Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

Szerda, 1083. június í: 3 Sőtér István kitüntetése A Magyar Népkörtársa­ság Elnöki Tanácsa Sötér István Kossuth-díjas akadé­mikus, egyetemi tanárnak, az MTA Irodalomtudományi Intézete igazgatójának ki­emelkedő tudományos, ku­tatásszervező és közéleti te­vékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmá­ból a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden adta át Jelen volt Komidén Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke. (MTI) Vita a gabonáról A nemzetközi gabonaké- tartalmú termékek előállítá­miai szövetség kétnapos ta- sán is fáradoznak. Magyar­nácskozása kezdődött ' - ked- országon is sokáig arányia­dén a Fórum Hotelben — a lanul előnyben részesült az Gabonaipari Tröszt és a úgynevezett fehér pékáru. Magyar Élelmiszeripari Tu- a magasabb rosttartalmú dományos Egyesület szerve- termékekkel szemben. Most zásében. Tizenhat ország azonban a sütőipar — ép­szak emberei a fontos fehér- pen p kutatók javaslatára jeforrás hasznosításának bő- — többféle rozs- és árpake­vitési lehetőségeit vitatják nyeret, cipót készít. A ga­meg. bonaipar olyan konyhai Az előadásoik egy része a nyersanyagok egész sorá­gabonának az étrendben nak forgalmazását is meg­betöltött szerepével foglal- kezdte, amelynek néhány kőzik. Az elmúlt években évtizede még helyük volt a sok országban a napi étrend táplálkozásban. azóta vi­összeállításánál visszászo- szont jórészt feledésbe me­rült a gabona, ám a leg- rültek, holott biológiai ér­újabb kutatások bebizonyí- féküknél fogva rangosabb tották: rendszeres fogyasz- hely illetné meg őket az ét­tásának elhagyása hátrá- rendben, nyos következményekkel Megvitatják a szakembe­járhat az egészségre. Éppen rek a gabonp alapú taikar­ezért a táplálikoeástudóisok mányok gazdaságosabb gabonából újfajta, s gaz- hasznosításának lehetőségeit dag rostanyag-' és vitamin- is. (MTI) 0 bejáró munkások és a művelődés EEvuif SS Angol építészek Szegeden A Lenin körúton fedeztem fel őket, amint éppen az egyik 80 éves ház felújítá­sánál egy magyar szabadal­mat, a födémcserés techno­lógiát tanulmányozták. Ta­lán ezért jöttek a Tisza-par­ti városba, villant át agya­mon, hiszen a lakóház-fel­újításban a szegedi eljárás Európa-szerte érdeklödesre tarthat számot. Végül is kí­váncsiságom győzött, és megkérdeztem az angol épí­tészek vezetőjét, Laurence Howes egyetemi tanárt, a Gloucester-i Műszaki és Mű­vészeti Főiskola oktatóját, hogy évek óta most már rendszeresen miért tisztel­nek meg látogatásukkal a ködös Albion mérnökei. — Diákjaimmal rendszere­sen jáfjuk a világot, tanul­mányozzuk különböző föld­részeken az építési módokat, településfejlesztési elkép­zeléseket. Magyarországra először négy évvel ezelőtt, mint turisták jöttünk, és ak­kor vetődött fel, hogy jó lenne szorosabb szakmai kapcsolatokat is kialakítani. Tavaly az Állami Ifjúsági Bizottság megszervezte az el­ső tanulmányutunkat, vi­szonzásképpen Angliába is jöttek magyar építészek. Otthon felvetettük, hogy sze­retnénk szoros együttműkö­dést kialakítani valamelyik magyar felsőoktatási műsza­ki intézménnyel és kértük azt is, legyen lehetőség arra, hogy a diákokat fél évre vagy egyéves tanulmányútra cseréljük. Ehhez mind ha­zám, mind az- önök minisz­tériuma hozzájárult, és így vettük fel a kapcsolatot a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolával. Pécs ha­sonló varos, mint Glouces­ter. még történetében is je­lentkeznek azonosságok, mi­vel a pannonvárosban, illet­ve nálunk is megfordultak a rómaiak. —• Mennyire érdekes önöknek a mi építészetünk? — Főiskolánk városterve­zőket képez. S ezért rendkí­vül izgalmas, hogy egy olyan társadalmi berendezkedésű országban, mint Magyaror­szág, a várostervezésnek mi­lyen sajátos lehetőségei van­nak. Eddigi rövid látogatá­saim alatt hamar kiderült az a különbség is. mint példá­ul; nálunk nincs országos településfejlesztési terv, önök rendelkeznek ilyennel. Igen kellemes benyomást tett rám, hogy a városterve­zők elképzelései beillesz­kednek egy országos elgon­dolásba. — Ha megengedi, felhasz­nálnám ezt a találkozást ar­ra, hogy megtudjam és ol­vasóimat tájékoztassam, Angliában hogyan kezdődik egy építkezés. — A legfontosabb alap­elv, hogy a telkgt az építte­tő a legjobban kihasználja, formát, kis tömböket egv­Alulról indul a kezdemé nvezés, a hatóság a legki vé- koknak a közelben telesebb esetben szól bele a ideiglenes otthont, beruházó munkájába. Még egyszer hangsúlyoznám. a legfontosabb elv a hasznos­ság. Olyannyira, hogy példá­ul legutóbb nagyon sokan azt javasolták, a Bucking­ham Palace-t alakítsák fiatalok otthonává. Ezt szerre építenek át, és a la adnak — Mi ragadta meg legin­kább mostani szegedi láto­gatásánál? — Hogv önök Is mennyi­re tisztelik a régi értékeket, át és milyen nagy erőfeszitése­az ket tesznek az idős házak ötletet épp a hasznosság elve megmentéséért. Nagyon alapján vetették fel, hiszen szimpatikus, hogy nagy gon­a javasolt célra végképp dot fordítanak a régi belső nem alkalmas a világszerte udvarok helyreállítására is. ismert épület. — Milyen irányzatok jel­lemzik az angol építészetet? tettem. Ezt az utolsó kérdést né­hány angol diáknak is fel­— Mi a hatvanas években éltük át azt a korszakot, Rachel Sutherland: Na­gyon tetszik a családiház­mint most önök, egyre-más- építkezés, mert egyéni, in­ra építettük az új lakótele- dividhj£|jg. nerp _ öltöztetik, peket, betonból. Most a gaz dasági helyzet miatt is egy- kat. re inkább előtérbe került, a régi épületek rekonstrukció­ja. és közben az is kiderült, hogy az öreg házakat job­ban szeretik az emberek, mint az új betonotthonokat. Hazánkban a népesség növe­kedése „elérte" a nullát. Így nincs is társadalmi igény olyan nagyarányú építkezé­sekre, mint húsz évvel ez­előtt volt. Ezenkívül rájöt­egyenruhába a kis olthono­Youssef Darian: Nagy ha­tással volt rám az az eljá­rás a rekonstrukciónál, ame­lyet a CSOMITERV mérnö­kei találtak ki. A világon se­hol sem láttam ilyen meg­oldást, hogy á földszinten megépítik a födémeket, az­tán felhúzzák. Így fölösle­gessé válik a bontó- és épí­tőállványos zsaluzat. Külön öröm volt számomra azt a É rdekes, országos szempontból is ta­nulságos felmérést vegzett a Pécs­re bejáró munkások közművelő­dési helyzetéről Orcsik Ferenc és Zsikó János. (Mindketten vezető beosztású nép­művelők a városban.) A városi tanács művelődésügyi osztályának megbízásából kilencvenöt pécsi vállalat ós szövetkezet adatait felhasznalva aiiították -össze je­lentésüket. Az adatok tanúsága szerint minden ötödik-hatodik Pecsett foglalkoztatott munkás bejáró. A három bányavállalat­hoz járnak be legtöbben, de a megye községeiből szerzi munkáslétszámának 35 százalékát a Baranya megyei Építőipari Vállalat' is. A város környéki községek közül Kozármisienybői tizenöt vállalat­hoz ingáznak a munkások, de a többi város környéki község esetében általában egy-egy vállalat túlsúlya mutatható ki. Származnak-e hátrányok a bejárásból? A kérdést azért indokolt föltenni, mert sokan hajlamosak az ingázók helyzetét a valósnál kedvezőbbnek látni, elsősor­ban az úgynevezett második gazdaság le­hetőségei miatt. A bejáró, „kétlaki" munkás — moftd.ják — nincs rákénysze­rülve a piaci, bolti szolgáltatásokra, mert odahaza mindent megtermel, sőt termé­nyeiből a fizetésén felül busás haszonra is szert tesz. Nos, a kép nem ennyire ró­zsás. A bejárót — mint a tanulmány szerzői megállapítják — sújtja a mun­kanapokon az utazás, bár inkább a köz­lekedési eszközök indulásának kötöttsé­gével, mint az utazás időtartamával. A bejáró dolgozók döntő többsége a második gazdaságban is alapvetően érde­kelve van. A növénytermesztési és állat­tenyésztési tennivalók időkényszere to­vább csökkenti a szabad időnek azt a keskeny sávját, amelyet magára, épülé­sére, testi és 'szellemi gyarapodására for­díthat. A második gazdaság következmé­nyeként jövedelme (bár inkább család­tagjainak jövedelme) megemelkedik, de ez a többlet az országos felmérések sze­rint is ritkán fordítódik az előállítóra. További hátrány, ami a bejárókat sújt­ja, s kihat egzisztenciájukra, a város ja­vára történő adózás. Az ingázó mun­kás béréből automatikusan levonnak szociális, infrastrukturális hozzájárulás címén, ezt azonban nem a munkás lakó­helyének. hanem a vállalat székhelyének fejlesztésére fordítják. A bejáró dc'gozó szándéktalanul is afct a várost,, gazdagít­ja, amelyhez a munkalehetőség megte­remtésén kívül semmi köze sincs. (Más kérdés, hogy idejár vásári-fliv, moziba, RiflöTiöofco szolgáltatásokat" igénybe venni, ám ha ezt a saját lakóhelyén megtehet­né, ebben sem szorulna rá a központi te­lepülésre.) Miközben a bejáró munkás — a saját és családja munkaerejének kizsi­gerelésével — otthonában gyarapszik, aközben a nagyobb közösség, a falu sze­gényedik, mert a helyi tanács' költség­vetésé olyan csekély, hogy a fenntartási kiadásokat is nehéz fedezni belőle. Hogyan hat ez vissza a bejáró mun­kásság műveltségi helyzetére? A tanul­mány szerzői a következő megállapításo­kat teszik. Ha a munkahelynek szüksége van a bejárók munkaerejére; ha a munkahe­lyek társadalmi értéket állítanak elő; ha a juttatások között a szakmai és az ál­talános műveltség fejlesztését célzó kul­turális juttatások is szerepelnek — ak­kor a bejáró dolgozók hátrányos hely­zetét a művelődes területén három lehet­séges módszerrel lehet kompenzálni: — A munkahelyi művelődés irányitói­nak kiemelt módon kell foglalkozniuk a bejárók képzésével, szórakoztatásával, biz­tosítva a szükséges feltételeket. — A megtermelt nyereség szociális­kulturális hányadát el kell juttatni a be­járó lakóhelyére, ahol ennek a művelő­dés' és a szórakozás alkalmaiban testet kell ölitenie. — A bejárót — nem saját terhére — szabad idejében oda kell vinni, ahol az általa megtermelt értékből fenntartott in­tézményhálózat működik. A három lehetséges módszer .csak nyo­mokban lelhető fel a pécsi g'azdálkodó egységek gyakorlatában — mondja ki felmérésük eredményei Orcsik Ferenc és Zsikó János. Valóban, a vállalatok ál­tal visszaküldött tesztlapokon ilyen szte­reotip válaszok találhatók: „A vállalat kapcsolatot tart a bejárók községeinek vezetőivel." „A művelődési bizottság folyamatosan foglalkozik a be­járók helyzetével." „A művelődési bi­zottság folyamatosan számol a bejárók speciális igényeivel, igyekszik kielégíteni azt." „Figyelemmel kísérjük a bejáró dolgozók képzését, továbbképzését." Stb. A legtöbb vállalatnál nem foglalkoznak külön a bejáró dolgozókkal. Aligha csu­pán baranyai jelenség ez. A helyzet gyökeres megváltoztatására a szerzők széles körű művelődési integrációt javasolnak, amelybe be kell vonni a helvi tanácsokai, a vállala­tokat, a művelődési házakat — mint szakmai irányító központokat —, s a megyei szakszervezeti tanácsokat. hogy megjavuljanak a bejárók művelődési le­hetőségei. Havasi János tünk arra. hogy a toronyhá- gondosságot felfedezni, amit Tarlósak-e a tarlés fogyasztási cikkek? a minőségről Jó lenne végre elérni, Rogy gének alakulásáról végzett A vitában többen hangsú« az iparcikkek gyártása az vizsgálat tapasztalatait. lvozták, hogy a fogyasztó jó üzemben fejeződjék be, ne AZ írásos beszámolóból, és minőséget, tartós, megbízha­pedig a szervizekben — Cserny Ferencnek, a Keres- ló árut kíván — gyakran zak renoválása rendkívül hangzott el . a fogyasztók S'T^fcW nem is kevés- pénzéért, ha drága. Most felrobbantjuk a betonkolosszusokat és he­lyükre kisebbeket, három­ötszinteseket építünk. Régi házak felújításánál pedig ki­dolgozták a legpraktikusabb stukkók, párkány — megőr zésében tapasztaltam. Paul Jackson: Nekem leg­inkább az tetszett, amit a régi házak belső kiképzésé­nél felfedeztem. H. M. Munkásőrök ISvésseten mmmmmmm'Mmmmm , - < iHBgo / Országos Tanácsának keddi, intézet igazgatójának szóbe- pedig a berendezés meghi­a Hazafias Népfront Orszá- jj kiegészítéséből is kiderült: básodik, joggal várja el a gos Tanácsának székházában az átfogó felmérés kevés bürókráciamenles, gyors tartott ülésén. A tanácsko- megnyugtató jelenséget tárt ügyintézést a szervizekben, zás résztvevői szenvedélyes fej Amennyire örvendetes. Rávilágítottak arra, hogy vitában értékelték a tartós hogy már érződik az elmúlt az alkatrész- és a szeréi­fogyasztási cikkek minősé- évek hazai gyártmányfejlesz- vénygyárto-ipar elmaradt a tésének hatása, s így a ko- késztermékeket előállító üze­rábbinál korszerűbb árucik- mek fejlődésétől, s ez már kek kerültek az üzletekbe. ma is súlyos gondokat okoí annyira elszomorító a ter- Több hozzászóló is hang­mékek egy részének minősé- súlyozta: tarthatatlan, hogy ge. Vannak olyan mosógép- a külföldinél drágábbak, és televízió típusok, amelyek- ugyanakkor gyengébb minő­nek 20—30 százaléka már az ségűék a magyar alkalré­üzletek raktáraiban hibás, szek, amelyekbój ráadásul Az ok nemcsak a gyártásra még az ellátás sem kielégí­vezethető vissza: az áruk tő, s előfordul, hogy egv­minőségét gyakran rontja a egy filléres Cikk hiányában kímeletlen szállítás, a nem közületnek és magánosnak megfelelő tárolás is. egyaránt újra kell vásárol­A vizsgálat során kiderült, nia a több ezer forintos hogy vidéken többfajta tar- komplett berendezést, tós fogyasztási cikkből nem Számos jel arra mutat, kielégítő az ellátás. Figye- hogy a vásárlói jogokkal lemre méltó megállapítása sincs még minden rendben, volt a felmérésnek, hogy az A tartós használati ' cikkek importárukhoz mellékelt tá- vásárlói gyakran nem isme­jékoztatók gyakran nem fe- rik lehetőségeiket, ezért na­lelnek meg a követeimé- gyobb propagandára, a vá­nyeknek. sárlók jogainak szélesebb Kiss Lajos felvétele Ahhoz, hogy valaki helytálljon a munkásőri szolgálatban, sokoldalú képzettségre, tudás­ra kell szert tennie. Ezt szolgálja a munkásőregységek éves kiképzési programja, amelynek egyik fontos eseménye a iögyakorlat. A Vörös Csiüag Érdemrenddel kitünte­tett szegedi Gera Sándor munkásöregység a napokban tartotta meg lövészeti gyakorla­tát. Képünkön; munkásörök a tüzelőállásban A tapasztalatok szerint a körű ismertetésére lenne vásárlók minőségi kifogásai- szükség. Ugyanakkor né­nak oka legtöbbször a gon- hány kérdésre a paragrafu­datlan gyári szerelés és a sok sem adnak valaszt, így hibás alkatrészek beépítése. Például nem világos ma még Ez azt bizonyítja, hogy az a „tartós használatra rendelt üzemekben a minőségellen- dolog" jogi fogalma. Ennek őrzés sokhelyütt nem meg- tisztázása érdekében a Fo­felelő, a kereskedelem pe- gyasztók Országos Tanácsa dig képtelen megakadályoz- és a Belkereskedelmi Mi­ni a hibás termékek forga- nisztérium a Legfelsőbb Bí­lomba kerülését. Mindez túl- róság állásfoglalását kérte, ságosan nagy terhet ró a A Fogyasztók Országos Ta­sokhelyütt amúgy is müsze- nácsa felhívta az illetékes rezettségi és alkatrész-ellá- szervek figyelmét a hiá­tási gondokkal küszködő nyosságok megszüntetésére, szervizhálózatra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents