Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

Srombat, t983. Jfinhw "4; kérdés — Déri/ Tibor szerint egy iro szamára hasznos lehet az újságírói munka, csak időben kell abbahagyni. Ügv tűnik, Fenekál Judit képtelen a hűtlenségre. Több mint. két évtizede újságíró, először a Csongrád megyei Hírlap m u n ka la rsa, majd idestova másfél évtizede a Nők Lapja főmunkatársa. Első kötete 1960-ban jelent meg. azóta tizenöt könyveim jeguzi novelláit, regényeit, Életével cáfolja a Déry-féle vélekedést? — Az én sorsom ÚRV alakult. hotfv az úiságírást nem hagytam abba párhuzamosan művelem a szépirodalommal. lgv aztnn eav vállalt és mesterséges skizofréniában élek. Ennek a ludathasadasnak oka kei. teliesen különböző szakma müvelesc. A7 u isagiró leg1öfcb feladata, hogv igveks?tk meggyőzni, a maga igaza melle állitani olvasoit. agitálni a ió ügv mellett-es tettekre sarkallni a rut. a rossz, az értéket pusztító elten. 'Az író oedig — hiszem es vallom — egvetlen dolgot tehet: ábrázolja a világot. Hitelesen es meggvózódessel. Én mar nem akarom jobbá tenni. megváltoztatni sem: ábrázolni igyekszem. — Minden írónak van választott terepe és csapata. Topográfiai értelemben is. tematika es hocatartozas szerint is. Ahol es akik között otthon érzi martat, ahol otthonra lelnek hősei Még szegediként ezt az otthont és irói terepet Újszeged — ahová most tró-olt>asó találkozóra hívták — és a kisemberek világa jelentette. Ma? — Pestnek rendkívül esúnva részén lakom. Amióta a fővárosba költöztem. Szegedet etrvre szebbnek látom. Legszívesebben itt élnék és Budapesten dolgoznék. Sohasem tartoztam irodalmi csonortokhoz. védés dacszövetségekhez. Magányos vándor vagvok. aki léocsőfokonként mássza meg azt a kásahegvet. amit irodalmi érvényesülésnek neveznek. Ez alakította ki széDirói munkáim tereoét, azt a kisvárost. mely a szent keresztségben a VárFenákel Judit r r iroújságíróhoz kony nevet kapta. Ügy érzem. ez a Hódmezővásárhely méretű magyar teleoüles legalkalmasabb mondandóm számára. Azért mert áttekinthető, az emberi viszonyok föltérképez • hetők, tudjuk, hol vágtak ki hársfákat, mikor nvílt úi cukrászda ki kivel, mit és hogvtn. ahol érzékelem a rendet és a rangot, pénzt és szerelmeket, pletykát és hierarchiát. Az. elidegenítő és elszemélvtelenitó Budapesttel ellentétben ez a kisváros. Várkonv gipszmodellértékű. Pironkodva, de bevallom, szeretek hallgatózni buszon es villamoson, bizony benezek a nvitva feleitett ablakokon, s beéoüLnew tudatomba mások mozdulatai. arckifejezesei élettörtenetei. melyek később alakítiak figuráimat. Szeretném. ha minél iobban benépesülne az altalam kitalalt kisváros, egv re több lakóját, hazát, fáját kutyáját macska jat megismernem. Mert hiszem, hogv az egész Magvarország egv nf.gv kisváros. — A, utóbbi két évber három könyve jelent meg. Tavaly Az elhallgatás, az iden a Bolondériából Harmóniába című overckregeny. a könyvhétre pedig A hagyaték című uj kötete. — Lat.ia, ime egv kivétel ami erősíti a bennem élő szabalvt az iro es úiságíró kettős látásáról. A hagyaték című regénvem egv. a Nők Lapjához érkezett levél inspirációióra született. Igen zavaros életű nő írta le benne kálváriáiét. Megdöbbentett. mi-minden kavarog az emberi lelkekben. E7 volt az egyik indító ötlet. Megtisztelő kiadói gesztus — no meg nvomdai véletlen —. hogy legfrissebb regénvem a könvvünnepen került az olvasókhoz. El kell mondanom, hogv az íróság az örök kielégítetlenseg állapota. Nekem csak addig szerez örömet egy-egv regény vagv novella, amíg írom. Aztán elkezdődik szerző és mű kálváriája. Az pedig régi igazság. hogy minden megjelent könvv a hiányok könyve. T. L. Keresték megtalálták Több országos hatáskörű szervezet és vállalat kezdeményezésére az idén már nyolcadszorra hirdették meg a Keressük a legjobb járművezetőt, gyalogost elnevezésű közlekedési vetélkedőt. A selejtezők, elődöntők után tegnap, pénteken Szegeden, az ATI Úttörő téri iskolájában választották ki a Csongrád megyei döntőbe jutottak kategóriánkénti legjobbjait. A verseny gyalogoskategóriájában Borda Stefánia. 13 éves hódmezővásárhelyi tanuló, a segédmotor-kerékpárosok közül Horváth Sándor, a hódmezővásárhelyi Tisza— Maros szögi Vízgazdálkodási Társulás dolgozója, a kerékpárosok versenyében Tóth Tibor, 14 éves mindszenti diák bizonyult a legjobbnak. A közlekedési szabályokat legalaposabban ismerő motorkerékpárosok „éllovasa" Kis András, a DEFAG erdésze lett. A mezőgazdasági vontatóvezetők versenyét Gregor János, az apátfalvi Aranykalász Termelőszövetkezet dolgozója nyerte. A magánautósok közt a legjobb Győri Sándor (Szeged). a nephadsereg gépkocsivezetője. a hivatásos személygépkocsik vezetői közül pedig Tombáez Béla. a 10-es Volán dolgozója volt. A 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsik vezetőinek versenyében Szöllősi Sándor, a paprikafeldolgozó vállalat anyaggazdálkodója. a nagyteherautók pilótái közül pedig Burunkai Antal, a 10-es Volán dolgozója lett az el6Ó. A vetélkedő autóbusz-kategóriájában — es az egész versenyben is — a legtöbb pontot Jónás Imre. a 10-es Volán gépjárművezetője gyűjtötte össze. „Tíz forint párja, minden darab öt forint!' Hazaérkezeit a delegáció Tegnap, pénteken, az esti órákbn hazaérkezett Jugoszláviából dr. Ágoston Józsefnek. a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa vezető titkárának vezetésével az a szakszervezeti delegáció. amelyik a Vajdasági Szakszervezeti Tanács meghívásának eleget téve Újvidéken. háromnapos látogatáson vett részt, s szakszervezeti kérdéseket tanulmányozott. A tudományos decentrumok helyzetéről A Hazafias Népfront Országos Tanacsanak Erdei Ferenc nevet viselő tudománypolitikái klubja kétnapos látogatasra Csongrád megyebe erkezett. Programjuk soraban kihelyezett ülést tartottak tegnap, pénteken délelőtt a Szegcdi Akadémiai Bizottság szekházaban. A szegedi, Csongrád megyei tudományos életet, a tudományos munka helyzetét es problémán napirendre tűzd tanácskozáson reszt vettek a szegedi íelsöoktatasi intézmények vezetői, a megye kutatóhelyeinek vezetői es képviselői. Ott volt a kihelyezett ülesen S. Hegedűs László. a HNF Országos Tanácsának titkára, dr. Szökefalri-Nagy Béla akadémikus. a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, dr. Székely Sándor. a szegedi városi pártbizottság titkára, Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke, valamint Erdei szülővárosának, Makónak vezetői is, dr. Varga Dezső, a makói pártbizottság elsó titkára és dr. Forgó István tanácselnök. Az ülésen dr. Márta Ferenc akadémikus, a .tudománypolitikái klub elnöke mondott megnvitót es vitaindító előadásaban vázolta a klub célját. A tudománypolitikai klub társadalmi fejlődésünk szempontjából fontos kerdéseket. különböző szakterületükön szerzett tapasztalatuk. szemléletük segitsegevel vitatja meg. Sokoldalúan, komplex módon közelitik meg az adott kérdéseket es a vita tapasztalatait összegezve ily módon nyújtanak segítséget a HNF Országos Tanacsa állásfoglalásaihoz. illetve mas vezető szervek munkájahoz. Dr. Marta Ferenc bevezetőjében utalt a megyéhez kötődő korábbi tudományos eredmenvekre. s emlékeztetett a tudománypolitikái irányelvekre es az irányelvek vegrehajtasát rögzítő part- és allami dokumentumokra. amelyek tudományos életünk fejlődése szempontjából fontos feladatkent jelölték meg a vidéki tudományos centrumok megerősítései. Vitaindító szándékkal a tudománypolitikái klub elnöke utalt a tudományos decentrumok helyzetének még meglevő ellentmondásaira, és a Csongrád megyei tudományos élet még kihasználatlan lehetőségeire. A bevezető es vitaindító után dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót megyénk tudományos eleteröl. valamint az azzal összefüggő kulturális tevékenvseg. egyebek közt az oktatas helyzetéről. Az iUeseu szeles korú eszmecsere bontakozott ki. s a vita délután is folytatódott. Az Erdei Ferenc tudománypolitikai klub ma, szombaton. Makón folytatja programját. Megkoszorúzzák a névadó. Erdei Ferenc sírját. megemlékezést tartanak szülőházánál. felkeresik a múzeumot es az Espersithazat. majd délután ellátogatnak az opusztaszeri nemzeti emlékparkba. bazár az iskolában „Ebony and Ivory . .." énekli Paul Mc Cartney, na nem valahol Angliában, hanem itt, Ságváritele pen, az iskolaudvar sarki hangszórójából. A faágra erősített léggömbök, színes papírszalagok lebegnek-imbolyognak a zene dallamára, fiúk, lányok tekerik-pörgetik derekukat, s a hulahoppkarikát. Egy fa árnyékában könyökig fölgyürkőzött legényke méri a langyos citromos teát, ezzel öblítik le torkukat a zsíros kenyeret majszolok. „Tiz forint párja, minden darab öt forint!" — harsogja Rózsa néni, a piaci árus szerepét szemmeiláthatóan kedvvel játszó nyugdíjas pedagógus. — A földről nem szívesen viszi a nep a portékát, legközelebb en is a padokra pakolok. Ott jobban megy az üzlet. Pedig nezze meg aranvoskam, micsoda szen kis ruha ez, vagy mit szól ehhez a kis inghez? Én is vettem egy tündéri szoknyát az unokamnak. már megerte. hogy eljöttem . .. Az igazsag az persze, hogy kell a gyerekzsivaj. Itt vagyok reggel óta, en voltam a „begyűjtő". — ... na meg a plakáttervező es -kivitelező — egeszí ti ki dr. Szil Elemérné a csapatvezető, a gyermeknap szervezője. — Rozsa néni így tette közhírré a környéken a nagy esemenyt: .,Gyermeknapra szép, jó, olcsó gyermekruhat vehet a bazárban, / péntek délután az iskolaban." — ... is sereglett a nép egy órától, hullámokban — mondja a tisztára- mosott, vasalt holmikat rendezgető édesanya, Bódog Istvánné. — Sok mindent eladtunk már: kis ruhákat, szoknyákat, alig használt blúzokat, pulóvereket. Nagyon örültek a szülők a lehetőségnek: megszabadulhattak a gyerekek kinőtt cuccaitól, ugyanakkor megfelelő méretűekkel pótolta a régit, akinek szerencséje volt. A gyerekek olyan gyorsan nőnek, hogy nincs is idejük tönkretenni egy-egy ruhadarabot. Nagy pazarlás, ha az ép holmikat kidobjuk, vagy tároljuk a szekrényben. A bizományi meg nagyon igényes, és nem is foglalkozik ilyen apróságokkal... — Tessék nézni. meleg kardigánok, dzsekik, potom pénzért, vagy ez a farmerszoknya 20—30 forintért — teregeti előttem a portékát Papp Zoltán, a volt tanítvány. aki kereskedelmi szakközépiskolában érettségizik az iden. A kötélen vállfára akasztott télikabát, jó szabású irhabunda, divatos ruhák, blúzok, szoknyák várnak vevőre. Németh Jenóné jól járt: hozott is, vitt is: 8 és 10 éves kislányának ruhatára két csinos ruhával, három blúzzal meg egy pulóverrel gazdagodott. De vásároltak maguk a játékos vetélkedőre korábban ideérkező gyerekek is: rögtön átöltöztek új „szerelésükbe", úgy versengtek, ki az ügyesebb zsákbanfutásban, ki tekeri leglassabban kerékpárját, ki ropja szebben a táncot. A sikernek hamar híre ment a szülök között, volt, aki nézelódőként csak bekukkantott, de szaladt is haza. és egy bőröndnyi ruhával tért vissza — mondja dr. Kamócsay 1-ászlóné földrajz—biológia szakos tanár « bemutatja Nagy Imrénét, egy 13 éves kislány édesanyját. — Én is egy csomó jó állapotban levő holmival jöttem vissza, eddig már több mint a fele elkelt, úgy 200 forint körüli összegert. Sajnos venni mar nem tudtam semmit, túl naRy a lányom, a kisebbek járnak )ól. Aprócska lány hona alatt kötött sapka, úgy számlálgatja az aprópénzt. — Talán a kistestvérednek veszed? — kérdezem. — A, dehogy! A babámnak — mondja, s nyújtja at az érte járó forintokat. Kovács mama tömött nylonzacskóval indul a kijárat fele: kisfiának inget, kislányának ruhákat, blúzokat tudott vásárolni. Evike egy könyvet szorongat, valaki Benedek Elek romaniai kiadású Piros mesekönyvét ..nőtte ki", így tett szert rá most új gazdája, 6 forintért. A kapuban új szerzemenyeikkel dicsekednek a búcsúzkodó kisdiákok: ki új macival, babával, ki érdekes társasjátékkal tér haza. Jóllehet, rég óhajtott kincsek, flTlérékért. x — Még a gyermeknapi programon törtük a fejünket. amikor az egyik tanárnő fölvetette: mi lenne, ha mi is megpróbálkoznánk a Délmagyarban olvasott angliai példával, ha mi is kiárusítást rendeznénk az iskolában — tájékoztat a nálunk szokatlan kezdeményezés eredetéről az igazgató, Szálka Lajos. — Az ötlet mindannyiunknak tetszett, de tapasztalatok híján féltünk is egy kicsit a sikertelenségtől ... — Irtunk hát egy körlevelet, s valamennyi szülő-, nek elküldtük. Részben azért, hogy őket tájékoztassuk szándékunkról, részben pedig azért, hogy mi is tájékozódjunk. mire számithatunk — íüzi hozzá a csapatvezető. — Közöltük, hogy a szülők közreműködésével gyermekruhavásart szeretnénk nyitni, ahol a kinőtt, felesleges, jó állapotban levő, tiszta felsőruházati cikkektől könnyen megválhatnak, illetve ilyet olcsón vásárolhatnak. Kértük, cédulát tűzzenek minden darabra, melyen föltüntetik a név mellett a megközelítő árajánlatot is. Az eladott holmi árának 10 százaléka „helypénz" címen az úttörőcsapaté marad, a többit megkapják termesze tesen a szülők. Az ötlet, már akkor ugv tünt, tetszett az édesanyáknak is. mert a visszaküldött körlevélben legtöbben aláhúzták: „Esetleg vásárolok ruhaneműt", vagy ..Küldök ruhaneműt", s akadt. aki ajanlkozott: „Eljövök segédkezni az eladásban." A félelem alaptalan volt: délután 5 óra tájban a bazár bevétele meghaladta az ötezer forintot. S ebben nem is annyira az összeg nagysága az érdekes, mint inkább bizonyító ereje: lám nálunk is életképes az efféle ötlet. Az angliai cikksorozatban még ez állt: „Nem tudom, a mi rongyrázós világunkban hogyan lehetne követni ezt a példát." S május végére ime, megszületett a válasz: valahogy így! Néhány tettrekész pedagógusra, elszánt szülőre és segítőkész gyerekre van szükség csupán, olyanokra, mint a ságváritelepiek. Chikán Ágnes Onnepi könyvhét 1983 Fénykép az albumba Víztakarékosság tilalom nélkül is Az elmúlt naook szárazsága jól mérhető azzal, mennyi vizet fogyaszt a város. Mint Szilieri Lászlótól, a Vízmüvek főmérnökétől megtudtuk, locsolási tilalom elrendelésétől, vízkorlátozási intézkedésektől — legalábbis egyelőre — nem kell tartaniuk a szegedieknek, a kutak ugyanis elégedő vizet szolgáltatnak, még a hőségben megnövekedett vízfogyasztás ellenére is. Az idei nyáron a csütörtöki, tegnapelőtti nap volt az eddigi csúcs: 92 ezer köbmeter vizet „ivott meg" a város. Persze nem csupán az üzemek, s a lakók vízigénye I nőtt meg. hanem a kertek locsolása is éreztette hatásai. Főként a késő délutáni órákban, 5 és 8 óra között. Hogy a jelenlegi víztárolók továbbra is győzzék az iramot, a vízművek vezetői azt kérik a kerttulajdonosoktól, ne a csúcsidőben, ne a délutáni órákban locsoljanak! A növényeknek természetesen öntözésre van szükségük — a város biztoaságos vizellá- 1 lasa érdekeben azonban a ; hajnali, napközbeni vagy j esti locsolással kisebbítik a városlakók a vízművek mun- . kalarsainak erőfeszítéseit. I A szülőváros. Szeged irodalomszerető közönsége köszöntötte 70. születésnapján Sötér István akadémikust. írót és irodalomtörtenészt. vz MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatóját. A könyvünnep szegedi programjának legrangosabb eseménye volt a találkozó, amelyet a Bartók Béla Művelődési Központban rendeztek. A Kossuth-díjas Sőtér Istvánt — akit a napiokban tüntettek ki a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével — Bodnár György irodalomtörténész köszöntötte bevezető előadásában, fölrajzolva e nagy ívű pálya párhuzamosan futó. szépírói és irodalomtörténészi szálait. A vendég műveiből u Szegedi Nemzeti Színház művészei — Fodor Zsóka, Galkó Bence és Vast Gábor — mutattak be egy csokorravalót. Sötér professzort M. Kis Sar.dor szociologus vallatta szegedi kapcsolatairól, munkásságának állomásairól, meghatározó inspirációiról, életenek évtizedeiről. F,z a fénykép az idei könyvhét aW bumanak egyik legmegbecsültebb emlekidezóje lehet.