Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

4 Szerda, 1983. .ffinitw f: Közéleti fricskák Dallos Jenő karikatúrakötetéről A virtuóz rajzoló előtt Sincsen lehetetlen. Ha úgy adódik: könnyedén megidézi az őstörténelem jeleneteit, máskor meg a legaktuálisabb témákat. Vegyük például a közelmúlt május eleji ünnepségeit, felvonulásait. Még valójában el sem indultak a menetek, de irodalmi hetilapunkban egy parányi rajzocska máris a közeli eseményekre reflektált. A képen zászlóvivő férfiak haladnak, fejük fölött különféle mintázatú lobogók. Az első még osztatlan. a következőkön vízszintes, ferde és függőleges osztások láthatók, óm az utolsónál alaposan összekeverednek az irányok. Mintolajválságot, az automatizálást. aztán a szexhullámot, majd a nevelés vagy elidegenedés alternatíváit. Igaz, napjaink információözönében minduntalan visszaköszönnek ezek a dilemmák, néha már 'az agyonmagyarázások miatt idegeskedünk. A karikaturistának azonban korántsem kenyere a fecsegés: ő csak a lényegesebb ellentmondásokat sommázza. Persze vonalakkal, foltokkal, nem beszélve a szarkasztikus, ironikus látásmódról. Ennek köszönhető, hogy a vészterhes témák ellenére jóízű szellemi felüdülést nyújt Dallos kötete. Nyoma sincs itt valami feszes ha szétfeslett volna a zász- szerkesztettségnek: a légió szövete: így egy pókháló lebeg a magasban. Mikor Ideér a tekintetünk, kicsit meghökkenünk, elmosolyodunk. esetleg meditálni kezdünk eszméink természetén. Nyilván ilyesmi célja lehetett Dallos Jenőnek is, a karikatúra szerzőjének. Az ismert rajzoló most önálló albummal lépett a közönség elé. A Rajzos közéleti ABECE sorrendben a tizedik kötet: Dallos nemcsak virtuóz, hanem termékeny művész is. Előző munkáiban főként egy-egy történeti vagy játékosabb tematikához kötődött (Tréfás katonai lexikon, Charlie Chaplin:. Krix és Krax), ezúttal viszont évtizedeink elevenen ható társadalmi és emberi kérdéseit tűzte tollvégre. Többek között a környezetszennyeződést, az különfélébb rajzi példázatok jóformán szabad sodrásban követik egymást. Az egyik oldalon az élőlénnyé alakult járművek majdnem elnyelik a pöttöm emberkéket, szemközt pedig családi idlllel találkozunk, ahol az ágy fölött Marx és Krisztus képe díszeleg. Talán a környezeti ártalmakkal foglalkozik a szerző a legtöbbet, noha ezek a munkák is szétszórtan jelentkeznek. Ha egy csokorban látnánk, bizonyára nyomasztóbb, unalmasabb hatásuk lenne. Színtiszta karikatúra-öszszeállítósnál egyébként is kísért az egyhangúság veszélye. Már csak azért is, mert a humor mindenütt nehéz műfaj. Vagyis nem lehet örökös szellemi telitalálatokat elérni. Dallos sem Hétköznapok Napfürdő Rádió szól a kánikulában a panelházak között. Férfiak, nők napoznak a járda mellett, csaknem pucéran. Karcsúak, és hájasak, csupaszok és nem annyira csupaszok. Látod, járókelő, én ráérek munkaidőben strandolni, sugallja barnuló hátuk a dolga után sietőnek. Hallod, éjszakai műszakodat kialvó. sugallja rádiójuk a lakásokban nyugalomra vágyóknak, én lármában érzem jól magam, s nem érdekel, mit gondolsz rólam. Valahogyan nem tudunk alkalmazkodni egymáshoz. Pontosabban, nem is igen akarunk. Nehéz itt határvonalat húzni. Hiszen a napfürdőaés végső soron egészséges dolog. Ha valaki Újszegeden kifekszik a kertjébe a bokrok mögé napozni, senkinek sem jut eszebo kifogásokat emelni. A maga kertjében van, nem közterületen, senkinek semmi köze hdzzá, mondhatjuk. És aki Tarjánban lakik? Az ne napfürdőzzön, csak azért, mert az ő nyolcadik emeleti lakásához nem járt kert? Hát micsoda igazság ez? — kérdezheti. A járókelő is ember (kevésbé botránkozik meg, ha szép, fiatal, sima bőrű nő meregeti a fenekét az út szélén, mintha csúnyák, kövérek, májfoltosak teszik ugyanezt. Itt egy másik kérdés: aki nem olyan szép, mint a plakátok fotómodelljei. annak egyéb hátrányai mellett már a D-vitaminhoz se legyen joga? De a megbotránkozónak is igaza ván: végül is hol a határ. vannak-e még egyáltalán normák a közterületen való viselkedésben? Ma még csak napfürdőznek ... aztán pedig ... Sehol ne legyen határ? A dilemmát eldönteni magam sem tudom. Saját közterület Á lakók egv része való- Van is igaza a kertáposágos kis paradicsomotcsinal lónak. Sok munka van egv az ablaka alatti területből, mégoly apró földdarabbal Fűmagot vetnek, bokrokat, is. nem azért csinalta. ho«v virágokat ültetnek. Kis ol- bárki aztán tönkretegye a lójukkal lenvesik az elnví- munkája eredmenvét. De lott virágokat. A hőségben meg azért sem. hogv abnaponta locsolják a ker- ból más valami módon tecsket, amely valósagos hasznot húzzon. Hát nem oázis képét kelti. Féltik is ám az fev teremtett zöldövezetet Bizonv megszid iak a gyereket. ha labda ia véletlenül a virágok közé pattan, s a szülője is megkapja hamar. hogv nem ő dolgozott az oázisért Jó lesz. ha megneveli csemetéiét, mielőtt megnevelik helyette. Szakasztott úgv viselkemáskent néz ki a ház környéke. mintha ott is maradt volna az üvegtörmelékes kopárság? A lakótársak legalább becsüliék meg a más mu.ikáiát ha már -segíteni nem iöttek! Az1 mondja a másik lakó nem kénvszerítette senki a szomszédot kertet csirái ni De ha már csinált mit irigyli másoktól? Csak azért csinálta, hoev azt a dik a kertánoló lakó. mint- darab fc'öet kiszakítsa a ha az általa megművelt omúzv i.s kevés közösbo 1 földdarabj ezzel át is ment Mi jogon tette? Az a volna salát tulajdonába Is- mitdenkié. Ha valaki amúgv is kevés közösb föld kerten őrizzen, hogy a evere- te< csinált rá. hát a kert is kek raülienek a fűre. ne- mindenkié! táp leszakítanak eev szál F/zel a dilemmát is virágot, szerzett, vaev an- rTiffiírtam de eldönteni ezt nak vélt jogokba gázolnak sem tudom, rögvest. képes erre. Aligha nevetünk a tüskés fejű „Kellemetlen emberen": kicsit szájbarágós a megoldás. Ugyanakkor annál sziporkázóbb, szokatlanabb az „őszinteség" portréja, majd a „Szerelmi előjáték", hogy csak két művet említsek. Pedig legalább tizenőt, húsz hasonló nívójú munka szerepel az összeállításban. Ez pedig önmagában is rangot, színvonalat biztosít e kötetnek. Néha elég egy egyszerű szerepcsere, s azonnyomban megszületik a mindnyájunkat érintő rajzos kritika. Az egyik képen szelíd kiskutyák tartják gazdáik pórazait, mivel a rakoncátlan kétlábúak összekaptak valamin. Máshol meg a közkeletű szólásokat továbbragozza a karikaturista. Nem elég, hogy elég gyakran „tölcséres" módszerrel okítjuk gyerfekeinket, ráadásul az ismeretek tartalmánál, minőségénél is hibádzanak a dolgok. Mindez azonban nemigen tolmácsolható szavakkal. Joggal írja a szerző: itt „látni kell", tovább „érteni... a vonalak nyelvén". Dallos Jenő mindenesetre többformátumú, változékony arcú rajzoló. Alkalmanként precízebb kidolgozású városképekkel vagy népi motívumokkal operál, majd sötét sziluettekkel, ges'ztusszerü foltokkal vagy eppen fotószerü eljárásokkal. Ahogy ezt a mindenkori kifejezési szándék megkívánja. Ez a változatos és vidám kötet mindazonáltal sajátos hiányérzetet is indukál. Arra gondolok, manapság már a különböző művészeti ágak java termését periodikus összeállítások dokumentálják: a magyar karikatúráról viszont mindeddig nem született semmilyen áttekintés. Pedig a szakma legjobbjai nemzetközileg is elismertek, másrészt a közönség is szereti a szellemes rajzokat. Ügy tűnik hát: az egyik legmostohábban kezelt műfajjal van dolgunk. Hiszen középszerű festőkről vagy szobrászokról Önálló kiadványok jelennek meg, ám jeles karikaturistáinkról alig tudunk valamit. Lehet: ők csak fásultan legyintenek az egészre. Majd időközönként mégiscsak hírt adnak magukról, eredményeikről. A Rajzos közéleti ÁBÉCÉ is ilyenfajta híradás. (Gondolat, 1983.) Szúrom 1 Pál Kilencezer embert érint Elkészült Szeged lépcsőzetes munkakezdési tervjavaslata Budapesten már 1972-ben, a vidéki városokban csaknem egy évtizeddel később vált olyannyira kritikussá a tömegközlekedési járművek csúcsidei zsúfoltsága. hogy a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését, illetve kiterjesztését nem lehetett tovább halogatni. (A másik megoldás — a járműpark felduzzasztása — a jelentős anyagi áldozat és a csúcsórákon kívüli kihasználatlanság miatt — nem tekinthető reálisnak.) A feladat összetett, hiszen a közlekedés érdekein kívül a munkáltatók és az oktatási intézmények sok tényező által befolyásolt szempontjait, az egyéb intézmények adottságait (például az óvodák, bölcsődék, az üzletek nyitvatartási idejét) is figyelembe kell venni a ..lépcsőzéskor". Számolni kell annak negatív hatásával is. hogy a munkakezdési időpontok bármily csekély változtatása életritmusváltásra kényszeríti, kisebbnagyobb mértékben megzavarja az érintetteket. O o CM m o» N o «N v> «N o» n <N «o N N «o «o v> 5h « Reggel öt és nyolc óra közöt t — tizenöt percenként — igen nagy eltérések adódnak a munkába, iskolába indulók számát tekintve delkezésükre bocsátották az számai a negyedóránkénti elmúlt év októberében ösz- utasszámokat tüntetik feL szegyűjtött, úgynevezett hi- (Ezek az adatok a „magánvatásforgalmi adatokat, il- utazások" nélkül értendők.) letve a november 17-én, az A „honnan, hová, mikor és hányan" kérdéssorozatra a számítógépes feldolgozás adta meg a választ, s ezt már „csak" össze kellett vetni a gyakorlati tapasztalatokkal, meg a villamosok, trolik és buszok kapacitásának adataival. (Hadd utaljunk itt is az alapelvre: a meglevő hálózatra készült a terv, nem a menetrendet, hanem a munkakezdést változtatva!) Így született meg a javaslat, mely 51 vállalat, intézszorítanl. De azt is megfő- résben Szeged °194 vállalaté- m^ny 7 ezer 874 dolgozógalmazta a határozat, hogy ^ól intézményétől kértek í^t, tanulóját kötelező erőaz illetékes közlekedési vál- adatokat (dolgozóik lakcí- vel. 1200-at pedig „javasolt" lalatok és a munkáltatók mét ^ a munkahelyek cí- Jelleggel érint — egységeközti megállapodástól egy- mét) ám kitöltött kérdőívét se" PluBZ va£F mínvsz 15 oldalúan nem lehet eltérni! csak' 158 intézmény küldte Perces munkakeedés-módosíA tanácsok jóváhagyása vissza. Így a megkérdezettek fissal, után ugyanis e megállapodá- 70 százalékának adataibó1sok államigazgatási hatám- 66 ezer 916 *>\goaó, tanu" ló napi utazásaiból vonA Minisztertanács 1981. decemberében nyilvánosságra hozott határozata szól arról, hogy a kényelmetlenségi tényezőket a minimálisra kell egész város valamennyi tömegközlekedési járatán végzett utasszámlálás adatait, s a menetrendeket. (Ezekből pontos válasz adható a két legfontosabb kérdésre — hol kell és hol lehet „lépcsőzni". Általánosságban az a felelet: ahol zsúfoltság vart. és ahol legalább 15 percenként indulnak e járatok.) A hivatásforgalml felmézatnak tekintendők, és megsértőiket jogi felelősség terhattak le következtetéseket a A lépcsőzetességre kidolgozott terv a legnagyobb változást a hat órai munkakezdések mérséklésében eredményezi( 27 százalék), de heli Nyilvánvalóan körül- KTI munkatáraaI- A novem~ jelentős ' zsúfoltságcsökkenés tekintő." alapos előkészítés- ^ "tasszámlálási adatok várható a 7 órai és a fél wi = ízrw. is igazolták megállapításai- nyolcas kezdesek atprogranek kell megelőznie a lép- ,.„,.,„. ... mozásával is (24. illetve 19 csőzetes munkakezdés kitér- ka reggel 9 66 8 ora KO" százalék). Augusztus 21-éig jesztését mindenütt Szege- zött koncentrálódik a hiva- persze sok a tennivaló: a den is, ahol a tanévkezdés tásforgalom 76,5 százaléka! S tervkészítéssel nem záruit „úrh „(,'.=„ 0, a három órán belül is mi- elokeszitő folyamat. Hielőtt, varhatoan augusztus 21- u,,,^..,,, .„ szen még a mostani tanévtől újabb kilencezer mun- —" — — zárásig kapcsolatba kell lépkavállalót, illetve iskolást negyedórában mindössze har- niük ^ jskolákkal a forgavonnak be a lépcsős mun- niincan. a hat óra előttiben jomszervezőknek, s az üzetöbb mint 14 ezren utaznak xneknek is időben kell megmunkáha! Percekkel később tudniuk, hogy mire számítpedig már osak 252-en! E hatnak. Az 51 munkahely szembeszökő eltéréseket jól felsorolásától — mivel a mutatja ábránk, melynek terv jóváhagyása előtt va!

gyünk — hadd tekintsünk el, helyette — tájékoztatásul — a legnagyobb célforgalmú | körzeteket említjük: Széchenyi tér és környéke. Rókakezdési rendszerbe. A megbízást a terv elkészítésére a Közlekedéstudományi Intézet alkotócsoportja kapta, kiindulásul pedig renTanáes István Balesetért táppénz társadalmi munkában dolgozónak Sz. J. szegedi olvasónk kapcsolatosan az üzemi bal- tartjuk annak ismertetését is, szervezett társadalmi mun- eseti jegyzökönyvet felvet- hogy üzemi balesetnek mikavégzés közben balesetet ték-e. Abban az esetben, ha nősül a szervezett • tarsasz.envedctt. A balesetből ere- a jelentés nem történt meg, dalmi munkában részt vevő doen keresőképtelen állo- ezt olvasónk pótolhatja, mért személy balesete akkor is. ha mányba került, de esak 75 az a körülmeny, hogy a sé- nincs munkaviszonyban, vagy százalékos táppénzt folyósí- ( rült a balesetét azonnal nem más jogviszonyban. Példátottak részére. Munkahelyén jelentette, nem zárja ki a érdeklődött, hogy a baleset- baleset üzemi jellegének bői eredő betegség időtarta- megállapítását, mára miért nem 100 százaié- A „mdekezesek szerint, ha kos táppénzt kap. A valasz a dolgozót a l>aleset szeraz volt. hogy a balesel nem ve/ett társadalmi munka szenved a munkakörében végzett vé°zése közben éri. akkor a munkával összefüggésben baletiet társadalombiztosítást ul: ha a munkaviszonyban nem álló háziasszony például a ' Hazafias Népfront áltál szervezett társadalmi munka közben balesetet a balesetéből eredően keresókeptelen állományba kerül a keresöképtörtenl, e/.ért baleseti táp- ^"entpontból üzemi baleset- telenség időtartamára havi 3 pénzre nem jogosult. Szeret- nek minősül. így az ebből ezer forint alapul vételével né tudni, hogy jogosult-e adódó keresőképtelenségének balesett táppénzre jogosult, baleseti tappenzre, vagy időtartamára a baleseti elsem? A társadalombiztosítási törvény rendelkezései szerint üzemi baleset az a baleset is, amely a dolgozót társadalmi munka közben éri. A 2 1980. (VII. 31.) KS" rendelet 2. paragrafusának (2) bekezdése is hasonlóan foglal állást. Olvasónk leveleből nem tűn:k ki, hogy a balesetet _jeientotto-e, éa a balesettel , - ^ , . , .. ., A balesett jegyzőkönyvet a latas kerete ben baleseti tap- ^^^ társadalmi munpénz illeti meg. kát elrendelő szerv köteNem lehet üzemi baleset- les felvenni (a 3/1975. (VI. nek tekinteni azt a balese- 14.) SZOT számú szabályzat tet, amely a dolgozót mun- módosított 260. paragrafusákahelyén sport- és kulturális ban foglaltak alapján). S az rendezvény közben nem a orvosi igazolásokkal együtt munkájával összefüggésben érte. Például: ha a dolgozó munkahelyén labdarúgómérkőzésen balesetet szenved. ezt a balesetét üzemi balesetnek nem lehet elismerni. Igen lényegesueis megküldeni köteles a területileg illetékes társadalom biztosítási igazgatóságnak vagy kirendeltségnek, az ellátás megállapítása és folyósitasa végett. Dl X. M. kus iparkörzete, Marx tér es kornyéké, külső nyugati iparkörzet. (E négy körzet mellett továbbiakat is érint persze kisebb-nagyobb mértékben a javaslat). A Közlekedéstudományi Intezet által használt adatok (a hivatásforgalmiak es a város egeszét érintő forgalomszámlálás adatai) nem csupán a „lépcsőzésben" bizonyultak hasznosnak, ezekre alapul az a programterv is. mely ..A szegedi tömegközlekedési hálózat felülvizsgálata" címet kapta alkotóitól a DÉLTERV közlekedéstervezőitől. Ennek ismertetésére lesz még alkalmunk — nyilvános vitára is bocsátják készítői még az idén, szeptemberben — anynyit azonban előlegezhetünk: a főbb megállapításokban a két vizsgálat szinte pontosan fedi egymást. Racionálisabb, az utazási igényeket jobban szolgáló, a város adottságaira épülő, a szokásokat is figyelembe vevő tömegközlekedési rendszert várhatunk mindkettőtől. r. K.