Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

4 Péntek, 1983. május 13. KeEendő szárítmányok Miniszterelnök-helyettesi elismerés a ZÖLDÉRT-nek Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese. Regőczt István elvtárs, igazgató. Csongrád megyei Zöldért, Szeged. Kedves Regőczi Elvtárs! A fogyasztási szövetkezeti szervek 1982. évi tevékenysége jelentősen hozzájárult a népgazdasági tervcélok teljesüléséhez, és a külkereskedelmi egyensúly javitásához. Örömmel állapítottam meg azt, hogy a számos, sikeresen teljesítő gazdasági egység között az ön által vezetett vállalat kiváló eredménnyel került az élenjárók közé. Köszönetemet és elismerésemet fejezem ki önnek é.s munkatársainak azért a magas színvonalú munkáért, melyet közös céljaink elérése érdekében végeztek. Hízom abban, hogy a vállalat 1983-ban is eredményes, színvonalas munkával működik közre a népgazdasági feladatok megoldásában. Ehhez jó erőt és egészséget kívánok. Elvtársi üdvözlettel: Marjai József Eddig a levél, amit a Zöldért kapott tavalyi, eredményes munkája elismeréséül a Minisztertanács elnökhelyettesétől. Elismerő sorok, melyeket kemény, céltudatos, átgondolt munkával lehet csak kiérdemelni. Hiszen az elismerés a konvertibilis elszámolású export jelentős növelésének és javuló gazdaságosságának szól. Máriádig ezen a területen — amint azt mindenki többékevésbé tudja — csöppet sem könnyű eredményeket produkálni. A Zöldért-nek mégis sikerült Az eredmény óhatatlanul szükségessé teszi, hogy az ember föltegye a kérdést: hogyan? Mi módon javíthatja meg egy vállalat olyan mértékben külkereskedelmi tevékenységét hogy ilyen elismerést érdemel ki? Regöcri István igazgató és dr. Bátyai Jenő főosztályvezető, egyben a vállalati pártvezetrtség titkára szavaiból végül is az tűnik ki, hogy náluk sikerült valóra váltani az oly sokat emlegetett alapelveket, a rugalmasságot, a piaci alkalmazkodás készségét, a gyorsaságot és a kockázatvállalási hajlandóságot. A konkrét megoldást nagyjából egyetlen új beruházás hozta meg. És annak a fölismerése, hogy a magyar mezőgazdaságra csak akkor számíthatunk biztonsággal a nemzetközi piacokon is, ha gondoskodunk a föld terményeinek megfelelő feldolgozásáról, s ily módon ki tudjuk vonni magunkat a kereslet hullámzásai alól. Mert ott volt például a makói hagyma, tájegységünk híres exportcikke, amely hol nagy keresletnek örvendett lioi alig lehetett eladni, hol tekintélyes nyereséget hozott hol veszteséget. Pedig hát a hagyma többnyire keresett cikk a nemzetközi piacokon, legföljebb nem nyersáruként hanem feldolgozva. Ezért határozott úgy a Zöldért — több éves előkészítő munka után —, hogy Makón szárító üzemet épit a hagyma feldolgozására. Tavaly március 4-én írták alá a szerződést az NSZK-beli gyártóval a berendezések szállítására, s az üzem szeptember 15-én már megkezdhette a próbatermelést Sikeres próba vott. A berendezések 800 ezer dollárba kerültek, t> és/ vegeig 980 ezer dollárt hoztak a népgazdaságnak. A gyorsaság tehát dollárszázezreket produkált. (A százmillió forintos beruházás felét a Zöldért saját erőből fedezte különben, a másik felét hat év lejáratú hitelből.) fa importált berendezések ára tehát mintegy negyed év alatt megtérült — dollárban. És hogy milyen eredményeket hozott a vállalatnak az új beruházás? Két éve. 1981-ben 234 millió forint értékben exportálhattak konvertibilis elszámolású piacokra. Ügy tervezték eredetileg, hogy 1982ben mintegy 20 millió forinttal növelhetik exportbevételüket. Az új üzem jóvoltából azonban 311 millió forintos bevételt értek el, azaz 77 millióval többet a megelőző évinél. Kelendő tehát a szárított hagyma a nemzetközi piacokon. Kelendő és tisztes áron adható el. Ha egy tonna hagymából szárítmányt készítenek, mintegy két és félszer annyit fizetnek érte, mint nyersáruként szállítva, s a szárítás, a feldolgozás ennél jóval kisebb költségnövekedést okoz. Ráadásul a szárított hagyma nem romlik, nem kell eladni az első vevőnek, annyiért, amenynyit kínál. Nagyobb mozgási szabadságot kap az eladó a piacon, ha feldolgozott terméket kínál. Makón, a Zöldért révén hát immár megvalósult valami abból, amit vertikumnak hívnak. Abból — a még most is távlati — célkitűzésből, hogy a mezőgazdasági terményekre komplex feldolgozó bázist érdemes kiépíteni, ha a piaci helyzet úgy kívánja. A mostani szárító nyilván csak egy lépés ebben az irányban. Hiszen a Zöldért-nél már kialakultak az elképzelések a további fejlesztésekre is. Egyelőre ugyanis rengeteg hulladék képződik <a feldolgozás során. amitől a vállalat jelentős költségek árán tud csak megszabadulni. Pedig hát ez a hulladék is dollárt ér, méghozzá nem is keveset. Hagymaolajat. szuszpenziót lehetne belőle előállítani, vagyis keresett cikkeket. Ehhez azonban ismét közel százmillió forintos beruházásra lenne szükség, amelynek több mint felét az importberendezések tennék ki. A vállalatnál többféle megoldáson törik a fejüket a szükséges összeg előteremtésére. Ebben a gazdasági helyzetben nyilván nem lesz könnyű dolguk, ha csaknem vonnak be valamilyen módon külföldi tőkét is a beruházásba. Egy valami azonban megfontolandó. Korábban évente általában egymillió dollár körüli bevételt tudtak elérni konvertibilis elszámolású exportjukkal, s tavaly, az új szárítónak köszönhetően mintegy 3 millió dollár volt a bevételük. Illetve a népgazdaság ebből eredő bevétele, fejlesztéseik eredményeként. S tán nem is kárhoztatható a vállalati vezetők álma: ha dollárbevételüknek legalább öt-tíz százalékáyal maguk rendelkeznének. s — természetesen ellenőrzött módon — szabadon fordíthatnák ezt a pénzt olyan berendezések beszerzésére, melyek révén tovább javíthatnák piaci pozíciójukat, alkalmazkodó készségüket, a jelenleginél is sokkal többet tudnának letenni — valamennyiünk asztalára. Szávay István Társulásokról Pályázati felhívás közgazdászoknak Termelési vertikumok kialakítása társulásos formában címmel figyelemre méltó pályázatot hirdet a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete. Mint megtudtuk, a pályázat célja olyan vertikális irányú társulási szervezetek, szerződések és mechanizmusok lehetőségeinek feltárása, amelyek a vállalatok, szövetkezetek kezdeményezései révén alakulnak és működnek, s a magyar gazdaság új növekedési pályáján, a közgazdasági környezet realitásaihoz igazodva hozzájárulhatnak a termelés társadalmi szervezettségének fokozásához, a hatékonyság növekedéséhez, a vállalati jövedelmezőség javulásához. A pályázati felhívásból kitűnik, hogy a 30—100 oldalas tanulmányok tárgya lehet: már működő társulás tevékenysége, új vertikális társulás létrehozására vonatkozó javaslat és a vertikális kooperáció elméleti kérdései, gyakorlati példák bemutatásával. Pályázatokkal — amelyek elismerésére 16 ezer forint áll a bíráló bizottság rendelkezésére — egyének és alkotó közösségek egyaránt jelentkezhetnek. A határidő: 1983. október 31. A részletes pályázati feltételeket az érdeklődők Szegeden, a Bakay Nándor u. 48. szá,m alatt (tel.: 23-322 248 mellék; Sebők Irén) rendelkezésére bocsátják. kerti arátoknak Új politikai gazdaságtani acta A közelmúltban jelent meg a József Attila Tudományegyetem politikai gazdaságtan tanszékének az újabb tanulmánykötete, amelyben három magyar szerző mellett — az odeszszai Állami Mecsnyikov Egyetem tanszékével folytatott tudományos együttműködés eredményeként — három szovjet oktató orosz nyelvű tanulmánya is he>lyet kapott A kiadvány érdekes ízelítőt ad a két tanszék munkatársainak sokirányú kutatási tevékenységéről. Dr. Andrássy Adél nagyobb lélegzetű munkájában matematikai-statisztikai módszerrel, nevezetesen a korrelációanalízissel vizsgálja a magyar mezőgazdaság termelési tényezőinek és a termelési eredménynek a kapcsolatát. Igen hosszú időszak, az 1955 és 1977 közötti 22 év adatainak részletes elemzése alapján von le fontos következtetéseket az egyes termelési tényezők s azok kombinációinak a mezőgazdasági termelés növekedésében betöltött szerepét illetően. Jelentős tudományos érdeme, hogy a föld. az álló- és a forgóeszközök, valamint a munkaerő mennyiségi oldalán túl ezen tényezők minőségi változásának (műtrágya-felhasználás. állóeszközök hatékonysága, életkora. a munkaerő szakképzettsége stb.) hatásait is igyekszik számszerűsíteni a növekedés folyamatában. A munkadijazás rendszerének tökéletesítése a Szovjetunióban ÍCS aktuális feladat. Dragomareckij D. A. e kérdéskör politikai gazdaságtani szempontjait foglalja össze publikációjában. Abból indul ki. hogy a munkaerő újratermelése milyen költségeket foglal magában és ki fedezi ezeket. A szerző azon az alapon, hogy a szocializmusban a dolgozók egyúttal az ipari termelési eszközök tulajdonosai is, a munkadíjazáson belül a „mozgó bér", vagyis a kollektíva munkájának eredményétől függő prémiumok és jutalmak részarányának igen jelentős növelése mellett érvel. Dr. Lobunyec A. G. a közvetlen társadalmi termelés lényegét és történelmi fejlődését tárgyalja tanulmányában. A termelés társadalmasodása, közösségivé válása a munkafolyamat társadalmi jellegén alapul. A termelés társadalmasodása már a nagyüzemi termelés kialakulásával megkezdődik, de közvetlen társadalmivá válása csak a szocialista társadalomban kezdődik meg. Álláspontja szerint a közvetlen társadalmasodás a szocializmusban még nem lehet teljes, mert a tervszerűség! kapcsolatok viszonylagos fejletlenségéből eredően a működő árupiac nem ismer el minden gazdasági tevékenységet hasznos munkának. A szovjet gazdaságirányítás állandó továbbfejlesztése szükségszerű folyamat, amelynek elméleti problémáit több tudományág képviselőinek, elsősorban jogászoknak. közgazdászoknak, szociológusoknak és filozófusoknak. együttesen kett megoldaniuk — írja tanulmányában Sutova N. /. Másokkal ellentétben az odeszszai szerző szerint az irányítás rendszere alapvetően a gazdasági alaphoz tartozik, mivel objektíve a termelési viszonyok fejlettsége határozza meg. Dr. Sallai Miklós tanulmányában a termelési rendszerek elterjedésével és működésének tapasztalataival foglalkozik a magyar mezőgazdaságban. Megállapítja. hogy a termelési rendszerek a hozamok nagymértékű növelése mellett nagy hatással voltak és vannak a gazdálkodás altalános színvonalának emelésére Csongrád megyében is. Az eredmények összegezése mellett részletesen ír a szerző a szükségessé vált továbbfejlesztés irányairól is, kiemelve a rendszerek megújulásának, a hatékonysági kritériumok általános érvényesítésének igényét, a műszaki fejlesztésben tapasztalható elkényelmesedés megakadályozását és a szaktanácsadás korszerűsítését. A szovjet kolhozok finanszírozásának néhány kérdése cíniü dolgozatában dr. Sipos Miklós felsorolja a kolhozgazdaságok pénzügyi finanszírozási rendszerének az állami gazdaságoktól és a magyar gyakorlattól eltérő vonásait, továbbá elemzi a költségvetési kapcsolatok különböző formáit és' a bruttó jövedelem felhasználásának 1979 júniusa után kialakított mechanizmusát. S. M. Hajtásválogatás A korai tavasz hatására a növények fejlődése az átlagos időjárástól eltérően, mintegy 15—20 nappal előrébb tart. ami az időszerű munkák végzésében is mutatkozik. Ezek közé tartozik a növényápolási és növényvédelmi munkák mellett a hajtásválogatás is. Ennek jelentőségéről már sokszor esett szó. ez a növények fejlődéséhez, a megfelelő korona, illetve művelésmód kialakításához és a minőségi áru termeléséhez elengedhetetlen munkafolyamat, ahol a munka elvégzésén túl az időszerűség is igen fontos. A szőlőnél, ha az ültetvény még nem terem. a törzs és a kordonkar kialakításának kell az elsődleges szempontnak lenni és csak mellékesként kell (a harmadik és negyedik évben) a termést tekinteni. A termőkorú ültetvények esetében a termés mennyisége és minősége a fő szempont, de a következő évi termőalap biztosítását itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. A szőlőültetést követő első évben a hajtásnövekedés általában gyenge, szükség van az asszimiláló felületre, ezért csak abban az esetben alkalmazzunk hajtásválogatást (és csak a későbbi időszakban), ha a hajtásnövekedés elég erős. és sok a fejlődő hajtások száma. A második évben a már kialakult kis tőkefejből általában több hajtás tör elő. és aj:ok fejlődése gyakran egyfoi-ma. Ekkor szükségessé válik a hajtásválogntás. amely a két. esetleg három legerősebb mellett a többi hajtás tőből történő kitöréséből áll. Ezt az év folyamán célszerű többs'ór megismételni, mivel az alvó és rejtett rügvekbői további hajtások kifeilődése várható. Az erős növekedésű ültetvényekben a második év folyamán megkezdődhet a törzs kinevelése. ez a harmadik évben folytatódik. A törzsnevelésnél a meghagyott vesszőkről az alsó rügyeket korábban ki kellett volna törni, de aki eddig elmulasztotta. legalább most pótolja. Attól függően, hogy egy vagy két törzsű ültetvényt akarunk kialakítani a tőkefejből; egy vagy két hajtást hagyunk meg. A megkezdett törzsnevelés esetében a meghagyott vesszőn két hajtást hagyunk tovább fejlődni, a többit tőből eltávolítjuk. A hajtáskitörést az év során többször meg kell ismételni, mivel újabb hajtások törnek elő. A negyedik évben már a kordonkar kinevelése a feladat, gyakran azonban már a harmadik évben is bekövetkezhet, ha az ültetvény fejlettségi állapota azt lehetővé teszi. A kordonkar nevelése a metszési folyamattal megkezdődött. a zöldválogatásnál az a feladatunk, hogy a karon a termőalapok kinevelését végezzük el szakszerűen. Lehetőleg 20—25 centiméterenként hagyjunk meg egy-egy hajtást. Az ikerhaiiások közül a gyengébbeket távolítsuk el tőből, ügyelve arra, hogy a megmaradót meg ne sértsük. A negyedik évben még mindig a tiermőalapok nevelésére fektessük a hangsúlyt, a termes másodlagos szempont legyen. Ha sok a terméskezdeménv. azt ritkítsuk meg. mert a hajtasfejlődést hátráltatja és a rügyek beerósét akadályozza. A termő ültetvények esetében a termés mennyisége és minősege az elsődleges szempont, tehát a munkálatokat ennek figyelembevételével vegezzük. A termöaiapokon fejlődő hajtások közül ikerhajtás esetében az egyiket lehetőleg távolítsuk el. A törzsön és a karon.es a termőalapokon kívül fejlődő hajtásokat szintén ki kell törni tőből. Ha a tőkék berakodottsága túlzott, nem szabad visszariadni attól sem. hogy fürtöt tartalmazó hajtást távolítsunk el. A nagyon megterhelt tőke nejn ad megfelelő minőséget, ezenkívül veszélyezteti a rügyek beérését, esetenként ka'elhalást is „eredményezhet". A gyümölcs esetében « hasonló elvek szerint kell eljárni, azzal a különbséggel* hogy a termökorú ültelvenyeiken nem áll módunkban olyan mértékű hajlásvalogatást végezni, mint a szőlőnél, ott zöldmet6zes.sel kell azt pótolni. A nem termő gyümölcs esetében azonban már az első évben beavatkozhatunk hajtás válogatással. mivel egyes gyümölcs, fajok, mint az őszibarack is igen sok hajtást hoz a törzsön. vagy az oldalvezéreken. Ha a telepítést suhánggal végeztük, a törzsön fejlődő hajtáskezdeményeket a koronamagasságig tőből távolítsuk el. A koronaszintben a tervezett vázágszámnal három-négy hajtással többet hagyjunk meg. melynek elsődleges célja a megfelelő lombíelület biztosítása. de számítani kell esetleges ágsérülésre is. A felesleges hajtások eltávolítására a nyár végi zöldmetszéskor megfelelő alkalom lesz. A második évben is akorona* illetve vázágak ki nevelesét kell elsődleges feladatnak tekinteni. A haj-madik évtől kezdődően, a fa fejlődésétől függően, lehet megkezdeni a termőágak kialakítását. A negyedik évre általában már a teljes koronafelület kialakul. ekkor már a termőalapok kialakítása a fő feladat A termőalapok kialakításánál arra kell ügyelni. hogy azok a koronát ne sűrítsék be, a vázágakon felfelé növő hajtások ne maradjanak, mert azok túl erős növekedésűek lesznek. a vázágak konkurrenseivé válhatnak. A termöalapok megfelelő távolságban legyenek egymástól. Összegezve a hajtásválogatás jelentőségét hangsúlyozni szeretnénk, hogy a sokat emlegetett biológiai védekezés alapvető követelménye. hogy a vegetatív felület jől' fejlett hajtásrendszerű és lombozatú legyen. A növényi kórokozók, kártevők optimális feltételei a nyirko6. levegőtlen körülmények között alakul ki elsősorban, de tudjuk azt is. hogy a lisztharmat is a gyengén fejlett almafákat és azokon fejlődött gyenge hajtásokat, leveleket támadja meg. A kellően ritkított hajtásrendszer szinte minden levelét éri a napfény, amely biztosítja a növények gyors fejlődését, a megfelelő vastagságú bőrszövet kialakulását a levélen, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a napfény ultraibolya sugarai által biztosított fertőtlenítő hatást sem. amely főleg a gombakártevők ellen biztosít kellő védettséget. Dr. Tóth Mihály megyei íokertesz