Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

2 Péntek, 1983. július 15. 2 A feltételek hiányoznak Q Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok ve­zetőinek csúcstalálkozója elv­ben kétségkívül igen fontos lenne a két ország közötti, valamint a nemzetközi hely­zetet érintő nagy jelentősé­gű problémák megoldása szempontjából. Az is nyil­vánvaló azonban, hogy egy ilyen találkozóhoz megfelelő előfeltételek szükségesek. Ilyenek: a kölcsönös megér­tés bizonyos szintje, vala­mint a pozitív előrehaladás­nak nemcsak szavakban han­goztatott szándéka — álla­pítja meg Jurij Kornyilov, a TASZS2 vezető szemleírója. Kornyilov az amerikai sajtó azon írásaira válaszol, ame­lyek a csúcstalálkozó közeli lehetőségével kapcsolatos kombinációkkal foglalkoznak. Ilyen írást közölt például a napokban a The Washington Post. A tények azt mutatják, hogy ezek az előfeltételek nincsenek meg — szögezi le a tekintélyes, szovjet újság­író. — Az Egyesült Álla­mok politikájában a megha­tározó magatartás a Szovjet­unióval szemben az erö foly­tonos hangsúlyozása. A csúcstalálkozóról, Illetve ez arra irányuló készülődés­ről az amerikai sajtóban egy­re gyakrabban megjelenő cik­keket, valamint egyes ameri­kai politikusok nyilatkozatait Washingtonban semmiféle konkrét lépéssél nem tá­masztják alá — irja Kornyi­lov. 1Z§. év után Az USA ismét gyárt vegyi tömegpusztító fegyvereket • Washington (MTI) Az amerikai szenátus szer­dán egyetlen szavazattöbb­séggel áldását adta új vegyi fegyverek gyártásához és megakadályozta a B—1 ha­dászati bombázóflotta építé­sének ellenfeleit a harci gé­pek soros költségvetésének megvonásában. Bár a két szavazás eredménye kétség­telenül siker Reagan elnök fegyverkezési politikája szempontjából, a szavazás meglehetősen pontosan tük­rözte a fegyverkezéspárt és a liberálisok közötti jelenle­gi erőviszonyokat a republi­kánus és főként konzervatív többségű szenátusban. Csak Bush alelnök szavazata dön­tötte el példáuL a vegyi fegyverekkel kapcsolatos sza­j vazást. A szavazásnál 49:49 arányú ..döntetlen" alakult ki. amikor Dávid Pryor ar­kansasi demokrata szenátor azt indítványozta, hogy ve­gyék ki a jövő évi amerikai katonai költségvetésből az idegölő gázok és az ideg­gázzal töltött lövedékek gyár­tására szánt mintegy 130 millió dollárt. Nem annyira a viszonylag csekély összeg képezte a vita tárgyát, ha­nem az a tény, hogy a Rea­gan-kormány 14 év morató­rium után ismét megkezd­heti-e a vegyi tömegpusztí­tó fegyverek gyártását. A szavazást végül Bush alel­nök döntötte el a kormány javára. Az alelnök ugyan nem tagja a szenátusnak, de tisztéből kifolyólag elnöke annak, s ilyen esetekben le­adhatja szavazatát. Bush ter­mészetesen igennel szavazott és így alakult ki az 50:49-es végeredmény. A B—1 bombázóval kap­csolatos költségvetés-módosí­tó javaslatot, amely megvon­ta volna a gépek első tíz pél­dányának legyártására szánt 7 milliárd dollárt. Edward Kennedy szenátor terjesztet­te elő. Bár a 92 gépből álló új hadászati bombázóflottát, amelynek létrehozása óriási költségbe kerül, számos ame­rikai katonai szakértő tech­nikailag máris elavultnak tartja, a módosítást a szená­tus 68:30 arányban elutasí­totta. Lengyel láj - magyar ecsetlel BizonyfalansS sfid únúM Si i ff> Madrid (MTI) Csütörtökön, a madridi ta­lálkozó eseménysorozata nem a plenáris üléssel, hanem a nyugati országok több mint egyórás külön megbeszele­FOGADÁS Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe, hazája nemzeti ün­nepe alkalmából csütörtökön fogadást adott rezidenciáján. Á fogadáson részt vett Heté­nyi István pénzügyminiszter, Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár, valamint politikai, gazdasági, kulturális és tár­sadalmi életünk számos kép­viselője. JUGOSZLÁV KATONAI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA Oláh István vezérezredes, a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke, honvédelmi mi­niszterhelyettes meghívására ' július 11—14. között Petar Gracsanin vezérezredes, a ju­goszláv .néphadsereg vezér­kari főnöke vezetésével ju­goszláv katonai küldöttség tett hivatalos baráti látoga­tást hazánkban. SALART Csütörtökön Genfben tel­jes ülcst "tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyá­lásokon részt vevő szovjet és amerikai küldőitség. MERÉNYLET Meggyilkoltak egv török diplomatát csütörtökön Bnisszel központjában: Dur­sun Aksoy, Törökország brüsszeli nagykövetségének attaséja lakóhelyétől éppen munkába indult gépkocsiján, amikor — a nyomozás ered­ményei szerint — egy fiatal­ember odalépett a járműhöz és az ablakon keresztül két lövést adott le rá. EURORAKÉTAK Csütörtökön a szovjet és az amerikai küldöttség teljes ülésével befejeződött az euró­pai nukleáris fegyverzet kor­látozásáról Genfben folyó tár­gyalások jelenlegi fordulója. Megállapodás szerint a tár­gyalásokat szeptember 6-án újítják. feL ZSIVKOV—GENSCIIER ESZMECSERE Tódor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke csütörtö­kön fogadta Hans-Dietrich Genschert, az NSZK alkan­cellárját és külügyminiszte­rét. A nyílt légkörű találko­zón. amelyen részt vett Petr Mladenov külügyminiszter is, időszerű nemzetközi poli­tikai kérdésekről és a kétol­dalú kapcsolatokról egyaránt szó esett. sével kezdődött. Ezen Mas Kampeiman amerikai föde legátus adott tájékoztatót Reagan einökkel sorra került előző napi találkozójáról. Egyes értesülések szerint Kampeiman az USA azon feltételeit ismertette. ame­lyeknek teljesítése esetén. Washington végül is bele­egyezne a konferencia mi­előbbi befejezésébe. Ismeretes, hogy a sem­leges és el nem kötelezett országok múlt héten e'ó'.er jesztett indítványa azt tar­talmazta, hogy a madridi találkozó záróülését még júliusban tartsák meg. Ezt a javaslatot a Szovjetunic és a többi szocialista ország támogatta. Megfigyelőknek feltűnt, hogy Kampeiman tájékoz­tatója után több nyugati ország küldötte bizonyos határozatlanságot mutatott. Ma, pénteken a madridi ta­lálkozó résztvevői ismét plenáris ülést tartanak. 9 0daérkezésem előtt né­• hány nappal tartották az újjáalakult lengyel új­ságíró-szövetség tisztújító közgyűlését. A Glos Robot­niczy egyik munkatársa — egy fiatalasszony — részt vett a nagy eseményen a főszerkesztővel együtt. Mint a híradásokból köz­ismert, a lengyel újságíró­szövetség megújult, összeté­telében, tisztikarában ma már tükrözi a tömegkom­munikáció legjobb erőinek szocialista elkötelezettségét A főszerkesztő mesélte, hogy a közgyűlést követöleg a nyugati hírközlő szervek hatalmas offenzívát indítot­tak a lengyel újságírók el­len. Számtalan érvet sora­koztattak fel állításaik bi­zonyítására. Többek között elmondták, hogy azokat a lengyel újságírókat, akik az új vezetőségre szavaztak, a „párt lefizette". Egy autót, egy villát és tetemes penz­summát kaptak azért, mert, úgymond, „elárulták a len­gyel hazát". Ezen az értekezleten so­kan felszólaltak. S habár, mint említettük, a mai len­gyel módi — a ..politikai módi" is — a szűkszavúsá­got kultiválja, a közgyűlés rendezői mindazonáltal óva­tosak voltak: netán egyese­ket mégis elragad majd — salát hangjuk hallatán — a hév. Javasolták a résztve­vőknek — akik a javaslatot egyhangúlag meg is sza­•.'•• zíók —, hogy me. Uatáro­időre korlátozzák a fel­szólalások időtartamét. Ment is mirsden rendjén, míg csak szót nem kért — és l.anott természet*: cn — , pítv fő. iszt, konkrét íoglal­i hozása szerint egy katonai j lap szerkesztője. Kezdte fel­j olvasni hozzászólását (Nem tetszett. Mármint, hogy pa­pírról olvasott szöveget pre­zentált. Lehet „papírból" beszélni, de nem tetszik. Különösen nem az Öiság1­íróknak.) Egyik jelszó kö­vette a másikat. (Nem tet­szett. Közbe is szóltak né­hányan: „Inkább arról be­| szél jen. hogy a maguk lap­ja konkrétan mit akar ten­ni a kibontakozás érdeké­ben?") A főtiszt csak mond­ta, egyre csak mondta a magaét. A közbeszólásoktól sem zavartatta különösen magát. Azzal a rendíthetet­len nyugalommal beszélt, mely azok sajátja, akiknek dás, idegeskedés. Még sze­szent elhatározásuk, hogy ha rencse, hogy a munkásnők esik, ha fúj, közreaaják, ott álltak a gépek mellett, amit közre akarnak adni. dolgoztak. ugyanabban az Amikor lejárt a felszólalás- ütemben, rendületlenül, nyu­ra engedélyezett időtartam, godtan és szívósan, ahogy a jelenlevők — kissé iro- szoktak. S miközben a ren­nikusan — megtapsolták. Ám dezőkről patakokban csor­a felszólaló így folytatta: gott a veríték, ők— a mun­„Még nem fejeztem be", és kásnők — mosolyogva vála­mondta tovább. Hogy mi szoltak a Tábornok rövid, történt ezután? Olyan hang- lé törő kérdéseire: zavar tamadt, hogy kenyte­len volt mégis abbahagyni, és' sértett arccal leült. Igen, sok még a baj. Kevés a pénz. kevés az áru. De — A „Tábornok" — mond- bizakodunk. Tábornok elv­ta az újságírónő (megfigyel- társ. Erősen bizakodunk. tem különben, hogy Jaru­zelskit legtöbbször így em­* ,, ,, , Megszűntek a sztrájkok, a legettek a beszélgetések so- sok ezer lengyelországi ran: „a Tábornok' vagy: üzemben megindult újra a „Tábornokunk"' a kiszi­folyamatos termelés, mely­várgott hírek szerint alapo- nek szukcesszivitását' legföl­san megmosta az illető fe- jebb anyageiiátási, netán let. Igaz tehette - moso- szervezési kooperációs zök lyodott el az elmenybesza- kenök szakítják csak meg r 0t ta'",t0 • Vls6glr6no • ~ időlegesen. Fogalmazhatnánk A közgyűlésünkön ugyanis ő ü , h sztrájksoro is ott volt. Fel >s szolalt És M(ba nem csupán az ors7ag be is tartotta az időtarta- fáradt belej hanem az pyyes mot természetesen. Természetesen. Mosolyogva emlegettek a helybeliek egy másik — jel­ember is. Annyit minden­eesetre megértettek, hogv a munka, a termelés áz élet, a fennmaradás, a tovnbblé­legzetesnek tűnő — történe- pés legfőbb alapja, biztosí­tet is. A Tábornok egyik al- téka és előfeltétele. A fél­kalommal a városba látoga- bemaradt beruházások egy tott. Érthető, hogy alaposan részét folytatják — saját felkészültek fogadására, gaz- erőből. Vannak amelyeket dag programot állítottak nyugati vagy éppen KGST­számára össze a textilipara- kooperációban fejeznek be. ról ma is nagyon híres hely- s végül: pontosan meghatá­ségben. Szerepelt többek kö- rozták, melyek azok, arae­zött egy hatalmas textilipari iyeket nagyobb kár nélkül kombinát — új üzem, a vá- lehet még egy ideig „altat­.ros szélén — meglátogatása ni • jS A folyamatos termelés ..... egvik leglátványosabb ered­A programot ny.tomegbe- gQgy /ruval most széles indította. A rendezők már elég jól el vannak lát­percröl percre pontosan min­dent eltervezlek. Arra azon­va az üzletek. Lódz, közel egymilliós város. Amit itt ban nem számítottak, hogy tapasztaltunk, az jószerével ez a megbeszélés olyan rö- általánosítható. Az ala'pveiő vid lesz, mint amilyenre vé- árucikkek hozzáférhetőek gül sikeredett. Vagy fél óra Amiből kevés van — vagy volt még hátra a textilgyári Wőnként hiány mutatkozik látogatásig. S akkor a Tá- ~: rádió- televízió.'mosó-és bornok hirtelen beszállt egy hűtőgép, lakberendezési cík­dzsipbe és effltftf a fexüil- tSHtö&t bútorok, -fíig­gyár felé. A szervezők — gönyök. lakástartozékok és elég kétségbeesetten — meg « — férfi, női — fehérnemű, utána. A gyárban is hátra ágynemű. Korlátozott szám­voltak még az ünnepi fo- han kaphatók az úgvneve­gadtatás előkészületeinek zett divatcikkek is (főleg „utolsó simításai". Azt is persze a női holmik) Egy­mondhatnánk. hogy minden egy divatos garbóért hosszú a fejetetején állt, s elért sor állt például a hatalmas mindenkit a „harctéri ide.- Central Áruházban, mély gesség", amikor köztudottá Lódz egyik nagy szuper­vált, hogy a Tábornok két marketje. percen belül ideérkezik. Lett Fapp Zoltán is nagy lótás-futás, kapko- (Folytatjuk.) Dér Endre: Csodapók (Dokumentum-novella) 13. — Érintetlen az ágyad. Brigitta megint sírvafakadt. — Te beteg vagy, ilyen állapotban dolgoznod sc szabadna ... — Igen. azt hiszem, beteg vágyók. — Csurgott róla a veríték. A századosra gondolt, akit biz­tosan nem fog többé látni, mert azt hiszi róla, hogy ö cafka Estére ott volt a százados. Tizenegykor jött, Brigitta arca fölragyogott, de most nem hívta az asztalához Brigittát. Jogászok ültek a százados melletti asztalnál. Fél-fél deci konyakot ittak. A ' virágárusnőtől egv csokor ibolyát vásároltak; Brigittának küld­ték. — Ülj az asztalukhoz — súgta Brigitta fü­lébe anyám. Brigitta várt. A zenekar mintha Brigitta ol­dalara szegődött volna, egyre-másra húzta a szebbnél szebb szerelmes nótakat. Brigitta éne­kelt. Kesobb vidám katonadalokat, slágert, min­dent. Egy-egy szám után tombolt a közönség. A prímás időként zsebre dugott egy tízest A vendéglőbe már nem fértek be az emberek, az ajtó nyitva volt, de a sötétítő függöny, no meg a villany helyetti gyertyavilágítás megóvott bennünket a „kihágástól". A készültség, ame­lyik minden esle tovább tartózkodott az ajtó­ban — Brigitta megjelenése óta — nem s^ólt a nyitott ajtó végett. — Ugye. nem szűrődik ki semmi fénv? — érdeklődött Gábor úr a magyar készültségtől. — Nem, semmi. De, mielőtt jönne a német járőr, csukják be. A magyar készültség ellenőrzése alatt teljes volt a hangulat, a nemet készültség ideje alatt azonban a zenenek le kellett állnia A bakák hamar elmentek, a készültség is gyorsan végzett. Brigitta a századoshoz ült. Anyám hagyta, hadd énekeljen jókedvvel a lány. S Brigitta enekelt. Az egész városban híre kelt szépségé­nek, hangjának, bájos megjelenésének, Sárbo­gárdra is elment a híre, mert egyik este meg­jelent a vendéglőben egy kis suhanc, aki le akarta tépni Brigittáról a tüll ruhát. Anyám közbelépésére a suhanc úgy tett, mintha tá­vozni akarna, de az ajtóban az egész vendég­sereg füle hallatára nagy hangon kijelentette, hogy ezt a nőt' nem fogja elvenni, mert ribanc lett belőle, jó, hogy hallgatott eddig is a szü­leire. akik nem voltak hajlandók a vagyonukat addig ráíratni, mig le nem mond Brigittáról. — Hol a gyerek, mit ígértél nekem?! — rob­bant egyszerre Brigitta mellé. Brigitta a nagybőgő mögé menekült s onnan hallgatta a fiu szitkozódásat. — Azonnal gvere haza! Anyád azt üzeni: megöl! A gyereket viheted a lelencbe. A százados készültséggel vitette el a tizen­kilenc éves apát. aki a végén felzokogott és fo­gadkozott Brigittának, hogy szereti, hogy nem tud nélküle élni, menjen vele haza, titokban majd megesküsznek. Brigittáról nem sokat tudok mondani a to­vábbiakban. A százados elmaradt, hiszen Bri­gittának minden asz úinál le kellett ülnie. A szóban megkötött szerződés ezt megkövetelte. Egyik tüll ruha követte a másikat, egyik, szín­házi ruha a másikat. — De hát nekem nincs erre szükségem — mentegetődzött Brigitta mindannyiszor. — Visszaadod a rózsaszínt, és én eladom az ócskúsnak. Persze, a fele áron. úgy, ahogyan a kéket adtuk el — mondta anyám: Így is tett. Nem tudom, mi érdeke l'üzte ahhoz, hogy Bri­gittának végül is se pénze, se ruhája ne legyen. Ket hónap múlva aztán nyomtalanul eltűnt a lanv, ugyanazzal a kis batyuval, amelyikkel jött. A katonák egymás között arról vitatkoztak, kikkel volt jóban Brigitta. Többen fogadkoztak, hogy velük. is. velük is ... Az igazsag az, hogy a századoson kívül csupán egy jogász egyete­mista vitte magával az egyik este, akkor is italos állapotban volt a lány. Állítólag azért nem láttuk többé Brigittát. A hideg tél után rekkenő forró nyár követke­zett. Nálunk, otthon idilli volt a hangulat, öcsém a vendéglőben már kis ülőszékében nézegette a körülötte zajló életet, roppant jókedvű, aranyos gyerek volt. Állandóan nevetett, játékos kedv­vel rikkantotta maga mellé az embereket. Anyám elhízott, bar fiatalobbnak látszott, mint évekkel azelőtt. Az üzlet aranybányának mu­tatkozott. Mama szorgalmas volt. Faterka ivott, mint a gödény. Én a vizsgák után elhelyezked­tem egy bú tói-nagykereskedésbe, ahol a zsidó főnök mindenre iparkodott kioktatni, hogy mi­nél előbb lássam az üzlet jelenlegi helyzetét. Néha napokra elment, s akkor önállóskod­hattam. armnek örültem, megpróbáltam „keres­kedőszemmel" eligazodni abban a mérhetetlenül nagynak tűnő bútorrengetegben. Akiben meg­bíztam, a raktárba* is beengedtem, a kisebb tételben vásárlókat azonban csak az üzletben vezettem körbe. Ez annál is fontosabb volt, mert amikor teljesen egyedül voltam, s az iroda üresen tátongott, szemmel tarthattam a páncél­szekrényt. amelyben a főnököm a napi bevé­telt gyűjtötte. Rájöttem, szivesebben ad túl a bútorokon, mir.lsem raktározná azokat, hajlan­dó olcsóbban adni a készletből, ha készpénz­zel fizetnek. Hát ehhez tartottam magam. Ele­inte félve értesítettem, amikor én is „enged­tem" a megszabott árból, persze nagyobb meny­nyiség esetén, és csak akkor, ha készpénzzel fizettek. -Később már örömmel újságoltam: mikor jönnek majd vissza az áruért, mennyit enged­tem a megszabott árból. Nagyon jól kijöttünk egymással. Csupán a könyvelést nem .szerettem, pedig abban soha nem volt segítségemre, sőt, akkurátoskodott, kifogasolta, hogy a számokat nem jól írom, a hármasaimat össze lehet té­veszteni az ötösökkel, az egyeseimet a négye­sekkel. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents