Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

Szerda, 1983. június 8. 3 Új szerelő­csarnok Somogyi Károlyné felvétele Üj szerelőcsarnok vasváza magasodik a Szegedi Vas­és Fémipari Szövetkezet területén, néhány hónap múlva már a gépeket is beállíthatják. Felvételünk a 900 négyzet­méter alapterületű épületről készült. • ahol a Szegedi Épí­tő Szövetkezet és a SZEVAFÉM szakmunkásai közös mun­kával építik a csarnokot. n bűnüldözéstől az igazságszolgáltatásig Rendőrök, ügyészek, bírók országos tanácskozása A bűnüldözés eredményei­ről es a büntető igazság­szolgáltatás időszerű kérdé­seiről, feladatairól- volt szó kedden Budapesten azon az gessé, hogy az utóbbi évek­ben az ismertté vált büncse­lekmenyek száma nott, az elkövetőké pedig magas szinten stagnál. Most mar orSzáíios .tanácskozáson, aiűe- több ev atlagában ..nz össz­'""1Í tpvái ősi és megyei rétid- bűnözésnek mintegy 60 szá­-föKapiíányságok vezetői, zalefca vagyon elleni or-lokapílanyságok vezetői, bírósági elnökök, főügyészek, valamint a katonai bírósá­gok, illetve ügyészségek ve­zetői részére rendeztek. Az apparátusi értekezletet — amelyen részt vettek a bel­ügyi és az igazságügyi tárca vezetői, a Honvédelmi Mi­nisztérium illetékesei is — dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke ve­zette. Dr. Szíjártó Károly, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tartott tájékoztató előadást: a közrend, a köz­biztonság és a törvényesség — miként mondta — alap­vetően szilárd helyzetéről, illetve a további javításáért végzendő rendőri, ügyészi és bírói teendőkről. Egységes követelményként, a XII. kongresszus határoza­tában és legutóbb a Köz­ponti Bizottság „félidős" ér­tékelésében is megjelölt fel­adatként emiitette, hogy az élet minden területén vissza kell szorítani a társadalom­ellenes magatartásformákat. Ide tartozik a bűncselekmé­nyek megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb ke­zelése, a társadalmi és sze­mélyi tulajdon fokozottabb védelme. Rámutatott: még határozottabban, következe­tesebben fel kell lépni a szo­cialista közerkölcsöt sértő olyan jelenségekkel szemben, mint a könnyen törvénysér­tővé válható morális lazasá­gok az állampolgári életben, a munkafegyelemben. Me­legágya lehet a bűnözésnek az anyagiasság, az élősdiség, s eredendően bűn a korrup­ció. Mivel felerősödtek az ilyen nem kívánatos jelen­ségek és az utóbbi években gyakoribbá váltak a tör­vénybe ütköző cselekedetek, ellenük a társadalom szerve­zettebb összefogására van szükség: egyszersmind a bel­ügyi, ügyészi és igazságügyi szervek összehangoltabb fel­lépésével szigorúbban kell alkalmazni a törvényi eszkö­zöket. szankciókat a bűnel­követőkkel szemben A rendőri és a vádhatósá­gi munkában — hangsúlyoz­ta a legfőbb ügyész — ha­tározottabb és eredménye­sebb (fellépést tesz szüksé­zalélca vagyon elleni bűn­cselekmény, s ezeknél az el­követés okai között á mun­ka nélküli jövedelemszerzés, a luxusigények kielégítése játszik döntő szerepet. A társadalmi tulajdon fosztogatását esetenkent a környezet közömbössége is elősegíti. Magyarországon szervezett bűnöző alvilágról továbbra sem beszélhetünk. Azonban a bűncselekmények végrehajtását egyre gyak­rabban az előre kiterveltség, a benne részt vevők „mun­kamegosztása" jellemzi. Ná­lunk is megjelentek a tipp­adók, akik nem vesznek részt közvetlenül a bűncselekmé­nyek. — elsősorban a betö­rések — elkövetésében, ha­nem főként ismeretségi kö­rükből választják ki a ké­sőbbi károsultakat, bűntár­saikkal közlik az elkövetés legalkalmasabb időpontját, módját. Velük egy húron pendülnek az orgazdák. Fel­figyeltek már a bűnüldöző hatóságok arra a viszonylag „újkeletű" bűnözői rétegre is. amely eleve a bűncselek­ményekkel szerzett javakból kívánna megélni. A megelőzés, a felderítés hatékonysága nagy mérték­ben azon múlik — fejtette ki dr. Szíjártó Károly —, hogy a bűnüldöző szervek a rutinmunka helyett érzéke­nyebben, gyorsabban reagál­janak a bűnözésben tapasz­talható új jelenségekre, s maguk is új módszerekkel, mozgékonyabb apparátussal lépjenek fel a bűnözők el­len. Eredményesebb lehet — részben már az is — a fel­derítő munka ott, ahol meg­erősítették a közterületi őr­és járőrszolgálatot, új kör­zeti megbízottakat állítottak be, megfelelő technikával továbbfejlesztették az ügye­leti rendszert, akciócsoporto­kat szerveztek például az idegenforgalom folyamatos, vagy a vendéglátóhelyek raz­ziaszerű ellenőrzésére. Van mit javítani a munkán, mert például 1982-ben, amikor egyébként 140 ezer bűnügy­ben jártak el, mintegy 40 ezer bűncselekmény elköve­tőjét nem tudták felderíteni a nyomozóhatóságok. A nyo­mozások időtartamán is le­het és kell rövidíteni, pél­dául a rendőri, az ügyész: és a szakériói szervek jobb, szorosabb együttműködésé­vel. •Mint fontos' 'újogpolitikai alapelvről szóit a legfőbb ügyész arról, hogy a bün­tető eljárás legyen időszerű, azaz: a bűncselekmény fel­fedezése után minél hama­rabb megtörténjék a felelös­segre vonás. Ennek vissza­tartó, bűnmegelőző hatását aligha lehet túlbecsülni, s a köz.véleményre megnyugta­tóan hat a bűnügyek miha­marabbi lezárása a bíróság ítéletével. Ami az ítélkezést illeti: a jogpolitikai alapelvek közé tartozik, hogy a büntető el­járás során differenciálni kell a cselekmény és az el­követő társadalmi veszélyes­ségének foka szerint. A dif­ferenciálás fogalrhi körébe a szigorú büntetések kiszabá­sa éppúgy beletartozik, mint a felelősségrevonás egyéb eszközeinek alkalmazása. Nem a büntetések nagysá­ga. hanem a felelösségrevo­nás elkerülhetetlenségének tudata teszi a büntetőjog-al­kalmazást a megelőzés leg­fontosabb eszközévé — tette hozzá. — A felderítő munka gyengeségeit nem lehet a büntetéskiszabási gyakorlat általános szigorításával el­lensúlyozni. Az viszont alap­vető követelmény, hogy a bűncselekmények számának és a bűnözés struktúrájának változásaihoz az ítélkezés gyorsan és hatékonyan al­kalmazkodjék; például a közrendet és a közbiztonsá­got súlyosan sértő, erősza­kos bűncselekmények, vagy a vagyon elleni bűnözés, az ittasan elkövetett közleke­dési bűncselekmények visz­szaszorítása érdekében. Dr. Szíjártó Károly beszé­de után Rácz Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének felszóla­lásával zárult az értekezlet. (MTI) A főútvonal M eglehet, eretnek nézet: minden el­lenkező híresztelés dacára, érezni a levegőben, olyan nagy baj nem lehet. Elkényelmesedtünk tán. hogy a nagyhatalmak vitái, a külpolitika fenye­gető sakkhúzásai, a regresszió, a szocia­lista országokra nehezedő gazdasági nyo­más olyan hangulatot váltanak ki, hogy csupán elnapolták a világrendszerek bé­kés egymásmellettiségének felhőtlenségé­be vetett vakhitet, de eloszlatni nem tud­ták? Aligha erről van szó. His2en ez a vakhit záloga a konfliktusok túlélhetősé­gének. hogy a békének nincs ésszerű al­ternatívája. Hiába annyi ijesztő jel. a jég­hegyre rásüt az olvasztó napsugár, a ve­rejtékező paripákat kifogják a hámból pihenni, mielőtt újra futtatni izzasztanák. a kemény szózatokat másnaponként lágy rímpárnákba ágyazzák. A világ kétségte­lenül tartós. elhúzódó feszültséggócai, legalábbis Helsinki óta, egészen más tó­nusúak, mint a fultoni nyilatkozatra bo­ruló hidegháborús esztendők fenyegetései voltak. Mondom, ezt érezni, a jelen szo­rításai alól e rejtett optimizmus fölmen­tést mégsem kínál. Tény viszont, ha csupán befelé figye­lünk. magunkra, a külvilág történéseinek konzekvenciái erösebb impulzusokat gya­korolnak mindennapi életünkre. mun­kánkra. mint a korábbi esztendőkben, vagy azok nyomán hittük volna. Szoro­sabbra húztuk a nadrágszíjat, s a kényel­metlen viselet ingerlékennyé teszi az embert. Elkezd figyelni olyasmikre is, melyekre azelőtt rálegyintett, hidegen hagyta, átlépett fölötte. Firtatja például az ügyeskedéssel szerzett jogtalan haszon eredetét, az indokolatlanul dráguló szol­gáltatásokat, az eleve bekalkulált csú­szópénzek, kenőpénzek kullancstermésze­tét, hogy nélküle kis fába se vághatja fej­széjét. Firtat és gyanakszik, ha bizonyos dolgok megeshetnek: ki mindenki állhat a háttérben, kéz kezet most alapon. A visszásságokról hallomásból szerez tudo­mást. vagy maga tapasztalja, s ez utóbbi esetben rendszerint közvetlen, megszokott környezetéből éri az ingerforrás. Nem utolsósorban a munkahelyéről persze. Mit tegyen? Kikívánkozik belőle, pedig inti a népi bölcselet; mondj igazat, beve­rik a fe.ied. Bicskanyitogató dolgokat lát maga körül, a ne szólj, szám, nem fáj fejem ős: tilalomfájától mégis nehezen mozdul. Rossz beidegződések? Esetleg a nem is oiv távoli történelmi múlt nyo­'mrÚtoóv^lw>fey & társadalmi Ttiözgásók fúbíyói'toü-táKvrá roegkővepedétt norpják. szokások mocxanóban, a változékonyság jó és rossz, szimpatikus és antipatikus magatartásokat egyaránt felszínre hoz. A megnövekedett lehetőségekkel élnek-, de vissza is élnek. Olyannyira szárba szök­kent a magánvállalkozás — hallani —, hogy minden hasznos hozama mellett akadnak zsebre dolgozók, akik szembe­röhögik a bérből élőket, s akár vissza­forgatnánk a történelem kerekét, fontolóra vehetnénk itt-ott egy újabb „államosí­tást". Nem dolgozunk elég gazdaságosan, hatékonyan, takarékosan? De ki nem dol­gozik jól? Külön-külön mind úgy érzi, a korholás amoda szól, másnak címezték, az ünnepeken meg csak hullanak a kitünte­tések, mint nyáron a jégeső. Ki mit ve­gyen magára? Kora reggel az úttesten mészfoltos overálba bújt biciklista hall­jakendezik át a járdára: „mi az komám, melóba?" S a válasz: „hülye vicc, ki lá­tott már úriembert pénteken melózni?" Sokan úgy vélik, az ötnapos munkahetet jóval előbb föltalálta a csavaros ész. a magyaros lelemény, az állam alig tett egyebet, mint törvénybe iktatta a megle­hetősen elterjedt szokást. Azóta viszont „inkognitóban" már a négynapos kezd polgárjogot nyerni, legalábbis az „úriem­berek" között. Hanem félre a tréfával, nyilván más­ról. mélyebb összefüggésekről van szó. A munkahelynek teljesített, produktív mun­kaidő és a saját célokra fordított munka­idő ambivalenciájáról. Tegyük szóvá, vagy ne tegyük? Általában, vagy konkré­tan is? S ha igen, ki, mikor és hol? Ér­demes vállalni a szókimondás kockázatát? Mostanában gyakorta idézik a januári országos ideológiai tanácskozás dokumen­tumait. abból is kivált Aczél Györgynek, a párt Politikai Bizottsága tag iának, a KB titkárának előadását, aki többek kö­zött a szocialista demokrácia „sokat vita­tott problémakörére" is kitért. Jó okkal tette, hiszen kétségtelenül lábra kapott egy olyan vélemény, miszerint a szigorodó külső és belső föltételek bizonyos érte­lemben gátat szabnak a demokratizmus­nak. Ha vitákkal úgysem jutunk olcsób­ban zöldséghez meg lakáshoz, akkor ne is vitatkozzunk, csak fölöslegesen hergel­jük egymást. A dolog persze távolról sem ily egyszerű. Az objektív körülmények ilyetén való alakulása éppen ellenkezőleg függ össze a szocialista demokráciával; serkentőleg kell hatnia rá. Ahogyan Aczél György fogalmazta: akkor is rá va­gyunk „kényszerítve", hogy ne kevesebb, hanem több legyen a demokrácia, amikor időnként ezzel ellentétesnek tűnő gazda­sági kényszerintézkedéseket kell hoznunk, amikor menet közben adódó zavarokat csak központi rendelkezésekkel lehet fölr számolni. A demokrácia, tudniillik, nem azonos, a folytonos elégedetlenséggel, tü­relmetlenséggel, az oktalan hőbörgéssel. A szókimondás nemcsak jog. hanem adott esetben kötelesség, hisz Babitscsal szól­va. „vétkesek közt cinkos aki néma". Ne­hezülő viszonyaink nagyobb fegyelmet, rendet, egységet, együttműködést köve­telnek, ám ez a demokratizmus szélesíté­se nélkül, amúgy parancsszóra, ukázok­kal, nem megy. A döntéseket a pártban is viták előzik meg. legföljebb a tagságot kötelezi 'tjátftfegyelem. fcw, a. döntést kö­vetően ki-ki: -ahbpz Jjjflfcsa ma8át> egyéni áíláspönfiatÖT független ül." Éppen a mi népünk közeli történelme, az ötvenes évek mostanában annyit emlegetett gya­korlata bizonyította világosan, a külső hi­degháborús fenyegetésekre nem 'ehet bel­földi „hidegháborúval" reagálni — torz kinövések, vészterhes konzekvenciák nél­kül. . . Vagyis hát a szocialista demokracia előtt szabad az út. Ügy is mondhatnónk, ez az egyetlen lehetséges főútvonal. A visszásságokat föl kell tárni ahhoz, hogy orvosolhatóak legyenek. Éljünk vele bát­rán. de felelősen. Erre biztatnak a közel­múlt pártdokumentumai. nemcsak az ideológiai tanácskozásé, hanem a Közponi Bizottság áprilisi ülésének határozatai is. Nikolényi István Szállítják az izocukrot A nyári gyümölcsfeldolgo­zási, üdítőital- és sörkészíté­si „nagyüzem" beköszöntésé­vel megnőtt az igény a sza­badegyházi izocukor és szesz­gyár terméke, a kukoricá­ból készült, folyékony izo­cukor iránt. A különleges tartálykocsik naponta 150— 160 tonnányit szallítanak el a felhasználókhoz. A szirup­sűrűségű. áttetszően tiszta folyadékot a konzervek és az üdítő italok édesítésére, a sör erjedésének elősegítésére használják. Alkalmazása sok szempontból előnyös: ol­csóbb a kristálycukornál, ol­dásához nincs szükség külön energiára, s mivel fruktózt — gyümölcscukrot — tartal­maz, íz- és minőségjavító hatása is van. A gyár évente 29 500 tonna izocukrot ké­szít. Múzeumigazgatók megbeszélése Miskolcon, a Hermán Ottó Múzeum központi épüle­tében szerdán megkezdődött a múzeumigazgatók kétna­pos országos tanácskozása. A rendezvényen, a Művelődési Minisztériumhoz tartozó múzeumok, gyűjtemények, to­vábbá a tizenkilenc megye múzeumi szervezetének igaz­gatóin kívül részt vesznek az ipari, mezőgazdasági tárcák felügyelete alá tartozó múzeumi vezetők és az egyházi múzeumok, gyűjtemények vezetői is. Víztisztító rendszerek fővállalkozásban Magyar szabadalom sikere Már több mint tíz válla­latnál alkalmaznak olyan korszerű víztisztító rendszert, melyet Gyulavári Imre mérnök találmánya alap ián a Novex menedzselésével fejlesztettek ki y a közel­múltban — tájékoztatták az újságírókat kedden a Novex Találmányfejlesztő és Érté­kesítő Külkereskedelmi Rt. képviselői. Elmondották, hogy több külföldi cég is érdeklődik a hagyományosoknál lényege­sen nagyobb teljesítményű rendszer iránt. A találmány alkalmazásá­val — speciálisan kiképzett ferde műanyag-csővezeték­rendszeren keresztül ára­moltatják a szennyvizet — gyorsítható a tisztítás. M n elmondták, a rendszer nem­csak az új létesítményeknél alkalmazható, hanem be­építésével a meglevő telepek kapacitása is növelhető. Nemrégiben készült el a mohácsi ivóvíztisztító mű, ahol mintegy tízezer köbmé­terrel bővítették a kapacitást, ügy, hogy a beruházást igen rövid idő alatt, 14—15 nap alatt végezték el. Beszámoltak arról, hogy a technológiát külföldön nem licencként fogják értékesí­teni. hanem maguk vállal­koznak a hasznosításra. En­nek érdekében nemcsak Magyarországon, hanem a jövőben külföldön is vállal­koznak az új rendszer kulcs­ra kész elkészítésére. utazóit H j Armand Hammer az Occi­dental Petroleum Corpora­tion igazgató tanácsának el­nöke, aki Marjai József mi­niszterelnök-helyettes meg­hívására tartózkodott ha­zánkban. kedden, tegnap el­utazott Budapestről.

Next

/
Thumbnails
Contents