Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

8 Csütörtök, 1983. június 16: bolgár tárgyalások (folytatás az 1. oldalról) jainak automatikáját ellenőrzik. gondozzák. — Mint mondotta, pontos, lelkiismeretes munkájukkal magúit is sokat tehetnek, s tesznek is a gazdaságosabb energiatermelésért. A brigádvezető kedves szavak kíséretében nyújtotta át Todor Zsivkovnak a Tanácsköztársaság dicső küzdelmeinek jelképét, a csepeli szikratávíró makettjét, s egy kohászt mintázó szobrot. Ezután Todor Zsivkov emelkedett szólásra. Megköszönve a szíves vendéglátást, hangsúlyozta, hogy örömmel ismerkedtek meg az itteni tapasztalatokkal, a munka tökéletesítését szolgáló elképzeléseikkel. Annál is inkább, mivel Bulgáriában is napirenden van az ipari kombinátok szervezettségének. működési rendszerének fejlesztése. A magyar—bolgár kapcsolatokról szólva utalt arra, hogy a magyar párt- es állami küldöttség 1979-es bulgáriai látogatása során hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programot fogadtak el. Ennek nyomán 1elentósen bővültek. magasabb szintre emelkedtek a két ország kapcsolatai: érzékelteti ezt a több mint húsz konkrét megállapodás. A gazdasági együttműködés területén közülük sok a kooperációs szerzódes. A jelenlegi magas szintű tárgyalásaink — mondotta — minden bizonnyal újabb lendületet adnak állandóan erősödő együttműködésünknek. Erre biztosíték az is, hogy tárgyalásainkat a teljes nézetazonosság jellemezte a szocialista építés soron levő feladatainak, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megitelesében. A bolgár nép ma a BKP XII. kongresszusán elfogadott célok megvalósításaért munkálkodik — mondotta a továbbiakban — célunk, hogy mind szélesebb körben vonjuk be a dolgozók millióit a szocialista gazdaság és a társadalmi élet irányításába; ez a további előrehaladás kulcskérdése. Változatlanul a középpontban áll a társadalom anyagi bázisának fejlesztése, a termelés korszerűsítése. Az elmúlt évtizedekben szinte egy új Bulgáriát hoztunk letre — s most ezt az impozáns országépítő munkát kell —. a nehézségekkel is megküzdve — folytatni. Felhasználva azokat az óriási tartalékokat, amelyeket a szocialista rendszer biztosít, s amelyek minél teljesebb kiaknázása az előrehaladás legnagyobb lendítőereje. Bulgária termékeinek nagy részét értékesíti külpiacokon, s parinerei — a KGST-tagállamai, vagy mások — e kiváló minőségű árukat várják vállalatainktól. A Központi Bizottság főtitkára nemzetközi kérdésekre is kitért felszólalásában. Hangoztatta: Bulgár.a a Szovjetunióval es a szocialista közössegek többi országával együtt fellep a katonai erőegyensúly megbontását célzó imperialista törekvesek ellen. A középhatótávolságú atomfegyver európai telepítésének megakadályozása fontos lépés Európa és a viláR békéje megörzesének szempontjából — mondotta Todor Zsivkov, majd átadta küldöttségük ajándékát Szófia címerének mását a gyár vezetőinek. Az aktívaülésen felszólalt Losonczi Pál is. Aláhúzta, hogy a tárgyalásokon a teljes nézetazonosság, a két ország sokoldalú együttműködésének közös szándéka fejeződött ki. Az is megmutatkozott az eszmecserék során, hogy gondjaink a fejlődés új szakaszából adódóan sok tekintetben azonosak, tehát együtt munkálkodhatunk megoldásukért, továbbra is élve a szocialista gazdasági integ ráció nyújtotta lehetőségekkel. A Csepel Művekben tett látogatás után, a késő délutáni órákban Todor Zsivkov a Nemzeti Galériában megtekintette a Mátyás Király és a magyarországi reneszánsz című kiállítást. A BKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének Köpeczi Béla művelődési miniszter mutatta be a XV— XVI. századból fennmaradt írásos és tárgyi emlékeket. Todor Zsivkov különösen a kézírásos kódexeket tartalmazó tárlók előtt időzött sokáig. A múzeumi séta végeztével a magas rangú vendég köszönetet mondott az élmenyekben gazdag programért, s átnyújtott Bereczky Lorándnak, a Nemzeti Galéria főigazgatójának egy. az időszámításunk előtti negyedik évszázadból származó trák lelet aranyozott másolatát. Este a bolgár párt- és állami küldöttség megtekintette a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsorát az együttes székházában (MTI) A békéért, a társadalmi haladásért Tanácskozott az SZKP KB — Jurij Andropov felszólalása Irak—Irán Háború és gazdaság Irak tavaly óta védekezésre korlátozta katonai tevékenységét az 1980 szeptemberében kezdődött iraki— iráni háborúban, miközben folytatja történelmének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját. A havonta legalább 1 milliárd dollárba kerülő háborús erőfeszítés mellett az iraki kormány a háború első két évében — 1980-ban és 1981-ben — még összesen, vagy 35 milliárd dollárnyi megrendelést adott fel külföldi beruházóknak. Bagdadban tavaly is rengeteg volt az új epitkezes. Csakhogy, akkoriban meg sokat segítettek Iraknak a Perzsábból menti arab országok. Irak olaj jövedelme a háborús karok, az iraki—szíriai olajvezeték lezárása cs az OPEC-ar csökkenese miatt az 1980-as 25 milliárd dollárról 1982-ben ti—7 milliárd dollárra apadt. Devizatartalékai is gyorsan csökkentek ez alatt az idő alatt: nyugati becslesek szerint 30— 35 milliárd dollárról 4—6 milliárd dollárra estek viszsza. Am az arab olajkirályságok — egyre növekvő adagokban — meg vagy 25 milliárd dollarral segítették'Irakot. Az olajár cstikkenese es saját pénzügyi nehezsegeik miatt azonban ezek az országok ma már nem lehetnek ilyen bőkezűek. Hírügynökségi jelentesek szerint iden csak Szaúd-Arábia igei t az első felévre mintegy 6 milliárd dollárt. Ezért Iraknak ki kellett lépnie a nemzetközi hitelpiacra — az 1973-as olajárrobbanás óta talán első Ízben kérelmezőként. Csökkentetlék az új beruházások számát. és a folytatódó építkezesek sem mehetnek úgy, mint eddig. Korábban Irak havonta készpénzben fizetett partnerei többségének. Most a kormány egymás után kéri fel az országban erdekeit külföldi vállalatokat, járjanak ki hiteleket saját kormányaiknál, es hazai bankjaiknál a beruházások további — ideiglenes — finanszírozására. A tét nagy, úgyhogy a partner országok kormányai általában készek kedvezményekkel támogatni vállalataik iraki tevékenységét — és ezzel Irakot is. Az iraki kormány fejleszti a kapcsolatokat a szocialista országokkal is. * Irán háborús káraiból eddig 90 milliárd dollárnyit dokumentált a Teheránban nemrég megjelent első hivatalos becslés. A kormányközlemény szerint azonban ez csak ideiglenes adat, a felméres folytatodik. Irán a vegsö győzelemig akarja folytatni a háborút, ez a kormány állaspontja. Erról csak akkor mondana le. ha Irakot nemzetközi fórum agresszornak minősítené es vezetőit megbüntetné, ha Irak legalább 150 milliárd dollár kártérítést fizetne, (Irán nem fogadja el azt az. arab elképzelést, hogy Irak terheinek csökkentésére az öböl menti arab országok „újjáépítési alapot" szerveznének Irán számára), es ha az iraki hadsereg kivonulna minden olyan területről, amelyet a harmadik eve tartó háború elején foglalt el. Iran — ugy tűnik — nem érzi magat gazdasagi kényszerhelyzetben. Az. utóbbi másfél évben, mellóz.ve az OPEC előirasait, erőteljes olajeladási politikát folytatott. így bevételeit tavaly 45 százalékkal növelte. 20—22 milliárd dollárrá A belső fogyasztást korlátozták, a nélkülözhetetlen importcikkek jelentős részét valutakímélő harterügyletek (áruért árut) keretében szerezték be. így behozatalra — nyugati becslések szerint — 11—14 milliárd dollárt kellett csak fordítaniuk készpénzben. A deviza- és aranytartalékokat megkétszereztek: ezek elérik a 12 milliárd dollárt. A márciusban befejeződött költségvetési évben először erte el a gazdasagi növekedés üteme a 9,8 százalékot, azaz, az 1979-es iszlám forradalom előtti utolsó két év növekedési ütemének szintjét. Leállították a földreformot, levették a napirendről a külkereskedelem államosításáról szóló törvényjavaslatot, behozatali kedvezménnyel hazatérésre ösztönzik a külföldre menekült irániakat — és tőkéjüket Most, hogy már nincs szükség a valutakímélő cserekereskedelmi megállapodásokra. Irán mindinkább visszatér régi nyugati gazdásági partnereihez is. Brit értékeles szerint a kapcsola-' tok hamarosan elérik a forradalom előtti szintet. Meg arra is vannak jelek, hogy az amerikai vállalatok ugyancsak részt vehetnek az iráni olaj feldolgozó ipar tervezett újjáépítésében és fejlesztésében. Mészáros György 0 Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizottsága tegnap befejezte tanácskozását. Szerdán beszédet mondott Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Részletesen szólt a párt ideológiai munkájáról, megjelölve annak jelenlegi fő feladatait. Megállapította, hogy a párt ideológiai, nevelő- és propagandamunkáját fel kell emelni azoknak a nagy és bonyolult feladatoknak a szintjére, amelyeket a párt a fejlett szocializmus tökéletesítése során old meg. Minden pártbizottságnak, minden pártszervezetnek tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen fontosak is az általuk végzett egyéb feladatok, az ideológiai- munka egyre inkább előtérbe kerül. A felvilágosftő. nevelőmunka eszköztára hatalmasra növekedett, s most arra van szükség, hogy ezeket az eszközöket megfelelő módon a korábbinál aktívabban. alkotóbban. a szovjet emberek megnövekedett műveltségi szintjét és magasabb igényeit figyelembe véve használják fel. ..Ezen a teren még sokat kell tanulnunk: legfőbb ellensegünk a formai izmus, az idejetmúlt sablonok alkalmazása. a határozatlansag, sót gyakran a gondolkodás renvhesege" — mondotta Jurij Andropov. A végrehajtandó feladatok között emiitette a társadalomtudományok, elsősorban a közgazdaságtudományok magasabb szintre emelését. A kutatóknak azokkal a reális gyakorlati problémákkal kell foglalkozniuk, amelyeket az élet, állit a társadalom elé. A társadalomtudományoknak a természettudományokhoz hasonlóan, a. egész nép hatékohV se" társaivá kell válniuk e feladatok megoldásában. Az SZKP KB főtitkára beszédében részletesen szólt a pártprogram új szövegezésének előkészítéséről, amelyről az SZKP XXVI. kongresszusa hozott határozatot. Megállapította, hogy az SZKP jelenleg érvényben levő, 1961-ben, az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott programja egészében helyesen jellemzi a világban végbemenő társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, a párt és a szovjet nép kommunizmusért vívott harcának céljait és alapvető feladatait. Az élet, bebizonyította a program alapvető megaüapitafcainak helyesseget. Van azonban a pártprogramnak néhány olyan megallapítasa. amely nem állta ki teljes mértékben az idő próbáját, mivel részleletben elszakad a valóságtól. Indokolatlanul reszletek' A LEGFELSŐBB TANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE ERY nappal a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka előtt, szerdán Moszkvában ülést tartott a Legfelsőbb Tanács Elnöksége. Megállupilotla, hogy az SZKP Központi Bizottságának szerdán véget ért ülése ismét megmutatta: a párt lenini módon közelíti meg a szovjet társadalom jelenlegi fejlődési szakaszában felmerülő lényeges feladatok megoldását. NSZEP KB-ÜI.ÉS A béke erői felülkerekednek a háború erőivel szemben. ha egységesen, egymással együttműködve lepnek fel szerte a világon — állapította meg Horst Dohlus, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán elhangzott beszámolójában. Ha Nyugat-Ne•metors/agban minden jo zan ész ellenere megjelenítenek az új amerikai rakéták. szövetségi kötelezettségeihez híven az NDK is lépéseket tesz a szocializmus és a béke erősebb oltalmára. ÉPÍTÉSÜGYI TÁRGYALÁSOK Szerdán befejezte magyarországi látogatását a Hans Gustafsson. svéd lakás- és tervezésügyi miniszter által vezetett építésügyi delegáció, amely Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési mi • niszter meghívására tartózkodott hazánkban. be menő teteleket tartalmaz. Két évtized alatt a szovjet társadalom, más szocialista országok és az egész világ fejlődésében sok fontos változás ment végbe. Ezeket elméletileg alaposan át kell gondolni, és figyelembe kell venni a párt hosszú távú bel- és külpolitikai stratégiájának kimunkálása során. A pártnak ma elsősorban olyan programra van szüksége, amely meghatározza a fejlett szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítését, a kommunizmus irányában történő további előrehaladást Az ország politikai rendszerének fejlesztéséről, a szovjet államiság tökéletesítéséről, a szocialista demokrácia szélesítéséről szólva Jurij Andropov megállapította: az érvényben levő pártprogramban szereplő ezzel kapcsolatos feladatok közül már sokat megoldottak, különösen a Szovjetunió új alkotmanyának elfogadasa óta. A szovjet gazdaság fejlődését illetően a főtitkár a termelőerők minőségi változását nevezte meg legfőbb célként. At kell térni az intenziv fejlődésre, s a gyakorlatban kell egyesíteni a szocialista társadalmi rend előnyeit a tudományos-műszaki forradalom vívmányaival. Jurij Andropov megállapította. hogy az SZKP előtt álló belpolitikai feladatok megoldása eredmenyeként a szovjet tarsadalom a jelenleginél is sokkal egvneműbbé válik szociális szem. pontból. Ennek megvalósítású közvetlen gyakorlati feladattá vált. A távolabbi jövőt illetően az SZKP a feladatot abban láliftt I bofw a szovjet államiság fokozatosan társadalmi önigazgatásba nőjön át. Ez az össznépi állam további fejlődése. a tömegeknek a társadalom irányításába való szélesebb körű bevonása eredményeként következik be. Az újraszerkesztett pártprogramban megfelelő helyet kap a Párt nemzetiségi politikája is. Ennek alapját a nemzetiségi politika lenini eivei alkot'ák: valamennyi nép és nemzetiség teljes egyenjogúsága, a testvéri szövetségen belüli 6zabad fejlődésük és állandó közeledésük. Az újraszerkesztett pártprogrammal kapcsolatban nemzetközi kérdésekről szólva az SZKP KB főtitkára megállapította. hogv az utóbbi negyedszazadban jelentősen megváltoztak a világban az eröviszonvok. minden' korábbinál élesebbé vált a két nagy tarsadalmi rendszer közötti harc. Történelmi vitájuk háborúval történő eldöntése ma már az egész emberiség pusztulását jelentené. Ezért az SZKP külpolitikájának még belátható ideig központi kérdése marad. hogv milyen jelleget ólt a két társadalmi rendszer közötti kapcsolatok feilödése — vagyis a béke megörzésenek kérdésé. Jurij Andropov kitért arra. hogy egyre inkább veszítenek hatékonyságukból azok a módszerek, amelyek segiti ségével a kapitalizmusnak a második világháború utáni időszakban sikerült megőriznie fejlődése viszonylagos stabilitását. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az imperializmus nem képes megbirkózni a tudományos -és műszaki forradalom mélységükben és méreteikben hatalmas társadalmi következményeivel. Az imperializmusra jellemző antagonisztikus belső és nemzetközi ellentmondások. az öt érő megrázkódtatások és konfliktusok különböző modon hatnak a tőkés országok politikájára. Egyrészt sokkal agresszívabbá vált az amerikai imperializmus vezette szélsőséges, reakciós erők magatartása. Megpróbálják minden lehetséges módon viszszafordítani a fejlődést. Ez a s politika természetesen nem hozhat sikert az imperializmus számára, amelynek kalandor magatartása rendkívül veszélyes az emberiségre nézve. A tőkés világban azonban léteznek más tendenciák, és vannak plyan politikusok is, akik képesek reálisabban számot vetni a nemzetközi helyzettel. „Megértik, hogy a világban immár visszafordíthatatlan folyamatok zajlottak le. megértik a különböző társadalmi rendszerű államok tartós békés együttélesének szükségességét és kölcsönösen előnyös voltát Mi, a magunk részéről már többször elmondottuk. s most ismét megerősítjük, hogy készek vagyunk erre Meggyőződésünk, hogy ez megfelel a népek érdekeinek a világot megosztó tarsadalmi barikád mindkét oldalán" — mondotta Jurij Andropov. A kommunistáknak meggyőződésük. hogy a jövő a szocializmusé, hiszen ilyen a történelem megmásíthatatlan menete. Ez azonban egy áltálán nem jelenti azt. hogy exportálni akarjuk a forradalmat, és be akarunk avatkozni más országok ügyeibe. A forradalom exportja egyébkent is lehetetlen. A szocializmus a minden egyes ország társadalmi fejlődésé által szült objektív szükségszerűségek talaján fejlődik. Szilárdan hil^r^E^b^n, hogy a szocializmus végső soron a kapitalizmussal vívott békés versengésben bizonyítja be magasabbrendűségét. Mi egyáltalán nem vagyunk hívei a katonai versengésnek, amelyet az imperializ, mus kényszerít ránk. Ezzel kapcsolatban Jurij Andropov leszögezte, hogy a szocializmus és az imperializmus közötti katonaihadászati egyensúly objektíve elősegíti a békés egymás mellett élést. Ennek a i egyensúlynak a megszületése az utóbbi évek egyik legfontosabb eredménye. Elérése a Szovjetunió és a szocialista közösséghez tartozó többi ország népeitől nagy erőkifejtést és áldozatokat követelt, s ez.ért nem is engedik meg ennek az egyensúlynak a megbontását. A továbbiakban kijelentelte: „Az SZKP programjában szó volt a szocialista országok között létrejött új lipusú kapcsolatakrol. Az eltelt két évtized azonban tovább gazdagította a szocialista világrendszerrel kapcsolatos elképzeléseinket, szemléletesebben megmutatta, mennyire változatos és bonyolult ez a világrendszer. Az egyes szocialista országok között jelentős különbségek vannak gazdasagi. kulturális téren, a szocialista fejlödessel kapcsolatos feladatok megoldásának útjait és módszereit illetően. Ez természetes, még ha valaha úgy lünt is. hogy ez a fejlődés egyöntetűbb lesz. A jövőben is mindent meg fogunk tenni országunk, barátaink és szövetségeseink biztonságának védelmében, és növelni fogjuk a szovjet fegyveres erők erejét. Ám ha sikerülne az, amire aktívan törekszünk, vagyis ha> csökkenne mindkét fél fegyverzetének és katonai kiadásainak szintje, és megkezdődne a leszerelés, akkor ez a legnagyobb jótétemény lenne minden ország es nep számára — szögezte le végezetül beszédeben Jurij Andropov.