Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

Szerda, 1983. június 8. A* MSZMP szegedi Járási bizottsága WWW. május 25-én tartott íiiésén értékelte a járási pártértekezleten elfogadott hatá­rozat végrehajtásának helyzetét, a szegedi járásban a XII. kongresszus óta végbe­ment fejlődést. A járási pártbizottság egyúttal meghatározta a Központi Bizott­ság 1983. április 12—13-i ülésén hozott ha­tározatából adódó járási feladatokat, meg­jelölve a kővetkező évek fejlődésének alapvető követelményeit és -kereteit. fi szeoedl járás fejlődéséről, és a további fele LkJ A járási pártbizottság megállapította, hogy a szegedi járásban dolgozó párlszer­vek munkájukat a XII. kongresszus, a megyei és a járási pá riérte kezietek hatá­rozatainak szellemében végezték, figyelemé­be veve a felsőbb paris/érvek egy-egy részterületre vonattrortó határozatait. A munkál a tervszerűség jellemezte. egyút­tal a pártszei vek nagy figyelmet fordítot­tak arra. hogy egy-egy aktuális., döntésre erett kérdést időben rvapinendre tűzzenek, es meghozzák a szükséges hatáiozatokát. •J A járás társadalmi és polilikai vi­szonyaiban változások következtek be a kongreszus óta. A gazdaságfejlesztő munka eredményeként a munkakepes ko­ré lakosság foglalkoztatósa csaknem tel­jessé vált. Az alapvetően mezőgazdasági jelleg mellett erőteljesen fejlődött a járás­ban az ipari tevékenység, amelynek ered­ményeként jelentősen növekedett a nők foglalkoztatottsága. A járásban a mun­kásság politikai ideológiai felkészültségé fejlődött. A párt Untjai nagy többségükben tudatosan vesznek reszt a társadalmi \*>­szonyok formálásában. A dolgozók szocia­lizmus iránti elkötelezeítségo erősödött, növekedett. a társadalmi-közéleti tevé­kenységben részt vevők aránya. A szövet­kezeti parasztság szemléletében közeledik a munkásosztályhoz. A párt propaganda, a szóbeli agitáció eredményesen segítette mind a párttagság. mind a pártonkívüli dolgozók szocialista gondolkodásának fej­lódesét. A szocialista gazdasági alapokon megszilárdulóban van a parasztság erköl­csi. politikai egysége. Jelentősen javultak a szövetkezeti parasztság életkörülményei. Fokozódott a járásban az értelmiség tár­sadalmi aktivitása, közéleti tevékenysége, csakúgjÉ mint az alkalmazottaké. Javult a fiatalok társadalmi aktivitása, bár megál­lapítható, hogy körükben erőteljesen hat­nak a családalapítással járó gondok, ame­lyek lekötik szabad idejük jelentős részét. Eredményesen hajtják végre a jfc/ásban a nőpolitikái határozatból következő felada­tokat. Javult a községi tanácsok párt- és szakmai irányítása, erősödtek a tanácsok­nál a minőségi követelmények. LÉ**TO TJIMII'I O ,1 ( KI 2 A szegedi járásban a gazdasugi épí­* töm unka során eióterbe került a gazdaság szerkezetének fejlesztése. to­vábbi finomítása, a hatékonyság követel­menveinek megfelelően. A szegedi járás­ban a gazdaságpolitikai munkát a Koz­ponti Bizottság, a megyei {jártbizottság VI. öteves tervre szóló, illetve az adott evre megfogalmazott határozatainak szel­lemében végezték. A mezőgazdasági ter­melés fejlődésének dinamizmusa a szege­di járásban valamelyest elmaradt a terve­zett®, ám a növekedés évenként megha­ladta az országos és a megyei átlagot is. A mezőgazdasági üzemekben — bár dif­ferenciáltan — javult a gazdálkodás és a vezetés színvonala. Ennek ellenére még sok helyütt hiány van jól képzett szak­emberekből. Ez, valamint a sok szövetke­zetben kialakult szezonális munkaerő­hiány és az alacsony bérszínvonal sokszor gatoija a minőségi munkára való törekvés erőteljesebb kibontakozását. Elmaradt a tervezettől a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek fejlődése. Nem jártak a várt eredménnyel a mezőgazda­sági üzemek közötti indokolatlan differen­ciálódás megszüntetésére hozott intézke­dések sem. Ennek ellenére jelentős ered­ménynek tudható be, .hogv 1982-ben egyetlen szövetkezetet sem kellett szanál­ni a járásban. Jelentősen javultak a me­zőgazdasági termelés minőségi mutatói. Az egy hektár területre jutó termelési ér­ték 22.4 százalékkal, az egy hektárra jutó eredmény pedig 74,5 százalékkal nőtt. Je­lentősen javult a végzett munka haté­konysága is. Az egy dolgozóra jutó terme­lési érték 17,3 százalékkal, az eredmény pedig 67.3 százalékkal emelkedett. A sze­mélyes jövedelem a mezőgazdaságban mintegy 16 százalékkal nőtt. Ugyan e há­rom év alatt a mezőgazdaság termelési értéke 24 százalékkal növekedett. Az eredmény pedig 52 százalékkal. A járás mezögazdusági szövetkezeteiben erősödött a törekvés, hogy az alaptevékenységen túl a jövedelmezőség, a folyamatos fog­lalkoztatás érdekében kiegészítő tevékenv­seget folytassanak. Míg 1980-ban ilyen munkakörben 200. 1982 végén már 800 szövetkezeti tag dolgozott. A létrehozott termelési érték ez idő alatt 77 millióról MT2 millió forintra emelkedett. Csökkent n járásben a nagyüzemi zöld­ség termő terület. A kiesést elsősorban a háztáji és kiegészítő. valamint a tagi gaz­dasagok pótolták. Emellett növekedett a nagyüzemi zöldségtermő területek hoza­ma Elmaradt a tervezettől a szóló- ,és gyümőlcstelepítés. értékesítési és anyagi gondok miatt. Növekedett a iárasben az állattenvesz­szerepe. A szarvasmarha-állomány 1980-hoz képesl nőtt. bér ezen belül esök­luerK a tehenek szama. Az egy tehenre ju­tó tejtermelés viszont: 22 szá/.a'ékkal eme'­kedetl. Csökken; a közös sertésállomány, emelkedett viszont a juhok, iliette a ház­táji gazdaságban tartott serféáek száma. A közös gazdaságokban — kivéve a vágóser­U-.-.t — nőtt az állati termékek értékesí­tése. Összességében megállapítható, hogy a járás mezőgazdasága céljainkkal összhang­ban fejlődött. A termelés szerkezetének fi­nomítása összességében jól szolgálta a nép­gazdaság elvárásait, legfontosabb célkitű­zéseink megvalósítását. Az. ipari termelés kedvezően alakult a járásban, a gyártmányszerkezei közeledett e piaci igényekhez. Átlagosan 6—8 száza­iákkal nőtt az ipari termelés értéke évente a szegedi járásban. Ezen belül mérsékel­tebb volt a szövetkezeti ipar fejlődése. A kereskedelmi ellátás megfelelt a kö­vetelményeknek, a lakosság alapellátását biztosították. Folytatódott a tanyai bolt­hálózat korszerűsítése csakúgy, mint a bel­területek üzlethálózatának fejlesztése. Fe­szültségeket okozott a tüzelő- és építő­anyagok választékhiánya. O A párt életszínvonal-politikájának megfelelően alapvető követelmény­ként jelentkezett a szegedi járásban is az életszínvonal megőrzése. Az elmúlt évek­ben. ha mérsékeltebben is. de bővültek a lakosság jövedelmi forrásai. Ha mérsék­lődött is a főfoglalkozásból eredő reáljö­vedelem. a kiegészítő tevékenység ered­ményeként a lakosság tovább tudta javí­tón i életkörülményeit. Jelentős eredmények születtek a lakos­ság szociális és kommunális ellátásában. A községpolitikai feladatok megoldásahoz nagymértékben hozzájárult a lakosság is, társadalmi munkával és önkéntes befi­zetésekkel egyaránt. Ennek eredményeként bővült a járda-, az út-, a villany-, a víz­és gázhálózat. A járási hivatal és a köz­ségi tanácsok kiemelt figyelmet fordítanak a telekellátásra. egyáltalán a községek né­pességmegtartó képességének fejlesztésére. A járás tömegközlekedése alapvetően megfelel az igényeknek, bár csak negy települést érint vasútvonal. Aáf' autóbU&z­hálózat képes a feladatok ellátására. A megnövekedett utazási költségek következ­tében csökkent az utazási igény, ami mi­att néhány helyen ritkítani kellett a Vo­tán-járatolcat. ami sok esetben nemtetszést váltott ki a lakosság körében. Sajátos hely­zetéből következően — ipari, kereskedelmi stb. regionális centrum — egyelőre még nem kielégítő Kistelek és a környező te­lepülések összeköttetésének rendszeressége. Erőteljesen fejlődik a járásban a sport­mozgalom, javult a sportegyesületek szak­ember-ellátottsága és a testnevelő szakos pedagógusok eredményesebben kapcsolód­nak be a községek sportéletébe. Növeke­dett a sportkörök anyagi támogatása és tovább javultak tárgyi feltételeik is. A Az ideológiai, eszmei, politikai ne­velőmunka feltételei nehezebbé vál­tak. ennek ellenére sikerült teljesíteni a pártértekezlet által meghatározott felada­tokat Növekedett a lakosság körében az országos és a helyi politika iránti érdeklő­dés és érzékenység. Az ideológiai-politikai nevelőmunka, a művelődéspolitikai tevé­kenység egymást erősítve járult hozzá a gazdasági és társadalmi viszonyok szo­cialista vonásainak erősítéséhez. A lakos­ság nagy többsége bízik a párt politikájá­ban, kész azt cselekvően támogatni, a vég­rehajtásban aktívan részt venni. Az átla­gosnál nagyobb bizonytalanság tapasztal­ható olyan kérdésekben, mint az áremel­kedések és a jövedelmek újraelosztása, a családalapítás nehézségei vagy a kiegészítő gazdaság fejlesztése. A gondok és feszült­ségek ellenére azonban jó és kiegyensúlyo­zott a járásban a politikai hangulat, egy­re inkább érvényesül a reális társadalom­szemlélet. Az elmúlt évökben kőt új iskola épült a járásban, ezzel az általános iskolai tan­termek száma 288-ra emelkedett. A szak­rendszerű oktatásban részesülő felsőtago­zatos tanulók aránya 99,7 százalékra emel­kedett. Nőtt a napközis ellátásban része­sülők száma, arányuk meghaladta a 43 százalékot. Biztosított a tankötelezettségi törvény érvényesülése: 16 éves korig a tanulók 99,93 százaléka fejezi be tanulmá­nyait az általános iskolákban. Az eltelt három évben két új óvoda épült a járás­ban. a 2365 óvodai helyen az óvodás korú gyermekek 80 százalékának elhelyezésére nyílik mód. Javult, az egészségügyi ellátás színvona­la is. jelentősen csökkent az egy oiwosra jutó lakosok száma. Harminchat körzeti orvos tevékenykedik a iárásban. Bakson fogászati szakrendelés. Rúzsán gyermek­orvosi rendelés indult, meg, Röszkén és Rúzsán egészségházat adtak át. A böl­csődei ellátottság lényegében nem válto­zott. a 155 férőhely nem tudja kielégíteni mz igenyeket. Társadalmi összefogássá! azonban Kisteleken és Mórahalmon újabb bölcsődei helyek kialakítása van folya­matban. Javultak az idős korúakról töi­tétiő gondoskodás személyi cs tárgyi tel­tételei. Jelenleg ,".3 főfoglalkozású 'és 54 tiszteletdíjas gondozónő, valamint 154 tár­sadalmi aktivista gondoskodik, az egyedül­álló idős emberekről. C A pártéletben és a tömegszervezeti munka ban a községi, üzemi part­szervek és az alapszervezetek munkaja színvonalúnak javítására, a határozatok jobb adaptálására es végrehajtására for­dították a fó figyelmet a jarasban. Jelen­tősen fejlődött a községi pártbizottságok és párivezetőségek munkája, mind ered­ményesebben látják el a községpolitikai eletben koordinációs feladataikat, irányító és ellenőrző tevékenységüket. A pártalap­szervezetek munkájában erősödött a kol­lektivitás, működés: területükön többsé­gük jól tölti be a politikai irányító és ellenőrző szerepkörét. Fejlődött az alap­szervezetek problémaérzékenysége. Ami viszont gondot okoz, hogy a megvalósítás politikai módszereit tekintve, nem bővült megfelelően eszköztáruk. Nőtt a járásban a KISZ szervezettsége és tömegbefo.lyása. A KISZ taglétszáma az .1981. évi 2 ezer 147 főről 2 ezer 298­ra növekedett. Az egyes községek között azonban nagy különbségek mutatkoznak. A járásban foglalkoztatottaknak közel 40 százaléka tagja a szakszervezeteknek. A szakszervezet jelentős mértékben hozzá­járul a termelőmunka segítéséhez, a munkahelyi demokrácia érvényesítéséhez. A Hazafias Népfront községi szervezetei is eredménycsen segítik a községpolitikai célok megvalósítását. 11. A járási pártbizottság május 25-i ülé­sén. áttekintve a XII. kongresszus óta végzett munkát, úgy foglalt állást, hogy a járásban továbbra i3 .a pártkongresszus, a megyei és járási pártértekezletek hatá­rozatai, valamint az ezekkel összefüggő központi, megyei és járási határozatok í o szolKítyMiak: a niunxse< alapjául A párt; ..„bizottság (cgyúít^l, átteKir.tve a Központi Bizottság 1933. április 12—13-i üléséit hó-' zott határozatért, az abban foglaltak meg­valósítása érdekében feladatokat határo­zott meg. j A társadalompolitika területén megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a társadalmi viszonyok szocia­lista jeliegének továbbfejlesztésére, az új jeler.segek negatív hatásainak ellensú­lyozására. Át kell tekinteni a lysáruter­melés és -forgalmazás, valamint a kis­vállalkozások • szerepének változását. Fo­kozott figyelmet kell fordítania fiatalok élet- és munkakörülményeinek, a fiatal­ság politikai arculatának alakulására, a politikai, a közéleti és a gazdaságpoliti­kai építőmunkában betöltött szerepükre, a KISZ munkájára. Erősíteni kell az állampolgári fegyel­met, a jogpropaganda fejlesztésével, a jogszabályok betartásának fokozottabb el­lenőrzésével, a munka- és lakóhelyi de­mokrácia erősítésével. O A gazdaságpolitika területén a gaz­dasági növekedés gyorsítása érde­kében szélesíteni kell a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködést. A mik­rokörzeti és hagyományos formákon túl, fejleszteni kell a járás szövetkezetei kö­zötti társulások munkáját. Az együttmű­ködésnek a termelésen túl ki kell terjed­nie az értékesítésre, a feldolgozásra, s az ezeket szolgáló fejlesztések és rekonst­rukciók együttes megvalósítására. Folytatni kell a meliorációt, javítani a homoktalajok termőképességét. A tudo­mányos eredmények jobb hasznosítása ér­dekében a kutatóintézetek és a termelő­üzemek kössenek hosszú távú együttmű­ködési megállapodásokat. A mezőgazda­ságban dolgozó szakemberek az eddigiek­nél fokozottabban kapcsolódjanak be a tudományos eredmények hasznosításába. A műszaki-technikai színvonal különbsé­geinek csökkentése érdekében további géptársulásokat kell létrehozni. A terméshozamok növelése mellett ki­emelt feladat a megtermelt áru minősé­gének megóvása, az exportképes árualap növelése. Javítani kell a zöldség- és gyü­mölcsértékesítés mechanizmusát, kiemelt figyelmet kell fordítani a tömegtakar­mány-termesztőkre, a rét- és legelőgaz­dálkodásra. Folytatni kell a mezőgazdaság! üzemek által felhasznált energiahordozókban meg­kezdődött szerkezeti váltást. Továbbra is figyelmet igényel a mélléküzemági tevé­kenység eredmenyeinek javítása, a ház­táji es tagi gazdaságok termelésének in­tegrálása, segítése és támogatása. A járás iparában folytatódjon a ter­mékszerkezet további finomítása, a kül­piaci ígenyekhez igazodva. A járás lakosságának alapellátását a továbbiakban is biztosítani kell. Az ellá­tásbeli különbségek megszüntetése érde­kében a kereskedelmi szervek dolgozza­nak ki fejlesztési, illetve rekonstrukciós ütemtervet, és fordítsanak különös fi­gyelmet a tanyai lakosság ellátásának ja­vítására. A szocialista versenymozgalom alkal­mazkodjon rugalmasan a gazdasági élet változásaihoz. A pártszervek követeljék meg, hogy a gazdasági vezetés minden szintjén legyen felelőse a versenymozga­lomnak. O Az életszínvonal és az életkörül­menyek juvítása terén továbbra is kiemelt feladat, hogy a béreket és kere­seteket a -teljesítményekhez igazítsák. A jó társadalmi közérzet biztosítása ér­dekében meg kell valósítani a tervezett szociális és kommunális fejlesztéseket. Fokozottabban kell támaszkodni a lakos­súg társadalmi munkájára és önkéntes hozzájárulásaira. Szükséges, hogy a köz­ségekben tovább javítsák a magánerős la­kásépítés feltételeit. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra. hogy a fiatalok kü­lönösen a pályakezdők, jobb feltételekkel juthassanak lakáshoz. A Az ideológiai és a kulturális élet­ben a pártszervek minden szinten erősítsék az ideológiai, politikai nevelő­munkát. Foglalkozzanak egyidejűleg a fejlődés eredményeivel, ellentmondásaival, nehézségeivel. A valóság hiteles bemuta­tására, a párt eszmei befolyásának erősí­tésére kell törekedni. A marxizmus eszmei befolyásának növelésével egy időben visz­sza kell szorítani a nacionalista, kispol­gári és más antimarxista nézeteket. A pártpropaganda alkalmazkodjon job­ban a politikai igényekhez, magyarázza az időszerű politikai, társadalmi, gazdasá­gi jelenségeket. Gyorsan és igényesen rea­gáljon a felvetődő új kérdésekre, segítse elő a helyes értelmezést és állásfoglalást. Többet és meggyőzően szóljon a szocia­lizmus építésének eddigi eredményeiről, a szocialista demokrácia szélesítésének fon­tosságáról, a gazdaságpolitika új felada­tainak és törekvéseinek ' összefüggéseiről. Az országos ideológiai, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás anyagát az 1983—84-es pártoktatási évben az ok­tatás minden formájában fel kell dolgoz­ni. Továbbra is fő feladat a Központi Bi­zottság idevágó 1972-es határozatában és az 1982. április 7-i állásfoglalásában fog­laltak végrehajtása. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a 'tanulók szocia­lista nevelésére, a pályára irányító mun­ka fólVarrfatoSságára: Ezett belül' növelni szükséges a giinnáziCtmban továbbtanulók arányát és a mezőgazdasági pályára ke­szülők szamát. A középtávú tervben elő­irányzott óvoda- és iskolaépítéseket. - fel­újításokat. -fejlesztéseket meg kell való­sítani. A közművelődési intézmények segítsék eredményesebben a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakítását, a növekvő szabad idő kulturált eltöltései, a szakmai továbbképzéseket A pártszervek és -szervezetek továbbra is folyamatosan kísérjék figyelemmel a közművelődési határozatban foglaltak végrehajtását. * C A pártéletben a munkarend és munkamódszer állandó tökéletesíté­sével. rendszeres elemzésével elő kell se­gíteni a parttagság aktivitásának növelé­sét, és' biztosítani kell a pártélet lenini normáinak következetes érvényesülését. Tovább kell fejleszteni a községi párt­szervek munkáját a Politikai Bizottság 1981. július 7-i határozatának követke­zetes helyi érvényesítésével. El kell érni a gyengébben működök felzárkózását, ön­állóságuk javítását, irányító, ellenőrző munkájuk folyamatossá tételét. Az alapszervezetek többek közt a párt­csoportmunka fejlesztésével, a pártmeg­bízatások rendszerének kiterjesztésével erősítsék a párt politikájának helyi vég­rehajtását. A párttagok Személyes példa­mutatásukkal segítsék elő a párt és a tö­megek közötti kapcsolat további erősíté­sét, és területükön képviseljék nagyobb személyes felelősséggel a párt politikáját. A fiatalok, az agrárértelmiségiek és a mezőgazdasági fizikai dolgozók körében javítani kell a párttaggá nevelő munkát A pártszervezetek irányító munkájuk­ban fokozottabban szerezzenek érvényt a vezetőkkel szemben támasztott követel­ményeknek. Támogassák a korszerű mun­kára törekvő vezetőket, a minősítésnél, kinevezésnél, felmentésnél és elismerésnél a megítélés alapja a végzett munka eredményessége és a magatartás legyen. A pártszervek, -szervezetek legyenek kez­deményezői az idejében lebonyolított ká­dercseréknek. Ilyen esetekben törekedni kell a felkészült fiatalok és nők vezetői kinevezésére is. A pártszervek, -szervezetek kezeljék ki­emelten a tömegszervezetek és -mozgal­mak munkájának koordinálását. Gyak­rabban számoltassák be az ott dolgozó párttagokat végzett munkájukról. Segít­sék elő. hogy a KISZ, a szakszervezet és a népfront hatékonyabban járuljon hozzá a szocialista demokrácia tartalmi fejlő­déséhez. a szocialista építő munkára való mozjBosítashez. \ t r

Next

/
Thumbnails
Contents