Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

/ VILÁG' PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z M S Z M P St EGE D VÁ R OSI B I ZÓTTSÁGÁ N A 73. évfolyam 166. szám 1983. július 15., péntek Ara: 1,40 forint * K LAP JA A városi tanács vb \G°*<i<"6a' korkép uiésérői jelentjük Termék- és módszerváltás A tervezek szerepe a városépítésben Utcanévadás telekosztás előtt — Kinevezések Tegnap délelőtt tartotta soros ülését Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága. Napirendre ke­rültek a következő témák: A DÉLTERV tevékenysége Szeged építésében; A te­metkezés és a temetők fenn­tartása; majd jelentés for­májában az új államigazga­tási eljárási törvény bírósá­gi tapasztalatai. Az előter­jesztések között a testület újabb lakáselosztási név­jegyzékeket hagyott jóvá, új utcaneveket fogadott el és kinevezéseket tárgyalt. A DÉLTERV igazgatóis Deák Ferenc adott számot a tervező vállalat munkájáról, a városépítésben betöltött szerepéről a végrehajtó bi­zottságnak. A jelentés jó együttműködésről és hatal­mas munkáról beszél. A vállalat munkái tervszerű és átfogó településfejlesztési koncepcióba illeszkedtek, melyet a várossal egvütt ki­alakított több rendezési terv támasztott alá. E ren­dezői elvek is a vállalat tervezőasztalain nverték el érvényes formájukat. U<r- ancsak a DÉLTERV al­kotó mérnökeinek kézvoná­saiból alakult ki a város második 15 éves lakásépítési programja. A munka ará­nyait jelzi egyebek között, hogv Szegeden több mint 25 ezer lakás készült már a vállalat tervei szerint. A tervezők az új városré­szek kialakítása során tuda­tosan kerestek a változatos, színesebb környezet lehető­ségeit. Ennek eredménye, hogv a szegedi lakónegyedek esztótikai színvonala és kényelme általában megha­ladja az országban másutt épült lakótelepek színvona­lát. Ezzel egvütt az intéz­mény több mint 150 úi tan-! termet. 840 gyermek számá-1 ra bölcsódét, 1650 gyermek­nek óvodákat, közel 13 ezer négyzetméter területű keres­kedelmi és szolgáltató üzle­tet tervezett és elkészítette az úi városrészek út- és tel­jes közműhálózatának do­kumentációit. Szeged városképének ked­vező alakításában a terve­zők jelentős részt vállaltak­Több szegedi épület terve­zője részesült kiemelkedő munkásságáért magas elis­merésben. Kezdettől fogva közremű­ködött a DÉLTERV a geo­termikus energia felhaszná­lásának előmozdításában és most készíti a Belváros részletes rendezési tervét. Ugyanakkor ez a tervezői műhely dicséretesen kivette részét a társadalmi munká­ból is: tavaly 753 ezer fo­rint értékű munkával já­rult hozzá a város szépítésé­hez. gazdagításához. To­vábbra is elsőrendű ügvnek tekinti a vállalat a Szeged városhoz fűződő kapcsolata­it. s nemcsak olyan megbí­zót lat benne, amellyel ki­egyensúlyozott és előnvös munka-együttműködés ala­kult ki, hanem amelv az alketás lehetőségét is felkí­nálja Szeged maradandó éltékekkel való gazdagítása a tervezők megtisztelő er­kölcsi és szakmai köteles­sége. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a DÉLTERV több évtizedes eredményes hozzájárulásá­ért a városfejlesztéshez és ay alkotói kollektívától azt kérte: a lövőben városszere­tő tervező munkájukhoz ad­ják hozzá fokozott mérték­ben a korszerű és olcsó épí­tészeti megoldások keresé­sének szándékát. A város különböző részein családi házak építésére újabb területeket biztosítot­tak Szegeden. Üi utcákat alakítottak ki Újszegeden. Tápén és Szentmihálvtele­ken. Ezeknek névadása cél­szerű még a telkek kiosztása előtt, hogy az építési enge­délyekét már utca és ház­szám megjelöléssel adhassák ki. A Hársfa utca körnvékén nőd neveket kapnak az úi utcák — ígv a következő lesz az öt úi utca: Anna ut­ca. Magdolna utca Mária utca. Melinda és Sarolta ut­ca. A tápéi területrész leen­dő új utcáinak sora: Szék utca. Árok utca. Búcsú sor és Kapu köz. Szentmihály­telken virágokról nevezik el az öt úi utcát, mégpedig: lesz Bazsalikom utca Kökör­csin utca. Estike utca. Reze­da utca és Verbéna utca. Az utcanévadással foglal­kozó tanácsadó bizottság ja­vaslatai alapián hagyta jó­vá a végrehajtó bizottság az utcaneveket, melyek közül a tápéi négv név kíván némi magyarázatot. A Szék utca nevét formájáról kapta, az Árok utca pedig a tó és az ér közötti levezető árokról. A Búcsú sorban azt örökí­tik meg. hogv valamikor ré­gen a tápaiak ott tartották a búcsút, a Kapu köz elne­vezés pedig arra emlékeztet, hogv közel esik a volt tápai kapuhoz. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága több kinevezést hagyott jóvá tegnapi ülésén. 1983. augusztus 1-től öt év­re kinevezte szegedi főzene­igazgatónak Oberfrank Gé. zat. a Fővárosi Operettszín­ház volt művészeti vezető­jét. Liszt-diias karnagyot, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészét. Pál Tamást a testület saját kérésére au­gusztus 5-től felmentette a főzeneigazgatói beosztásból, és tevékenységéért köszöne­tet mondott. Határozott időre szóló is­kolaigazgatói kinevezések le­jártával a vb újabb öt évre meghosszabbította Foroó Pál (Odessza II. sz. általános is­kola). Kaári Sándorné (Csongrád megyei Diákott­hon), Stanics Béla (Liszt Fe­renc Zeneiskola). Sütő Pé­ter (Felsőtagozatos Nevelő­otthon). Takács Jánosné (If­jú Gárda Nevelőotthon). Tóth Gyuláné (Majakovsz­kij Középiskolai Leánykol­légium) megbízatását. A Ki­segítő Iskola vezetésére ka­pott ideiglenes megbízást korábban dr. Major József­né. Ennek lejártával a vb öt évre szóló megbízatással az iskola igazgatójává nevez­te ki. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén megfogalmaz­ta: ... „A feldolgozóiparban lassú a műszaki fejlődés cs vontatottan halad a korsze- ' rüllcn tcmckek kiszorítása. Elmaradtunk a félkész ter­mékek, alkatrészek, részegy­ségek szakosított gyártásá­ban". A váltáshoz természe­tesen szükség van érlelő idő­re, vállalkozó szellemre, együttműködésre. Ennek Je­lei már több szegedi üzem­ben, gazdaságban észlelhetők. Bizakodás A rendkívüli száraz tél, a kevés esőt hozó tavasz es a forró aszályos hetek után a szőregi Tisza—Maros-szög Téesznek már „csak" 190 milliméter eső „hiányzik". Ezért a gabonásoknak — sajnos — 5 millió forint értékű a lemaradásuk. Az ősziárpa-táblák és a repce­földek bővebb termést ad­tak, de a búzatermés jóval kevesebb lett a tervezett­nél. A napraforgó- és a ku­koricaparcellák termésére még nem tudnak biztosat mondani, hiszen azokra meg megjöhet az áldást adó eső. Az állattenyésztők gyors összegzése szerint nincs kü­lönösebb aggodalomra ok, inert a telepeken a várt események következtek. Sőt, több tejet fejtek, mint remélték. Nagy a bizakodás, hogy a faiskola is segít' helyrebil­lenteni az aszályos eszten­dő mérlegét. Szépen mutat­| nak az ültetésre váró kis I fák, és a külföldi vevők is I érdeklődnek irántuk. Fran­! cia és svéd vásárlók jártak : a téeszben, s nemsokára jönnek az angolok is. Cipők a sivatagba Amit az év elején eltervezlek, maradéktalanul teljesítet­ték az Április 4. Cipőipari Szövetkezet dolgozói. Termé­keik ismertek számos országban, Keleten és Nyugaton egy­aránt. Nincs gondjuk az értékesítéssel a tőkés piacon sem, bár a hagyományos modellek már nem kapósak, újabb, korszerűbb, könnyű férficipöket kínálva vehetik csak fel a versenyt. Különleges föladat vár a szövetkezet tapasz­talt szakembereire a második félévben. Vásárlóik sorába léptek egyes fejlődő országok, ahová — többek között — sivatagi cipőket is kell küldeniök, ezek gyártásához pedig még hiány7.ik a kellő tapasztalat. Az üzemben jelenleg a gépek, szokásos évi nagyjavításait és átalakításokat vé­geznek a TMK-mühely szocialista brigádjának (agjai. Szervezett eredmény Munkaruhákat, köpenyeket varrnak Kis ruhagyárak A Szegedi Ruhagyár azok köze a valialatok közé tar­tozik, amelyeknek van pia­cuk, de munkaerőgondon miatt nem tudják a szük­séges mertékben fejleszteni termelésüket. A vállalat az elmúlt években öt gyáregy­séget létesített különböző városokban. községekben, többek közt azért, hogy ily módon is segítsen létszám­gondjain, de további fej­lesztésekre ott már nincs lehetőség. Ezért úgy döntöt­tek, hogy a tanyavilágban még föllelhető szabad mun­kaerőre próbálnak meg uj kisüzemeket létrehozni. A ruhagyár mezőgazdasá­gi szövetkezetekkel és áfé­szekkel vette föl a kapcso­latot. s e kooperáció ered­ményeként ebben a hónap­ban négy falusi-tanyai kis­ruhagyárat sikerült létre­hozniuk, közülük háromban már meg is kezdődött a termelés. Asotthalmon egy megüresedett tanyai iskolát alakítottak át ruhaüzemmé, ahol 30 asszony és lány kezdhette meg a munka- es divatköpenyek gyártását. Szabadkígyóson a békéscsa­bai áfésszel létrejött együtt­működés keretében alakítot­tak át egy régi épületet varrodává, ahol két mű­szakban mintegy 60-an dol­goznak: nadrágokat varr­nak. A Bács-Kiskun me­gyei Tataházán létesített kisüzemben 40 dolgozó teli munkaruhákat készít a ru­hagyár által rendelkezésre bocsátott gépeken. A közeli Kömpöc községben a hely­beli téesszel közösen alakí­tottak ki ruhaüzemet, ahol a napokban kezdik meg a munkaköpenyek gyártását. A számítások szerint ezek és a korábban létrejött más kisüzemek folyamatosan át­veszik a szegedi vállalat ál­tal évente gyártott 800 ezer férfi és női munkaköpeny, valamint iskolaköpeny elő­állításának nagyobb részét, így utazgatás nélkül állan­dó ipari munkához jutnak a falusi, tanyai asszonyok. A szegedi gyár kapacitása pedig felszabadul a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő exportcikkek gyár­tására. A Szegedi Textilművek pártbizottsága az elmúlt év szeptemberében dolgozott ki intézkedési tervet a haté­konyság javítására. Nem eredmény nélkül. A terv reális volt. Köztudomásu, Konzerv és háttér Első féléves termelési ter­vüket 99 százalékra teljesí­tették a Szegedi Konzerv­gyárban, összesen 11 száza­lékkal produkáltak többet, mint tavaly az első félév­ben. Az eredmény önmagá­ban tán szépnek is tűnhet, de Bagó János, az üzem­gazdasági főosztály vezetője rögvest hozzá is fűzi: a ter­vet ugyan teljesítették, de korántsem úgy. ahogyan előre kiszámították, aho­gyan szerették volna. Mert például zöldborsóból a ter­I vezeti 760 vagon he'yett csak 284 vagonnyit sikerült földolgozniuk. Megsínylette a borsó az aszályt, mégpe­dig alaposan. Pedig ez az egyik legkelendőbb export­cikkük. Hogy mégsem mutat nagy elmaradást az előző félévi mérleg, annak oka az, högy a tervezettnél folyamatosab­ban gyárthattak húskonzer­veket. készételeket. Am a gyár így is nehéz időket él. Hiszen nemcsak a borsó látta kárát az aszályos idő­nek, hafiein olyan fontos konzervipari növények is. mint az uborka, vagy a gyü­mölcsök közül a meggy az őszi- és a sárgabarack. Vár­hatóan egyikből sem tudják majd fölvásárolni a terve­zett mennyiséget, jó minő­ségben, s nem is csak azért mert kevesebb termett a várhatónál, hanem azért is, mert a meleg idő következ­tében meggyorsult az érés. lerövidült a szezon. így az­tán a naponta fölvásárolható mennyiségnek határt stifó a gyárban meglévő gépi kapa­citás. A romlandó nyers­anyagokból ugyanis csak annyit tudnak átvenni naponta, amennyit föl is tudnak dolgozni. Sok minden múlik még azon, hogy a nyári hóna­pokban hogyan képesek dol­gozni a konzervgyárban, szervezettebb. feszítettebb munkával mennyire tudnak valamit behozni az aszá­lyos időjárás okozta veszte­ségekből. A jövő hét végén megszervezik idei éls'íkom munista műszakjukat. hogy meggyorsíthassák a nyers­anyagföldolgozást, s lehető­leg min'él több megtermett árut képesek légyenek föl­vásárolni. Ügy kívánják alakítani gyártmányösszet ételüket, pi­acpolitikájukat is. hogy al­kalmazkodva a realitások­hoz, exportfeladataikat, ter­veiket is teljesíthessék. Eb­ben sokat jelenthet a kül­földi piacokon szerzett jó nevük. Ahogyan Bagó János fogalmazott: jó minőségű, megfelelő áru, pontosan szál­lított portékávai helyt lehet állni a piacokon. Piaci po­zícióik, kapcsolataik jók Ebben is bíznak, s abban is, hogy a második félévben új termékekkel jelennek meg, ami szintén növelheti bevételeiket hogy a textiliparban évről évre jelentós mértékben csökken a dolgozók létszá­ma. Ezt a tendenciát a sze* gedi gyárban részben sike; rült megállítani, s a mégis távozók munkáját jobb szervezéssel pótolni tudtaki Bevezették az úgynevezett Werner-rendszert. A fono­dában ezáltal a munka ter­melékenysége és a dolgozók jövedelme jelentősen növe­kedett.'Tizenhárom gazda­sági munkaközösség alakult a Szegedi Textilművekben. Ahogyan a legfrissebb ér­tékeles megállapítja; terme* -lési feladataikat az eiső félévben maradéktalanul tudták teljesíteni. A terve­zett 2940 tonna fonal he­lyett 3001 tonnanyit allitot7 tak elö. több mint 2 száza­.lekkal nagyobb mennyisé­get. mint amennyire egyál­talán számítani lehetett. A gyárban szöveteket is gyártottak. 1983 első félévé­ben összesen 614 ezer négy­zetméternyit szőttek. Ahogy mondják, a sikereknek több oka is van. Altalánossá valt az új munkaszervezesi szisztéma. Általa pedig nagymértékben nőtt a ter­melékenység. Ugyanakkor azt is tudni kell — hogy valószínűleg a kedvező mun­kakörülmények hatására —, és itt a minőségi bérezést is meg kell említeni, csök­kent a gyárból való elván­dorlás. Ma úgy ítélik meg, hogy az éves tervet — ez nem kevesebb, mint 5393 tonna fonal és 26 ezer 900 négyzetméter szövet előállí­tását jelenti — minden bi­zonnyal teljesíteni fogják. A gyárban átalakították a termékszerkezetet. Sikerült a Picanol-gépeken Is jó mi­nőségű mintás szöveteket előállítaniuk. Megtalálták az összhangot a partnerek­kel is, hiszen amit gyártot­tak, szinte azonnal el tud-s ták szállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents