Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

21 Péntek, 1983. június 10: Változnak Huliadékemésztő a turistabiztosítások * ,elepek Június közepétől előnyösen megváltoznak a nem szocialista országokba utazó magyar turisták betegség-, baleset- és poggyászbiztosításának kárrendezési feltételei, az ezekből az országokból hozzánk látogatók pedig újfajta biztosítást köthetnek — jelentette be csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Imre. az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója. A külföldre utazó magyarok már öt éve köthetnek napi 5 forintért betegség-, baleset- és poggyászkár-biztosítást. Eddig azonban sok nehézséget okozott, hogy az ötnyelvű betegségi biztosítási igazolvány felmutatása ellenere a külföldi orvosok, vagy kórházak ragaszkodtak a készpénzfizetéshez, mert nem ismerték az igazolványnyal nyújtott garanciát. Ezért az Állami Biztosító megállapodott az American International Group Companies egesz világot behálózó szervezettel rendelkező biztosítási intézettel, hogy képviseletei a sürgős orvosi kezelésre, kórházi ápolásra szoruló magyar állampolgároknak, illetve a kórháznak vagy orvosnak kifizetik a kezelési költséget a biztosítási kötvényben meghatározott esetekben, és feltételek mellett. A turisták még itthon kézhez kapták a képviseletek címét és telefonszámát. A baleset- és poggyászbiztosítási kártérítést Magyarországon az Állami Biztosító forintban fizeti. A biztosítás díja változatlanul naponta, és személyenként 5 forint, a folyamatos külföldön tartózkodás ' 31. napjától napi 10 forint. A biztosítást minimum tíz napra, és legfeljebb egy évre lehet megkötni. A nem szocialista országokból hazánkba érkező vendégek balesettel, kórházi ápolással összefüggő költségeinek fedezetére dolgozta ki a biztosító az általános utas védelmi biztosítást, amelyet a turisták konvertibilis valutáért vehetnek igénybe. A díj 1—3 napig napi egy, 4—15 napig napi kettő. 16— 21 napig napi három, 22—30 napig napi öt dollár. A külföldi utas a határátkelőhelyeken. a szállodákban, a magyar utazási irodakban kötheti meg az általános utasbiztosítást. Ugyanitt kapja meg a biztosítás feltételeit négy nyelven tartalmazó tájékoztatót. (MTI) A veszélyes hulladékokat kezelő telepek országos hálózata létesítésének előkészítéséről tájékoztatták csütörtökön az Ipari Minisztériumban a tárcához tartozó vállalatok, üzemek képviselőit. Az Állami Tervbizottság az elmúlt évben hozott határozatot a hálózat létesítéséről annak érdekében, hogy megnyugtató módon lehessen elhelyezni, illetve megsemmisíteni az évente keletkező mintegy 300 ezer tonnányi, tovább már nem hasznosítható, illetve veszélyes hulladékot. Bimbó József, a Vegyiés Robbanóanyagipari Felügyelet igazgatója tájékoztatójában elmondta: körültekintő felmérés alapján, az illetékes tanácsokkal egyetértésben már kijelölték azokat a területeket, amelyek szóba jöhetnek veszélyes hulladékok telepeiként. A veszélyes hulladékok menynyiségének területi eloszlása, a szállítási útvonalait és egyebek figyelembevételével vonzáskörzeteket, hoznak létre: a központi körzet a főváros és Pest megye területén lesz. ahol egy, évente 25 ezer tonna hulladék égetésére alkalmas égetőművet építenek. További telepeket is kialakítanak. Összehasonlítások Vállalkozás vagy „kemény" kérmeika? Kérdések és válaszok az Ikarusnál Sokáig csönd volt a kisvállalkozásokról szóló rendelkezések megjelenése utan az Ikarus szegedi gyáraban. Olyannyira nem volt érdeklődós. hogv 1982. májusában „ki • is adtak egy felhívást** a vállalati gazdasági munkaközössegek szervezésé nem ütközik a vállalati elkéozelésekkel. Volt néhány feltétel, közülük a legfontosabb, hogy a hivatalos munkaidő érintetlenül maradjon. Erre aztán megindult némi pezsgés: május első hetében jelentkezett egv társaság. fémhulladékot kívántak válogatni. Célgépek tervezését vállalták mások. Május 28-án öt munkaközösség anyagát terjesztettek föl Budapestre. Akkor ugyanis még vezérigazgatói jóváhagyással alakulhattak csak ilyenek. Negyven dolgozó tartozott ezekbe, havi 3 ezer 300 munkaórát vállaltak. Ez egész évre átszámítva mintegy 40 ezer óra. Húsz dolgozó évi munkaideje. Nem csekélység ez olyan üzemben. amelyben — mint a szegedi Ikarusgyárban is — régóta küszködnék. létszámhiánnyal. — Én a vállalat érdekeit képviselem — mondia Korbács Károly főkönyvelő. — Ebből az alapállásból mondhatom, bevált ez a szervezeti forma. A vállalati gazdasági munkaközösségek olyasmiket vállaltak, amit külső vállalkozó sokkal drágábban vagy elfogadhatatlanul hosszú határidőre vállalt volna el. A beruházásunknál volt például olyan munka. amit külső cég 2 millió 705 ezer forintért vállalt volna el. A mi munkaközösségünk megcsinálta 1 millió 718 ezer forintért, és meglett határidőre. Ök is megtalálták a számításukat, a gvárnak pedig lett belőle 987 ezer forint tiszta haszna, összehasonlítási alap több is van: az esetek többségében jóval olcsóbb a végéem. ahol pedig a költség mege~"ezik. a határidő ott is a helyiek mellett szól. Tavalv a munkaközösségek csak egy negyedévet dolgoztak. Ha aá akkori eredménvt egész évre kivetítjük, mintegv 4 millió forint megtakarítást jelent, s természetesen azt. hogv e munkák hiánya miatt nem volt fennakadás a termelés egészében. — Milyen gondokat lót' — Túlságosan bonyolult a papírmunka. Tizenkilencféle űrlapot kell használniuk, szerintem túladminisztráltatják velük tevékenvségükeWFizikai dolgözók nehezen is iöttek bele ebbe a tömérdek papírmunkába. Mi azt javasoltuk a munkaközösségeknek. hogv egvegy szakképzett könyvelőt vegyenek föl tagnak. aki veszi a fáradságot, átbogarássza az összes jogszabályt, ami a kisvállalkozásokra vonatkozik, s elkészíti a könyvelésüket. A másik gond. amit gyakran fölvetnek: ne keveredjen össze a végéemben végzett munka a hivatalos munkaidőben végzettel. Mi ezt úgv oldottuk meg, hogy teljesen mást végeznek a munkaközösségi tagok munkaidő után, mint ami a munkarendi feladatuk. Ezzel is volt vita: van olvan termelő munkaközösség, amelyik ki akarta választani a munkarendből a legjobban fizető. legtermelékenyebb munkákat, ami természetesen nem tetszett a többieknek. Nem U járult hozzá a gyár vezetősége. — Keletkezett-e jövedelemfeszültség a tagok és nem tagok között? — Keletkezett, de ez természetes is. Ezek nagyobbrészt el is simultak menetközben. Kívülállók ugyanis gvakran csak a 76 forintos órabért látták, a vállalt többletmunkát és a nehézségeket már nem. A termelés kiszolgálása munkaidő után már messze nem olyan ió, mint a délelőttös műszakban. A másik nehézség hogv mióta ennvire fontossá vált a tőkés export, egymást érik a különböző termelésmódosítások, speciális igények, méghozzá nagyon rövid határidővel. Olyankor aztán szinte éjjel-nappal talpon kell lenniük a munkaközösségeknek. — Panasz, jelentgetés? — Adódott olyan konfliktus. hogv valaki be akart lépni, valamelyik kialakulóban levő csoportba. de nem vették be. Mondtuk neki. két ember már alakíthat végéemet. feladat is bőven van. válasszon társat magának és mi megadjuk a lehetőséget. Csakhogy ő bizonyos elismerten iól dolgozó emberekkel szeretett volna egy munkaközösségbe kerülni, akik viszont — föltehetően megvolt rá az okuk — nem kívántak vele egvütt dolgozni. Ehhez tudni kell azt is, hogy a végéemen belül egyelpre nincs teljesítmény szerinti differenciálás, csak a ledolgozott munkaidő arányában oszlik meg a jövedelem. Azt mondtuk a panaszosnak: most legalább láthatja, hogy közvetlen környezete mennyire értékeli teljesítményét. — Volt-e, aki kilépett? — Többen is. — Miért? — Többségük nődolgozá Egyetlen tipikus okot említhetek: a család nem viselte el a háziasszony, anya, feleség gyakori távollétét — még úgy sem. hogv az illető igen jól keresett ezzel a pluszmunkával. — Volt-e olyan munka, amelyre nem engedélyezték végéem alakítását? — A fémhulladék elkülönítése, válogatósa. — Az ok? — Igazgatónk ezt munkarendi feladatnak tekinti. — Hony szétválogassák? — Hogv ne keverjék öszsze! Ehhez tudniillik nem kellene különösebb pluszmunka. csak odafigyelés. — Mennyire egységesen ítélik meg ma a végéemek működését? — Ez a forma most van. kialakulóban. Csak egv apróság: a nagyvállalat a budapesti cégbírósághoz tartozik. gyárunk a szegedihez. Volt olyan kérdés, amelyben a fővárosi és a szegedi cégbíróság eltérően foglalt állást. Ez persze nyugtalanítja a dolgozókat: Pesten igen, nálunk nem. vagv fordítva. Közben pedig ugyanannak a vállalatnak a dolgozói vagyunk. Mi a véleménye, valóságos vállalkozás a gazdasági munkaközösség, vagv afféle „kemény" bérmunka, szigorú követelménvekkel. de ösztönző jövedelmekkel: ahol a teljesítmény mérésében csak a végzett munka számít, szociális szempontokat nem kötelező figyelem be venni? — Azt hiszem, inkább az utóbbi. Rögtön hozzá kell azonban tennem, hogv ez is óriási eredmény, s ez nemcsak szubjektív vélemény, hanem keménv milliókkal számszerűsíthető t/.ty. Tanács István K

özepes nagyságú szegedi vállalat vezetőjét kérdeztem meg, milyen • színvonalon állnak technikájukkal, termékeikkel és termelékenységükkel. Attól függ — válaszolta —, hogy mihez hasonlítjuk. Mondtam, hogy hasonlítsuk össze egy osztrák vagy egy jugoszláv vállalattal. Nincsenek' pontos adatok erre — felelte az igazgató. Tudom, hogy vannak dolgok, amelyeket nem lehet azonos mér- " cével mérni, következésképpen az összehasonlítás is nehézkes, s ha mégis összevetik e dolgokat, a végeredmény megbízhatatlan. Még a hazai iparban sem mérnek egyforma mércével: nem csupán a szektorok — állami ipar, szövetkezeti ipar és magánipar — között mások a szabályozók, hanem olykor az iparágazatok között is eltérőek. A szabályozók általában az állami iparra lettek kiszabva, teljes egészében csak arra érvényesek. Pedig egészségesebb lenne, ha minden területen egységes mércével mérnének. Ezt a gondolatot lehet tovább is folytatni. melyik ország iparával hasonlítgassuk össze a magyar ipart? Magyarországot az USA-val, vagy a forintot a dollárral? Ez megint csak nem jó, de lehet olyan országok iparával (nyugatival is), amelyek ipari potenciálja közel áll a miénkéhez. Nemrégiben erről a témáról beszélt Juhász Ádám, az Ipari' Minisztérium államtitkára. Elmondta többek között, hogy a magyar ipar teljesítménye, színvonala alatta marad, s néhány összehasonlításban jelentősen mögötte ballag a hasonló színvonalon álló külföldi ipar teljesítményének. Az elmaradás kisebb mértékű a termékek struktúrájában és a korszerűségben. Nagy gond manapság is a minőség, az igényekhez való igazodás és az eszközhatékonyság kérdése. Minden bizonnyal éppen az előbbiekből következik. hogy a legnagyobb lemaradásunk a termelékenységben van. Áruink jelentős része kommerszcikk. Ezekre viszont nincs olyan szükség: mint a magas színvonalú termékekre, vagy ha vásárolják is a tömegcikket. azt csak alacsony áron lehet eladni. s ebben szerepet játszik még a fejlődő országok egyre nagyobb dömpingje a piacokon. összehasonlítunk, és megállapítjuk, hogy sok területen elmaradtunk. Miért? — kérdezhetjük. A szakemberek azt mond- . ják. hogy az elmarádás nem vezethető vissza csupán objektív okokra. A magyar ipar gépparkja, technikai fölszereltsége nem oly rossz, illetve nem ölvan öreg. mint azt gvakran állítják egyesek. Sokkal inkább „elmegyünk" a szellemi fölszereltségünk mellett, hajlamosak vagyunk a szellemi munkát alábecsülni és spórolunk a szellemi erőkkel. Holott e tekintetben aligha van szükség takarékosságra. Adatok bizonyítják, hogy a magyarországi iparban, a termelési szférában nálunk több mérnököt foglalkoztatnak, mint a nyugati országokban. A számok böngészése közben persze az is kiderül, hogv hazánkban jóval kevesebb mérnök és közgazdász tevékenykedik az értékesítésben. A korábbi tervek nagvobb hangsúlvt adtak a mennyiség mérésének, a gazdasági élet gyakorlata, a piac viszont a teljesítéseket az árakkal fejezi ki legpontosabban. legérzékelhetőbben. A hazai, a belső árak még ma sem fejezik ki a tiszta valóságot, s megközelítően is csak azok a vállalatok képesek elfogadható összehasonlítást végezni, amelyek jelentősebb mértékben exportálnak, külpiacokon értékesítenek. S újabban egyre több cég vizsgálgatja is, hogy hol keresse a kibontakozást. miként szűrje ki a fékező hibákat. Az államtitkár elmondott egy példái, hogy a Vevők milyen hátrányban vannak még ma is a hazai piacon. A vállalatok arra törekednek, hogy növeljék exporteladásaikat, de azokra a termékekre idehaza is akad vevő. A kohászati ipar elsődlegesnek a jó devizabevételt tartja, s ebben aligha lehet elmarasztalni. De a vegyiparnak is szüksége volna olyan kohászati termékre, a példa esetében lemezekre, amelyekből festékesdobozokat készítenek. A festéket gyártó vállalat ezt a lemezt külföldről szerzi be, mert a hazai gyártónak nincs szüksége a hazai vevőre. Magyarán szólva, az eladók piaca dominál, és nem a vevőké. Akadnak persze kivételek is, olyan területek, ahol valamiféle verseny kezd kialakulni, s ha nem is valami nagy harci kedvvel, de keresik már a vevőket. Az Ipari Minisztérium egyik főosztályvezetője elmondta, hogy a magyar termékek — a gépiparra célzott — túlsúlyosak, ajánlati áraink magasak, hosszúak a vállalási határidők és sok termékünk nem igazodik az energiafogyasztáshoz, azaz nem energiatakarékos a berendezés. Érdekes példákat lehet találni az öszehasonlítgatások során a magyar szénbányászatra is. és a számok azt bizonyítják, hogy nálunk elmaradás van a termelés belső kiszolgálásának színvonalában, az előkészítési folyamatokban. Ahogyan a hozzáértők mondják: a szénfalnál még jó a termelékenység mutatója, de akkor már nagyot romlik, amikor összevetik az összes foglalkoztatottak számával. A szénfalnál még 6—8 tonna jut egy főre, de a végső átlag mindössze 1,5 tonna. Ebben az összehasonlításban az NSZK bányáiban az első adat 12—14 tonna, a hátsó pedig 5 tonna. Az előző példára — de ez csak a véletlen. hogy pont a bányászatot vettük ki a sorból, hiszen lehetett volna más iparágat is — az okok között a szervezés gyengeségét emlegetik. Viszont a figyelősebb vállalatok, elsősorban a textil- és konfekcióipar, így közöttük a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, valamint a Szegedi Ruhagyár is, már korábban alkalmazták a szervezés új módszereit. Külföldi szervező intézetekkel végeztettek fölméréseket, s olyan Szerződést kötöttek a szervező szakemberekkei. hogv termelékenységük javulásának eredményéből százalékos mértékben részesedik a szervező cég. Általában a megváltoztatott és a szervezés után bc""etett termelési vonalakon 15—30 száz t m :.l javult a termelékenység. « * íszehasonlitani tehát érdemes, töb(j bek között azért is. mert van egyáltalán mihez alkalmazkodni, mit flgvelembe venni. Ha egy futó versenytársak nélkül rója a köröket, aligha ösztökéli őt bármi is arra, hogy csiszolja stílusát. a lehető legjobb edzési módszereket alkalmazza. Illik tudni azt is. hogy mit tud a másik, s ez a gazdasági szférában legalább olyan lényeges, mint az élet bármely más területén. Gazdagh István Heiszig Jízseínéköszöntése Holnap lesz nyolcvanéves. Messziről indult és messzire jutott. Egyéves lehetett, 1904-ben, amikor meghalt édesapja, aki kőfaragósegéd volt. Két testvérével ezután nagyszüleinél nevelkedett. A szegénység és a világháború az oka, hogy csak hat elemit végezhetett. pedig mindig tanulni szeretett volna. Amit nem tanulhatott meg az iskolában, később a munkásotthon könyvtára révén pótolta. Kenyérről gondoskodnia kellett, hát kifutóként helyezkedett el, aztán 1918tól a hálókötödében dolgozott. 1921-ig. Heiszig Józsefhez 1922ben ment férjhez. Nehéz anyagi körülmények között éltek, és neveltek föl három gyermeküket. És közben Heiszig Józsefnénak maradt ereje energiája, hogy aktívan részt vegyen a munkásmozgalomban. agitáljon, aláírásokat gyűjtsön, plakátokat ragasszon, terjessze a Népszavát, vagy a röplapokat. És amire legszívesebben emlékszik vissza: 1925-től aktív tagja lett a szegedi gyermekbarát csoportnak, munkésgyerekeket nyaraltattak a Tisza-parton, mindaddig, míg be nem tiltották nyári táboraikat. Tagja volt a munkáskórusnak özvegy Heiszig Józsefnét köszönti -dr. Koncz János és dr. Székely Sándor is, s 1925-től a szabóipari szövetkezetben kapott munkát. A pártnak 1931-tól tagja. A felszabadulás után a szövetkezet műhelyvezetője lett, ám egészségi állapota miatt hamarosan el kellett hagynia munkahelyét. Ezután is dolgozott azonban a szakszervezetben, a tanácsban, az MNDSZ-ben a békemozgalomban. Ég amire a legbüszkébb: a gyámügyi bizottság tagjaként gyermekeket patronált. Férje akivel több mint fél évszázadot élt együtt, 1974-ben meghalt. Azóta egyedül él, ma is jó erőben, Körzeti, lakóterületi pártszervezetében most is oártcsoportvezetőként dolgozik. özvegy Heiszig Józsefnét a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem tulajdonosát tegnap, csütörtökön köszöntötte nyolcvanadik születésnapja alkalmából az MSZMP szegedi városj bizottságának székházában dr. Koncz János a megyei és dr. Székely Sándor. a városj pártbizottság titkára, s nyújtották át a megyei pártbizottság emléklapját. a váro6i pártbizottság nevében pedig a Le-i nin-piakettet.