Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

2 Péntek. 1983. június 24. Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Lázár Györgv előadói beszéde Dr. Rusz (Tolutatás az 1. oldalról.) ség nem állt rendelkezésre. Akadtak olyan, főleg korlá­tozó intézkedések, amelyek sok kritikát váltottak ki. Ezeket magunk is csak a kényszerítő helyzet miatt határoztuk el, mert tudatá­ban vagyunk annak, hogy az egyensúly és a tovább­haladás -feltételeit elsősor­ban a társadalmi munka termelékenységére alapozott termelésnöveléssel kell meg­teremteni. Más szóval: a termelés korszerűségét olyan magas fokra kell emelni, a munka- és az anyagráfordi­tást pedig olyan szintre kell csökkenteni, hogv megszűn­jön. vagy legalábbis lénye­gesen csökkenjen a megvál­tozott cserearán vökből szár­mazó veszteségünk. Megújulást a gazdálkodásban A gazdasági teljesítmény növelését most, es a követ­kező években nem új, nagy­beruházások lévén, hanem a tartalékok feltárásával, a meglevő termelőberendezé­seket kiegészítő, korszerűsí­tő. n technológiákat meg­' újító műszaki fejlesztessel. gyorsan megterülő szellemi es anyagi befektetésekkel, a szervezettseg. a munkakul­túra növelésével kell elér­ni. Ezt nemcsak a már em­lített világgazdasági válto­zások es a napjainkra jel­lemző technológiai verseny kényszere miatt, hanem azért is így kell tennünk, mert a fejlettscgnek arra a fokára jutottunk, amikor a régi. extenzív út már nem járható. Céljainkat csak ak­kor erhetjük el, ha új haj­tóerőket állítunk a fejlődés szolgálatába: más szóval: ha a gazdálkodásban minden szempontbol a minőségi megújulásra törekszünK. Erre szükség van a VI. öt­eves terv követelményeinek teljesítéséhez, es ahhoz is. hogy megalapozzuk jövendő fejlődésünket. Az intenzív fejlődés kö­vetélményéiből kiindulva még erőteljesebben be kell kapcsolódnunk a nemzetkö­zi munkamegosztásba, min­denekelőtt a szocialista gaz­dasági integrációba. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepe van a fejlődő or­szágokkal mindjobban ki­épülő együttmüködesnek. Bíztató kilátások, nyugtalanító jelek gi vásárlóerő és az áruala­pok egyensúlyát. Igaz, elő­fordul, hogy egyes cikkek­ből a kínálat több-kevesebb ideig elmarad a kereslettől — mégis, úgy gondolom, egyetértenek vele: a fo­gyasztói piac összességében, az alapvető termékekből pedig választék szerint is kiegyensúlyozott. Előrelép­tünk a szolgáltatóhálózat bővítésében, egyes területe­ken a mennyiség és a mi­nőség azonban még gyak­ran kifogásolható, és hosz­szú a várakozási idő is. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. A társadalmi juttatások reálértéke az utóbbi ket év­ben is' a nemzeti jövedelem­nél nagyobb mértékben, összesen 6 százalékkal emelkedett, azonban így is csak szerény előrelepésre volt mód. A lehetseges in­tezkedesek keretében sor került az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdi­jak és a rendszeres, éven­kénti kiegészítés alsó hatá­rának emelésére. Már hatá­rozatunk van rá. amint azt a népgazdasági terv tartal­mazza hogy július 1-i ha­tállyal 490 forintról 600 fo­rintra növeljük a kétgyer­mekes családok gyermeken­kénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a je­lenlegi 130 forintos jövede­lemkiegeszites helyett nedig havi 300 forintos családi potlékot kapnak, a gyerme­kek 6 éves koráig. Terve­ink szerint ez év szeptem­berétől a régebben megál­lapított legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. Az említett' intézkedéseken túl fokozott figyelmet for­dítunk a családgondozó te­vékenység bővítésére, a leg­rosszabb helyzetben levő családok szociális körülmé­nyeit jobban mérlegelő se­gélyezésre. A lakásépítés eddig az előirányzottnak megfelelően alakult. Két év alatt — na­gyobbrészt kedvezményes hosszú lejáratú kölcsönből — több mint 150 ezer ott­hon épült fel. Rendben ha­lad a lakáselosztós es a la­kásgazdálkodás továbbfej­lesztése. A tanácsok körül­tekintően es szervezetten kész/tették elő az idén jú­liusban életbe lépő lakbér­emelést: intézkedtek, hogv az arra jogosultak lakbér­terheit mérséklő szociális támogatások folyósítása rendben megtörténjen. Meg­kezdődött annak a határo­zatnak a végrehajtása, amely előírja a lakáskar­bantartás és -felújítás anvi­gi és szervezeti feltételei­nek javítását. A kormánv utasítása nyomán az illeté­kesek intézkedtek a lakos­ság építőanyag-ellátásának javítása, a családiház-épí­tőknek nyújtott szolgáltatá­sok — köztük a szakmai tanácsadás, a aénkölcsönzés — bővítése érdekében. A közvetlenül előttünk álló feladatukról, az 1983. évi terv eddigi végrehajtá­sáról szólva Lázár György kifejtette: vannak biztató, de vannak nyugtalanító je­lek ls. — Megfelelő volt a felkészülés, és a munka szervezetlenindult. A nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dolláré lszámolású forga­lomban kiviteli többletet ér­tünk el. Kedvezőtlen, hogy az ipari termeles az első öt hónapban a tervezettnél — néhány termékből a keres­letnél is — alacsonyabb volt. az exportárak tovább csökkentek, s hogy a számí­tottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási ke­reslet. A jól szervezett, lel­kiismeretes őszi és tavaszi munkával megalapozott so­kat ígérő kezdet után, saj­nos. a mezőgazdaságban is vannak kedvezőtlen jelek. Az időjárás, mint eddig is sok alkalommal, az iden sem pártolt mellénk. Szá­mos gazdaságnak komoly gondot okoz, de a koráb­ban oly biztató országos terméskilátásokat is csök­kenti az elmúlt hetek júni­us közepéig tartó aszályos időjárása. Ismerve a szo­cialista nagyüzemekben rej­lő erőt. a termelőszövetkeze­ti tagság, a háztáji gazdál­kodást folytatók hozzáérté­sét es szorgalmát, bizha­tunk benne, hogy a mező­gazdaságban dolgozók min­dent megtesznek a tervben kitűzött célok eléreséért. Az összes többi területen is úgy kell dolgoznuntc, hogy kivédjük az egyensúlyi követelmények betartását veszélyeztető hatásokat. Ar­ra kell törekednünk, hogy a termelésnek a szükségle­tekkel összhangban levő nö­velésével, a ráfordítások csökkentésével elérjük a tervezett nemzeti jövedel­met. és a felhasználásban se lépjük túl az előirány­zott kereteket. Ez utóbbi ér­dekében már több intézke­dést tettünk, köztük olya­nokat. amelyek mérséklik a terven felüli beruházási vá­sárlóerőt. Szigorúan ragasz­kodnunk kell ahhoz is, hogy a bérek és a jövedelmed arányban legyenek a tény­leges teljesítményekkel, és a fogyasztói árakat az el­határozott mértékben nö­veljük.. A külkereskedelemben folytatni szükséges a piac­feltáró munkát, es minden előnyösnek mutatkozó lehe­tőséget ki kell használni az export fokozására. Az idei gazdasági teljesít­ményeknek nemcsak az 1983. évi egvensúlyi köve­telmények miatt, hanem — amint azt a tervezőmunka és az előrebecslések jelzik — a semmivet sem köny­nyebbnek ígérkező 1984— 1985. évi feladatokra való felkészüles szempontjábój is nagy fontosságuk van. En­nek tudatában kell folytatni munkánkat. Lakossági öntevékenység, társadalmi munka A településhálózat fejlesz­tésén belül Budapest és a városok mellett a korábbi­nál nagyobb gondot fordí­tottunk a kistelepüléseken lakók életkörülményeinek javítására, a falvak népes­ségmegtartó képességének növelésére. A helyzet javí­tásában. az alapellátás meg­szervezésében fontos szere­pet tölt be a lakossag önte­vékenysége. önzetlen társa­dalmi munkája. Az utóbbi esztendőkben a kormány os a társadalom is nagyobb fi­gyelmet fordít a környezet­és természetvédelemre. Az egészségügyi ellátás fejlesztésére elfogadott szak­mai programok végrehajtá­sa megfelelően halad. A beruházások egy reszének megvalósításában ugyan el­maradás van. az ellátás személyi és intézményi fel­tételei azonban így is to­vább javultak. A tízezer la­kosra jutó orvosok száma 30 fölé emelkedett, csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások száma, jelentősen fejlődött a gyermekekről és az időskorúakról való társa­dalmi gondoskodás. Megalapozatlan ígéreteket ezúttal sem tehetünk. Az életszínvonal megőrzeséhez. az életkörülmények bármi­lyen szerény javításához is csak a jobb, az eredménye­sebb munkával, a tehervi­selés igazságosabb megosz­tásával teremthetjük elő a fedezetet. A kormány programot dolgozott ki és fogadott el a kulturális élet működési mechanizmusának korsze­rűsítésére. az intézmények önállóságának növelésére. Ez azonban csak akkor hoz­za meg a remélt eredményt, ha erősödik az intézmények belső demokráciája, kollek­tíváinak felelősségérzete. Az emberek gondolkodás­módjának. világképének alakításában, a szocialista hazafiság és az internacio­nalizmus szellemének erő­sítésében rendkívül felelős, fontos szereoet tölt be a sajtó a rádió, a televízió. Ezektől az intézménvekiöl és munkatársaiktól azt kér­jük, hogv elkötelezetten, igénvesebben végezzék mun­kájukat. hitelesen tájékoz­tassák a közvéleménvt, szól­janak eredménveinkről. de a gyengéteket se hallgassák el: vállalianak naevobb részt a közízlés f"™oá'ásá­ban. és ad'anak több teret az embe-í helytállás bemu­tatásának. Élet- és munkakörülmények Á béke, a haladás el kötelezel tje ként A Minisztertanács elnöke beszámolóját igv folytatta: — A kormány munka­programjában életszínvonal­politikánk eredménveinek megörzeset és megszilárdítá­sát. az életkörülmények szerény mértékű javítását vállaltuk. Most arról adha­tok számot, hogy ezt a kö­telezettségünket eddig telje­sítettük. Megőriztük olyan fontos vívmányainkat, mint a létbiztonságot szavatoló teljes foglalkoztatottság, vagv az eRész lakosságra kiterjedő szociális gondosko­tlás. Ha szerény mértékben Is. javultak az élet- és munkakörülmények. Altalá­nossá tettük az ötnapos munkahetet, és növeltük az alanszabadságot. 1982-ben a lakosság fo­gyasztása 4 százalékkal, reáljövedelme mintegy 3 szazalékkai volt magasabb az 1980. évinél. Tudjuk, hogv az átlagok elfedik azo­kat a különbsegekel. ame­lyek az egyes családok hely­zetét jellemzik s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be kell osztaniuk jövedelmüket, akiknek ke­vesebbre futja, és akik ne­hezebben élnek, mint koráb­ban. Ezeket a tényeket szá­montartjuk, és a lehetősé­gek határai között figyelem­be vesszük. Az átlagkeresetek és a fo­gyasztói árak ket év alatt egyaránt 12 százalékkal emelkedtek. A nehezebb Razdasági körülmények kö­zött is arra törekedtünk, hogy fenntartsuk a Ukossu­— A kormány a békés egymás mellett élés elvei­nek szellemében az. elmú't evekben is aktiv. sokoldalú külpolitikai tevékenységet folytatott Mind a kétolda­lú kapcsolatokban, mind a különfele nemzetközi sze vezetekben — köztük az ENSZ-ben. amelynek köz­gyűlése a jelenlegi ülés­szakra magyar elnököt vá­lasztott —, de valamennyi más fórumon is a béke, a haladás elkötelezett híve­ként léptünk fel. Soha. egyetlen tárgyaló­partnerünk előtt sem hagy­tunk kétségei afelől, hoe.v külpolitikánkban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagállamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi es testvéri kap­csolatunk állandó fejleszté­se. mert ebben látjuk nem­zeti létünk. szuverenitá­sunk megőrzésének legfőbb biztosítékát. — A kormány ezúttal is arra törekedett, hogv őszin­tén és felelősen szóljon je­lenlegi helyzetünkről, szán­dékairól és törekvéseiről, mert úgy véli, hogy csak így számíthat a munkájához nélkülözhetetlen segítségre. Meggyőződésem, hogy ne­hézségeink leküzdésében, feladataink megoldásában a jövőben is építhetünk az Önök. munkásosztályunk, parasztságunk, értelmisé­günk, egész népünk megér­tésére és támogatására — mondotta végezetül Lázár György kérve a kormány beszámolójának megvitatá­sát és jóváhagyásút. • Dr. Rusz Márk Csongrád megye 8-as választókerületé­nek képviselője, a deszki tü­dőkórház foorvosa, s a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének el­nöke parlamenti fe'szólalásá­ban a Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvi ok­tatásának és müvelésének helyzetével, valamint a me­gye és a szegedi járás el­múlt három évi fejlődésének ered m én vei vei fog la l kozott. Elöljáróban beszélt arról, hogy a közművelődés, oktatás eredményei a hazánkban élő délszlávok, németek, románok és szlovákok anyanyelvi oktatásában is érezteti hatásukat. Az alkotmányos jog iránti tiszteletből egy mondottal anyanyelven is köszöntötte az országgyűlést: ,.U íme Juznih Slavena, Nemaca, Rumuna i Slovaka u Madarskoj sa postovanjem pozd ravljam letnje zasedanje skupstine Madarske Narodne Republi­ke 1 zelim svim narodnim poslanicima plodonosan rad." (A magyarországi délszlávok, németek, románok es szlová­kok nevében tisztelettel kö­szöntöm az országgyűlés nyá­ri ülésszakát, és kívánok a képviselőtársaimnak eredme­nyes munkát.) Ezt követően rárrlutatott ar­ra. hogy az MSZMP, a kor­mány, a népfront következe­tes lenini nemzetiségi poli­tikája. a hazánkban élő nem­zetiségek állampolgári köz­érzetét nemcsak pozitívan be­folyásolja, hanem nagyobb aktivitásra és al­kotókészségre is serkenti, amelynek megnyilvánulásá­val nap mint .nap találko­zunk. Az eltelt három év során tovább javult a köz­oktatási intézményekben a nemzetiségi anyanyelvi ok­tatásban részesülő tanulók száma, ami az előző nem­zetiségi kongresszusok óla 35 ezerről 51 ezerre emel­kedett. Az iskolák mellett az óvodákban a gyerekek lét­száma megkétszereződött. Az óvodai anyanyelvi oktatás sokklal eredményesebb le­hetne a nemzetisági terüle­teken. ha a szülök is job­ban hozzájárulnának a csa­ládból hozott nyelvismeret szintjének emeléséhez. A továbbiakban rámuta­tott arra. hogy a nemzetisé­gi szövetségek az illetékes megyei szemekkel felmérték a nemzetiség lakta terüle­tek lehetőségeit, személyi és tárgyi feltételeit, hogy a kétnyelvű oktatást megho­nosítsák. Megállapították egyebek ' között, hogy az anyanyelvi oktatásba bekap­csolódhatnak a szakközép- és szakmunkásképző iskolák nemzetiségi tanulói is. Sót, emelkedik azon magyar gye­rekek száma. akik valame­lyik nemzetiségi nyelvet ta­nulják. A képviselő örömmel mu­tatott rá. hogy sikerült előrelépni a nem­zetiségi nyelvű színpadi kultúra fejlesztésében is. a Szekszárdon és Pécsett lét­rehozott nemet szerb-horvát nyelvű bemutató színpadok segítségével. Ezenkívül az utóbbi evekben figyelemre méltó eredményeket értek el a nemzetiségi nyelvű tö­megtájékoztatási eszközök is. A Magyar Rádió központi adóin 1979. június 1-töl meg­indult a szerb-horvát, né­met és szlovák nyelvű. 1980 júliusától pedig a román nyelvű adás is. A szlovák nyelvű televíziózásra előre­láthatólag még ebben az év­ben sor kerül. 1978 júliu­sa óta a többi nemzetiségi laphoz hasonlóan a román nyelvű lap ís hetilappá vált. A nemzetiségi kérdés kap­csán végül arról szólt, hogy a két és több nyelvű fel­iratok használata a nemze­tiségi lakosság nagy elis­merésével találkozott, amelynek keretében a köz­intézményi feladatok mellett a helységnévtáblák is hirde­tik a községek nemzetiségi jellegét. Felszólalásának második ré­szében Csongrád megye hely­zetével. és az elmúlt három év eredményeivel foglalko­zott. Hangsúlyozta bővültek az export alap­jai, ésszerűbb lett az anyag- és energiagazdálko­dás, cs nagy erőfeszítése­ket tettek az életszínvonal megőrzésének biztosítására. Az ipari és építőipari ter­melés, valamint a kereske­delmi forgalom az elmúlt évben az előirányzatnak megfelelően két százalékkal, ezen belül a nehézipar négy százalékkal,- a mezőgazdaság termelése hat százalékkal emelkedett. Növénytermesz­tés az .átlagosnál is gyor­sabban növekedett, jelentőé eredmények születtek a sze­gedi járás területén. A képviselő külön is tog­lal kozott az energiatermelés és -fel­használás Csongrád megyei helyzetével A szénhidrogén-bányászatban jelentősen fokozták a kuta­tást és feltárást, növelték a termelést. Előrehaladás tör­tént az energiahordozókkal való takarékosságban, va­lamint a megye egyik fő természeti kincse, a termálenergia hasznosí­tásában. A megyei tanács középtávú energiagazdálkodási és ra­cionalizálási programot fo­gadott el, amely az olajki­váltást. a földgáz- és geoter­mikusenergia-felhasználást szorgalmazza. A termálvizet Szegeden és Szentesen lakás­fűtésre. a megye többi te­lepüle.sen sportolási és gyó­gyászul célra is felhasznál­ják. Külön említést érde­mel Szegeden az úgynevezett referenciaüzem. amely a felhasznált termálvizet visz­s/.asa jtolja a talajba, és ez­zel kiküszöböli a környezet szennyeződését. Ennek az új­módszernek a segítségével le­hetővé váll a VI. ötéves terv­ben további kétezer új la­kás fűtésének es 1700 meg­lelő lakás melegvi/.-ellátásá­nak biztosítása. Bestedét a következő gon­dolattal zárta: — Elért eredmenyeink. és az egyre bonyolultabbá váló feladataink arra kell. hogy ösztönözzenek bennünket, hogy még nagyobb összefogással a XII. kongresszus hatá­rozatainak szellemében tö­rekedjünk a kormányprog­ram minél eredményesebb végrehajtására, amelyhez Csongrád megye lakossága, állami es társa­dalmi szervei nagy jgveke­zettel és legjobb tudásukkal kívánnak hozzájárulni.

Next

/
Thumbnails
Contents