred részét te­szik ki a maximálisan meg­engedhető mennyiségnek. Gyakorlatilag észrevehetetle­nek a természetben. Ezt iga­zolják a levegőt, a talajt, a vizet, a fenékiszapot, a nö­vényeket, az állatokat hosz­szú éveken át rendszeresen ellenőrzött kutatások, és ter­mészetesen a lakosságnak és az atomerőmű kiszolgáló sze­mélyzetének rendszeres or­vosi vizsgálatai. Ami pedig a radioaktív vizeket és a szel­lőztetésre használt levegőt il­leti, azokat gondosan meg­tisztítják es visszavezetik a termelesi ciklusba. Lenina Ka.fbiseva kertbarátoknak Díszcserjék és díszfák Ha a könyveknek meg­van a maguk sorsa, a mű­szaki-tudományos műveké is meglegyen. Horváth Árpad. a kiváló tudomány- és tech­nikatörténeti író Edison cí­mű müvére is vonatkozz/m ez a szentencia, mert min­den igénynek megfelel ez a könyv, amely a minden idők legnagyobb műszaki zseni­jét mutatja be az olvasó­nak közérthetően és igénye­sen. szemléletesen és törté­nelmi hűséggeL Az emberiség rohamos műszaki-tudományos fejlő­dése szükségszerűen előtér­be állítja a kiváló technikai alkotókat is: mindazokat akiknek az egységes világ­kép. az egységes művelt­ség. civilizációnk köszönhe­tő. a valóságot visszatükröz­ve. A most recenzált könyv Edisont (1847—1921). a holland származású ameri­kai gondolkodót, a világ leg­termékenyebb feltalálóiát mutatia be. a mintegy ezer szabadalmával együtt. Ezek között számos a korszerű technika. közelebbről az elektrotechnika letéteménye­se. Fiatal korában a távíró tökéletesítésével foglalko­zott. majd 1876-ban feltalál­ta a szénpormikrofont, amely a Bell-féle telefon ha­tótávolságát lényegesen meg­növelte. A hengeres fonog­ráfot 1878-ban szabadalmaz­tatta. és rá egy évre meg­szerkesztette a ayakorlat­ban is hasznosítható szén­szálas izzólámpát. Az elekt­roncsövei vegzet t kísérletei során már megoldotta az egyenirányítás elvét is. azon­ban még nem ismerte fel ennek jelentőségét. A világ első központi áramfejlesztő Edison telepét 1882-ben állította üzembe New Yorkban. Az áramot hat gőzgéppel haj­tott. Edison által szerkesz­tett generátor szolgáltatta. Az első hálózatra 85 épüle­tet kapcsoltak, 2300 izzó­lámpával. A hálózat roha­mos bővítésével egy év le­forgása alatt a bekapcsolt lámpák száma elérte a har­mincezret. Sikerei és ió üz­leti érzéke révén az ameri­kai és az európai erőmű­vek egész hálózatának tu­lajdonosává vált. Edison je­lentős szerepet vitt a moz­gófénykép kialakításában is. Az első filmfelvevő és filmvetítő gépet is ő szer­kesztette. Edison már 1887­ben megismerte a német Anschütz ún. gyorslátó.iát. és a mozgófényképet az ál­tala feltalált fonográf ki­egészítésére szánta. Miután Eastman 1889-ben megkezd­te a fényérzékeny celluloid tekercsfilmek gyártását. Edi­son laboratóriumában azon­nal hozzákezdett az anvag alkalmasságának vizsgálatá­hoz. Kutatásai alapián a legalkalmasabb mozgókép­méretnek a 24x36 mm mé­retet találta, és ez is maradt a mai napig a normálíilm mérete. Az Edison által szerkesztett nézőszerkezet­ben. az ún. kinetoszkópban folyamatosan haladó filmet használt. A perforált film a néző szeme és egv kis villamos lámpa között moz­gott. Másodpercenként 46 darab normál méretű fény­kép haladt el a nézólvuk előtt, és egy lyukkal eltar­tott forgótárcsa a másod­perc kis töredékéig megen­gedte látásukat. A mai ér­telemben vett mozgófény­kép. 1895-től a francia Lu­miére-teslvérak munkásságá­val kezdődik. Számos egvéb találmánya közül legismer­tebb a tökéletesített NIFE (nikkel-vas) akkumulátor. Kutatólaboratóriumát 1876-ban New York mellett rendezte be. és itt tartotta titkos labornaplóiát. amely­be azokat az elképzeléseit regisztrálta. amiket még nem látott elég kiforrott­nak. esetleg ő maga is fan­tasztikusnak tartott. A világ találmányairól állandóan értesült, a legfontosabb sza­badalmi leírásokat besze­rezte magának, mert nem akart olvan kérdésekkel fog­lalkozni. amelyekre más már a feleletet megadta. A könyv négy fejezetre tagozódik. Foglalkozik az indulás éveivel, a Menlo Parkkal, az izzólámpával, és a villamosság területére eső számos Edison-találmány­nyal. vállalkozásaival, csa­ládi élete történéseivel, ma­gyar munkatársaival; Pus­kás. Fodor, a villanyvonat és villanvautók kérdésével, a haditechnika területére eső találmányaival. Horváth Árpád Edison cí­mű könyve tudományos igé­nyű. mégis népszerű ismer­tetés. élvezetes olvasmány. Átfogó képet ad Edisonról. és csak ott bocsátkozik rész­letekbe. ahol a feilődés to­vábbi útjának megmutatá­sára nélkülözhetetlen. A könyvet 35 kép egesziti ki. es teszi tel.iesse. (Gondolat. 1983.) Bátyai Jenő A szabad földi fás dísznö­vényeket ivaros és ivartalan úton szaporíthatjuk. Ivaro­san, vagyis magvetéssel szaporítjuk elsősorban a csi­raképes magot érlelőket. Uy módon állítjuk elő a legnagyobb tömegben a cse­metéket és kapjuk a jó gyö­kérzetú, viszonylag olcsó szaporítóanyagot. A fás nö­vények magja többnyire ősszel érik, de vannak ta­vasszal érlelő fajok is. A magot általában beéres után azonnal el kell vetni, tárolva ugyanis könnyen ki­szárad. elveszti csíraképes­ségét. Több díszfa és dísz­cserje magja egy vagy több évig is elfekszik, ha kezelés nélkül elvetjük. Ezeket a csírázás meggyorsítása ér­dekében különböző magke­zelési ejlárásnak vetjük alá (áztatás, forrázás, fagyasz­tás). Nagyobb mennyiség szaporítása esetén a magot rétegezzük, ami azt jelenti, hogy ősszel a vetésre szánt magot homok közé ládába (rétegezve) rakjuk, így kis helyen sok magot el tudunk helyezni. A ládát télire rakjuk ki a szabadba. Ta­vasszal a csírázásnak in­dult magot iskolázzuk, az elfekvőket vagy a rétegező ládában hagyjuk és rend­szeresen öntözzük vagy kü­lön iskolázzuk; a fagyérzé­keny és a már beérő mag­vakat vetjük. Üveg alá az érzékeny, esetleg ritka fa­jok magja kerül. A vetés történhet sorba, amikor a kitermelésig azonos helyen marad a csemete, vagy szórtan, amikor kelés utan tűzdelést végzünk. Fás növényeinket. ame­lyek esiraképes magot nem hoznak, vagy magról vetve fajtaazonosságukat nem tartják meg, ivartalanul sza­porítjuk. Ennek módjai a fás-, íélfás-, zöld-, gyöker­dugványozás, bújlás, sar­jakról történő szaporítás. A iásdugványozás a szabad földi lás növényeknek igen gyakori és tömeges szaporí­tási módja; lombhullástol rügyfakadásig végezhető eredményesen. A dugványo­zásra alkalmas egyéves, esetleg kétéves, kellően be­érett, középerős vesszőket lombhullás után szedjük meg. A dugványok hossza általában 20 centiméter, de a rügyek állásától függően 15—25 centiméter is lehet. Hosszúízközű növényeknél ügyelni kell, hogy a dugvá­nyon legalább egy ízköz le­gyen. A dugványiskola tala­ját tápanyaggal feltöltve megfelelően elő kell készí­teni. A fásdugványozás ide­je ősszel vagy kora tavasz­szal van. A dugványokat olyan mélyen ültetjük, hogy legfelső rügyük a talaj szintjével egymagasságban legyen. A dugványokra az ültetést követően bakhátat húzunk, hogy a téli fagy­tól, illetve a kiszáradástól megóvjuk őket. A dugvá­nyok fakadását követően a kapálással a bakhátat foko­zatosan eltávolítjuk. A meg­gyökeresedett dugvány meg­felelő fejlődését gyakori ka­pálással és szükség Szerinti öntözéssel biztosíthatjuk. Fásdugványozással sza­poríthatjuk az örökzöld cserjék nagy részét és a fe­nyőfélék kisebb csoportját. A szaporítás ideje július— augusztusra esik, amikor növényeinken már érett hajtások vannak. Leggyor­sabban a szakított és kés­sel csak utána igazított naj­tások gyökeresednek. Hosz­.szuk 5—10 centiméter. A fenyőkről mindig hajtásvé­get kell szedni. Fontos, hogy a törpe Abies. Pieea és a Pinus változatok ese­tében a dugványt mindig a csúcshajtásról szedjük, míg a Thuja vagv a .Riniperus esetében az oldalhajtásokról is formás növény nevelhető. Az előkészített dugványokat tozegkorpásv homokba, hi­degágyba, sekélyen és sűrűn dugványozzuk, ezt követően jól öntözzük meg. Az ágyra ablakot vagy fóliát teszünk, melyet erősen árnyékolunk, ennek funkciója az, hogy a dugványt hűvösen tartsa es megóvja a tűző naptól. A melegen tartott dugványok a meggyökeresedés előtt ki­hajtanak. tartaléktápanyagu­kat felélik és elszáradnak. Az ágyat célszerű naponta többször permetezésszerűen megöntözni részben a hű­vösség biztosítása, részben a páratartalom növelése érdekében. A meggyökere­sedett dugványokat fagy­mentes helyen teleltetjük át és csak tavasszal edzetés után ültetjük nevelőtáblába vagy a kiskertbe a végleges helyére. Hasonló módon szaporítjuk a Ribes-fajokat is júniusban. A zölddug ványozáa az előzőekben leírtaknál költ­ségesebb. Főleg akkor érde­mes alkalmazni, ha egy fát vagy cserjét gyorsan aka­runk elszaporítani, vagy ke­vés anyanövény áll rendel­kezésre. A zölddugványozás történhet hidegágyban, me­legágyban, vagy növényház­ban. Végezhető tavasztól őszig, amikor szaporításra alkalmas hajtások vannak. Puha zölddugványról szapo­rítható virágzáskor a leg­több orgonaváltozat. A cserjék nagy részét azonban nyár elején dugványozhat­juk, amikor a központi edénynyaláb már elkülönül a többi szövettől, ez az időszak általában júniusra esik. Ebben az időben cél­szerű dugványozással szapo­rítani a rózsát is. Gyökérdugványról azokat a fás növényeket szaporiU ihatjuk, melyeknek gyöké­rén rejtett rügyek vannak. A dugványozás a tövek őszi vagy tavaszi felszedésével történhet. A megszedett gyökereket 8—10 centis da­rabokra vágjuk, az igénye­sebbeket mély szapontola­dába a többit szabad föld­be kiültetjük. A dugványok olyan mélyre kerüljenek, hogy a felső végüket is vé­kony földréteg takarja. A további nevelése megegyezik az előzőekben leírtakkal. Biztonságos szaporítasi mód a bújtás. Tavasszal egy előző évi vesszőt vagy júniusban egy új hajtást használhatunk fel. A tő mellett gödröt mélyítünk, melybe a vesszőt ív alakba lehúzzuk. ha szükséges kampóval lerögzítjük és föl­det húzunk rá, úgy, hogy a hajtás vége a föld alól ki­maradjon. A gyorsabb meggyökeresedés érdekéoen a vessző vagy hajtás föld alá kerülő részét rézsútosan bevághatjuk vagy dróttal körbegyűrűzhetjük. A hosz­szú vesszőt sugárirányban húzott sekély árokban tel­jes hosszában lehúzhatjuk és lekampózhatjuk. A vesz­sző vízszintes helyzete és az állandó nedvesség következ­tében szinte minden rügy kihajt, majd egy-egy nö­vény fejlődik. Lombhullás után az árkot kibontjuk és a vesszőt annyi részre da­raboljuk, ahány gyökeres hajtást hozott. A feltöltéses bújtás olyan cserjék szaporítási módja, melyek földbe került haj­tásrésze gyökeret hoz. Az erőteljes töveket júniusban nyirkos földdel feltöltjük. A töltés földjét állandóan nedvesen tartjuk, ősszel a földet lehúzzuk, a gyökeres vesszőket lemetsszük. A sarjat hozó (as növények szaporítása történhet a gvö­keres sarjak felhasználásá­val. I>r. Totli Mih*(» megy ei tói .er *

Next

/
Thumbnails
Contents