Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
Szerda, 1983. június 8. 3 Új szerelőcsarnok Somogyi Károlyné felvétele Üj szerelőcsarnok vasváza magasodik a Szegedi Vasés Fémipari Szövetkezet területén, néhány hónap múlva már a gépeket is beállíthatják. Felvételünk a 900 négyzetméter alapterületű épületről készült. • ahol a Szegedi Építő Szövetkezet és a SZEVAFÉM szakmunkásai közös munkával építik a csarnokot. n bűnüldözéstől az igazságszolgáltatásig Rendőrök, ügyészek, bírók országos tanácskozása A bűnüldözés eredményeiről es a büntető igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről, feladatairól- volt szó kedden Budapesten azon az gessé, hogy az utóbbi években az ismertté vált büncselekmenyek száma nott, az elkövetőké pedig magas szinten stagnál. Most mar orSzáíios .tanácskozáson, aiűe- több ev atlagában ..nz össz'""1Í tpvái ősi és megyei rétid- bűnözésnek mintegy 60 szá-föKapiíányságok vezetői, zalefca vagyon elleni or-lokapílanyságok vezetői, bírósági elnökök, főügyészek, valamint a katonai bíróságok, illetve ügyészségek vezetői részére rendeztek. Az apparátusi értekezletet — amelyen részt vettek a belügyi és az igazságügyi tárca vezetői, a Honvédelmi Minisztérium illetékesei is — dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette. Dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tartott tájékoztató előadást: a közrend, a közbiztonság és a törvényesség — miként mondta — alapvetően szilárd helyzetéről, illetve a további javításáért végzendő rendőri, ügyészi és bírói teendőkről. Egységes követelményként, a XII. kongresszus határozatában és legutóbb a Központi Bizottság „félidős" értékelésében is megjelölt feladatként emiitette, hogy az élet minden területén vissza kell szorítani a társadalomellenes magatartásformákat. Ide tartozik a bűncselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és személyi tulajdon fokozottabb védelme. Rámutatott: még határozottabban, következetesebben fel kell lépni a szocialista közerkölcsöt sértő olyan jelenségekkel szemben, mint a könnyen törvénysértővé válható morális lazaságok az állampolgári életben, a munkafegyelemben. Melegágya lehet a bűnözésnek az anyagiasság, az élősdiség, s eredendően bűn a korrupció. Mivel felerősödtek az ilyen nem kívánatos jelenségek és az utóbbi években gyakoribbá váltak a törvénybe ütköző cselekedetek, ellenük a társadalom szervezettebb összefogására van szükség: egyszersmind a belügyi, ügyészi és igazságügyi szervek összehangoltabb fellépésével szigorúbban kell alkalmazni a törvényi eszközöket. szankciókat a bűnelkövetőkkel szemben A rendőri és a vádhatósági munkában — hangsúlyozta a legfőbb ügyész — határozottabb és eredményesebb (fellépést tesz szüksézalélca vagyon elleni bűncselekmény, s ezeknél az elkövetés okai között á munka nélküli jövedelemszerzés, a luxusigények kielégítése játszik döntő szerepet. A társadalmi tulajdon fosztogatását esetenkent a környezet közömbössége is elősegíti. Magyarországon szervezett bűnöző alvilágról továbbra sem beszélhetünk. Azonban a bűncselekmények végrehajtását egyre gyakrabban az előre kiterveltség, a benne részt vevők „munkamegosztása" jellemzi. Nálunk is megjelentek a tippadók, akik nem vesznek részt közvetlenül a bűncselekmények. — elsősorban a betörések — elkövetésében, hanem főként ismeretségi körükből választják ki a későbbi károsultakat, bűntársaikkal közlik az elkövetés legalkalmasabb időpontját, módját. Velük egy húron pendülnek az orgazdák. Felfigyeltek már a bűnüldöző hatóságok arra a viszonylag „újkeletű" bűnözői rétegre is. amely eleve a bűncselekményekkel szerzett javakból kívánna megélni. A megelőzés, a felderítés hatékonysága nagy mértékben azon múlik — fejtette ki dr. Szíjártó Károly —, hogy a bűnüldöző szervek a rutinmunka helyett érzékenyebben, gyorsabban reagáljanak a bűnözésben tapasztalható új jelenségekre, s maguk is új módszerekkel, mozgékonyabb apparátussal lépjenek fel a bűnözők ellen. Eredményesebb lehet — részben már az is — a felderítő munka ott, ahol megerősítették a közterületi őrés járőrszolgálatot, új körzeti megbízottakat állítottak be, megfelelő technikával továbbfejlesztették az ügyeleti rendszert, akciócsoportokat szerveztek például az idegenforgalom folyamatos, vagy a vendéglátóhelyek razziaszerű ellenőrzésére. Van mit javítani a munkán, mert például 1982-ben, amikor egyébként 140 ezer bűnügyben jártak el, mintegy 40 ezer bűncselekmény elkövetőjét nem tudták felderíteni a nyomozóhatóságok. A nyomozások időtartamán is lehet és kell rövidíteni, például a rendőri, az ügyész: és a szakériói szervek jobb, szorosabb együttműködésével. •Mint fontos' 'újogpolitikai alapelvről szóit a legfőbb ügyész arról, hogy a büntető eljárás legyen időszerű, azaz: a bűncselekmény felfedezése után minél hamarabb megtörténjék a felelössegre vonás. Ennek visszatartó, bűnmegelőző hatását aligha lehet túlbecsülni, s a köz.véleményre megnyugtatóan hat a bűnügyek mihamarabbi lezárása a bíróság ítéletével. Ami az ítélkezést illeti: a jogpolitikai alapelvek közé tartozik, hogy a büntető eljárás során differenciálni kell a cselekmény és az elkövető társadalmi veszélyességének foka szerint. A differenciálás fogalrhi körébe a szigorú büntetések kiszabása éppúgy beletartozik, mint a felelősségrevonás egyéb eszközeinek alkalmazása. Nem a büntetések nagysága. hanem a felelösségrevonás elkerülhetetlenségének tudata teszi a büntetőjog-alkalmazást a megelőzés legfontosabb eszközévé — tette hozzá. — A felderítő munka gyengeségeit nem lehet a büntetéskiszabási gyakorlat általános szigorításával ellensúlyozni. Az viszont alapvető követelmény, hogy a bűncselekmények számának és a bűnözés struktúrájának változásaihoz az ítélkezés gyorsan és hatékonyan alkalmazkodjék; például a közrendet és a közbiztonságot súlyosan sértő, erőszakos bűncselekmények, vagy a vagyon elleni bűnözés, az ittasan elkövetett közlekedési bűncselekmények viszszaszorítása érdekében. Dr. Szíjártó Károly beszéde után Rácz Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének felszólalásával zárult az értekezlet. (MTI) A főútvonal M eglehet, eretnek nézet: minden ellenkező híresztelés dacára, érezni a levegőben, olyan nagy baj nem lehet. Elkényelmesedtünk tán. hogy a nagyhatalmak vitái, a külpolitika fenyegető sakkhúzásai, a regresszió, a szocialista országokra nehezedő gazdasági nyomás olyan hangulatot váltanak ki, hogy csupán elnapolták a világrendszerek békés egymásmellettiségének felhőtlenségébe vetett vakhitet, de eloszlatni nem tudták? Aligha erről van szó. His2en ez a vakhit záloga a konfliktusok túlélhetőségének. hogy a békének nincs ésszerű alternatívája. Hiába annyi ijesztő jel. a jéghegyre rásüt az olvasztó napsugár, a verejtékező paripákat kifogják a hámból pihenni, mielőtt újra futtatni izzasztanák. a kemény szózatokat másnaponként lágy rímpárnákba ágyazzák. A világ kétségtelenül tartós. elhúzódó feszültséggócai, legalábbis Helsinki óta, egészen más tónusúak, mint a fultoni nyilatkozatra boruló hidegháborús esztendők fenyegetései voltak. Mondom, ezt érezni, a jelen szorításai alól e rejtett optimizmus fölmentést mégsem kínál. Tény viszont, ha csupán befelé figyelünk. magunkra, a külvilág történéseinek konzekvenciái erösebb impulzusokat gyakorolnak mindennapi életünkre. munkánkra. mint a korábbi esztendőkben, vagy azok nyomán hittük volna. Szorosabbra húztuk a nadrágszíjat, s a kényelmetlen viselet ingerlékennyé teszi az embert. Elkezd figyelni olyasmikre is, melyekre azelőtt rálegyintett, hidegen hagyta, átlépett fölötte. Firtatja például az ügyeskedéssel szerzett jogtalan haszon eredetét, az indokolatlanul dráguló szolgáltatásokat, az eleve bekalkulált csúszópénzek, kenőpénzek kullancstermészetét, hogy nélküle kis fába se vághatja fejszéjét. Firtat és gyanakszik, ha bizonyos dolgok megeshetnek: ki mindenki állhat a háttérben, kéz kezet most alapon. A visszásságokról hallomásból szerez tudomást. vagy maga tapasztalja, s ez utóbbi esetben rendszerint közvetlen, megszokott környezetéből éri az ingerforrás. Nem utolsósorban a munkahelyéről persze. Mit tegyen? Kikívánkozik belőle, pedig inti a népi bölcselet; mondj igazat, beverik a fe.ied. Bicskanyitogató dolgokat lát maga körül, a ne szólj, szám, nem fáj fejem ős: tilalomfájától mégis nehezen mozdul. Rossz beidegződések? Esetleg a nem is oiv távoli történelmi múlt nyo'mrÚtoóv^lw>fey & társadalmi Ttiözgásók fúbíyói'toü-táKvrá roegkővepedétt norpják. szokások mocxanóban, a változékonyság jó és rossz, szimpatikus és antipatikus magatartásokat egyaránt felszínre hoz. A megnövekedett lehetőségekkel élnek-, de vissza is élnek. Olyannyira szárba szökkent a magánvállalkozás — hallani —, hogy minden hasznos hozama mellett akadnak zsebre dolgozók, akik szemberöhögik a bérből élőket, s akár visszaforgatnánk a történelem kerekét, fontolóra vehetnénk itt-ott egy újabb „államosítást". Nem dolgozunk elég gazdaságosan, hatékonyan, takarékosan? De ki nem dolgozik jól? Külön-külön mind úgy érzi, a korholás amoda szól, másnak címezték, az ünnepeken meg csak hullanak a kitüntetések, mint nyáron a jégeső. Ki mit vegyen magára? Kora reggel az úttesten mészfoltos overálba bújt biciklista halljakendezik át a járdára: „mi az komám, melóba?" S a válasz: „hülye vicc, ki látott már úriembert pénteken melózni?" Sokan úgy vélik, az ötnapos munkahetet jóval előbb föltalálta a csavaros ész. a magyaros lelemény, az állam alig tett egyebet, mint törvénybe iktatta a meglehetősen elterjedt szokást. Azóta viszont „inkognitóban" már a négynapos kezd polgárjogot nyerni, legalábbis az „úriemberek" között. Hanem félre a tréfával, nyilván másról. mélyebb összefüggésekről van szó. A munkahelynek teljesített, produktív munkaidő és a saját célokra fordított munkaidő ambivalenciájáról. Tegyük szóvá, vagy ne tegyük? Általában, vagy konkrétan is? S ha igen, ki, mikor és hol? Érdemes vállalni a szókimondás kockázatát? Mostanában gyakorta idézik a januári országos ideológiai tanácskozás dokumentumait. abból is kivált Aczél Györgynek, a párt Politikai Bizottsága tag iának, a KB titkárának előadását, aki többek között a szocialista demokrácia „sokat vitatott problémakörére" is kitért. Jó okkal tette, hiszen kétségtelenül lábra kapott egy olyan vélemény, miszerint a szigorodó külső és belső föltételek bizonyos értelemben gátat szabnak a demokratizmusnak. Ha vitákkal úgysem jutunk olcsóbban zöldséghez meg lakáshoz, akkor ne is vitatkozzunk, csak fölöslegesen hergeljük egymást. A dolog persze távolról sem ily egyszerű. Az objektív körülmények ilyetén való alakulása éppen ellenkezőleg függ össze a szocialista demokráciával; serkentőleg kell hatnia rá. Ahogyan Aczél György fogalmazta: akkor is rá vagyunk „kényszerítve", hogy ne kevesebb, hanem több legyen a demokrácia, amikor időnként ezzel ellentétesnek tűnő gazdasági kényszerintézkedéseket kell hoznunk, amikor menet közben adódó zavarokat csak központi rendelkezésekkel lehet fölr számolni. A demokrácia, tudniillik, nem azonos, a folytonos elégedetlenséggel, türelmetlenséggel, az oktalan hőbörgéssel. A szókimondás nemcsak jog. hanem adott esetben kötelesség, hisz Babitscsal szólva. „vétkesek közt cinkos aki néma". Nehezülő viszonyaink nagyobb fegyelmet, rendet, egységet, együttműködést követelnek, ám ez a demokratizmus szélesítése nélkül, amúgy parancsszóra, ukázokkal, nem megy. A döntéseket a pártban is viták előzik meg. legföljebb a tagságot kötelezi 'tjátftfegyelem. fcw, a. döntést követően ki-ki: -ahbpz Jjjflfcsa ma8át> egyéni áíláspönfiatÖT független ül." Éppen a mi népünk közeli történelme, az ötvenes évek mostanában annyit emlegetett gyakorlata bizonyította világosan, a külső hidegháborús fenyegetésekre nem 'ehet belföldi „hidegháborúval" reagálni — torz kinövések, vészterhes konzekvenciák nélkül. . . Vagyis hát a szocialista demokracia előtt szabad az út. Ügy is mondhatnónk, ez az egyetlen lehetséges főútvonal. A visszásságokat föl kell tárni ahhoz, hogy orvosolhatóak legyenek. Éljünk vele bátrán. de felelősen. Erre biztatnak a közelmúlt pártdokumentumai. nemcsak az ideológiai tanácskozásé, hanem a Közponi Bizottság áprilisi ülésének határozatai is. Nikolényi István Szállítják az izocukrot A nyári gyümölcsfeldolgozási, üdítőital- és sörkészítési „nagyüzem" beköszöntésével megnőtt az igény a szabadegyházi izocukor és szeszgyár terméke, a kukoricából készült, folyékony izocukor iránt. A különleges tartálykocsik naponta 150— 160 tonnányit szallítanak el a felhasználókhoz. A szirupsűrűségű. áttetszően tiszta folyadékot a konzervek és az üdítő italok édesítésére, a sör erjedésének elősegítésére használják. Alkalmazása sok szempontból előnyös: olcsóbb a kristálycukornál, oldásához nincs szükség külön energiára, s mivel fruktózt — gyümölcscukrot — tartalmaz, íz- és minőségjavító hatása is van. A gyár évente 29 500 tonna izocukrot készít. Múzeumigazgatók megbeszélése Miskolcon, a Hermán Ottó Múzeum központi épületében szerdán megkezdődött a múzeumigazgatók kétnapos országos tanácskozása. A rendezvényen, a Művelődési Minisztériumhoz tartozó múzeumok, gyűjtemények, továbbá a tizenkilenc megye múzeumi szervezetének igazgatóin kívül részt vesznek az ipari, mezőgazdasági tárcák felügyelete alá tartozó múzeumi vezetők és az egyházi múzeumok, gyűjtemények vezetői is. Víztisztító rendszerek fővállalkozásban Magyar szabadalom sikere Már több mint tíz vállalatnál alkalmaznak olyan korszerű víztisztító rendszert, melyet Gyulavári Imre mérnök találmánya alap ián a Novex menedzselésével fejlesztettek ki y a közelmúltban — tájékoztatták az újságírókat kedden a Novex Találmányfejlesztő és Értékesítő Külkereskedelmi Rt. képviselői. Elmondották, hogy több külföldi cég is érdeklődik a hagyományosoknál lényegesen nagyobb teljesítményű rendszer iránt. A találmány alkalmazásával — speciálisan kiképzett ferde műanyag-csővezetékrendszeren keresztül áramoltatják a szennyvizet — gyorsítható a tisztítás. M n elmondták, a rendszer nemcsak az új létesítményeknél alkalmazható, hanem beépítésével a meglevő telepek kapacitása is növelhető. Nemrégiben készült el a mohácsi ivóvíztisztító mű, ahol mintegy tízezer köbméterrel bővítették a kapacitást, ügy, hogy a beruházást igen rövid idő alatt, 14—15 nap alatt végezték el. Beszámoltak arról, hogy a technológiát külföldön nem licencként fogják értékesíteni. hanem maguk vállalkoznak a hasznosításra. Ennek érdekében nemcsak Magyarországon, hanem a jövőben külföldön is vállalkoznak az új rendszer kulcsra kész elkészítésére. utazóit H j Armand Hammer az Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnöke, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodott hazánkban. kedden, tegnap elutazott Budapestről.