Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

Ám fcO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! K< MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁG Á NAK LAPj A mmmsISIm^m^­73. évfolyam 149. szám 1983. június 25., szombat Ára: 1,80 'orint Uz országgyűlés jóváhagyta a kormány beszámolóját és a tavalyi költségvetés végrehajtását Befejeződött a parlament nyári ülésszaka Kádár János fogadta Paul Vernert Pénteken a Parlamentben folytatódott az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Pé­ter Jánosnak, az országgyű­lés alelnökének megnyitója után folytatódott a vita a Minisztertanács ' elnökének csütörtöki beszámolója fe­lett. Elsőként Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra Bevezetőjében rá­mutatott: mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság. a nemzetközi együttműködés veszélybe ke­rült. Belső és külső felada­taink. egész életünk, jövőnk tekintélyt vívott ki magá­nak a nemzetek nagy csa­ládjában. Kifejtette véleményét a vitában dr. Petri Gábor (Csongrád megye, 6. válasz­tókerület), a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem rektora (felszólalását külön ismertet­jük), Barcs Sándor (Buda­pest), Újvári Sándor (Zala megye), Ispanovits Márton (Bács-Kiskun megye). Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár me­gye), Pethö Istváji (Veszp­rém megye). Kovács Fe­renc (Budapest). Több képviselő nem kért szót így Lázár György, a Minisztertanács elnöke mon­dott zárszót (vitaósszefogla­lóját lapunk 2. oldalán is­mertetjük). kérve, hogy az országgyűlés a beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ fogadja el. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Mi­nisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban is­mertetett elképzeléseket, va­lamint a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tu­domásul vette. Ezután — a napirendnek megfelelően — dr. Hetényi István pénzügyminiszter is­mertette a Magyar Népköz­társaság 1982. évi költségve­tésének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslatot. (Expo­zéját lapunk 2. oldalán is­mertetjük.) A pénzügyminiszteri expo­zé után Eleki János (Békés megye), a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának főtitkára, a törvényjavaslat terv- és költségvetési bi­zottság előadója szólalt fel. Az országgyűlési bizottságok nevében úgy ítélte meg, hogy a Ház tagjai egy ösz­szességében sikeres esztendő gazdálkodásáról kaptak tá­jékoztatást. Miután e napirendhez nem volt hozzászóló, határozat­hozatal következett. Az or­szággyűlés a Magyar Nép­köztársaság 1982. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfo­gadta. Ezzel az országgyűlés nyá­ri ülésszaka — amelynek második napján az elnöki tisztet felváltva töltötte be Péter János és Apró Antal — befejeződött. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­porti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB szék­házában fogadta Paul Ver­nert. a Német Szocialista Egyséspárt Politikai Bizott­saganrk tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, a szo­cialista építőmunka meneté­ről, Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az MSZMP és az NSZEP együttműködése, a magyar—NDK kapcsolatok az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Véleményt cseréltek a világ­helyzet valamint a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom néhány idő­szerű kérdéséről is. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Siegfred Korner, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. Esö után Bizakodjak a gazdaságokban szempontjából meghatározó jelentőségű: sikerül-e meg­őrizni és tovább fejleszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban jól bevált eu­rópai együttműködést. A továbbiakban arról szólt: _ , ,.,,.., kormányunk helyesli és ta- Parlamenti felszólalasaban mogatja az észak-európai, a dr• Petri Gábor. Csongrád közép-európai és a balkáni megye 6. választokerüiete­atomfegyvermentes öveze- nek képviselője, a szegedi tek létrehozására irányuló Orvostudományi Egyelem javaslatokat. rektora, a magyar egész­A Magyar Népköztársa- ségügy néhány aktuális kér­ság küldöttsége következe- déséről beszélt. Előljárójá­tesen síkra száll azért, hogy ban elmondta, hogy a2 a madridi találkozó tartal- egészségügyben is napiren­mas, kiegyensúlyozott záró- den-van a gazdaságosság és dokumentummal fejeződjék a hatékonyság kérdése. Én­be, s hogy Európa a helsin- nek jelentőségét nem csak ki zarookmanyban megjelölt az ,fl tény jelz} hogy az úton és szellemben haladjon tovább. Ezt az elvi állás­pontunkat erősítette meg t-s hányadát képviselik. Ha­Kadar János elvtárs a hat . b j európai semleges es el nem , . , . , . . • . kötelezett ország vezetőinek kevesbe ^okas számolnunk: felhívására adott válasza- az apParatus 10 mukodese ban mit jelent a munkaerő ep­' A' külügyminiszter szólt f^ben tartósa és újraterme­Dr. Petri Gábor felszólalása egészségügyi kiadások az or­szág költségvetésének jelen­fejlődö kapcsolatainkról a lése által; másfelől pedig, szív ellátás és az egészség­ire -csupán az ellátás külön­böző szintjei közötti kap­csolat javuljon, hanem az egyes színterek konkréX tel jésitmónye .is" nöiekedjék. Ez pedig olyarr dolog, ami­ről a szokványos jelentések bői nem lehet tiszta képet kapni, ' csupán igen alapos és tárgyilagos helyszíni vizs­gálatokból. Az Egészségügyi Minisztérium nyilván a tüze­tes betekintés feladatát szán­ta az. országos intézeti háló­zatnak. ám — mondotta a felszólaló saját tapasztala­taira hivatkozva — az emlí­tett hálózat sem létszámvi­szonyai. sem jogköre szerint nem lehet képes ennek a nehéz és igen kényes fel­adatnak az ellátására. Kiemelt feladat: Varsói Szerződés és a Köl- hol* f ^J^™8^ ügyi integráció programjai, csonos Gazdasági Segitseg pen végleges kiesés a mun- A hivatalos 1elentesek nem- , , , Tanácsa országaival. kából. mekkora anyagi , biztató eredmények- Q QDe ÓtÓS Végül megállapította: a vesztesegeket okoz. Nyilván r-f számoltak be. de a tartal­Magyar Népköztársaság né- ilyen meggondolások vezet mi eredmények felmérése Ezt követően rámutatott pünk áldozatos, megfeszített ték az Egészségügyi Mi- . munkájával eddigi eredmé- nisztériumot. amikor néhány ele§ nehez. A tenyleges si- arra hogy a minisztérium — nveivel megbecsült helyet és éve meghirdette a progresz- kernek az a feltétele, hogy a világméretekben elíogadott 1 elvek szerint — az úgyne­vezett alapellátás fejleszté­sét tekinti kiemelt feladatá­nak. A körzetek számának szaporításával sem érhető el könnyen, hogv a körzetek­ben lényegesen növekedjék az úgynevezett befejezett orvosi kezelések száma. Er­re tulajdonképpen csak a rövid lejáratú betegségek esetén van elegendő példa. A körzeti orvosi munka tényleges hatásfokát csak a j körzetenként kezelt betegek . közötti táppénzes állomány : tüzetes felmérésevei és szakszerű viszonyításával lehetne kimutatni, A körzeti orvos teljesít­ménye a gyógyítás, vagy az annyira kívánatos megelő­zés és gondozás terén na­gyobb mértékben múlik az orvos mellé adott szakse­gítséget) mint magán az or­voson. A gyakran magára hagyott orvosnak sem a mai orvosképzés, sem ma felszereltsége az esetek jé reszében nem nyújtja a szükséges diagnosztikai biz­tonságot, amelyen az úgy­nevezett befejezett kezelés alaptllhat. A falusi körzetek­ből eljuttatni a rászoruló (Folytatás a 2. oldalon.) Az ülésteremben: Óvári Miklós, Németh Károly cs Kádár János. (Fotó: Pólya Zoltán — MTI—Teleíotó—KS) A túzsai Népszabadság Tsz-ben paradicsomülletés­kor mondotta Peták Sándor főmezőgazdász, hogy nem szabad megijedni a száraz­ságtól. Ha nem nagy széllel jár, valahogy át lehet vé­szeim. Igaza lett a gazda­embernek, mert a Ruki is­kolánál és az üllési út mentén azóta már remekül mulatnak a paradicsomso­rok ígéretesnek látszanak a kedemetlen tavasz ellenére is. A kiadós eső után szinte naproi napra terebélyesed­nek a bokrok. A rúzsai gaz­dasagban 60 hektár paradi­-somot ültettek. Megérte föl­tölteni vízzel a la jtkocsikat, inert ültetés után jó be tud­ták iszapolni a palántákat és ennek következményeként a június végi határ már szép reményekre jogosítja a szö­vetkezetet. A tervek szerint tele földről lének dolgozzák föl a termést és a jövőre való magot is szeretnék tpgni. A többit piacra, vi­szik. Az idén kevesebb földet szakítottak a paradicsom­nak, mint a korábbi években. A fölszabaduló területre krumplit vetettek. A korai burgonya mégcsak hozta inagát valahogy — annyit termett mint gondolták — de a nyáron érő fajtákban kárt tett a hosszan tartó május—júniusi szárazság. Talán még a kései krump.­lik időben kapták a csapa­dékot és mielőtt teljesen beparásodtak volna. újra megindulhat a gumók növe­kedése. A kuko-icaföldeket ádőben megszórták gazölő permettel és a lucernatáblá­kat is lekaszálták Egyálta­lán nem elégedetteji a kaz­lak nagyságával, hiszen a 210 hektáros területről majd­nem a duplájával számoltak a mostan; termésnek. Aggódnak a szakemberek, hogy kevés takarmánnyal vágnak majd a télnek. Bár különösebben még nincs cvkuk félni az idei esztendő­től. hiszen ami elveszett a réven behozható a vámon. A korai árpaaratás után több az esélye a bő termés­re, másodvetésű kukoricának, napraforgónak, mint más­kor. A rúzsai Népszabadság Tsz hét éve kezdett a marhahiz­lalásba. A Pankotai Hús­Marha Társulással közös­ködnek. Olcsó férőhelyeket alakítottak ki és egész év­ben. ameddig csak lehet, legeltetik az állatokat^ Húsz üszővel indultak. tavaly nyolcvannal szaporodott az állomány és az idén már há­romszáz tehenet számoltak a volt Népszabadság Tsz te­heneivel együtt. A nyári évzáró közgyűlésen, hangzott el. hogy nem ábránd az évi 900—1000 darabos szarvas­marhalétszám. A múlt év. ben már nem volt vesztesé­ges a tehéntartás, csaknem 1000 vagon szerves trágyát tapostak. A téesz saját ta­karmányára alapozza a szarvasmarhatartást. ennek megfelelően telepiti a lucér-' nát, veti a silókukoricát és javítja a gyepeket A takarmánytermesztés napi gondjaival küszködnek a balástyai Rákóczi Terme­lőszövetkezetben is. Nem mindenütt sikerült a lucer­natelepítés és némelyik tábla silókukoricára már későn érkeztek az esők. A zab ve­tése után csak kalászoláskor kapott vizet, ami annyit er mint betegségnek a raolyasas. A .1400 hektáros gazdaságban azért nem csüggednek ei. hiszen ami ma nem sikerült, holnap még sikerülhet. Azon­kívül a gyümölcsösök bevé­tele is billenthet még vala­mit a mérlegen. Kisteleken az Üj Élet Ter. melöszövetkezetben a gazda­ság lelkének tartják a mű­rétet. ahol rendszeresen le­geltetik az állatokat. Ugyan­akkor a kaszáló és a rend­sodró és gyűjtő gépeknek volt munkájuk ezen a ta­vaszon. Ezernyolcszáz mázsa füvet és 1632 mázsa lucernát ta­karítottak be első nekifu­tásra. Szükség is van a szé­nára-szalmára. hiszen az istállókban eze-nél több ál­latot etetnek és gondoznak a kisteleki gazdaságban. Nemcsak a kisteleki, ha­nem a iárás és a város töb­bi gazdaságának is reményt adott a minapi esős idöiá­rás. Kinek futja az ener­giája. mostmár nagvobb kedvvel foghat a gabonaföl­dek másodlagos hasznosító, sába. Forráskúton a Hala­dás Tsz-ben megközelítően ötmillió forintot tartogat­nak erre a célra. Száz hek­tár tarlókrumplit. uevan­ennvi napraforgót vetnek és természetesen zöldséget is ültetnek. Aranyszabály a gazdálkodásban is. hogv csak az nver. aki mer. Es ez nemcsak az időjáráson múlik. M. T.

Next

/
Thumbnails
Contents