Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

Csak tiszta forrásból" Károlyi Amy Elhagyott szerető Mire a kézirat könyv lesz cserbenhagyott szerető lesz evek sűrűjéből arca feldereng most kitakarva ki ez a fél-ismeretlen vall és vallat a nevemben számomra már idegenség ki szavamtó viselős meg Katona Judit Dicséret Wml a fűszál, annyian vannak. Mint a csillag annyian vannak, a szívük télen is virágzik Cipekednek szakadásig, ftielnek apró gyereket s futnak velük az utakon. Átlépnek mélység gödrein s a halál pallóján suhannak. Mindig élettől viselősek. mindig haláltól viselősek. ki tudhatja mitől erősek? Lám egyszerre csak kettétörnek s a konyha kövén elzuhannak, hiába költögeti őket csenevésztestű árvaság. Elfehérednek, mint a rózsa.' végül maguk is rózsák lesznek: könnyek, göröngyök, dőlt keresztek, sötétben elmondott imák. LIPPAI TAMÁS RAJZA Szent-Györgyi könyvei P

áratlan egyéniségét idézi az idei könyvnapokra megjelent két könyve: a Válogatott tanulmányok (Gondolat) és Az anyag belső állapota (MaRvető). A tudósról, az alkotó emberről, a nevelőről, a politikusról. az emberiség sorsáért aggödóról vallanak a most idézett sorok. Az egykori tanítvánv, lMld Kálmán (1912—1983) így vall nagy tanítómesteréről: „Ki is hát Szent-Györgyi Albert? Világhirű tudós, patrióta és a szellemi szabadság fáradhatatlan harcosa. Mindez és még más is. Ha neki adnák fel ezt a kérdést, valószínűleg Ady Endre szavaival azt felelné: »Vagyok. mint minden ember: fenség, / Északfok. titok, idegenség, / Lidérces, messze fény Az idézetek szinte végtelen sorban folytathatók lennének, ezek helyett inkább kíséreljük meg hatalmas egyéniségét összegezni. Páratlan szintézist teremtett meg önmagában és a biokémiában, amely ' másokéhoz csak nehezen hasonlítható. hasonlíthatatlan. vagy talán nem is ismételhető. Azért is tartja őt számon hazánk és a világ közvéleménye, mert mindig és minden körülmények között a biokémia egészében gondolkodott. A természettudományok megszállottjaként kutatta mindazokat a jelenségeket, amelyek az embert szolgálják. A most megjelent Szent-Györgyi-köteteket tallózgatva, az is fényesen kiviláglik műveiből, hogy minden egyes írása a tudomány. a tudós értékmérője. Néhol esetleg azt érezheti ki az olvasó. hogy az egyes írások túlságosan is magukon viselik a szaktudós mítoszteremtő géniuszát, pedig csak arról van szó. hogy Szent-Györgyi egyéniség, fáradhatatlan szaktudományáért és a világ sorsáért aggódó és tevőleges zseni. Olyanok ezek az írások. amelyek mentesek minden túlzó legendától, nincs is rá szüksége. Szent-Györgyi Albert most megjelent egyik könyve. Az anyag élö állapota angol nyelven 1978-ban látott napvilágot. The Living State and Cancer (Az élő állapot és a rák) címmel. Ez a kötet egvszerre szól az átlag érdeklődőhöz, de szakembernek is nvúit ismeretanyagot. A felvetett kérdés, a rák. ma már sajnos mind nagyobb tömegeket ingerel. E műből az is kiviláglik, hogv a több évtizedes kutatás az igen kecsegtető részeredmények ellenére nem hozott világra szóló eredményt, nem ismer a tudomány még ma sem gyökeres megoldásokat. Éppen ezért tovább kell haladnia a tudománynak a megkezdett úton. és újabb és újabb kérdéseket kell tudnia feltenni, hogv közelebb jussanak, újabb megközelítési módokat találjanak, a korábbiaknál korszerűbbeket. ertelmésebbeket a nagy kérdés feleletadáséra. A kutatás cppen ezért lepett mar túl a molekuláris biológia szintjén. és halad tovább — éppen Szent-Györgyi jóvoltából a sejtek • fehérjemolekuláit felépítő atomok és elektronok világában. ,.Az életszínház főszereplői az elektronok, a nehézkes. Icevéssé reakcióképes fehér jemolekulak pedig a dráma színterét képezik" — írja Szent-Györgyi. Ezzel tulajdonképpen egészen új területet nyitott meg a rákkutatásban. A tv-ben bemutatott kétrészes riportfilm jóvoltából mindannyian ízelítőt kaphattunk SzentGvörgyi személyiségéről. elveiről, hitéről. Most egy igen színes mozaik állhat össze bennünk a nagy tudósról, válogatott tanulmányaival ismerkedve. Ez a kötet szemelvényeket tartalmaz tudományos munkásságának különböző korszakaiból (a hatvanas és hetvenes, valarrynt nyolcvanas évek), miközben ismereteket szerezhetünk a bioenergetikából, izomkutatásairól, az izom-összehúzódás kémiájáról, a bioelektronikáról és a rákkutatásról. Nekünk, szegedieknek különösen érdekes lehet az a fejezet, amelyben ötven év távlatából ad összegzést a C-vitaminról, miközben ezeket írja: „Erősen hiszem, hogy az aszkorbinsav megfelelő alkalmazásé. alapvetően megváltoztathatja halálozási statisztikánkat. beleértve ebbe a rákot is. Ezért meg kellené szüntetni azt, hogy az aszkorbinsavat gyógyszernek tekintsük, amit a patikusok milligrammos tablettákban árulnak. Háztartási cikknek kellene lennie, egy sorban a cukorral, sóval és liszttel, és az ABC-kben kilószámra kellene árusítani az aszkorbinsavport." Az őrült majom című fejezet, amely 1970-ben jelent meg, iSzent-Györgyi felteszi a kérdést, hogy az ember képes lesz-e túlélni azoknak és társaiknak mesterkedését, akik — úgy látszik — gyakran eszeveszett majomként mint épeszű emberként cselekszenek. Ugyanakkor bízik, és hangoztatja a tudósok felelősségét, az alkotó értelemnek a halál feletti győzelmében. A kötetet munkatársak, barátok Szent-Györgyi Albertről írt vallomásai zárják le. Itt találkozunk Laki Kálmán. Benjámin Kaminer, J. T. Edsall, M. Kasha. B. Pullman és R. Wurmser írásaival. Az idén. szeptember 16-án 90. esztendőt betöltő tudós ma is alkot, dolgozik. Reméli, hogy a rákprobléma teljes feltárásával út vezet majd a gyógyuláshoz. Ma is aktív kapcsolatot tart fenn közel negyven tudóssal, a világ minden sarkában. Itthon és külföldön élő tudósaink közül Szent-Györgyi Albert neve ragyog legfényesebben. Szeged, de az egész ország tudománytörténetének legjelesebb dátuma 1937. október 28. 20 óra 20 perc, amikor Stockholmban a következő szövegű táviratot adták fel: „A KaroHnska Intézet tanári kara ma úgy határozott, hogy az idei élettani és orvosi Nobel-díjat önnek ítéli oda azokért a felfedezésekért, amelyeket a biológiai égési folyamatok körül tett. különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre. Gunar Holmgren rektor." Szent-Györgyi Albert most megjélent könyvéi' hűért igazolják, hogy mindig az emberség, a tudomány, az- örök emberi haladás útján haladt. Ma már a nemzetközi és a magyar tudománytörténet legendás alakja, aggastyánja nem rest, lankadatlanul dolgozik az ember és az 'emberiség sorsáért. BÁTYÁI JENŐ Nosza, vigadjunk hát...! A kellemes ifjúság és a morcos vénség után úgyis eltemet bennünket az anyaföld ... — így .éneklik most az őszbeborult fejű, de még lelkesen dobogó szívű véndiákok, visszatekintve egy nehéz fél századra, az Alma Mater falai között... Valóban — a régi Baross Gábor reáliskolának, ennek a nagy múltú intézménynek már csak a falai vannak meg. Az 1851-ben létesített ősi iskola, többszörösen átformálva, mint városi alrealtanoda, majd állami főreáltanoda (1869), főreáliskola (1875), reálgimnázium (1934), s utoljára mint gyakorlógimnázium (1941) betöltötte hivatását. A száz esztendőt nem érte meg. mert 1950-ben megszüntették. A helyén létesült Vedres István építőipari szakközépiskolában tartják most 50 éves találkozójukat az 1932. és 1933-ban érettségizett vén diákok. 64 diák indult el annak idején, s ma már közülük alig egyharmada van életben. A többiek ottmaradtak megtört fényű szemekkel a Don-kanyar hómezőin, vagy áldozatul estek, mint munkaszolgálatosok, vagy egy óceán választja el őket tőlünk, de a legtöbbjüket az országépítő munka során veszítették el. Tanáraik sincsenek már életben. Osztályfőnökeik közül Pilisy Géza az idén lenne százéves. A vén diákok most emlékeznek társaikra, tanáraikra. Az Alma Mater folyosója rövid időre átadja magát az emlékezésnek. A vidáman zai jongó diákok közt halad PiA

közmondás szerint szóból ert az ember. S hogy minél jobban értsük egymást, tudnunk kell a szavakkal, elni. Éppen azért, mert csak a szavakból nem lehet megelm. A megeieshez, a joletnez mindennap új meg ui energia szükséges. Aminek szakadatlan újratermeléséhez viszont kevés csak a testi táplálék. S nem elégseges tán még az a lelki hajtóerő sem. amit a személyes érvenyesüles vágya, illetve a közösségi tervek valóra váltásában 4 történő részvétel szándéka képes adni. A napi munkához energiaforrásként valami több még kell. Mit sokszor talán alig veszünk észre, máskor meg nagyon is zokon veszünk — pedig velünk van —, s olykor biz' éppen ellenünk —, mondhatnánk, „napi szükségletű munkaeszköz". Eszköz, mivel formáljuk napi munkánkat, illetve annak során egymást. Eszköz, amivel tevékenységünk során élünk: s miből tennivalóinkat jobban megértjük, Eszköz, ami lévén biztosítéka egymás megértésének, garanciája lehet — s kell, hogy legyen! — az egyetértésnek, a közös cselekvésnek. — Táplálék, hajtóerő, energiaforrás, munkaeszköz, közös mozgatórugó — s mi mindennek nevezhetnénk még némi divatos pszicholingvisztikai elmélkedések segítségével. .. — minek azonban nem az elnevezése a lényeg, hanem a gyakorlása. Mert nem másról van szó, mint a szóról, miből ért az ember: a nyílt, őszinte, közvetlen. emberi szóról. Ami, ha megvan s naponta elhangzik — a családban, iskolálában. munkahelyen, testületekben és közösségekben —, biztosítéka a legnehezebb feladatok megoldásának is! S ha nincs, újabb hiányokat szül, szaporítia a nehézségeket, a tervek valóra váltását' késlelteti és kétségessé tehetiAz igazságkimondó, egvenes beszéd — létszükséglet, minden ember és valamennyi közösség számára. Történelmi idők változásai példázzák erejének meghatározó voltát, anvagi és tudati tényezőket gúzsba kötő, az emberi magasabbrendűség kibontakozását gátló, illetve éppen azt előbbre vivő szerepét. Társadallisy Géza, óriási körzőjével és vonalzójával kezében, Czógler Kálmán leteszi folytonégő szivarját az ablakpárkányra, mielőtt belép a tanterembe. 8lau Ármint látjuk, fejét ingatva (világháború bar) szerzett légnyomás következménye volt). Hergovits (Hántory) Jenőt, aki viszont a fél karját hagyta a harctéren. Felhangzik a tornatanár, Takáts István kemény vezényszava. Ott látjuk a nyelvész Virányi Elemér dr:-t. élénk vitába merülve Czeizel Jánossal, kiről mit tudhatták még diákfejjel, hogy kiváló irodalmár, aki akadémiai díjat is nyert Kazinczyról szóló művével. Krix (Keveváry) András rosszallón rángatja rövid bajszát, egy nebulót pirongatva. Az idősebb tanárok mér halványabban rajzolódnak. A rajzterem ajtajában' tűnik fel Pfeifer Elek. akitől tartott a diákság, s csak később eszmélt föl értékes tanítására, s most lép be tusculanumába, a tanári könyvtárba kedvenc tanáruk, dr. Ernyei Jenő. akinek „gúnyneve" nem volt más, mint: Möszjö. Az emlékezés tablóját végül is lezárja a növendékekre oly nagy. hatást gyakorló iskolaigazgató, dr. Firbás Oszkár képe, aki az élet mesterének — ahogy ő mondta — a ..világhistóriának" fontosságát véste be mélyen szívükbe és agyukba. ötven év . . . Nem is akármilyen időszak népünk életében. Csendüljön hát a pohár vidám örömre, és halk emlékezésre! CSONGOR GYÖZÖ mak és hatalmi viszonyok változásai bizonyítják, hogy az emberek egyéni boldogulását is a lehető legjobban biztosítani igyekvő rendszer csak úgy bontakozhat ki. ha a hatalom képviselői. a pái-tok, a vezetők szót tudnak érteni az emberekkel, nyílt, őszinte beszéddel a közös célok megvalósítására tudják összefogni őket. Az empenseg elorehaladásanak e jeieuios tényezőjét az uioübi evuzeueguen nerncaaü dekiaralla, ue jol is aiKaimazta es ervenyesílette társauaiim meretekben oiszagunitban a mi partuns.. Amennyire csaK lenetaeges volt, igyeKezett a nep legszelesebb ret-egeit uevonm a pontiaa aiakilaaaba. a tennivalók megvitalasaba es megvalositásaba. A megújhodott szocializmust a bizalomra. a nyílt, őszinte szóra es tettekre alapozták. S mint érzékelhetjük, ennek köszönhetjük eredményyeinket, s mint a párt vezető testületei hangsúlyozzák, ehhez maradunk hívek továbbra is. Az idén januárban tartott országos agitációs, propagandaés művelődéspolitikai tanácskozáson Aczél György elvtárs hangsúlyozta: . .ma és abban a nehéz időszakban, amelynek elébe nézünk, a bizalom fenntartása és még inkább fejlesztése nem magától végbemenő folyamat. A demokrácia nem merülhet ki a bizalomrol szóló fogadkozásokban. .. Most elsősorban a meglevő fórumok működésében, légkörében, stílusának nyíltságában van szükség megújulásra Ezeknek kell olyan fórumoknak lenniük, ahol a konfliktusokat,, a problémákat élesen. világosan lehet kimondani, megfogalmazni, ahol a lehetséges megoldások különféle variánsait terjeszthetik elő, ahol a szocialista demokrácia szellemében türelmesen, nyitottan fogadják d véleményeket, és — ahogy erre már példák is mutatnak — ahol olyan álláspontra és olyan döntésekre lehet jutni, amelyet a kollektíva magáénak érez. s végrehajtásában is aktívan részt vesz." Ha nyílt, őszinte szóval folyik a vita, s alakul ki a közös álláspont. az együttes tennivalók rendszere bizonnyal egyre gyarapszik. s egyre aktívabbá válik a feladatok megoldásában részt vevők sereg. S kevéssé hallani majd — a ma még eleg divatos, ám attól még torz! — vélekedést, hogy a gondok megoldása elsősorban a vezetők kötelessége. És remélhetően erősödik a különféle testületek — s az egyén! — szerepének-felelősségének hangsúlyozása — sőt, gyakorlása. Mert a közvetlen, igaz sző akkor válik valóban értékes energiaforrássá es hajtóerővé, ha . nemcsak a vezetők élnek vele. hanem mindenki. akinek erre erkölcsi fedezete van. Emberi hitelessége, ami a becsületesen elvégzett munkájából fakad. Mint őszinte beszéd, amire érdemes és kell odafigyelniük a többieknek. Mert több annál a — szintén divatosnak titulálható, de attól még ugyancsak hamis! — vélekedésnél, hogy az „őszinteség", a „nyíltság" egyet ielent az „odamondogatással", a hibák végeláthatatlan sorolgatásával. Több. Mégpedig legalább anynyival; hogy kimondója a hibalajstromban böngészni is kezd, mit tehetne a maga helyen . és idején azért, hogy a problémaelsoroló jegyzék a jövőben röviebb legyen. Töpreng, javasol, s legjobb tudása szerint dolgozik, hogy a helyi tennivalók elvégzését — s vele nyilván népünk céljainak megvalósítását is — szolgálja. Átlátva, hogv a naot munka során mindenütt szükséges az igaz nyíltság, őszinteség, a közvetlen emberi szó. a bírálat és önbírálat, az olyan folytonos eszmecsere, amiben nem az egyéni vagy a klikkszellem, nem a kibicek „bátorsága" jut kifejezésre, hanem a felelősségérzet, a kisebb közösség közvetlen érdekeinek megvalósítása keretében érdekviszonyaink érvényesülésének összessége. Amit szóból — egymás nyílt, őszinte szavából — értünk meg. hogy élűink vele és általa: nan nap után megújítva magunkat és egymást. BZABÖ MAGDOLNA Gaudeamus igitur...