Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

Szombat, 1983. június 25. i 3 Befejezte munkáját a parlament nyári ülésszaka (Folytatás az í. oldalról.) betegeket az igényesebb vizsgalatok helyszínére, indokolatlan bürokratikus nehézségekbe ütközik, s költséges, Időrabló utazgatást tesz szükségessé. A nyilvánvaló központi jószándék ellenére a kis településen tevékenykedő orvosnak gyakorlatilag nincs sem szakfelügyelete, sem Igazi gazdája. A körzeti szolgálatnak a kórházrendelőintézeti egységgel való közvetlen szervezeti összekapcsolása lenne a célszerű megoldás. Vizsgálat a helyszínen Beszédét egy másféle javaslattal folytatta: — Ha a kórházak rendelkeznének alkalmas röntgenkészülékké! és alapszintű laboratóriummal felszerelt mentőautókkal, akkor ezekkel látogathatnák végig megfelelő időbeosztás szerint a távolabb eső körzeteket, s a helyszínen elvégezhetnék azokat a vizsgálatokat, amelyek érdekében ma külön utaztatni kell "a betegeket. Legalább egy-egy járásban érdemes lenne próbaképpen kísérletet tenni e motorizált körorvosi megoldással, ami egycsapásra megemelhetné a körzeti ellátás hatásfokát. Hivatalos adatok szerint évenként sokkal több, mint százmillió, alkalommal fordulnak az emberek orvoshoz szerte az országban. Hát ennyire mégsem vagyunk betegek! — mondotta. Majd arró] beszélt." hogy a betegség mibe kerül a társadalomnak. Ezt nem csak az egészségügyi hálózatra fordított költségek alapján keil megítélni, hanem ehhez hozzá kell adni azt Is, amit elmaradt munka teljesítményben az évenkénti fiö.7 millió táppénzes nap jelent. (Az 1982-es statisztikai zsebkönyv szerint ugyanis naponként 248 ezer dolgozó van táppénzes állományban.) A kórházügy — közelebbről Ezután dr. Petri Gábor a magyar kórházügyi helyzetéről beszélt, megállpitva. hogy fejlődése igen jelentős volt. Sok kisebb helyen is épültek korszerű, jól felszerelt korházak. E fejlesztés árnyoldala. hogy a régebbi kórházak és az egyetemi klinikák egy részében aggasztóan romlik az épületek állaga Egy három évvel ezelőtti felmérés szerint a gyógyintézeti épületállomány 5.4 százaléka szanálandó, 24.4 százaléka rekonstrukciót, 28,3 százaléka fokozott felújítást igényel, míg 42 százaléka normál 'felújítással műszakilag még fenntartható. A teljesen alkalmatlanná nyilvánított épülete* pótlása is 600 ezer légköbméter beépítését tenné szükségessé. Ilyen körülmények között elfogadhatatlan az egészségügyi építkezések gyakori elhúzódása és a költségeknek ebből eredő növekedése. JCérdését, mivel lehetne rábírni a nagyvállalatokat arra. hogy ne vonjak ki magukat az egész; tgügyi építkezések kivitelezése alól. Ha az ok a jövedelmezőség hiánya, akkor mégis csak a szabályozáson kellene valtoztatni. Vannak az egészségügyben váratlan adódó, olykor egészen sürgető építési feladatok is. Ezeknek anyagi fedezetére. illetve forrására tett dr. Petri Gábor javaslatot, majd így folytatta: — Az egészségügyi törvény minden magyar állampolgárnak biztosítja a magas szintűnek és ingyenesnek szánt orvosi ellátást. Az országban ez idő szerint 157 tanácsi kezelés alatt álló kórház működik. Ennyi kórhazban és sokszorosan ennyi számú osztályon nehéz szavatolni az egységes színvonalat és azt, hogy mindenit! az átfogó egészségügyi koncepció alapján nekj rendelt feladatnak a törvény szelleme és betűje szerint is eleget tegyen. Vannak tanácsok, melyek különös hangsúlyt helyeznek kórházaik fejlesztésére és vannak, amelyek — körülményeik miatt — más feladatokat tekintenek elöbbrevalónak. A tanácsi önállóság vitathatatlanul politikai rendszerünk egyik szilárd pillére, de az egészségügyi ellátás az ilyen szerteágazó és a helyi döntésektől nagy mértékben függő hálózatban akkor sem szavatolható, ha a ráfordítások jelentős részét az állam központi forrásokból nyújtja. A sokszor elkerülhetetlen helyi arányeltolódások nagyon megnehezítik az általános koncepció kívánatos érvényesülését és ennek következtében hátrányosan befolyásolhatják a betegellátás minőségét. Különös tekintettel a jelenleg elkerülhetetlen importkorlátozásokra az ellátás növekvő szükségleteire, valamint a célprogramok megvalósítására. kívánatos a jelenlegi állag új felmérése, az ellátási normák újabb rögzítése és a közérdekű prioritások biztosítása. Mindez a jelen gazdasági körülmények között a központi szándékok fokozott érvényesítését kívánja meg, anélkül, hogy a tanacsi önkormányzatot elvileg sértené. Tartalékok a munkaszervezésben Végül arról beszélt dr. Petri Gábor, hogy a magyar egészségügy szervezetében igen nagyok a még fel nem tárt és ki nem használt tartalékok, főként a munkaszervezést illetően.. Többek között az egyik legsürgetőbb feladata a napi munka racionalisabbá tétele; az. hogv az intézményekben jelentkező feladatokat ne elsősorban létszámemeléssel igyekezzenek megoldani. (Némi iróniával azt js megjegyezte, ho'gy az egészségügyi munkaszervezés áokkai komolyabb dolog annál, hogysem azt orvosokra lehessen bízni.) E tevékenységet segíthetnék az ipari üzemekből származó szervezési tapasztalatok. Befejezésül Kossuth Lajos hites szavait idézte: „A múltunk kiesett a hatalmunkból, de a jövőnknek urai- vagyunk" — arra utalva, hogy 'la • urai nem is vagyunk egeszen a jövőnek, de átgondolt intézkedésekkel sokat tehetünk érte. Dr. Heténvi István expozéja Lázár György vita-összefoglalója A vitában elhangzottakat összegezve a kormány elnöke nyugtázta: a felszólalók mindegyike egyetértett azzal. hogy a kormány az 1980ban megerősített program alapján, a beszámolóban elhangzottak szerint folytassa munkáját. Ezt a bizalom megerősítésének ítélem. és a kormány nevében megköszönöm — mondotta Lázár György. A felszólalások sokszínűen átfogták tursadalmi életünk úgyszólván minden területét. A kifejtett vélemények nem mindenben fedtek egymást, egyes jelenségek okairól, a lehetséges megoldásokról szólva egymástól eltérő nézetek is hangot kaptak. Ez így természetes. De — és ez a fontos — az alapvető kérdésekben teljes volt i a nézetazonosság. A vita valamennyi résztvevője helyeselte, hogy mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában azt az utat járjuk, amit a Xll. kongresszus kijelölt. Teljes egyetértés volt abban is. hogy a kormányzati munkában is a Központi Bizottság áprilisi határozatát tekintjük irányadónak. A vita is aláhúzta a szocialista demokrácia kiteljesítésének fontosságát, mert ezzel további alkotó erőket szabadítunk fel. Ugyanakkor •nagyobb, tudatosabb felelősségvállalást; a felelősség következetes számon kérését, fegyelmezettebb munkát sürgetett. Valamennyi felszólaló megerősítette, hogy az ál-, lam irányító szerepének fontossága elvitathatatlan, de azt is hozzátette, hogy a kormányzati irányítás további fejlesztésre szorul. Helyeselték azt a törekvést is, hogy az államigazgatásban növeljük a tanácsok, a gazdaságban a vállalatok önállóságát. A miniszterelnök a vitában elhangzott kérdéscsoportok közül néhányra külön is kitért. Utalt Lázár György arra, hpgy több felszólaló példákkal illusztrálta: mennyire fontos napjainkban •a vezetés javítása, az irányítási eszközök fejlesztése. — Nagy jelentősége van annak, hogy a vezetés javítása terén is előbbre . jussunk — folytatta. — Enélkül elképzelhetetlen a feladatok megoldása, irányítási rendszerünk továbbfejlesztése, vagy az ennek megvalósítása során elérhető eredmények realizálása. Erősíteni kívánjuk azt a gyakorlatot, amely a demokratikus fórumok — egyszerűen szólva: a munkások — számára lehetőséget biztosit arra. hogy saját vezetőik munkájának minősítésébe beleszóljanak. Törvényes lehetőséget teremtettünk arra is. hogy a vállalati vezetőket is pályázat útján állítsák munkába.. meghatározott idiye alkalmazzák. De ezzel egyelőre — talan érthető okokból — az indokoltnál kisebb mértékben élnek. A Minisztertanács elnöke nagy jelentőséget tulajdonított annak a feladatnak — amiről a vitában is szú esett —. hogy a nagyvállalatokon belül kapjanak nagyobb mozgásteret a gyáregységek. — Sokan szóltak az anyagi érdekeltségről, a bérezés kérdéseiről. a bérarányokról, a differenciálás lehetőségéről. Szólt arról: most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagy rétegekre kiterjedő, általános bérpolitikai intézkedést helyezzünk kilátásba. Erre nincs lehetőségünk. Arra viszont van, hogy ilyen körülmények között is javítsuk bérezési rendszerünket. gyakorlatunkat, nagyobb mértékben éljünk a differenciálás eszközévél. Az év végéig módosítjuk, korszerűsítjük a bértarifa-rendszert. A lakásproblémákkal és az építőanyag-ellátási gondokkal kapcsolatos képviselői észrevételekre válaszolva a miniszterelnök ezeket mondta: — Nem ígérhetjük a lakásgondok rövid távú megoldását. Azt viszont igen, hogy nagy következetességgel törekszünk a Központi Bizottság itt többször idézett határozatanak végrehajtására. amely lehetővé teszi ezeknek a társadalmi gondoknak az enyhítését. Dr, Heténvi István pénzügyminiszter beszéde bevezetőiében megköszönte azokat a hozzászólásokat, amelyek a kormány egész munkáiét széles körűen érintették. de amelyekből az állami. pénzügyi munkára vonatkozó közvetlen tanulságok is levonhatók. Bevételek, kiadások A tavalyi költségvetés végrehajtásáról elmondta: — A legfőbb adatokat tekintve: a bevételek 485,8 milliárd forintot tettek ki, a kiadások 498 milliárd forintot. a hiány tehát 12.2 milliárd forint volt. és ez valamivel kisebb az előirányzottnál. A javulás azt mutatja. hogv a népgazdaság számos területen végzett munkánk eredménye itt is értékelhető. Ebben szerepe van a kormányzati irányításnak. a költségvetési intézményekben dolgozó sok százezer pedagógusnak, egészségügyi dolgozónak, közgazdásznak és más dolgozónak. de azt nem téveszthetjük szem elől, hogy a legalapvetőbb szerepe ebben annak van, hogy az anyagi termelésben dolgozók menynyi iövedelmet dioztak létre, mert ez az alapja a költségvetési gazdálkodásnak. — Figyelemre méltónak tartom, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egyaránt kereken 3—3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintét, ami azt mutatja. hogy sikerült egészében . megtakárjtásöKát elérni. s a kiadások növekedési üteme elmarad a nemzeti jövedelem belső felhasználásának növekedési ütemétől is. Ez azt jelzi, hogy valamelyest csökkent a költségvetés újraelosztó szerepe, és a csökkenésen belül nem a szociális, kulturális kiadások maradtak el, hanem a felhalmozás terén és a támogatásokban sikerült megtakarítást elérni, s ez önmagában is kedvező. A költségvetés bevételeinek 81 százaléka származik" a vállalatoktól, szövetkezetektől, tehát az anyagi termelésből. Az innen származó jövedelem több mint öt százalékkal volt magasabb az előző évinél, és ez megfelel a tervezettnek. Ebből a többletből kivette részét az ipar. és meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdaság népgazdasági részarányánál nagvobb mértékben járult hozzá a többletbevételekhez — A vállalatok és szövetkezetek nveresége összesen 192 milliárd forintot ért el; ez körülbelül másfél százalékkal kisebb, mint 1981ben. Ez egyfelől a feltételek nehezedését mutatja. másfelől azt. hogy nem minden vállalat tudta a hatékonyság növelésével e nehéz feltételeket ellensúlyozni. számos vállalatnak csökkent a nyeresége. Ebből a nyereségből a vállalatok valamivel nagvobb részt fizettek be tavaly a költségvetésnek, mint korábban. A nehéz feltételek mellett szigorítanunk — csökkentenünk — kellett a nvereségadóból adható kedvezmények körét, másrészt a vállalatok nagvobb gondot fordítottak a bérek emelésére. vállalva az ezzel járó többletadó befizetési kötelezettségét is. A vállalatok és a költségvetés A vállalatok és a költségvetés kapcsolatát tekintve, kedvezőnek kell tartanunk azt a tényt, hogy 6 milliárd forintot sikerült megtakarítanunk az előirányzott támogatásokból. Ennek sok oka van, köztük a kuzponti intézkedések. Próbáltuk az exportáló vállalatok helyzetét kedvezőbbé tenni az árfolyam-politikával. valamint sikerült a fogyasztói ártámogatásokban is megtakarítást felérni. — A vállalatok nem tudtak egyformán helytállni ebben a helyzetben. Vannak nagyon jól müködőek: a vállalatoknak körülbelül 15 százaléka igazán kiemelkedő eredményt, nyereséget hozott létre. Ezek között vannak jelentős exportot lebonyolító. nagyvállalatok is. Ugyanakkor több veszteséges vállalat van, körülbelül kétszer annyi, mint egy évvel ezelőj.t. Az összes veszteség 75 sz.izalékkal nagyobb, mint 1981-ben. A mezőgazdaságban viszont" 1982-ben csökkent a veszteséges üzemek, szövetkezetek száma. A vállalatok égy része úgv tudott 1982-ben megfelelni sokirányú kötele/etségeinek, hogy átmeneti hiányai fedezésére korábbi tartalékalapjához nyúlt. Ez teljesen szaDályszerű. A gond azonban az. hogv több vállalatnál nem átmeneti hiányról van szó, hanem arról, hogy a Követelménveknek nem tudtak gazdálkodásukkal megfelelni. — Felmerült ezen az ülésszakon is a kisvállalkozások kérdése. A kisvállalkozások jövedelmükből az állami költségvetés bevételeit is gyarapítják. ígv tehát ez is fontos szempont munka iuk értékelésekor Ugyanakkor nem kerülheti el a figyelmünket az a vélemény, hoeV egves vállalati gazdasági munkaközösségek vállalkozói iellege, vagv bizonyos vállalatoknál a kialakult tövedéieraaránvok kifogásol hatók. Megkezdtük az összpv ílven kisvállalkozás adóellenőrzését. Ezt következetesen vé°tehatttnk, s ha ennek nvomán. vagv más t-.naszialaiok alaoián úgy látjuk. ho»v — akár ösztönző. akár indokolt korlátozó iellegű — nem zárkózhatunk el a módosítások elől sem. — Az állami kütfcéorvptfis kiodáeéjnnk körülbelül 39 százalékét a költségvetési szervek, mtézznpnvp^ i^ádásai teszik ki. F kiadások összege tavalv 163 milliárd forint volt. az előirám-zottnál valamivé] magasabb. Fz a töhhlot npm gondatlanság, banvagsáo vaov pazarlás tele Az Intézmények egvre nnevnbt) része gondosabb, takarékos" bb gazdálkodást folv'-t, mint korábban Sikerült évközi megtakarításokat elérni, ameivek közül azokat a pénzeket, ameivek köznonti intézkedésre jöttek létre, a költségvetés javára elvontuk. Azokat a többleteket. amelveket az intézmények saját maguk, jobb gazdálkodásukkal takarítottak meg. alapvető funkciójuk jobb ellátására fordíthatták. — Az intézmények kiadásainak növeléséhez hozzájárul hatolt az. hogv nagyobb figyelmet fordítottak bevételeik növelésére, szélesítették szolgáltatásaikat. Így végül is sikerült elérni, hogy az intézmények fenntartásához adott központi támogatás 2,6 milliárd forinttal kevesebb volt az előirányzottnál. Teljesülő szociális célok — Eredménynek tekinthetjük, hogy egészségügyi és szociális célokra 8,7 százalékkal fordítottunk többet, mint 1931-ben, s ez valamivel magasabb, mint amit terveztünk. Kulturális, oktatási. sportcélokra 7,9 százalékkal költöttünk többet, mint az előző évben. Ez is valamivel magasabb a tervezettnél. és ezen belül minden alágazatnál van növekedés: az oktatásban, a kultúrában, a sportnál, a tudománynál minden területen, • ha különböző mértékben is. — Ebben az ötéves tervé ben az életkörülmények javítására három társadalmigazdasági programot helyeztünk munkánk középpontjába: az egészségügyi ellátást, az általános iskolák fejlesztését, s a lakásépítést. Ezeknek a végrehajtásában oroszlánrészük van a tanársoknak. Az általános iskolák fejlesztésére a tanácsok 19B2-ben a tervezettnél 200 millióval többet fordítottak, összesen 3,8 milliárd forint beruházást valósítottak meg. — Lakásépítésre a tanácsok 11.7 milliárd forintot fordítottak — ez megegyezik az előirányzottal —, s célcsoportos és egyéb állami lakásként. 19 ezer lakást építettek fel. Az egészségügyi feladatok közül kórházfeilesztésre fordítiák a legtöbbet. Erre 1.7 milliárd forint iutott. Sajnos. ez kevesebb, mint a terv: több százmillió forinttal. Nem pénzhiány itt az elmaradás oka. hanem a kivitelezésben még mindig tapasztalható nehézségek. Megőrizni a fizetőképességet A költségvetési munkával kapcsolatos tennivalókról szólva elmondotta: — Kötelességünk, hogy megszüntessük az ésszerűtlen kiadásokat, a nvllvánvaló pazarlást, a szűkebb érdeknek a közérdek elé helyezését, a presztízsköltekezést. és lankadatlanul keressük a társadalmilag halékonvabb módszereket. az állam kötelezettségeinek iobb teliesítéséhez. Ebben minden költségvetési intézménynek. szervnek van feln'i"ta. és azt tartjuk szem előtt akkor, amikor az inté/ménvi gazdálkodásban az érdekeltséget a korábbinál •óbban előtérbe helyezzük. E célhoz igazodva, szervezeti jénésetrot is teszünk. — Gazdálkodásunkban — mondotta végül — a fizetőkénesség folyamatos fenntartása. a külső és helsfl egyensúlv egvüHes megőrzése továbbra is elsőrendű fp'adat.. Ismeretes, hogv a keltséovetés Idei biánva legfel iebh "tízmilliárd forint lehet,. Ahhoz, hogy ezt elérjük. sőt — a" tovább nehezedő feltételeket is számba véve — állami érdekünknek megfelelően. még lejjebb szorítsuk, az Irányításnak rendkívül nagy a felelőssége. Elemi érdekünk, hogy ne teljesítsük túl a felhalmozás tervét, mert ez vagy a fizetési mérleg, vagy az életszínvonal rovására történne. s egyik sem megengedhető.