Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

Csütörtök. 1983. június 9. Ikarus ess üzem Ka A-MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat és az Ikarus szerződést kötött az Ontario Bus I::r> istries kanadai céggel. Ikarus csuklós autóbuszok összeszerelésére és kanadai értékesítésére. Az észak-amerikai ország az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatok alapján határozta el. hogy a legnagyobb városok tömegközlekedését csuklós autóbuszok forgalomba állításával ' fejleszti. A mostanj szerződés sze- 1 rint számos kanadai város-' ban magyar autóbusz-bemu- ; tatókat tartanak, és meg- • kezdik a he'yí gyártás előkészítését. Ezzel hosszú távra szóló kapcsolat kezdődik a két vállalat között. - Isztambul ! fipo'tiiriBgsiere; iyfesien Abdulah Tirlil, Isztambul főpolgármestere Szépvölgyi /tol tannak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására — delegáció élén — hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szépvölgyi Zol- i tán. Jelen volt Osman Bas- ' man. a Török Köztársaság | budapesti nagykövete. 1 VBSZ Nyakamon a nyár és a szabadság — építenék a kiskertemben, kőműves főnökurammal ,is megbeszéltem,, hogy mikor, azt is, hogy kivel, csak hot nincs mivel. Kéne nekem 5 ezer darab V ism éret ű tégla. Megyek a TüZÉP-hez, kérdezem az eladót, nincs Kérdezem a másikat, nincs. A főnököt, tőle sem lettem „gazdagabb" — egy fél téglával sem. Ha -nincs, hát' ő sem tud adni. Ebben úgy igaza is van, csak hát olyan nehéz ebbe belenyugodni. Nekem és még sok száz vevötársamnak, itt körülöttem. előttem, mögöttem. Art meg már le se írom, miket mondtak, s főképp nem, hogyan. Szóval, dühös leszek és odalépek az egyik fuvaroshoz. — Nem igaz. hogy itt nem lehet ötezer kisméretű téglát szerezni! — Kifakadásomra végigmér, úgy látszik, eléggé buta kénét vághatok ahhoz, hogy érdemes legven szóba állnia velem. Panaszolom. hogy már a főnököt is megkérdeztem, az sem ad. Bólint, int a fejével, jöjjek közelebb, s azt mondja: ötezer nincs, háromezer van. Jó lesz-e? Hát persze, hogy jó lesz. csak vagyok ar.nvira tudatlan, hogy a mester úr nélkül erre sem merek igent mondani. Nagy nehezen telefonhoz jutok. hogy felhívjam „szaktudós" kőműves komámat, mondom is, hogy végre mégiscsak kaptam az oly sokat keresett kisméretű téglát, s a főnök szeme tágra nyílik. Hogyhogy én onnan intézem, ezt a fajta ügyletet, s azok után, hogy ő már elutasított. Hallotta, honnan, miként szereztem, s alaposan kifakadt, hogy a spekulációt támogatom. Nézek, mint Jocó a moziban, eszembe sem jut bűnös 'lépésem. s meg sem fordul a fejemben: innen telefonálni talán mégiscsak „műhiba" volt. Fejemhez vágja, éppen háromezer forinttal fizetnék többet — eprenként. Mondanám a magamét, hogv vagvok annyira kiszolgáltatott helyzetben — akárcsak a? említett sok száz „idegbajos" társam —. hogy már az sem érdekel, ki mennyit keres raitarri. csak legyen már. Eszembe jut egy máshonnan is ha'Iott ijesztgetés'. miszerint élelmes emberek kihasználják ezt a szűkös ellátás okozta kényszerhelyzetet, s nem szégyellnek nagy pénzeket bezsebelni. A legrosszabb, h~gy mindenki mondja, tett.- i érni. bizonyítani senki s< m tudja. Az egyik ..iíleték ?s" biztos füles nvomán ..a még illetékesebbek", segítségét kérve éppen lefülelni vélte az üzérkedőt. De csak vélte. Addig fordult a kocka, mígnem azzal találta magát szemben, neki kell bocsánatot kérnie, mert rosszat feltételezni merészelt.Megyek jótevőmhöz, a készséges fuvaroshoz, aki igyekszik minden aggodálparriat eloszlatni. Elvégre igaz, hogy drágán lesz nekem az a tégla, de neki ehhez semmi köze. ezt egv abbamaradt építkezésről hozza, s valójában nem ő, hanem a tégla mostani tulaja számolja a felárat. Azt, gmelyet már ő amúgv is kifizetett — mondja „lósofőr" barátom. Szó sincs itt kérem árdrágításról, üzérkedésről, ebbe senkinek beleszólása nincs, a! inek kell veszi. akinél: nem. isten áldja. Kutyaszorítóba kerültem. Nem tudom, kinek van igaza. mindenesetre mégsem veszek téglát. Nem merem. Fölütöm az újságot, s olvasom az egyik hivatalos tájékoztatását, miszerint kie'égííő az építőanyag-ellátás. No igaz, gondok vannak a választékkal, de hát, ha valami kielégítő, akkor nincs baj. Sőt. Itt van az én kisméretű 'téglám. Túlórákkal, vasárnapi műszakokkal 24 millió darabbal túl is teljesítik az éves terveket a gyárak. Most már csak azt nem tudom, a terv hibádzik, vagy az én igényem. Jó volna ebben eligazodni. Megkérdem hát a legilletékesebbet.. dr. Kókai Józsefet. a Dél-Alföldi TÜZÉP szegedi területi igazgatóját. Olyan képet vág, mint aki azt mondja, mindegy melyik uiiamat harapom. nekem fáj. Igazság szerint maga sem tudja, jó-e. ha a bűvös számokkal, a mutatós százalékokkal dicsekszik. Mert: az idei első öt hónap eredménye azt mutatja, a tavalyihoz képest 110 s' .v.alékos aránvban teljesítették az építőanyag-eladási tervet. Ezen be'ül ráadásul a lakosság részére 130 százalékos volt a kiszolgálás. Igaz. az első negvedévben rossz volt az _ építőanyagipar teljesítménye, de a második negyedévben, azaz most, javult. Nézzük, mi van. mi nincs, mert a fentiekkel akár rossz álomnak is véltem a TÜZÉP-vásárlók rossz hangulatát. Ha összességében nézzük, tégla is van gerenda is van, tetőfedőanvag is van. Ha meg nem összességében nézzük, nem mindig az van, amit éppen én (te, ő) keresek. Mondják ők a magukét, hogy az agyonkeresett kisméretű tégla helyett használjak hőszigetelési szabványnak sokkal jobban megfelelő Uniform, Termoton vagy Porotron téglát; az előbbinek többszörös méretére gyártott üreges falazó anyagot. Nem nagyon akaródzik. Lehet, hogy konzervatív vagyok? Vagv lehet, hogy csak egyszerűen kevés a pénzem? Nehéz eset. Van vasbetongerenda is. Mindenki az E. gerendákat keresi, és nehéz „átirányítani'' a vevőt a helyettesítő PK és PS födémpanel vásárlására. Kellene cserép. Az egyik dorozsmai atyafi boszszúsan fordul ki a telepről, fogadkozik, megy érte Békéscsabára. Van ugyan itt ; szabvány pala, hullámpala j és tetszetős osztrák beton- i cserép, mégsem n&gyon kell. j Na és a kisméretű tégla. Ab- | ból is van. csak a szürkés- j fehér mészhomok tégla, j Mondja a főnök, ilyenből j kétszintes házat is építettek l az egvik községben, s vako- > lás nélkül, kify^ázott fallal j áll — derekasan. Mégsincs ; sikere ennek sem. Ajtó. ab- i lak van ugyan, mégis állandó vitatéma, azaz állandó hiánycikk. Nincs választék. Ajtóból tavaly 5 ezer darab ] kelt el, az idén hétezer. Ablakból tavaly ötezer, az lóét hat. Növekszenek az igények, s magunk is biztatjuk a lakosságot erre. Jóllehet, nincs mitden rendben az építkezési szokásokkal, nincs minden rendben a ter-, vezői elképzelésekkel, ez azonban nem sokakat vigasztal. Mint ahogy az sem, hogy a TÜZÉP építőanyagellátása „éves szinten" kiegyenlítettnek tűnik maj^d a végelszámolásnál. Most van szezon, most kellene "az anyag. Egy biztos, én még kibírom tégla nélkül. Jövő nyárig. Jgriezi Zsigmond A

z emberi gazdálkodás történetének valószínűleg legsikeresebb negyedszázada 1948-től 1973ig tartott. Ezt a szakaszt is jellemezték persze ellentmondások, ebben az időszakban is érvényesült az egyenlőtlen gazdasági , fejlődés törvénve, de má már viláffo'an látható, hogv ez az időszak szinte maidnem minden vonatkozásban a töretlen feiiődés érája volt. 1973-ban viszont történt valami, amire sehol és senki nem számított. Elkezdődött a gazdasági válság a világban. s ez a szocialista országok nemzetgazdaságában is okozott és okoz ma is működési zavarokat. Sokat beszéltünk. írtunk az ö'aiárak robbanásáról. Arról. hogy egvik napról a másikra értékelődött. le a magvar gazdaság teljesítménye. Magvarán: minden forintunk másnap m-'»- csak 80 fillért ért. Sokan azt hitték, hogv Hegyeshalomnál meg lehet állítani a cserearányok romlását. Tpved'ek. A magyar gazdaság nvitott. exDortérzélcenv. ami az előbbi megállapításból törvényszerűen következik. A hetvenes évek közeryin a lökés világ ú.i fogalomma'! ismerkedett meg ez volt a stagfláció.. A helyzetet tulajdonképpen az jellemzi, higv az infláció felgyorsul, rátája növekszik, a munkanélküliség és a nemzetgaz-1 aarógok fizetési mérlegének hiánva nő. Nyilvánvaló ezek után. hogv a szocialista országoknak, ígv Magvarországnak is. igen nagv feladatokkal kell megbirkózniuk. A szocializmus egvik alapelvét, a teües foglalkoztatottságot ugvanis nem adhatjuk fel. Bognár József akadémikus mondja erről: ..Nyilvánvaló, hogv e vívmánv megvalósításának olyan formáit és mó+szereit kell megtalálni, amelyek nem hatnak káro» Falmászók s-n a gazdasági fejlődés döntő pontjaira." A világkereskedelem nem fejlődik, mi több kereskedelmi háborúk alakultak kierősödik a protekcionizmus. Szinte definíciónak hat: minden modern gazdaságpolitikai modell a feilődé-sel egvütt.iáró elónvök kompromisszumos ' eloszlására iránvul. és ezen el kell gondolkodnunk. Van személves érdekünk és vannak népgazdasági érdekek. A formális logika szerint is az utóbbiak a fontosabbak abban az esetben ugvanis. ha a gazdaság egyensúlyi helvzete nem javul. nem javulhatnak az egyén pozíciói sem. (Ügyeskedőkről most ne ejtsünk szót...) Világos, hogv nagvobb kockázatot kell vállalnunk. Jobban kell sáfárkodnunk meglevő értékeinkkel. A természeti javakkal, a termőfölddel. a termelőeszközökkel. de legfőképp legfontosabb kincsünkkel, az emberi tőkével. Magyarország ugyanis — Széchenyi örülne. ha ma élne — szürkeállományban igen gazdag ország. M

i akadálvoz bennünket mégis? A többi között az.- hoav oz* anvagokkal és energiákkal való takarékoskodásra igazából semmi «?m ösztönzi a vállalatokat. Es . ez esész.en addig marad ígv. amíg különbséget teszünk a' különféle költségek között. . A Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozatában olvashatjuk: „A gazdálkodásban segíteni keli a rugalmas formák alkalmazását. A? állami vállalatok és a szövetkezetek elsődleges és meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakossági igények kielégítésében a kisipart és a kiskereskedelmet. valamint a termelőtevékenységben pótlólagos erőforrásokat feltáró i.-L-'-állalkozásokat. munkaközösségeket. A Közponb Bizottság szükségesnek tartja a dolgozók aktív részvéteié* a vállalatok gazdál* kádasával összefüggő elgondolások előkészítésében, kidolgozásában a döntések megh vatalában és végreha.i táráiban." Való igaz 1948 és 1973' között az extenzív fejlődés jellemezte a magvar gazda-, ságot. S cigk utána kellett áttérnünk az intenzív szakaszra, megtanulnunk a nehezebb körülményekhez való. alkalmazkodás minden csínját-bínját. Tudjuk-e? Még nem tudjuk. Nem azért, mert nem érzékeljük a problémákat, hanem mert hazánk tőkeszegénv ország. (Még egvszer hangsúlyozom, nem az emberi tőkét illetően az.) V

állalkoznunk kell tehát. és egvre több területen és egvre erősebben kell vállalkoznunk arra. hogv erőnket megfeszítve állítsunk elő valóban konvertibilis, azaz m.ncen piacon értékesíthető termékeket. Ehhez szükségünk van minden ember eddiginél nagvobb teljesítményére is. Magvarán arról van : zó. hocv az innováció két legerőteljesebb elemét, a lidománvt és a dolgozó í árreseket mozgósítsuk céljaink érdekében. A tudóin, inv* például hiba kulturális szektornak tekinteni, nehéz' helyzetekben, és a m: stani i,yen. arra kell serkenteni a tudósokat és a mérnököket, hogv a napi gvakorlat számára ajánljanak i'n és hatékonv eljárásokat. Ezek legyenek lehetőleg olcsóak és praktikusak. (A különféle csatornák javításának módszere lehet erre jó példa .. ) .Gazdasági problémáink megoldása a szocialista építő munka eredményes folytatása, mindenekelőtt a termelésben dől el. Előrehaladásunknak kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása a munka termelékenységének növelése. a minőség és a munkakultúra javítása, s mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és versenyképességének fokozása. Gyorsítani szükséges a tudományos eredmények alkalmazását a korszerű technológiák bevezetését" — íria az imént már idézett határozaT. Tiszta beszéd. Pctri Ferenc Sok az üresjárata az építőipari gépeknek Energetikusok tanácskozása Csóka Dániel felvétele Házfalakat mászni, igaz, kevésbé felemelő, mint a Kilimandzsáró csúcsát meghódítani, de azért lélegzetelállító, embert próbáló vállalkozás is. Ráadásul hasznos és jövedelmező, útlevél, sátor, elemózsia sem kell hozzá. Szükségeltetik viszont némi építőipari szakismeret, a mostanság gombamód szaporodó, hegymászókból alakult gazdasági munkaközösségek az épületek felújítására, karbantartására szövetkeztek. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat a budapesti, Excelsior nevet viselő társulattal kötött szerződést, az előregyártott elemekből épített házakon, a panelek közötti szigetelés megerősítésére. Tavaly tíz épület 466 lakásának külső falain végezték el a munkát, 3,12 millió forintért. Idén 21 épület 1400 lakásának szigetelőkarbantartására vállalkoztak, 8.5 millió forint ellenében. Tarifájuk — jórészt annak köszönhetően, hogy nincs szükségük állványzatra — lényegesen alacsonyabb, mint a t.hagyományos technológiával" dolgozó CSOMIÉP-é. Felvételünk a tarjáni, Retek utca 11. számú házon örökítette meg őket. Az építőipari gépek üzemanyag-fogyasztásának csökkentési lehetőségeiről - tanácskoztak hétfőn, kedden és szerdán Kecskeméten az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendezésében a tárca energetikusai Mint a többi között megállapították. az ország második legnagyobb energiafogyasztójának számítq építőiparban főként a te-hr.ológia korszerűsítésével, az üzemanyag-felhasználás; normák pontos megállapítása val és betartásával lehe* csökkenteni az energiafogyasztást. Jelenleg ugyanis többnyire ellenőrizetlenül, s a szúrópróbák tanúsága szerint sok üresjárattal működnek az építőipari gének. Az emberi hanyagság, figyelmetlenség következtében rengeteg gázolaj és benzin fogy el feleslegesen. üzc-móra-számláló és üresiá ratmérő berendezések felhasználásával e téren is jelentős javulást lehetne elérni. Elhangzott az a javaslat is, hogv egységesíteni; kellene az üzemóra-számláló műszerek használatát, s az ezzel kialakult új feltételekhez kellene igazítani a gépkezelők bérezését, premizálását. A tanácskozás ' záróján, csütörtökön a gyakorlatban is bemutatják a hazai .Híradástechnikai Gépgyár üzemóramérő berendezéseit, alkalmazási módjait Népfrontmegbeszélés Tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége. A tanácskozáson első napirendként dr. Koncz János. az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára adott tájékoztatást időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Ezt követően a megyei népfrontbizottság és a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége 1977-ben aláírt együttműködési megállapodásának megújításáról tárgyaltak. k