Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

VILÁG PRO LETÁRJAI, EG YESÜ LJETEK* 73. évfolyaro 148. szám 1983. június 24., péntek Ára: 1,40 forint ' AZ MSZMP SZ S Z É G E D V Á R Ő S I 6 0/1^ S ÁÍ^GICÁ íl^Á P j Á f' az orsza Napirendjén: a kormány beszámolója nyári ülésszaka és a költségvetés Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött a nyári ülésszak Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — a megrendülés, a kegyelet szavaival emlékezett meg a Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség áldozatairól. Az országgyűlés együttérzését kifejezve, egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. ' Ezután Apró Antal megnyitotta az országgyűlést, és kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három képviselőről; Klaukó Mátyásról, Békés megve Tanácsának nyugalmazott elnökéről; Cseterki Lajosról. az Elnöki Tanács nyugalmazott titkáráról és dr. Várkonvi Imre prépostkanonok. az Actio Catholica országos igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Ezután, az elfogadott napirendnek megfelelően. Lázár György, a Minisztertanács elnöke — eleget téve a testület alkotmányban rögzített kötelezettségének — beszámolt a Minisztertanács munkájáról. (Beszédét külön ismertetjük.) Ezután megkezdődött a vita. Ladányi József (Borsod megye) szóvá tette: néha érthetetlen megkötések hátráltatják vagy éppen akadályozzák az önálló helyi döntéseket. Tóth Attiláné (Budapest) az elektronikai ipar központi fejlesztési programjának megvalósítását eleme2te. Postás Sándor (Hajdú-Bihar megye) a debreceni lakásépítkezésekről szólva, utalt arra: a magán-lakásépítkezést nehezíti az építőanyagok hiánya, amiért a gyártók és a kereskedők egymást okolják. Ezt követően dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a budapesti pártbizottság első titkára szólalt fel. (Lapunk 3. oldalán ismertetiük felszólalását.) K. Papp Ferenc (Tolna megve) a Paksi Atomerőmű népgazdasági jelentőségét méltatta. Herczeg Károly (Borsod megye), a vasasszakszervezet főtitkára a többi között javasolta: a kormány tegyen intézkedéseket a három, illetve a folyamatos műszakban foglalkoztatottak, a készenléti szolgálatot ellátók anyagi érdekeltségének javítására, a melegüzemi munkakörben dolgozók fokozottabb elismerésére. Sas Kálmán (Heves megye) fontosnak tartja: el kell érni. hogy mind több legyen az új iránti fogékony, felelősséggel vállalkozó vezető. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke egyebek között elmondotta: politikailag és gazdaságilag jóval bizonytalanabb nemzetközi környezetben kell megoldanunk az intenzív fejlődés erőteljes kibontakoztatásának feladatát. Hangsúlyozta: ha valóban teljesíteni akarjuk a VI. ötéves terv fő céljait, akkor tovább kell fokoznunk belső erőfeszítéseinket. tehát a több eredménnyel kecsegtető utat. az energikus szerkezetátalakítást választjuk, a gazdaság belső erőit mozgósítjuk. Ami a szerkezetátalakításban a rövidebb távú teendőket illeti: most a műszaki fejlesztés középpontjába" az exportképesség fokozását kell állítanunk. Ezután szólalt fel dr. Rusz Márk (Csongrád megye, 8. választókerület), a deszki tüdőgondozó intézet főorvosa, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke. (Felszólalását lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Véleményt nyilvánított a vitában Takács Imre (Fejér megye), Mondok Pál (Pest megye). Nagy József (Baranya megye) is. Kifejtette véleményét az országgyűlési vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Közvéleményünk becsüli, értékeli azt a munkát, azt a teljesítményt. amelyet hazánk agrárágazatai elértek — állapította meg. Majd arról szólt: egyáltalán nem értünk lehetőségeink határáig. Nincs a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak olyan területe, ahol ne lehetne még jobb teljesítményt nyújtani. A továbbiakban Hütter Csaba (Nógrád megye). Varga Zsigmond (Békés megye), Péterfi Ferenc (Vas megye), Pájer Imre (Győr megye). Kelemen Zoltán (Szolnok megye) szólalt fel. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Legfőbb törvényhozó testületünk ma, pénteken folytatja munkáját. 1 • "S « 1 • ••• < O-t" » >L >,i;:k ci,.:/ ; : • : ' :>.i- ••• ív..'" V . ' .;. Wf -94 ' 1 i* • ti ''IÍ|al : i t >* wS . '' \ A * v ÍVJ - s "••^Iw - (PL:, Er , í A í j** Mw j íjí v! UK Ff * 4Ji . !' t»# k.. * •-•V'. ^ é " l -•w K, * s^lt'^ÉÉÉl - r j§ UN.; - • . Jr^rnm, " \ ( \ , . . V , » " • "SSK^ 'jp M^ £ m Ji m IP Lázár György előadói beszéde Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a kormány nevében számot adok az országgyűlésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, gmit 1980-ban, .munkaprogramunk elfogadásakor kaptunk, hol'1 tartunk terveink megvalósításában, hogyan ítéljük meg társadalmunk és gazdaságunk helyzetét, miben látjuk a további tennivalókat. A képviselő elvtársaktól azt kérjük, hogy munkánkról alkotott véleményükkel és a jövőre szóló tanácsaikkal nyújtsanak segítséget programunk végrehajtásához — mondotta bevezetőben Lázár György. A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogv társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongreszszuson meghatározott irányban halad. A megbecsülést érdemlő eredmények sem feledtethetik azonban gyengéinket. Tisztában vagvunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk, szorosabbra kell zárni sorainkat, ha el akarjuk érni céljainkat. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormányt az a törekvés vezette; az 1980 őszén elfogadott munkaprogram alapján és a mindenkori helyzet követelményei szerint felelősen végezze munkáját. — Az elmúlt években is a népgazdaság irányítása adta a kormánv számára a legtöbb és egyúttal a legnehezebb feladatokat. A gazdasági munka alapja, a VI. ötéves terv minden korábbinál nagyobb hangsúllyal állítja előtérbe a hatékonyság növelését, a jobb igazodást a módosult világgazdasági helyzethez, az egyensúly javítását. Ebből kiindulva határoztuk meg a konkrét tennivalókat. 1980 óta tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgazdasági viszonyok további romlása. A tőkés országok gazdaságának pangása, a rekordK ' jUr, jggWfa^áfl rFmás*^ a H •2 M ^HL WmB í 0'w' méretű munkanélküliség, a példátlanul magas kamatlábak velejárójaként a világpiacon a kereslet a beruház isi javak és a fogyasztási cikkek iránt egyaránt csökkent. Rendkívül kiéleződött az eladók versenye. Helyzetünket esetenként tovább nehezítik a szocialista országokkal szemben' alkalmazott. főleg az Egyesült Álli mok részéről erőltetett, politikai megfontolásokból fakadó- kereskedelmi és pénzügyi korlátozások. A világgazdásági válság hátrányos következményei mellett saját mun,kánk fogyatékosságai is hozzájárultak gondjaink növekedéséhez. Hegbecsülést érdem!őel< A körülményeket figyelembe véve mindemellett megbecsülést érdemlő eredmény, hogy nemzeti vagyonunk az elmúlt két évben is növekedett. Számos új termelőüzem kezdte meg működését, növekedett a lakásalap, bővült az egészségügyi. az oktatási és a kulturális intézmények hálózata. tovább épült a metró, újabb autópálya-szakaszok készültek el, gyarapodott a belső turizmust és az idegenforgalmat kiszolgáló lé: tesítmények száma. A nemzeti jövedelem az 1980. évi csökkenés után évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal növekedett, és 1982-ben — hosszú idő óta először meghaladta a belföldi felhasználást. Csökkent a költségvetés hiánya. Az ipar termelése csaknem 5 százalékkal, a mezőgazdasági tfermékek termelése 6 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Az építőipar termelésében — szándékainknak megfelelően — a korábbinál nagyobb a fenntartási-felújítási munkák aránya. A közlekedés telj*, sítette a szállítási igénv*. ket. Az anyagi ágak termelékenysége több mint 6 százalékkal nőtt, tehát nagyobb mértékben, mint a nemzeti jövedelem., A kivitel érték*, ben kis híján 16 százalék-' kai emelkedett, lényegesen gyorsabban, mint a behozatal. Minden viszonylatban eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. A termelési szerkezet javításóra; a versenyképesség és a gazdaságosság fokozására számos intézkedést tettünk. Gazdaságpolitikai törekveseink alátámasztására több más területen is fontos lépéseket határoztunk el. Ezek közé sorolhatók a jövedelemszabályozási érintő egyes' módosítások, a támogatások csökkentése, az árrendszer továbbfejlesztése, az árfolyam-változtatások. a hitelfeltételek . szigorítása, az új bérszabályozási rendszer bevezetése. az alacsony hatékonyságú vállalatok helyze-' tének rendezésére kialakított szabályok. Az intézkedések egy másik része annak a lehetőségét teremtette meg, hogv a vállalkozási és szervezeti fórmák jobban " ísa-'odhassanak a tényleges piaci és gazdasági Viszonyokhoz. Ennek az egvvk, nem is a legfonto-' sabb eleme az a sokak által vitatott lehetőség, hogv a vállalatokon belül gazdasági munkaközösségek alakulhassanak Többségüktől • i je'ek szerint a szándékainkkal meeegyoző eredménvt remélhetünk Ahhoz azonban még kevés a tapasztalat. hosv akár elutasítsuk, akár elfogadtuk a korrigáló beavatkozások jogosultságát. Az elmúlt év gazdasági szempontból kritikus heteiben. amikor a kormánynak — az előállt he'yzethez igazodva — wors döntéseket kellett hoznia, s bár hoszszas töprengésre nem volt idő, mindig arra törekedtünk hogv közgazdasági megoldást keressünk, s csak ot< csak annyiban é'tünk adminisztratív eszközzel, ahol és amikor más lehetőolytatás a 2. oldalon.) «