Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

Ez a falu borból lett. Jött a filoxéra, a szőlő gyökerének tetve, sorra pusztultak el híres bortermő vidékeink ültetvényei. Eszes emberek hamar észrevették, hogy a homokvidéken nem él meg. A tudomány úgy tudja, azért, mert járatai beomlanak, a nép meg azt mondja, a homok kiöszi a szömit. Mérges talán a szőlőtelepítésben is utolsó volt. Ne csudálkozzunk rajta, birtokosa Jászberény: onnan ide járni kész ráfizetés. Bankár vette meg, Ormódi Béla, és a határ egy részét szőlővel telepítette be. A szőlőhöz kapás is kell, a kapásnak laknia kell valahol, a bankár tehát számolt. Aki néhány korona foglalót tudott adni, megtelepedhetett a sovány homokon. Ennek a századnak az elején földkunyhókban, hantházakban és homokbucka oldalába vájt vermekben laktak a mérgesiek. Amikor ötvennyolcban először tettem be a lábam a faluba, az az érzésem támadt, hogy ide az ember csak végső elkeseredésében telepedhetett le. Hadd mondjak el egy esetet, nem a leggusztusosabb, de jellemző. Albérletben lakott egy -értelmiségi lány, a munkahelye, szomszédságában. Szállásadója arra kérte, szaladjon haza mindig, és otthon végezze el a dolgát. Annyira kellett a trágya a homokra. Ennyire szegény volt a falu. Pusztamérgesi tudósítások 31 Szombat, 1983. június 11.' Tanítani jó... Másfél évig tanítottam itt. a becsület is úgy kívánja, az iskolát el ne kerüljem. Kínálkozik is az alkalom, hogy az akkorit 4 mostanihoz hasonlítsam. Minden év azzal kezdődött, hogy a tantestületnek több mint fele beadta áthelyezési kérvényét Sok oka volt, nincsen idő mindet előhozni, de volt egy igen-igen lényeges is: nem volt lakásunk. Ezerkétszáznegyven forint fizetésből a százforintos albérlet is drága volt annak a pályakezdőnek, aki üres zsebbel érkezett. Jártunk a madzagvasúttal, volt úgy, hogy • napi hat órát rajta töltöttünk. Más ember nyolcat dolgozott, mi csak az utazással elkoptattunk hatot: mire az iskolába beértünk, fáradtak voltunk. Ketten kezdtünk akkor, Horváth László, a mostani igazgató volt a másik. Emlékszem rá, elmentünk bemutatkozó látogatásra a tanácsra. Senki nem kérdezte meg tőlünk, hol lakunk. Most? Igaz. hogy csendőrségi lóistállóból is építettek szolgálati lakást pedagógusoknak, de mindenkinek van hol laknia. Néhányan saját házban, hárman kölcsönnel építettek, és jó páran szolgálati lakásban, nyugodt Árnyék körülmények között. Nem akarom eltúlozni a dolgot, a lóláb is kilóg, hiszen eredeti szakmámat dicsérem, de szoros kapcsolatot érzek a falu látványos fölemelkedése és az óvónők-tanítóktanárok méltó megbecsülése között. Okos és igyekvő emberek tudnak változtatni egy falu sorsán, az okosság pedig az iskolából származik. Vannak huszonöt éve együtt tanító tagjai a tantestületnek — ők a kisebbség —, a többség is átlépte azonban a tíz évet Bogozgatni kezdtük az én osztályom. névsprát, .alig van valaki, aki a faluban maradt volna. Igaz a mostani nyolcadikban, is ketten mondták csak. hogy viszszajönnek majd. tehát a falu még mindig nem tud kenyeret adni minden gyermekének, de szép sor adódik azoknak a nevéből is, akik diplomával iöttek haza. felelős beosztásba. A felen is, a jövő is függ tőlük. Eszüktől és akaratuktól. Mindegyikre nagyobb szükség van itt, mint máshol, mert a homok most is nehezen adja meg magát. Itt járta iskoláit, ide iött vissza Turcsányl Erika. Nagy élménye, hogy szeretettel fogadták. Gyakorló hónapját is itt töltötte, akkor még félt. hogy gyereknek tekintik, akik tanították. Eleget bírálták egymás óráit a képzőben is, de ott csak a rosszat mondták, hogy attól szabadulhassanak meg, itt a jóra is fölhívták figyelmet, hogy az erősödjék benne. Első perctől kezdve egyenrangú tagja a tantestületnek. Kíváncsi vagyok, a mostani képzők mennyire készítenek föl magára az iskolára. Itt tanultam meg becsülni a régi szegedi képző beoltással egyenértékű hivatásra nevelését, hadd kérdezzem itt az új tanítónőt. — Igen kevesen voltunk, akik eredetileg is erre a pályára készültünk. leginkább azok jöttek. Boldog emberek Sokat időztem a nemszeretem . oldalon, átváltok most olyan témára, amelyről szintén többet kellene beszélnünk. Furcsa bukfenc a fejünkben, a boldog embereket tartjuk csudabogárnak. Akiből ömlik a panasz, mintha lemezről jönne, hamarabb észrevesszük akkor is. ha maga teremti elő mindennapi panaszait. A tönkretett élet közügy, a boldogság mindig magánügy? Négy fiú van Csuka Sándoréknál. Aki már az elsőnél hányja magára a keresztet, nehezen tudja elképzelni. hogyan lesz ebből boldog család. akiket választott életút jukról si- . ,. ... .... kertelem fölvételi térített^eS, < A s^leszétet-jboraszatot csit se csodoálkozhatunk. ha el lanult- de traktoros lett- mert is hagyják az iskolát, és máshol keresik boldogulásukat. Azt hiszem, a képzés legnagyobb gyengéje, hogy kevés a gyakorlat. Mindenféle tervet készítettünk, de nem volt alkalmunk tábla előtt, gyerekek előtt hitelesíteni. Beszedték a tervezeteket — és kész. Még vissza se kaptuk őket, hogy a tévedéseinket észrevegyük. — Szeret tanítani ? — Azt hiszem, ez a legszebb pálya. Ha avval kezdtem, hogy ez a falu borból lett, a folytatást is le kell írnom: télig benne is maradt. Akiket tanítottam, azok közül is lett néhány,- aki jóval többet iszik, mint kellene, ezt a témát se el nem kerülhetem, se meg nem szépíthetem. Miért iszik a mérgesi ember? Mert jó a bora. Akkora igazság ez, a magam eszéből ki nem tellett volna. De az élet is jó. akkor is, ha nem ismételhető, és az egészség is, itt pedig az egyik joba könnyen belefullad a másik kettő. Dr. Tischler Anna körzeti orvost és Nagv Andrásné vb-titkárt kértem meg, segítsen friss példákkal. Azt a csúfondáros tételt már az utcán hallottam, ha itt meghal egy alkoholista, öt másik áll a helvébe. Megerősítették: ha a szám nem is pontos mindig, a tendencia igaz. Majdnem minden háznál van ital. óe aki a változatosságot kedveli, vendéglőben. kiskocsmában. borkóstolóban és zugkocsmákban bármikor megtalálja a normális adag sokszorosát. Panaszoliák. ott nyitotta meg borkóstolóját a szövetkezet, ahol a munkásbusz megáll. Azok az építők, akik palotát rakhatnának nanközben sörösüvegből, csak egv hosszút lépnek, és haza nem írennek józan feiiel. Az is lehet, hogv bent iól dolgoznak, hiszen iól keresnek. He ennek az életmódnak az üleHéke a faluban marad. Következményei beláthatatlanok. — Az alkoholizmus betegség, tehát gyógyítani kell. — Kellene. de ném lehet. Egyetlen asszonyt tudunk mondani, akinél sikerrel járt az elvonó kúra. — Asszonyok is isznak? — Sajnos, igen. A gyerekek tehát két oldalról látják a rossz példát iilyenkor. Hihetetlenül hosszas eljárás előzi meg magát a beutalót. Kell a család véleménye, a szomszédoké, az orvosé. a tanácsé, a rendőré és a munkahelyé. Legtöbbször a munkahelytől kanjuk a legjobb véleményt, pedig nem hisszük, hogy ittas állapotban rendesen lehet dolgozni. Amióta a szövetkezet megnyitotta borkósolóját, mintha pártjára állt volna a sokat ivóknak: még inkább mellettük voksol. Azért, mert oda viszik a hasznot? Vagv azért, mert jobb munkást úgyse kapnak? — Ha mégis sikerül a beutalás? — Hét végén mindenki hazajöhet. A bizalom fontos eleme a gyógvításnak. lehet, hogv máshol mindenhol beválik, de nálunk, sainos, nem. Bocsánat a kifeiezésért. de hülvére issza magát, akibe egész héten töltik a gvógyszert. — A példa említődött az előbb. — Dicsérnünk kell a vezetőket. Aki komoly poszton van, nem iszik, mégse az ő oéldáiuk teried. nyilván azért nem isznak. mert belátják, ez az átok visszafordíthatatlan. Ha viszont belátiák, nekik kellene következetesebbnek lenniök: a környezetükben se lenne szabad megtűrni, akinek az akarata gyönge. Lehet, hogy szondáznak munka közben, de vérvételre még senkit sem küldtek. Mindenki tudja, a szonda önmagában kevés. — A tünetek? — Jobb sorsra, érdemes emberek mennek tönkre időnap előtt. Remegős lesz a kezük, szellemileg leépülnek, testileg js leromlanak, időnként egyszerűen megzavarodnak. Van egy emberünk, harmincnégy éves, máizsugorodás miatt leszázalékolták. Egy másik bent van az ideggyógyászaton, súlyos agyi elváltozásokkal. Mondjam a harmadikat is? Negyvenéves, megbénult az egyik karja. Az a legnagyobb baj az iszákos embernél, értelmét issza el leghamarabb, és kéntelen fölfogni, hogy önsorsát teszi tönkre. A társadalom erőfeszítései nálunk ígv foglalhatók össze: hadakozunk az iszákosság ellen, aztán eltartjuk, aki mégis iszik. Mert beteg lesz. a betegnek oedig jár a táooénz. Akár utaltathatnánk azonnal a kocsmába, mert azt is odaviszik. Ne tessék azt hinni, hogy könnyen kiírink az embereket, de ezekre elég ránézni, és azonnaí látszik, beteaek. nem dolgozhatlak. Van, aki akkor látszik igazán betegnek. ha nem iszik. — Válás, ital miatt? — Nem s"k van. mert a részeg emh°rtől nem lehet elválni. Aki iszákos azt levakarni se lehet a családról. — Baleset? — Szamaras kocsirél eset4 le valaki, eltörött a válla. Meg egyszer leesett, meghalt. Lovak közé esett egy másik, ő is meghalt. Motoros és biciklis ütközött össze nemrég, a biciklis volt részeg: nyílt törés. — Kiút? — Még nem látjuk. így többet kereshet, a feleség gondnok. Kettejük havi jövedelme tízezer körül van, családi pótlékkal együtt. háromezernégyszáz azonnal bemegy belőle az OTP-be, tartozást enyhíteni. Vegyük elő hamar a statisztikusok módszereit: az egy főre jutó jövedelem havi ezeregyszáz forint. — Ez már jó! Az eleién csak ötszáz jutott. Meg kell tanulni beosztani a pénzt. A húgom szokta mondani, jó minálunk, itt minden van, csak tíz fillért ne kérjen senki, mert az nincsen. — Tíz éve gazdasági csodára vár a világ. Ami itt van. az családi gazdasági csoda. Űj a {láz, szép és nagy. — Eljöttünk az előbb a régi mellett, az állami gazdaság udvarában. Már senki nem lakik benne, mert olyan helyre nem lehet családot ^öltöztetni. Mas megoldás nem volt. nekünk építenünk kellett. — De miből? — Férjemék craládiában tizenegy a testvér, közülük három kőműves, összefogott valamenynvi, készen lett a ház. Amikor náluk kell a segítség, mi megyünk. Fkkora famíliában segítésbői falán soha le nem telik az adósság, de nehogy nvűgnek értse, mert nem az. Előre tudjuk. szabadság idején kinél dolgozunk. — Négy gyerek mellett súlyos kiadások is vannak. — Van egy anvakocánk. ha lefial, a beiskolázás költségeit abból fedezzük. Négv süldőt fogtunk be hízóba, egyet levágunk, hármat leadunk: megvehetiük a téli tüzelőt. A gazdaságban kiszedték a régi szőlőt, a töve azé. aki szedi. Az öreg almásban ugyanígy. Hóban jártunk, megdolgoztunk érte. de nem fizettünk. Más elfut a munka elől. mi megkeressük. Érik az alma? Megyünk szedni. Almát kapunk érte. Anvámék lakodalmi főzéseket vállalnak, megyek én is velük. Többet keresek egy nap alatt, mint egyébként egy. hét < alatt. És a sok jó kóstolót se szabad elfelejteni! Azt jelenti, finomat főztünk, meg vannak elégedve velünk. Tessék körülnézni, megélünk. Könyvünk is van annyi, hogy a konyhaszekrény is könyvvel van tele. — A kis kiadások is sokat visznek. — Ahol kevés a pénz, ott nem forinttal mérik az életet. Segítettünk kutat fúrni, cserébe hazahozták a radiátorokat. Mi nem versenyezhetünk senkivel, de a jó szándék mindig megtalál bennünket. - Jön a nyár. — Megyünk a férjem, húgához. Ott nints gyei'éft, mindén évben azért veszi ki a szabadságát, hogy a mieink nála lehessenek, örülnek a mieink is, alig várják, hogy mehessenek. Megkérdezem a gyerekeket is. — Ott strand is van, moziba is mehetünk, és addig a kempingbicikli is a mienk. Anyjuk folytatja: — Sógornőm szigorúbb hozzájuk, de hallgatnak is a szavára. — Mikor üdültek utoljára? — Nem panaszkodhatom, szakszervezeti segélyt minden évben kapunk, de csak egyszer üdültünk, tizenegy évvel ezelőtt. — Ide kéne a beutaló! — Nyolcvanötben telnek le a kölcsönök, akkor nagyon szeretnénk elmenni valahová, ha segít a SZOT. Ha a nagyobbik fiunk, a Laci kiesne belőle, akkor inkább hamarabb. Mindig az volt a vágyunk, hogy még együtt elmehessünk valahová. A mi családunk részletekben, külön-külön nem tudna pihenni, mi össze vagyunk nőve. — Könyörgöm, panaszkodjanak egy kicsit! — Kire, mire? Az volt a vágyam, hogy köröskörül ablak legyen az új házon. Lett. Hogy központi fűtés legyen. Az is lett. Azon siránkozzunk talán, hogy amikor lányt akartunk, akkor is fiú lett? Tényleg azt akartunk, a harmadiknál már tévedésből lánynevet mondtam be a kórházban, ki is nevettek érte, a negyediknek pedig nagyon lánynak kellett volna lennie. örülünk, hogv mind egészséges. A három nagyobbik kipróbálta a kollégiumot Szegeden, *; amikor a legkisebbik megszületett, az ő kedvéért mind hazajött. Nagy segítség volt a kollégium, és nagy öröm, hogy ennyire öszetartanak. — A pénzt, már beosztottuk, az időről még nem beszéltünk. — A Sanyi minden héten focizott. mentünk szurkolni. Én kézimunka-szakkörbe csöppentem bele. arra is jut egy kevés. A2 időt beosztani, az a nagy dolog, meg kell próbálni azt is. Ha lehet, semmiből nem akarunk kimaradni. Szép, kerek család. HORVÁTH DEZSŐ