Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

VILÁG PRO LETÁRJAI, EG YESÜ LJETEK* 73. évfolyaro 148. szám 1983. június 24., péntek Ára: 1,40 forint ' AZ MSZMP SZ S Z É G E D V Á R Ő S I 6 0/1^ S ÁÍ^GICÁ íl^Á P j Á f' az orsza Napirendjén: a kormány beszámolója nyári ülésszaka és a költségvetés Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek az or­szággyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött a nyári ülésszak Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Lo­sonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság, valamint az Elnöki Ta­nács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — a megrendülés, a kegyelet szavaival emlékezett meg a Márkus-hegyi bánya­szerencsétlenség áldozatairól. Az országgyűlés együttérzé­sét kifejezve, egyperces néma felállással adózott a hősi ha­lált halt bányászok emlékének. ' Ezután Apró Antal megnyitotta az országgyűlést, és kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három képviselőről; Klaukó Mátyásról, Békés megve Tanácsának nyugalmazott elnökéről; Cseterki La­josról. az Elnöki Tanács nyugalmazott titkáráról és dr. Várkonvi Imre prépostkanonok. az Actio Catholica orszá­gos igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülés­szak óta végzett munkáról és döntött a mostani tanács­kozás napirendjéről: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kor­mány munkájáról és további feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségve­tésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Ezután, az elfogadott napirendnek megfelelően. Lázár György, a Minisztertanács elnöke — eleget téve a testület alkotmányban rögzített kötelezettségének — beszámolt a Minisztertanács munkájáról. (Beszédét külön ismertetjük.) Ezután megkezdődött a vita. Ladányi József (Borsod megye) szóvá tette: néha érthetetlen megkötések hátrál­tatják vagy éppen akadályozzák az önálló helyi döntéseket. Tóth Attiláné (Budapest) az elektronikai ipar központi fejlesztési programjának megvalósítását eleme2te. Postás Sándor (Hajdú-Bihar megye) a debreceni lakásépítkezé­sekről szólva, utalt arra: a magán-lakásépítkezést nehezíti az építőanyagok hiánya, amiért a gyártók és a kereske­dők egymást okolják. Ezt követően dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a budapesti pártbizottság első titkára szólalt fel. (Lapunk 3. oldalán ismertetiük felszólalását.) K. Papp Ferenc (Tolna me­gve) a Paksi Atomerőmű népgazdasági jelentőségét mél­tatta. Herczeg Károly (Borsod megye), a vasasszakszer­vezet főtitkára a többi között javasolta: a kormány tegyen intézkedéseket a három, illetve a folyamatos műszakban foglalkoztatottak, a készenléti szolgálatot ellátók anyagi érdekeltségének javítására, a melegüzemi munkakörben dolgozók fokozottabb elismerésére. Sas Kálmán (Heves megye) fontosnak tartja: el kell érni. hogy mind több legyen az új iránti fogékony, felelősséggel vállalkozó ve­zető. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke egyebek között elmondotta: politikailag és gazdaságilag jóval bizonytalanabb nemzet­közi környezetben kell megoldanunk az intenzív fejlődés erőteljes kibontakoztatásának feladatát. Hangsúlyozta: ha valóban teljesíteni akarjuk a VI. öt­éves terv fő céljait, akkor tovább kell fokoznunk belső erőfeszítéseinket. tehát a több eredménnyel kecsegtető utat. az energikus szerkezetátalakítást választjuk, a gaz­daság belső erőit mozgósítjuk. Ami a szerkezetátalakítás­ban a rövidebb távú teendőket illeti: most a műszaki fej­lesztés középpontjába" az exportképesség fokozását kell állítanunk. Ezután szólalt fel dr. Rusz Márk (Csongrád megye, 8. választókerület), a deszki tüdőgondozó intézet főorvosa, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének el­nöke. (Felszólalását lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Véle­ményt nyilvánított a vitában Takács Imre (Fejér megye), Mondok Pál (Pest megye). Nagy József (Baranya megye) is. Kifejtette véleményét az országgyűlési vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Közvéle­ményünk becsüli, értékeli azt a munkát, azt a teljesít­ményt. amelyet hazánk agrárágazatai elértek — állapí­totta meg. Majd arról szólt: egyáltalán nem értünk le­hetőségeink határáig. Nincs a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak olyan területe, ahol ne lehetne még jobb teljesítményt nyújtani. A továbbiakban Hütter Csaba (Nógrád megye). Varga Zsigmond (Békés megye), Péterfi Ferenc (Vas megye), Pájer Imre (Győr megye). Kelemen Zoltán (Szolnok me­gye) szólalt fel. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Legfőbb törvényhozó testületünk ma, pénte­ken folytatja munkáját. 1 • "S « 1 • ••• < O-t" » >L >,i;:k ci,.:/ ; : • : ' :>.i- ••• ív..'" V . ' .;. Wf -94 ' 1 i* • ti ''IÍ|al : i t >* wS . '' \ A * v ÍVJ - s "••^Iw - (PL:, Er , í A í j** Mw j íjí v! UK Ff * 4Ji . !' t»# k.. * •-•V'. ^ é " l -•w K, * s^lt'^ÉÉÉl - r j§ UN.; - • . Jr^rnm, " \ ( \ , . . V , » " • "SSK^ 'jp M^ £ m Ji m IP Lázár György előadói beszéde Alkotmányos kötelessé­günknek teszek eleget, ami­kor a kormány nevében számot adok az országgyű­lésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, gmit 1980-ban, .munkaprogramunk elfogadásakor kaptunk, hol'1 tartunk terveink megvalósí­tásában, hogyan ítéljük meg társadalmunk és gazdasá­gunk helyzetét, miben lát­juk a további tennivalókat. A képviselő elvtársaktól azt kérjük, hogy munkánkról alkotott véleményükkel és a jövőre szóló tanácsaikkal nyújtsanak segítséget prog­ramunk végrehajtásához — mondotta bevezetőben Lá­zár György. A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogv társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongresz­szuson meghatározott irány­ban halad. A megbecsülést érdemlő eredmények sem feledtethetik azonban gyen­géinket. Tisztában vagvunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk, szorosabb­ra kell zárni sorainkat, ha el akarjuk érni céljainkat. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormányt az a törekvés vezette; az 1980 őszén elfogadott munka­program alapján és a min­denkori helyzet követelmé­nyei szerint felelősen végez­ze munkáját. — Az elmúlt években is a népgazdaság irányítása adta a kormánv számára a legtöbb és egyúttal a legne­hezebb feladatokat. A gaz­dasági munka alapja, a VI. ötéves terv minden koráb­binál nagyobb hangsúllyal állítja előtérbe a hatékony­ság növelését, a jobb iga­zodást a módosult világgaz­dasági helyzethez, az egyen­súly javítását. Ebből kiin­dulva határoztuk meg a konkrét tennivalókat. 1980 óta tervünk végre­hajtásának feltételei nehe­zebbek lettek. Ennek leg­főbb oka a külgazdasági viszonyok további romlása. A tőkés országok gazdasá­gának pangása, a rekord­K ' jUr, jggWfa^áfl rFmás*^ a H •2 M ^HL WmB í 0'w' méretű munkanélküliség, a példátlanul magas kamat­lábak velejárójaként a vi­lágpiacon a kereslet a be­ruház isi javak és a fogyasz­tási cikkek iránt egyaránt csökkent. Rendkívül kiéle­ződött az eladók versenye. Helyzetünket esetenként to­vább nehezítik a szocialista országokkal szemben' alkal­mazott. főleg az Egyesült Álli mok részéről erőltetett, politikai megfontolásokból fakadó- kereskedelmi és pénzügyi korlátozások. A világgazdásági válság hátrá­nyos következményei mel­lett saját mun,kánk fogyaté­kosságai is hozzájárultak gondjaink növekedéséhez. Hegbecsülést érdem!őel< A körülményeket figye­lembe véve mindemellett megbecsülést érdemlő ered­mény, hogy nemzeti vagyo­nunk az elmúlt két évben is növekedett. Számos új termelőüzem kezdte meg működését, növekedett a lakásalap, bővült az egész­ségügyi. az oktatási és a kulturális intézmények háló­zata. tovább épült a metró, újabb autópálya-szakaszok készültek el, gyarapodott a belső turizmust és az ide­genforgalmat kiszolgáló lé: tesítmények száma. A nem­zeti jövedelem az 1980. évi csökkenés után évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nö­vekedett, és 1982-ben — hosszú idő óta először meghaladta a belföldi fel­használást. Csökkent a költ­ségvetés hiánya. Az ipar termelése csaknem 5 száza­lékkal, a mezőgazdasági tfermékek termelése 6 szá­zalékkal haladta meg az 1980. évit. Az építőipar ter­melésében — szándékaink­nak megfelelően — a ko­rábbinál nagyobb a fenn­tartási-felújítási munkák aránya. A közlekedés telj*, sítette a szállítási igénv*. ket. Az anyagi ágak terme­lékenysége több mint 6 szá­zalékkal nőtt, tehát nagyobb mértékben, mint a nemzeti jövedelem., A kivitel érték*, ben kis híján 16 százalék-' kai emelkedett, lényegesen gyorsabban, mint a beho­zatal. Minden viszonylat­ban eleget tettünk nemzet­közi fizetési kötelezettsége­inknek. A termelési szerkezet ja­vításóra; a versenyképesség és a gazdaságosság fokozá­sára számos intézkedést tettünk. Gazdaságpolitikai törekve­seink alátámasztására több más területen is fontos lé­péseket határoztunk el. Ezek közé sorolhatók a jövede­lemszabályozási érintő egyes' módosítások, a támogatások csökkentése, az árrendszer továbbfejlesztése, az árfo­lyam-változtatások. a hitel­feltételek . szigorítása, az új bérszabályozási rendszer be­vezetése. az alacsony haté­konyságú vállalatok helyze-' tének rendezésére kialakí­tott szabályok. Az intézke­dések egy másik része an­nak a lehetőségét terem­tette meg, hogv a vállalko­zási és szervezeti fórmák jobban " ísa-'odhassanak a tényleges piaci és gazdasági Viszonyokhoz. Ennek az egvvk, nem is a legfonto-' sabb eleme az a sokak ál­tal vitatott lehetőség, hogv a vállalatokon belül gazda­sági munkaközösségek ala­kulhassanak Többségüktől • i je'ek szerint a szándéka­inkkal meeegyoző eredménvt remélhetünk Ahhoz azon­ban még kevés a tapaszta­lat. hosv akár elutasítsuk, akár elfogadtuk a korrigáló beavatkozások jogosultságát. Az elmúlt év gazdasági szempontból kritikus hetei­ben. amikor a kormánynak — az előállt he'yzethez iga­zodva — wors döntéseket kellett hoznia, s bár hosz­szas töprengésre nem volt idő, mindig arra töreked­tünk hogv közgazdasági megoldást keressünk, s csak ot< csak annyiban é'tünk adminisztratív eszközzel, ahol és amikor más lehető­olytatás a 2. oldalon.) «

Next

/
Thumbnails
Contents