Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

Szombat, 1983. június 4. 85 Petri Csathó Ferenc versei Talált tárgyak osztálya 1. Mindig és mindent elvesztettél; kulcskarikát, mandzsettagombot, tavaszi versenyeket 2. A mennyezeten jódlámpa világol Szesz hamujában Krisztus könnyei 3. (Bal melle fölött anyajegy Hasa jobb oldalán műtéti heg 1983 tavaszán forai epek voltak) LIPPAI TAMÁS RAJZA Privát ügy Azt hittem nem mond semmi fontosat az ügye nem közügy tehát van fontosabb mostmár tudom hogy mondandója mély — lyukat beszélt gyomromba a fekély \ SZABÓ ANDRAS VÁZLATKÖNYVÉBŐL Kacska kocsma és abban a kacska kocsmában ahol a tésztaarcú zongorista játszó' micsoda cselekről mesélt a levitézlett futballista és micsoda balegyenesekről az örökre kiütött bokszoló micsoda tiszta szerelmekről a húszforintos kurva és (hogy hallgattuk őket templomi áhítattal a labda mindig ott volt a jobb felső sarokban minden ellenfél ott feküdt a padlón mindenféle szerelmek gyönyörűk voltak tiszták ezért mondom barátim immáron őszültraen: legjobb a balekoknak Mozgalom az egyenlő esélyekért A felvételi-előkészítő bizottságok munkáiáról Ki tudná azoknak a levelek­nek a számát, amelyeket egye­temisták adnak fel középiskolá­soknak évente. A borítékok megoldatlan vagv már éppen kijavított feladatlapokat rejte­nek, ily módon patronálja több szú* egyetemi és főiskolai hall­gató azokat a majdani felvételi­zőket. akiket családjuk kevésbé tud segíteni a felkészülésben. Nyaranként két hétre és a ta­vaszi szünetben a levelezőpart­nerek személyesen is találkoz­nak, hogy fárasztó tanfolyamo­kon közelebb kerüljenek a fel­vételi szinthez a középiskoláson. A fizikai dolgozók gyermekei­nek ilyen támogatását röviden csak FEB-mozgalomként emle­getik. Először arra kértük dr. Hegyi Andrást, a FEB bölcsészkari aga­tának elnökét, hogy a mozgalom törtenetéről beszéljen. — Az 1900-as évek vegén egyetemista, KISZ-es fiatalok fel­figyellek arra a jelenségre, hogy a felsőoktatási intézményekben vészesen csökken a munkas­paraszt származású hallgatók részaranya. Egyes egyetemeken olyan képtelen feivetell arányok alakultak ki. hogy még az el­lenforradalmi korszakban is kedvezőbb volt a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya. Ezík a fiatalok mozgalmat indítottak, Budapesten kezdemenyezték a?. akciót és gyorsan csatlakozta* társaik a jó ügvhöz, vidéken is. Ez volt a Stúdium Generaie­mozgalom. Több száz egyetemista év közben órákat tartott, nyárra táborokat szervezett. A kezde­ményezést hamar felkarolta a KISZ Központi Bizottsága, es pénzbeli támogatást is nyújtót;. Gyorsan kiderült, hogy a pró­bálkozás ebben a formájában nem lehet hatékony, mert nem rendelkezik a szük-ségss s/akinai alapokkal. Gondként meniK feí az is, hogy az akció ttem ter­jedt ki vaJavrSehnyi köáéofókű oktatást intézményre. Srórt. született az MStóMP Központi bizottságának és a művelődés­ügyi kormányzatnak »t Vtt* döntése, melynek érielmét.-'n létre kellett hozni a íelvételi­eiökészítő bizottságokat, ame­lyekbe megpróbálták átmenteni a fiatalok öntevékenységét, tenni­akarásat, de ugyanakkor intéz­ményesen biztosították az egye­temi tanszékek és oktatók rész­véteiét a munkában. Meg kei­lett szervezni, hogv országos ha­tókörű legyen a mozgalom. Az eltelt évek igazolták, hogv élet7 képes a kezdeményezés, minde­nekelőtt azért, mert sikerült a céljait megvalósítani, és sikerült megőrizni a K.ISZ-esek aktivitá­sát. Most. amikor komoly gon­dok vannak az egyetemi KISZ­.szervezetek működeiében, a FEB­munka változatlanul élvezi a KISZ-tagok támogatását. A sze­gedi bölcsészkaron 60—80 azok­nak a hallgatókna'- a száma ma. akik minden előké^zité ' formá­ban közreműködnek. és több százan segítik levelezéssel a kö­zépiskolásokat. — Milyen a FEB szervezeti felépítése? — A FEB-munka legfőbb irá­nyítása államtitkári szinten tör­ténik. Kilenc ágazati FEB mű­ködik. Ez a tevékenység az egész felsőoktatásunkra kiter­jed. Örömmel mondhatom, hogy 1975 óta a szegedi bölcsészettu­dományi kar irányítja a böl­csészkari ágazat országos mun­káját. Hozzánk tartozik az Eötvös Loránd és a Jíossuth La­jos Tudományegyetem bölcsész­karán folyó ^EB-munka koordi­nálása. Most folynak tárgyalá­sok az újonnan létrejött pécsi tudományegyetem bevonásáról. Az egész szervezet, úgy épül fel, hogy biztosítjuk a KlSZ-esek részvételét a közvetlen irányí­tásban is. Például a kari FEB­elnökkel egyenrangú feladatkört tölt be a FEB kari KlSZ-Utkára. hasonló jogokkal is rendelkezik — Milyen anyogi eszközökkel rendelkeznek a felvételi-elöké­szítő bizottságok? — Erre a munkára országosán valamivel több mint 10 milliói torditanak évente. Egyes agazaii FEB-ek (például agrár, műszaki stb) ezen felül a szakminisztéri­umoktól is kapnak támogatást. A bölcsészkarok előkészítő munká­jának évi támogatása meghalad­ója az 1 millió forintot. A tevé­kenység komoly szakmai meg­alapozásához sok pénzre van szükség. M-; 1975 óta már a má­sodik speciális tankönyvprogra­munkat hajtjuk vegre. Minden szaktárgyból olyan feladatlap­rendszerekkel, szöveggyűjtemé­nyekkel, az idegen nyelvekhez fordítási gyűjteményekkel. tár­salgási anyagokkal rendelkezünk, amelyek valóban alkalmasak le­hetnek a hátrányok leküzdésére. Ilyen segédletekkei ellátjuk a tanár- és tanítóképző főiskolá­kat. a jogtudományi karokat es a Közgazdaságtudományi Egye­temet is. — Hogyan befolyásolta a FEB tevékenysége a bölcsészkarokon a fizikai dolgozók gyermekeinek számát? — Magyar, történelem és orosz szaktárgyakból javulást tudtunk elérni, az előbbi szako­kon jelenleg 40—50 százalék kö­rül van a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránva. Ez megfelel a jelentkezési aránynak. Magyar— "(er-en nyelv és történelem—ide­gen nvelv szakpároknál sikerii-t a kedvezőtlen folyamatot meg­árítani. (Noha nagy jelentősé­gűnek tartom a mi előkészítő munkánkat, mégis ebben a tevé­kenységben a főszerep továbbra is a középiskolai tanároké!) A nyugati nyelveknél nem sikerült a fizikai dolgozók gyermekei­nek műveltségi hátrányát ledol­gozni. Néhány gyermeket fel tudtunk hozni a feivéieli szintre, de itt változatlanul igen kedve­zőtlen patronált jenk aránya. En­nek elsősorban nem anyagi okai vannak, a műveltségi hátrányo­kat. az ingerszegény körnvezetet próbáljuk pótolni. A nyelveknél további gond. hogy csak ritkán találkozhatunk a gyerekekkel, pedig a nyelvtanulás hétről hét­re való gyakorlást. társalgast igényelne. Összegezve:, úgy .vél­jük. hogy nélkülözhetetlen a sze­repünk. A következő évtizedek­ben a társadalmi mobilitás ér­dekében szükség lesz mun­kánkra. —• Napjainkban a FEB által támogatott diákok szüleinek meggyőzése arról, hogy érdemes továbbtanulni, nemegyszer ne­héz feladat. Hogyan tudnak eb­ben a meggyőzésben segíteni? — Ennél a kérdésnél utalni kell az egész értelmiségi pályá­nak, és ezen belül különösen a pedagóguspályának az erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Köz­ismert. hogy ezen elismerésekkel nem tú] kedvező a helyzet. Szakmunkásként vagy a terme­lőszövetkezetben dolgozva ked­vezőbbek az elhelyezkedési le­hetőségek, nagyobb az anyagi megbecsülés, és korábban vál­hatnak a fiatalok keresővé. A munkás- és parasztszülők nagy­része. akik ezt látják. inkább nem értelmiségi pályára próbal­i:i orientálni a gyermeket. Mi beiskolázási Vampannyal, ió pro­pagandamunkával próbálunk envhiteni a helyzeten. De amíg a pedagóguspálya nem kap to­kozottabb megbecsülest, addig tbben a szemléletben nem var­ható változás. — Az új felvételi rendszer je­lent-e modosulast a FEB man­kójában? — Ez oj feladatokat ad a FEB számára is. Ebben a pilla­natban meg nem lehet pontosan felmerni, hogy milyen hátasa lesz a felvételi arányok alakula­tára. Reméljük, a megszerezhető 120 pont lehetővé teszi a felvé­telizők nagvobb differenciálódá­sát, és talán jobban figyelembe lehet majd venni a pályaalkal­masságot is. De az új felvételi rendszer jobban megköveteli az általános műveltséget. Ennek bi­zonyára lesznek veszélyei a fizi­kai származású felvételizők sza­mára. Nehezményezzük. hogy számos tárgyból az új felvételi tételeket, amelyeket több évtized múltán változtattak meg. na­gyon későn hozták nyilvánosság­ra. Történelemből például leg­alább a harmadával több a té­tel. Azt hiszem, az lett volna korrekt, ha már egy-két évvel ezelőtt meghirdették volna, hogy most mik lesznek a felvételi kö­vetelmények. és ennek megfele­lően alakíthattuk volna a felké­szítést. — Az előkészítésben reszt vevó egyetemi oktatók és diaktanárok c feladatsorok megoldása alap­ján és a kétszeri táborozás so­rán árnyaltabb képet kapnak a felvételizőről, mint az egyszeri teljesítményből itélő felvételi bizottság. — Ez így van. Felvetődött, hogy az általunk szerzett infor­mációkat továbbítani kellene a felvételi bizottságokhoz. Van­nak FEB-ek, shol a kétéves előkészítő kurzus vegén bizo­nyítványt adriók a résztvevők­nek. és a felvételi ztetők aszta­lára kerül. Nálunk a vita ugy dőlt el, hogv a mi feladatunk a hátrányok leküzdésének segítése, az esélyegyenlőtlenségeket a fel­vételi előtt kell csökkenteni. • A felvételi vizsgán nem lenne he­lyes. ha bárki előnnyel indulna, feltétlenül az ott mutatott szakmai alkalmasság kell. hogy döntsön. BÖLE ISTVÁN Csalogányok és verebek ü Volt egyszer egy gyönyörű ligetecske. csalo­gányok laktak, csalogányok énekeltek benne. Egy napon váratlanul verébcsapat költözött a ligetbe. A verebek fülslértően csiripeltek, mindenhová odatolakodtak, és elkapkodták a legszebb szúnyo­gokat és kukacokat a csalogányok orra elöl. — Micsoda dolog ez? Csinálj már valamit! — fordult férjéhez a gyermekeiért aggódó csalo­gánymama. — Ugyan, ugyan, fölöslegesen nyugtalankodsz. Néma lesz semmi baj. Hadd maradjanak csak. Mindenki számára van hely a Nap alatt — nyug­tatgatta feleségét a csalogánypapa. majd elgondol­kozva hozzátette: — Lehet, hogy énekelni is meg­tanulnak tőlünk, s nagy. közös kórust alkothatunk ma.jd . . . Maradjanak csak. És a verebek maradtak. Felforgattak az egész ligetet, lármázták, civakodtak, tolakodtak, elfog­lalták a legjobb helyeket. És persze csiripeltek. — Figyeljetek csak! Mifltha már kezdenének énekelni! — mondta reménykedve a csaloganvpa­pa. Meghallván ezt a legfiatalabb veréb, odapat­tant a csalogány elé. és harsányan a fülébe csi­ripelt. — Derék, derék! Szép. erős hang! Alakul már! — biztatta a verebet a csalogánypapa. — Hallottátok?! Hallottátok?! — visította lel­kesedve a veréb. — Éppen csak hogy egyet csirW peltem, máris elismerte! Ihol a művészet! — dön­gette a mellét, majd a többiekhez fordult: — Na, most ti is, mind, egyszerre! És a ligetet betöltötte az éles verébcsiripelés, teljesen elnyomva a csalogányéneket. Éppen akkor bújt ki a tojásbol a kis csalogányfióka. Hallgatta, hallgatta, majd enekre nyitotta a szájat — es elkezdett csiripelni. SZEftGEJ VORONYfK 1

Next

/
Thumbnails
Contents