Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

22 Péntek, 1983. június 10: Vasbeton Levélvita nyomában áthidalók A családiház-építkezésekhez használható vasbeton áthidaló elemek sorozatgyártását kezdték el a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói üzemében. Az idén összesen negyedmillió méter ablak- és s.itónyílás áthidalasára alkalmas, ügynevezett A-típusú betongerendát készítenek százhúsztól háromszázhúsz centiméteres hosszúságig hatféle méretben. Ezeket az elemeket korábban a BVM dunaújvárosi gyára állította csak elő. A mecseki üzemben a magánépítkezők fokozódó igényeinek kielégítése végett és az egyéb termékek iránti kereslet csökkenése miatt fogtak hozzá a sorozatgyártáshoz. A kiselejtezésre ítélt régi darupálya bontott elemeiből házi tervezés alapján megépített gyártósoron az eredeti technológiát ésszerűsítve harminc százalékkal sikerült termelékenyebbé tenni a folyamatot A Komlón készített szellemes kiemelőszerkezet segitsegével az acélsablonokból szinte selejtmentes készterméket tudnak kivenni. A vasbeton gerendák a Tüzépte(epeken vásárolhatók. Az A-típusú, előregyártott elemek percek alatt a helyükre emelhetők, szükségtelenné válik a nyílások feletti áthidalások zsaluzása, s ez meggyorsítja az építkezést. ff Telepi gyerekek Felelősség és továbblépés címmel az Úttörőszövetség Országos Tanácsától levelet kapott az ország valamennyi általános iskolája. Eltelt négy esztendő a hetedik országos úttörőértekezlet óta — elérkezett tehát ideje a számvetésnek. leltárkészítésnek. Erre ösztökéli a szövetség levele a tavaszi hónapokban megtartott útörőértekezletek résztvevőit. „Mozgalmunk fejlődött, tevékenysége korszerűbbé vált Sok úttörőcsapatban folytatódott az arányosabb tevékenységrendszer kialakítása, erősödött a törekvés a csapatélet tudatosabb megtervezésére. megszervezésére, a szabad idő tartalmas eltöltésére, a formális elemek visszaszorítására" — olvasható a levél múltat értékelő elemzésében. A jövőről pedig így szól: „Tovább kell lépnünk, hogy a nyolcvanas évek úttörőmozgalma alapozza a gyerekek közéleti és politikai biztonságát, meggyőződésükké tegye a közös munka értelmét, hasznát. A felelősség és a továbblépés igénye szabja meg tennivalóinkat." Szegeden mintegy 20 ezer kisdobos, úttörő neveléséért felelős 39 úttörőcsapat vezeJúnius 5-én Környezetvédelmi világnap Rachael Carsonra. a magyar Jócsik Lajosra és meg könyvtárnyi műre hivatkozhatnánk, amelyek már a hatvanas évektől kezdődően egymásután hívják fel figyelmünket az ember környezetszennyező nemtörődömségére. Világjelenséggel altunk szemben, és amely országokban előrehaladottabb a műszaki-tudományos haladás, ott több ágú ez a nemkívánatos vadhajtás is. Az ENSZ 1972-ben Stockholmban tartott környezetvédelmi világértekezletén 113 ország részvételével elhatározta. hogy feltárja mindazokat a teendőket, amelyeket szakosított szervezeteinek el kell végezniök. Ezt követően születtek meg az egyes országok környezetvedelmi törvényei, igy hazánké is. A törvény végrehajtására egymásután látlak napvilágot, azok a rendeletek, amelyek a víz, a levegő, az élet védelmére fogantak. Legutóbb az a minisztertanácsi rendelet, amely a zajok és a káros rezgések elleni védelem alapvető szabályait határozza meg. Ez utóbbi rendelet annal is inkább időszerű, mert a stockholmi értekezlet óta a vilagban. de nálunk is jelentősen felerősödtek a zajok, főként a közúti közlekedés forrásaiból. Az erősödés, mértéke egyes területeken elérheti a 6 decibelt is. Igv mindtöbben szenvednek a zaj káros hatásaitól: a zaj ugyanis idegesitő, elvonja a figyelmet, zavarja a pihenést és az alvást, korai kifáradási okoz, sőt a munkaképességre is negatív hatású. Az új rendelet arról is gondoskodik, hogy az illetékesek határozzák meg azokat a zaj- és rezgéshatárokat. amelyek felett az emberek többsége számára már veszélyes mértékű a terhelés. Persze e területen is nagyobb gondot kell szentelnünk a megelőzésnek, az ember és a gép harmonikus együttműködésének, mint a limeszek meghatározásának. Az idézett rendelet egyidejűleg kategóriákat ír elő. Ennek alapján fokozottan védett területté nyilvánítják majd azokat a településrészeket, ahol a legszigorúbb köveielmonyek érvényesülnek. Pl. egyes lakó- es uduionegyedek. Egyes zajkibocsátó motorok és berendezések zajszintje egyelőre nem csökkenthető, pl^ repülőgépek. Ezekben az esetekben zajgátló építményekét, védőterületeket kell építeni, és a jövőben az ilyen területekről a települést el kell irányítani. Modern életünk legalattomosabb megrontója a zaj, mert az ember érzékenységétől függően csak idővel, vagy közvetett úton jelentkezik káros hatása. Hogy mennyi halláskárosodott ember él az országban, arról megbízható adataink nincsenek, de anynyit máris megállapíthatunk, hogy a zaj már önmagában is ingerlő. károsan hat a véredényekre, a szívre, az emésztésre, de ezentúl a belső elválasztású mirigyekre is. (A zajok jellemzésére: a suttogás 30 decibeles, a kompresszor legalább 130 dB-t ad.) Aztán mindennapi jelenség településkörnyezetünk elhanyagoltsága. Sokrétű és igen időszerű feladat. A városiasodással együtt fellépő nagy gond a hulladékképződés és eltávolítása. A városés utcaképek esztétikuma nálunk valami ennedrangú kérdés: lakótelepeink sivárak, vagy ha születik is valahol valamilyen megoldás, azzal aztán a lakók édeskeveset törődnek. Pedig nem mindegy. hogy hogyan és milyen hangulatban élünk panelotthonainkban. A zöldfelület elengedhetetlen, mert a fák és a virágok egyben a port is megszűrik, és a városok élő tüdejeként viselkednek. Rachael Carson első vészcsengőjével, a Silent spring (Néma tavasz, című művével hívta fel elsőként az emberiség figyelmét, arra az aggasztó jelenségre, hogy a műszaki-tudományos forradalom előrehaladtával mind több kárt okozunk önmagunknak, a természet örök integritásának. Azóta nagyot lépett a világ, sokat rontott önmagán, de mindezt felismerve. reméljük, hogy az emberiség megérti önös érdekeit, a természet csorbítatlanságanak követelményét. A kornyezetvedelmi világnapot junius 5-én tartják. Batyai Jcw tősége vizsgálta négyéves munkáját, szembesítette eredményeit és hiányosságait az országos levélben megfogalmazott, hízelgőén pozitív, általános érvényű megállapítással. A tarjáni hármes számú általános iskola 4084-es számú Kállai Éva úttörőcsapatának vezetősége május utolsó napján tette ezt. ám négy helyett hat év történetét idézte fel. 1977. szeptemberében kezdődött náluk a tanítás. A hetedik úttörőkonferencia idején mindössze másfél éves múlttal rendelkeztek, nemigen volt. mit leltározniok, legfeljebb az elhatározást, a közös akaratot, amelynek gyümölcsei mostanra értek be. A didaktikus, alapos vezetőségi beszámoló sok szép, már az iskola hírnevét és hagyományait öregbítő eredményről tudósíthatott. Ezek alapja az volt, hogy a csapat megszervezésekor az új • iskolában. előrelátóan számoltak a diákok létszámának növekedésével és kellőképpen figyelembe vették a lakóterületi sajátosságokat, a „telepi gyerekek" igényeit Az évek során tudatosan nevelték a gyermekvezetőket önállóságra, egyre demokratikusabb szellemben. Amelynek legékesebb bizonyítéka éppen a vezetőségi értekezleten volt észlelhető: a felnőttek tanácskozásán ugyanis elsőként a diákok kaptak szót, az úttörőtanács tagjai sorolhatták el kéréseiket. Árváné Hevér Katalin csapatvezetőnek, a beszámolóhoz fűzött kiegészítését hallgatva örömmel vehette észre a vendég is, hogy a kötelező formalizmusra, a külsőségekre csak módjával adnak. Annál többet tőrödnek az úttörőcsapat egyéni arculatának kialakításával, a speciális, környezethez igazodó nevelési kultúra eredményességével. a valóban nyitott iskola elvének betartásával. E törekvéseket már jó ideje érzékelhették a szülök, és az együttműködni kész családok észre is vették. Dr. Borbély Sár.dorné, a tanácskozáson részt vevő anyuka például a pályaválasztást megkönnyítő tájékoztatót, programokat tartotta igen alaposnak és sokrétűnek, valamint köszönte a figyelmességet, amellyel a tantestület az iskolát patronáló brigádok felé fordult. Stixék, Nagyék, Magonyék és a Zsikó család példája lehet az iskola és a szülők kapcsolatának. (Az pedig az értekezleteknek lehet jó példa, hogy a konkrétumok mindig a legmeggyőzőbb érvek.) Az iskolai szakkörök igen népszerűek a gyerekek körében, a 900 diákból mintegy 1 500-an járnak a különböző foglalkozásokra. Mind a tehetséggondozás, mind a szabad idő hasznos eltöltése szempontjából egyaránt fontos eredmény ez — nem véletlenül tette szóvá a szakkörök tevékenységéért felelős pedagógus sem. Mindezeket az elért eredményeket persze értékelni is kell(ene). Mint ahogy Szalai József igazgató megállapította, ma még bizony eléggé egyoldalú az az értékrend, amellyel dicsérünk vagy dorgálunk. Az iskola csapatvezetőségét újra választotta a tantestület, valamint három küldöttet delegált a városi értekezletre, Árváné Hevér Katalin. Zombori Judit és Valcz Gyuláné elmondhatják ott, a tarjáni hármas iskola kész a továbblépésre. 1*1. E. kertbarátoknak Borverseny Mórahalmon Cikkünk visszhangja A római jogról A Délmagyarország május 18-i száma „Krimi magyar módra" címen egy nem minden vonatkozásban sikeres tévéjáték kapcsán tesz említést a személyi kultusz korának büntető ítélkezéséről. Elmondja, hogy e korszakban sajnos nem érvényesült az az angolszász jogelv, mely szerint „mindenki ártatlan, amíg a bíróság be nem bizonyítja bűnösségét". Ugyanakkor rámutat arra, hogy „nálunk (az 50-és évek elején) fordítva érvényesült a római jog, a drákói törvények : mindenki bűnös, amíg be nem bizonyítja, hogy ártatlan..." Annak megjegyzésével, hogv a cikk másik négy bekezdésével egyet lehet érteni, a történeti, közelebbről jogtörténeti hűség kedvéért feltétlenül szükségesnek látszik az alábbiak megállapítása. A római jognak a Drakon alkotta törvényekhez semmi köze sincs. Az utóbbiakat Drakon archonsága idején, időszámításunk előtt 621ben publikálták Athénben, s arról lettek hírhedtek, hogy a legkisebb bűncselekményt (például lopás, munkakerülés) halállal torolták meg. Arról viszont a jogtörténészeknek nincs tudomása, hogy a fent irt bizonyítási eljárási elv Drakontól származnék. A római jognak büntető perekben alkalmazott alapelve éppen az volt. amit a cikk az angolszász jogterület alapelvének minősít. Az ..ártatlanság vélelmének elve" Traianus római császár (i. e. 98—117) egy rendeletében nyer klasszikus megfogalmazást a következőkben: „Gyanú alapján sem lehet elítélni senkit... helyesebb ugyanis bűntettet büntetlenül hagyni, mint az ártatlant elitélni" (Juszitiniánusz bizánci csás/ár Digesta című törvénykönyve 48. könyv, 19. cím, 5. pont bevezető része). Nem vitathatók a császári önkény túlkapásai Rómában, de a római jognak alapelve volt az, hogy „senki sem ítélhető el anélkül, hogy a vádló bűnösségét be ne bizonyította volna". A Traianus császártól származó rendeletet egyébként egy, a római jogot népszerűsítő s a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent, „A római jog világa" (1973, című könyvecskében (210. old.) a történelem iránt érdeklődők széles körben olvashatták. Az „ártatlanság védelmének elve" minden bizonnyal nem az angolszász jogterületen fogalmazódott meg, hanem a római jogból került oda át. Igaz, hogy a feudalizmus idején — különösen a klérus judikaturájában (lásd inkvizíciós-, boszorkányperek stb.) előtérbe jutott a „bűnösség vélelmének elve", amelyet a cikk a római jogból eredőnek minősít. Ám ezt a francia forradalom elsöpörte. s így a francia jogszolgáltatás a római jogon iskolázott bírák gyakorlatában visszatérhetett a római jog fent említett alapelvéhez. Amely ma is érvényesül, hiszen a római jognak köztudomásúlag determináló hatása volt a kontinentális jogfejlődésre. Dr. Molnár Imre egyetemi clucens A hagyományoknak megfelelően 1983-ban is _ megrendezték a megyei bor- es üdítőital-versenyt, ezúttal a mórahalmi művelődési otthonban. A versenyen a Kertészeti Egyetem borászati tanszékének vezetőie. dr. Kádár Gyula elnökletével a megyében dolgozó borászati szakemberek vizsgálták a tavalvi borokat, s véleményt alkottak az évjáratról. A verseny célia az. hogv folyamatosan figyelemmel kísérjük a megye nagyüzemi gazdaságaiban és kisüzemekben folvó borászatot, tájékoztassuk a szakembereket a kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokról. hiányosságokról. a meglevő borkészlet további kezeléséhez ' segítséget nyújtsunk, felhívjuk a figyelmet a következő évi borászati munka előkészítésére. A segítségnyújtáson túlmenően feladata a megvei borés üdítőital-versenvnek az is. hogv évente feljegyezze az utókor számára a különböző évjáratok fontosabb adatait. A* 1983. évi borversenven elsősorban az 1982. évi szőlőtermésből származó borokat mutatták be. A versenyre 123 bor- és 15 üdítőital-mintát neveztek a nagyüzemi gazdaságok és kistermelők. (örvendetesen emelkedik a kistermelői borok száma és a korábbi évek he? viszonyítva jelentősen javult a minőségük is.) A bírálóbizottságok véleményét összegezve a tanulságok röviden az alábbiakban foglalhatók össze. 1982 a szőlőtermés ménynviségére nézvést igen kedvező volt. A minőségről már nem mondható el ez egyértelműen. A nanfónvtartalom ugyan rendkívül magas volt. de mégsem tudott megfelelő cukorfok kialakulni, mivel a nyári aszályos időben a bogvók nem tudtak kellőkénoen fejlődni, maid az augusztus végén. szeptember eleién lehulló csapadék következtében megindult rendkívül intenzív bogyófeilődést nem volt képes a cukorképződés követni, i A magas napfénvtartalom miatt a szőlők savtartalma a fajtára jellemző szint alá esett. A betakarított gyümölcs egészségi állapota jó volt. s ez az erjesztési munkálatokat megkönnyítette. A megyében új szőlőfajták termőrefordulásával nőtt a minőségi borok száma. Mind a nagyüzemekben, mind a - kistermelőknél megtalálható a rajnai rizling. rizlingszilváni. zöldszilváni, hárslevelű, vei tel ini. Kocsis Irma. Irsai Olivér. továbbá a muskotálvos fajták; a vörösboroknál a kadarka mellett szép számban volt kékfrankos, cabernet, a terjedőben levő zweigelt szőlőfajta borát is bemutatták. A bizottság dicsérte a borok tisztaságát. illatgazdagságát és ízét. Nem volt ennyire kedvező az összbenyomás. Ez összefüggésben van a borok savtartalmával. Főleg a kistermelők borainál volt tapasztalható a savszegénység — többen nem tudják menetközben a borok savtartalmát mérni és a szükséges szintre kiegészíteni. Hiányosságok tapasztalhatók- a borok stabilitásának tekintetében is. A begyűjtött borminták egv része 5—8 nap után tisztaságát elvesztette, ami szintén arra utal, hogv a kezelésnél nincs minden 'rendben. összességében megállapítható. hogv a legiobb minőségű borokat 1983-ban a nagyüzemi gazdaságok, közülük is a Dél-alföldi Pincegazdaság állította elő. ők nyerték a legtöbb ararv-. ezüst- és bronzérmet. de nem kell szégyenkezni a kisebb borászattal rendelkező nagyüzemi gazdaságoknak sem. A kisüzemek eredménye a korábbi években elért eredményeknél gvengébb. azonban arányaiban ott is sok as ezüst- és bronzérmes nedű. Ha a hibapontjaikat nézzük. az előző évinél kedvezőbb az eredmény, ami azt bizonyítja. hogv jobban odafigyelnek munkájukra, azonban a savszegénység laboratóriumi eredmények hiányában elkerülte a figyelmüket. Reméljük, hogv aktivitásuk a következő időszakban is megmarad. Új hordók előkészítése Olvasóink kérésére rövid tájékoztatást adunk az úi boroshordók használatbavétel előtti előkészítéséről. Az új hordók faanyaga borra káros anyagokat tartalmaz, ezeket használatbavétel előtt el kell távolítani. Először a hordót fel kell tölteni hideg vízzel, melyet két-három nap múlva ki kell cserélni. A hideg vizes áztatást háromszor kell megismételni. Ezt követi a forrázás. A hordó nagyságától függően 5—30 liter forró vizet töltünk a hordóba, melyet jól összerázunk, görgetünk, fenekére állítunk. A forrázást is két-három alkalommal ismételjük. Ezt a szódás kezelés követi, amikor a forrázáshoz felhasznált vízmennyiséghez. amely szintén forró legven. 2 százaléknak megfelelő mennyiségű ' "''át (mosószóda, trisó) teszünk, a hordót bedugva jól összerázzuk, állni hagviuk, maid 15—20 perc múlva ismételten iól összerázzuk és hagyjuk, hogv a hordóban levő víz kihűljön. 'Ezt követően a szódás vizet kiengedjük a hordót iól kicsurgatjuk. Ismét forró vizes mosás, maid az első hideg vizes áztatáí következik háromszor; kéthárom naponként cserélve a vizet. A mosás után első alkalommal mustot erieszszünk a hordóban, és csak ezt követően has/náliuk fel bor tárolására. Üi hordónkat szüret előtt forrázzuk. illetve mossuk ki. Fehér molyolc Azokban a kertekben, ahol az aknázómolvok első nemzedékének rajzása ellen nem sikerült időben védekezni, a kártétel jelentős. Az almafélék és a meggy levelén több aknázóm-ly található. A jelenlegi stádiumban már eredményesen nem tudunk ellenük védekezni, de nagv figyelmet keli fordítani a második nemzedék rajzásának megfigyelésére. amely várhatóan június 5—8. között kezdődik és sz első nemzedékhez hasonlóan elhúzódik. A rajzás időszakában a lombosfa fehér molv kis szürkésfehér leokéie figyelhető meg. ha a fa lombiá* megrázzuk Ebben az időszakban kell ellene védekezni lehetőleg Chinetrin 25 EC-vel. de eredményesen felhasználható az Unifosz. és a Bi—58 is. A permetezést 4—5 nap múlva meg kell ismételni. Dr. Tóth Mihály megyei fökertész