Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
Szombat, 1983. június 25. i 3 tSIBi Rúzsai tudósítások A rúzsa — hosszú ú-val! — a rózsa szó nyelvjárási változata. A község neve pedig onnan ered, hogy bizonyos Rúzsa Jakabnak a birtoka volt ez a vidék. Rúzsa Sándornak csak annyi a köze a településhez, hogy ide Öreg-Csor vába hordta eladni vagy levágni a lopott állatokat, amikor ezen a vidéken portyázott. Állítólag jó néhány kisgazda tollasodott az orgazdaságból akkoriban. A mai Rúzsa közigazgatási területe 8 ezer 381 hektár. Háromezer 271 lakosa vah, s közülük alig 120-an járnak el dolgozni más településre. A külterületen 860 élő tanya van. A község legnagyobb munkaadója a Népszabadság Tsz. Elődei megbízhatóan gazdálkodtak, csupán a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján került nagyobb hullámvölgybe az akkori Napsugár Tsz. Mostanában egyesült a község két mezőgazdasági nagyüzeme, az egyesített zárszámadáson 21 milliós nyereséget könyvelhettek el. Bölcsőde nincs a községben, de szükség lenne rá. Terveznek tanterembővítést, további telepszerű lakásépítést, a kereskedelmi ellátás javítását. Ha a rúzsai boltban hiányzik valami, Szegedet 76 forintért járja meg busszal az idevalósi ember. Korunk színvonalán élni A rúzsai tanyák 90 százalékában bekötötték a villanyt. Ez a homokvidék életében korszakos jelentőségű: az egykor lassú sorvadásra ítélt tanyák jó része új életre kapott. Kiderült az is az elmúlt évtizedben, hogy az életképes tanyákon nem az évszázados elmaradottság, tudati sötétség konzerválódik, hanem új életforma születik. Kiderültek a városba, belterületre telepítés hátrányai is# az óriási költségek, a munkahely és lakóhely eltávolodása, a tanyán élő idős emberek elmagányosodása. Jelenleg még mindig ellentmondásos a helyzet: a jogszabályok egy része továbbra is a tanyák felszámolását, vagy legalábbis fejlődésük korlátozását célozza. Történik ez annak--ei lenére. •• hogy a tanyák többsége bizonyította életképessé- • gét?vs azokat a"«myákaft*!(étai tő-' rülték el a föld színéről, amelyeket eredeti tulajdonosai elhagytak. Jöttek a városban lakók, a panelházak közül a kikapcsolódni vágyók és kemény pénzekért megvásárolták őket. A legnagyobb fájdalmuk a tanyaiaknak, hogy nem lehet lakóhelyüket megújítani. A községi tanácsokat olyan rendelkezések végrehajtására kötelezik. amelyekkel olykor maguk a helyi körülményeket jól ismerő tisztségviselők sem értenek egyet. A másik dolog, hogy egek a rendelkezések valóiában kijátszhatók, és kiiátszásuk nem is vonia maga után a helvi közösségek erkölcsi elítélését. Azok az érvek, amelvek a nagyüzemek érdekeire hivatkoztak, nem mindenütt állják meg a helyüket. Rúzsa mintegy 6 ezer hektárnyi szántóját akkor sem lehetne egybeszántani, ha egv tanya sem lenne rajta. Dűlőutat, szállítóutakat akkor is hagyni kellené raita. Több olvan tanvasor van Rúzsán, amelyek ilyen nagyobb mindenképpen fennmaradó. a* nagvtizemi lermelés számára is nélkülözhetetlen út mentén épültek. Ha elriasztják róluk az embereket, a nagyüzem is rosszabbul jár: ha elmennek a városba, munkaerőt veszít: ha csak a belterületre költöznek, akkor is naponta szállíthatja ki őket drága benzinnel. A belterületen kevesebb jószágot lehet tartani, ez is szempont, nemcsak a kisgazdaságnak, hanem a nagyüzemnek is. Még egy. látszatra apró dolog, amelyik a tanyát, s a- benne lakó embert sújtia: hiába van hidrofóros csőkéit.ia, hiába éoítenek egvre több tanyában fürdőszobát. 22 kilogrammos nagv gázpalackot nem vihet oda a tanvai ember. nem kan rá engedélyt. Megy hozzá a védőnő, s okítja, hogv fürödjön mindennap. Hogvan fürödjön, ha nincs elég meleg víz? Üstben melegítsen magának? Közben pedig makacsul tartja magát a tanyai ember elm-iradottsáparól szá'ó mendemonda... Hová merően üdülni a tanvai ember1' Autója már var,. Aki evővél győzi, az pénzzel is. hcry elmenjen valahová. nemcsak pénzt, hanem gyógyulást, SAÓU.kozást keresni. Csakhogy, ott a gazdaság, amit nem lehet hosszú időre magára hagyni. A délalföldi régió parasztságának nincs számottevő üdülőközpontja. Olyan, amelyik a speciális igényeit szolgálná: a közelben, egykét órai autózással, viszonylag kevés benzinnel megközelíthető legyen: egy napra, kettőre, szállást találjon: s lehetőleg gyógyvizet, a kemény mezőgazdasági munkában összeszedett ízületi betegségek kúrálására. Rúzsán sós termálvizet találtak egy szónhidrogénre meddő kútban. Esetleges gyógyhatásút most vizsgálják. Egyébként is nevezetes helyen van ez a kút: az évszázadok óta változatlan állapotban levő. az Alföld növényeit változatlanul megőrző ős• • járásban. A Sfeomszédban ái'Napsúgár Tsz rideg tartású gulyája. •Kevés óUafigyéléssel, a meglevő' értékek megőrzésével, a pusztulok átmentésével arborétumot lehetne itt létrehozni, s körzeti üdülőközpontot. Egyelőre még inkább álomnak tekinthető ez, olyan szép ábrándnak, amely megérdemli a munkát, küzdelmet, hogy valósággá váljon. Pártolja a gondolatot a termelőszövetkezet vezetősége is, amelynek igen jó a kapcsolata a községi tanáccsal, s a CSOMITERV szakemberei is látnak fantáziát benne. Apropó téesz: Ábrahám Vince hozzáértő vezetésével tüneményesen emelkedett föl a két éve még veszteséges Napsugár Tsz. A mostani zárszámadás az egyesült két gazdaság közös eredményét összegezte, hatékonysági mutatók az élvonalban jelölik már a helyét a rúzsai nagyüzemnek. Ugyanabban a községben ugyanazokkal a szorgalmas emberekkel, ahol néhány éve a veszteség halmozódott. Mindez arra figyelmeztet: a szubjektív tényezők nagyobb szerepet játszanak a gazdálkodás eredményességében, mint amekkora szerepet még manapság is tulajdonítanak nekik. Rúzsát a korábbi koncepció szerepkör nélküli településként tartotta számon. Nem lehet íróasztal mellől hosszú évtizedekre határozni emberek sorsáról, s ezt utóbb ezrekre rákényszeríteni. S főképpen nem lehet a föld- ' rajzi körülményeket, az egyes területek gazdasági erejét, s az ott élők igényeit figyelmen kívül hagyni. Rúzsa Kiskunhalas és Szeged között, minden nagyobb Közéleti emberek Rózsa Illés 87 éves. 1941-ben költözött a későbbi Rúzsába. Azelőtt Gátsoron (akkor inkább Gátsaroknak emlegették) boltoskodott. Egy-egy tanyai vegyesboltban a szögtől az élesztőig mindenfélét árultak. — Micsoda időket éltünk mi meg! — mondja az idős ember, aki ma is példás rendben tartja a kertjét, s ei-eljár a barátaihoz kiadós beszélgetésre. — Volt olyan inflációs korszak hogy egész hátizsák pénzt vittem a Schlésinger nagykereskedőhöz, alig tudtam a madzagot a zsák tetején összefűzni, Ott ült az öreg nagysága a pénztárban, a feje is alig látszott ki a bankók közül, s alig ért valamit az a kazal , pénz, v, 'wpnzer<ífepyál<őri-®itelepíüésisivtansd vít?tózsa Illés Hátizsákkal kezdte. •v<* hélyeak«N4tJeke -W• >M«t>&.ifih'füveiWt"f iSifett 4flfe ^••JCgtfcar^Vf^zoftúfc ftéfyé nágv nWziph'telt hsW saját1 óta: ••t<§SaeÉeSh á'JWBÍSr-'SW^aht'tó^atra. Rengetegéi" ks»«t lett. s ez nem is a hierarchia miatt lényeges, hanem azértf mért' a körülmények javulását hozta. Sínen van ez a település, azt mondják a rúzsaiák: Papp János tanácselnök és Ábrahám Vince téeszelnök olyan közösségi energiákat képes fölszabadítani, tettekre váltani, amelyeknek csak az első eredményei értek be idáig. S ezen a homokvidéki településen, szemben a nem éppen tú'mogató jogszabályokkal, a településfejlesztési politika \ároseentrikusságával, már ez i.s óriási teljesítmény: a rúzsaiak a kor átlagszínvonalán, mind teljesebb életet biztosító körülmények között élhetnek. Tervek és építkezések Lakótelep épül majd a fatelep helyén. A fatelep jelenleg a falu központjában van. de már megegyezett a DEFAG-gal a községi tanács, hogy jövőre kitelepülnek onnét. Kijelölték az új helyét, közművesített telket adnak a vállalatnak. a felszabaduló helyen pedig telepszerű lakásépítés kezdődik. — Valamikor vitatkoztunk rajfa. hány szintesek legyenek az itt felépülő lakások — mond.ia Lábecz László tanácstitkár. Az elnök szerette volna, ha négyszintesek lesznek. Azzal érvelt, úgy sokkal jobban ki lehet használni ezt a centrumban levő közművesített területet. A tervezők azt mondták — én is velük értettem egyet — nem lenne jó egy mini Tarjánt építeni ide a falu közepére. A rúzsaiax hosszú távú megállapodást kötöttek a CSOMITERV-vel: valamennyi terveznivalójukat ehhez az intézethez viszik. Itt ugyanis a tervezők érvényesíthetik koncepcióikat, a falu képének formálása egy kézben lesz. s remélik egységesebb is ie-sz ezáltal. — Miért épült olyan sokáig az egészségház? — A mórahalmi község* tanács költségvetési üzeme volt a léviteléző, és tényleg írtam a jagyzőkön/weket, hogy hónapokig alig Játunk embeit az építkezésen. De ismertem az ő nehézségeiket is: ez a kisüzem a jelenlegi szervezeti formájában inkább csak karbantartási feladatokra alkalmas. Arra végképp nem. hogy nyolc-kilenc község beruházásait is megvalósítsa. Ök sem dönthetnek önállóan: mindenfélét elvállaltatnak velük, aztán rangsorolják a feladatokat. Amikor például a mi egészségházunk voit darabban, közben soronkívül fölépítették a mórahalmi óvodát. — Mi kapott helyet az egészségházban ? — A két körzeti orvosi rendelő. a fogorvosi és a gyerekorvosi rendelő, a gvógyszeríár. a két védőnő szolgálati helyisége, az emeleten pedig négy szolgálati lakás. — A gyermekorvosi ellátás még nem épült ki a járásban. Van, ahol heti egy-két alkalommal rendel csak a szakorvos. Rúzsán viszont, fő munkaidőben dolgozik majd a gyermekgyógyász. — Hozzá is szoktak a helybeliek. Nagyon sajnálták a korábbi gyermekorvost, amikor elment. A gyerekek általában este lázasodnak be,-innen a városi, ügyélet messze van. valószínű hogy . r»vn is fogadnák a gyerekeket. Szakmailag már nem is vitatják, hog', a gyermekgjx gyász tevékenysége külön borikra körzeti orvoséról, faluhelyen- mégis a körorvosr.-. marad a gyerek-Hátas is. kázni, áruért , menni, hogy szegényen meg tudjon élni. Törvényhatósági tag volt, e bérleti területek lakosságának érdekeit képviselte a városatyák között. — Ha kellett, elmentem a polgármesterhez is, hogy szervezzenek szükségmunkát, útépítést, mert a négy-öt hold rossz homokból nem élnek meg a bérlők. A szükségmunkát is rosszul fizették, ezért, is interpelláltam egyszer. Az lett az eredmény, hogy .a' lfisvonaton kiküldtek ide hárőm vagon ínségésofnagot. hogy osszam el a szegények között. Mondtam, hogy nem koldusok ezek az emberek, nem könyöradományt akarnak. Mindenképpen indokolt, hogy a közelben elérhető legyen a gyerekorvos is. Szóba került egyébként. hogy a mi gvermekorvosunk például átjárjon Üllésre, tanácsadásra. . — A Szegedi út mentén elkészültek az első telepszerű lakások. — Tíz OTP-lakást adtak át eddig. ezekben egy kivétellel termelőszövetkezeti dolgozók laknak. A téesz építőbrigádja volt a kivitelező, a szövetkezet vezetői ideiében fölismerték, hogy e távoli területen nem lehet a fiatal szakembereket letelepíteni. ha nem adnak nekik lakást Az OTP eredetileg 20 lakásra kötött .szerződést. később ez harminchatra emelkedett. Van különben lakásépítő szövetkezetünk is: az ő szervezésükben, épül az ifjúsági lakótelep. Kalákában dolgoznak a fiatalok, ott az is szempont, hogy az építkezők között legyen minél több építőipari szakma képviselője. —Milyen a kereskedelmi ellátás? — Csak-az alapellátást biztosítja a mórahalmi áfész. Az ő teiiveik szerint Rúzsa a VII. ötéves tervben kerül sorra. Ha még éryénves á néhány év előtti kon. cepciójuk. bővjtiK a vendéglőt, a gyerpiekétkeztetest áthel ywei k • oda! .a mostani, ékez,őhelviségbe .pedig a yas-műszaki bolt költözik. — Dolgozott később a földművesszövetkezetnél, aztán meg éjjeliőr lett a paprikatelepen, végül nyugdíjas. — Én mindig azon voltam, hogy minden legyen a boltban, amit csak keres a vevő. Mindent mérni kellett, az ötvenkilós zsírszódát úgy kellett szétverni negyedkilós darabokra. Ehhez képest a mai boltosok nagyságos urak. Igaz, némelyik úgy is viselkedik. — A felesége trafikot vezetett Rúzsán. — Oda is én szereztem az árut, mindig legyen minden, ami kell. Többet költöttem buszra, mint amennyit az asszonynak fizettek. Nyolcvanéves korában ment nyugdíjba, pontosan 1830 forintot. hóz ngjji, havonta a postás. ' TJégyokrü Antal 1913-ban szülététt, _.b)a a$ 13-as számú ház•1í>fffl lakik. 1980-ban január 13án választották meg téeszelnöknek, 1977. február 13-án ment nyugdíjba. Volt olyan vizsgája, amikor december 13-án a 13-as teremben, a 13-as tételből vizsgázott — sikerrel. A nyugdíjas elnöknek ..csak" a társadalmi funkciói maradtak meg. mióta „nyugalomba" vonult. Tagia a községi tanácsnak, az áfész félügvelő bizottságának, a téesz vezetőségének, a vízgazdálkodási társulat intéző bizottságának, a köz.ségpolitikai és településfeilesztési bizottságnak, s népi ellenőr. — 18 évig voltam téeszelnök. a mi gazdaságunk azalatt nem ismerte a veszteséget. A hatvanaa évek elején úgy kellett kivasalni 700 szerződéses hízót a községből. ma ötezer körül adurik át évente. Január 12-én írtam alá, hogy belépek a tées/.be, 13-án már elnök voltam. Egyszál töltőtollal ültem az asztal mögé. — Volt péey irodista, meg ggv raktáros. Egy kockás irkában tartotta nyilván, miből mennyink van. A szélére fölírta, hogy teszem azt, a 25. oldalon tartja nyilván a rozsot, a 12.-en a rézgúlicot. — Volt egy törés a téesz életében, miután Négyökrü Antal nyugdíjba ment. Hogyan összegezné ennek az időszaknak a tanulságait? — Vezetni csak úgv lehet, ha valaki a tagságot és szűkebb vezetőséget egyaránt képes a maga oldalára állítani. A nyugdíjas elnök egyik kedvtelése hogy ma is ő vezeti a c^apadékn rplót. A kertjében áll a mérő. idén szomorú statisztikát mutatnak a bejegyzések. — Sokat cselekvő, sikeres ember Négyökrü Antal; á legfontosabbal, az egészséggel hogyan áll? — Ha lehetne rá szerződést kötni, a mostanira kötnék, legalább kétezerig Utána meghosz— Olyan mindig van. Azt még szabbítánúm. — Van-e. ami még hiányzik az életéből? mindenképpen szeretném megérni, hogy be-össék Rúzsát a gáz hálózathat és földgáz melegítsen a lakásomba" TANÁCS ISTVÁN