Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

4 Péntek, 1983. május 13. Jegyzetlapok egy vetélkedőről 1 A piramis alján tizen­ötezren, csúcsán negy­vennyolcan. ök — nyolc, egyenként 6 fos csapat tag­jai — mérték öásze tudásu­kat politikai ismeretekből, történelmi tájékozottságból, művészettörténeti eligazo­dásból a múlt hét szombat­ján a Csongrád megyei mű­velődési központ Munka és műveltség vetélkedösoroza­tának finisében. A kilenc esztendeje folyó közműve­lődési program döntőjének magas színvonala bizonyí­totta ennek az országosan is egyedülálló vállalkozás­nak fontosságát, értelmét, eredményességét. ugyanak­kor visszasugárzott az előző versengések fórumaira, a megye brigádjai mintegy 15 ezer tagjának vállalkozásá­ra, önművelésének felismert fontosságára. ^ Szebben nem köszönt­hették volna Juhász Gyula születésének 100. év­fordulóját a több mint fél­éves akciósorozat résztve­vői. mint ahogy szombaton tették a döntő vetélkedés nyitányaként. Negyedóráig élt mindössze az a nyolc­tagú irodalmi színpad. melynek makói, üllési, vá­sárhelyi és szegedi tagjai Juhász Gyula költői világát idézték. Á sorozat fáradha­tatlan szervezőjének, Ma­durka Györgynének nagy­szerű ötlete volt az alkalmi színpad, melyben kizárólag olyanok szóltak Juhász Gyula soraival, akik talán soha életükben nem mond­tak nyilvánosan verset, s most mégis a költői pálya ismeretéről, emberi érett­ségről, a magyar nyelv stí­lusismeretéről tettek tanú­bizonyságot. Nyugodtan ál­líthatom, a Juhász Gyula­centenárium éves ünnepség­sorozatának egyik legtar­talmasabb negyedóráját szerezte ez a megismétel­hetetlen program. O Tinédzserek és ősz fürtű nyugdíjasok ül­ték körül az asztalokat. Ta­nulságos volt megfigyelni az idősebbek alaposságát, hig­gadtságát, a fiatalok lelke­sedését és vitakészségét. Generációk is találkoztak ezen a vetélkedőn, s az oly sokszor emlegetett nemzedé­ki ellentéteket cáfolva együtt igyekeztek bizonyíta­ni: többet tudnak múltunk­ról, napjaink eredményei­ről. gondjairól, ha összeg­ződnek a tapasztalatok és a friss ismeretek. A vásárhe­lyi Elektron '71 brigád hét hónapja nyugdíjas „törté­nészszakértője" nemcsak az egykori krónikás, Szerémi György barátcsuhájába bújt eredményesen, de biztosítot­ta brigádtársait, hogy jövő­re is számíthatnak rá. l Minden elismerésre késztető válasz, ámu­latba ejtő tárgyi biztonság, szellemes megnyilatkozás és humoros véleménynyilvání­tás mellett is szóvá kell tennünk egyetlen hiányossá­got, mégha akadékoskodás­nak tűnik is. A Munka és műveltség kulturális vetél­kedők célja, hogy minél több dolgozó ember ismer­kedjen meg a két éve indí­tott 5 eves komplex prog­ram során történelrpünk, kultúrtörtenetünk esemé­nyeivel, s ezáltal gyarapod­jék általános művellsege. gazdagodjon szemlélete. Az állampolgári ismeretek bir­toklása pedig tartalmas bá­zisa, hátországa legyen vé­leménynyilvánításuknak. vi­takeszségüknek. A vetélke­dősorozat végefelé viszont mindinkább azt tapasztal­hattuk, hogy a csapattagok egy-egy témára specializá­lódtak. Egyikük a politikai ismeretek felelőse, másikuk a történelmi szakirodalom búvára, harmadik a művé­szettörténeti kútfők vizsgá­lója. Ha olyan feladatra ke­rült a sor, ahol egy témá­ról több csapattagnak kel­lett beszélgetni, vitatkozni, játszani — bizony döcö­gött a kocsi, egyszemélyes­sé vált a játék ... C Beszélni nehéz — hir­deti Péchy Blanka és Deme László rádiósorozata, s ezt jól tudjuk valameny­Változások az egyéni külföldi munkavállalás teltételeiben A Minisztertanács rende­letben újraszabályozta az egyéni külföldi munkaválla­lás feltételeit, s egyszerűsí­tette az engedélyezési eljá­rást. A legfontosabb válto­zásokról az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban tájé­koztattak. A vendelet a külföl­dön dolgozó magyaroknak csak szűk körét érinti, azok­ra vonatkozik, akik egyeni­ieg mennek ki. nem válla­latuk megbízásából dolgoz­nak más országban. A külföldi munkavállalást ezután nem kizárólag az ágazati miniszter engedélye­zi, hanem állami vállalat munkatársának a minisztéri­um megbízott részlege, ta­nácsi vállalatok dolgozói, szövetkezeti tagok és alkal­mazottak. valamint kisiparo­sok és nyugdíjasok esetében pedig a megyei tanácsok. Az engedélyhez a jövőben nem kell az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jóváha­gyása. A kérelemhez válto­zatlanul csatolni kell a ké­relmező munkahelyének, ja­vaslatát és a külföldi mun­káltató ajánlatát. Másik fontos változás: a külföldön dolgozó magyar állampolgárnak ezután nem­csak a hazai fizetése alap­ján megállapított nyugdíjjá­rulékát kell hazautalnia va­lutában, hanem ezen felül a kézhez kapott keresetének húsz százalékát is. Ez utób­bi forintértékű összegével azonban itthon szabadon rendelkezik. Az egyénileg kint dolgozó általában ez­után sem kaphat munkabért itthoni munkahelyétől, ettől azonban egyéni mérlegelés alapján munkahelyi vezető­le elterhct. A rendelet egyértelműen megfogalmazza, hogy nem tekinthető külföldi munka­vállalásnak az ösztöndíjas tanulmányút, s változatlanul nem számít annak a kikül­detés. illetve a tartós kül­szolgálat. Munkavállalási engedélyt továbbra is csak az kaphat, akinek itthon munkaviszonya, illetve vala­milyen kereső foglalkozása van. vagy pedig nyugdíjas, s általában olyan munka .végzésére, amely megfelel szakképzettségének. itthon betöltött munkakörének. A munkavállalási engedély ez­után is meghatározott időre szól. külön kérésre- meg­hosszabbítható. de a folya­matos kinttartózkodás ideje ezzel együtt sem haladhatja meg az öt évet. Ettől csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni. A dolgozó kint­tartózkodása alatt hazai munkaviszonya szünetel, vi­szont munkaviszonyban töl­tött időnek számít például a nyugdíj vagy a szabadság megállapításánál. Az előadóművészek, spor­tolók és edzők külföldi egyé­ni munkavállalásának felté­teleit a művelődési minisz­ter. illetve az Országos Test­nevelési és Sporthivatal el­nöke az általánostól részben eltérően, külön rendelkezés­ben állapítja meg. A Minisztertanács rende­lete. valamint, a végrehajtá­sát szabályozó Állami Bér­és Munkaügyi Hivatal ren­delkezése 1983. július 1-én lép életbe, s nem érinti azo­kat akik addig megkapjak külföldi munkavállalási en­gedélyülret.. nyien, akiknek közönség előtt kell megszólalnunk. Sokszor emlegetjük manap­ság, hogy a szocialista de­mokrácia lehetőségei jórészt azért kihasználatlanok, mert az emberek jelentős része elszokott a szóbeli megnyi­latkozástól, szégyenkezve emeli szólásra kezét bri­gádértekezleten, falugyűlé­sen, szakszervezeti összejö­vetelen. Mert beszélni való­ban nehéz, de megtanulni csak gyakorlással lehet. Er­-re is jó lehetőséget terem­tett a vetélkedősorozat. S nemcsak a szituációs játé­kok, melyek a megnyilatko­zás mellett beleélési kész-, séget is feltételeztek, hanem a politikai ismereteket szá­monkérő feladatok, ahol már nem csupán az ismere­tekre volt kíváncsi a zsűri, de arra is, miként ismerik föl konkrét szituációkban lehetőségeiket, hogyan igye­keznek megoldani a fölme­rülő problémát, s helyi pél­dákkal, saját életükből vett esetekkel, hogyan erősíthe­tik. hitelesíthetik igazukat. Igv aztán nem csupán „lec­kefelmondás" lett a felada­tok zöme. hanem az isme­retek alkalmazásának, a szemlélet alakításának fóru­í Vers, zene, történe­" lem. művelődéstörté­net. politika és képzőmű­veszet találkozott a mun­kásvetélkedő döntőjében. Hisz ismét egy nagyszerű ötlet megvalósulásanak le­hettünk tanúi — a megye képzőművészéi által fölaján­lott 48 alkotás volt a részt­vevők díja. A vásárhelyiek taroltak, az első három he­lyen ók végeztek — első a HÖDIKÖT Bolyai brigádja, második az Elektrofém Ipa­ri Szövetkezet Elektron '71 brigádja, a harmadik (meg­osztva) az Alföldi Porcelán­gyár Radnóti nevét viselő brigádja —, hónuk alatt vitték Zombori László fest­ményeit, Papp György gra­fikáit, Kotsis Nagy Margit, Tápai Antal kisplasztikáit. Gerle Margit kerámiáit, Mathé István rézdomborítá­sait. De a döntő mind a negyvennyolc résztvevőjét az emléklapok mellett im­már egy-egy műalkotás is emlékezteti a Munka és mű­veltség 1932 83. vetélkedő­sorozatára, sarkallja a kö­vetkező akcióban való rész­vételre. A győztesek. mi­után elkészült közös fényké­pük az Ifjúsági Ház előtt, a déli verőfényben, némileg átfordítva a sikeres színhá­zi előadás címét, ígv bú­csúztak: Jövőre, megint, ugyanitt! T. L. Új külfejtés Üj külszíni bánya nyí­lik Mátranovák térségé­ben, Nyírmedpusztán: a Nyír­med II. szén vagyonát egy­millió tonnára becsülik, eb­ből mintegy százötvenezer tonna várhatóan jó minősé­gű háztartási tüzelőanyag lesz. A többi szenet — éven­te kétszázezer tonnányit — erőműveknek adják el. A Nógrádi Szénbányák az új külszíni fejtésen nagy gépi apparátussal megkezdte a fe­dőréteg letakarításat. Az Egyetemi Színpad sikere Olaszországban Az idén tizedik alkalom- rangsorolták. a közönség mai rendezték meg az reakcióiból és a saitóvissz­olaszországi L'Aquilában az hangból kiderült, hogy a amatőr egyetemi színpadok Kísérlet (melyet a szerző fesztiválját. A jubileumi rendezett) a seregszemle seregszemlére csehszlovák, legérdekesebb és legszínvo­lengyel. jugoszláv, francia, nalasabb produkciója volt spanyol. görög amerikai, — a krakkói Teatre 38 venezuelai, olasz együttese- Kafka-előadása (Per) mel­ket hívtak. Magyarországot lett. Az II Tempó tudósí­pedig a szegedi tudomány- tásában is ilyennek iellemez­egyetem színjátszói képvi- ték, a közönség érdeklődé­seitek. Az Egyetemi Színpad Kor­mos Tibor Kísérlet című darabiát két alkalommal mutatta be a fesztiválon — rendkívüli sikerrel. Bár az utan- 3 beszélgetéseket kez előadásokat ezúttal nem deményeztek. sét pedig az mutatta, hogy — nálunk szokatlan mó­don — megvárták a nézők a szereplőket az előadások Gencftiok a Minerva Színpadon H. Pintér angol drámaíró rjad vissza az elesett ember A gondnok című drámáját megfélemlítésétől sem. Biel­mulatta be a Minerva Szín- key Károly ezt az akarata­pad előbb a JATE-klubban, ban megingathatatlannak majd a KISZÖV-klubban. látszó figurát is úgy próbálta szegedi ősbemutatóként. A megmutatni, mint aki hős­munkáscsaládból származó ködöseiben is gyáva, míg a Pintér pályáját színészként megaláztatás perceiben nagy­kezdte. A gondnokot 19é9- lelkű. ban írta. s hasonlóan az elő- A darab legközelebbi elő­ző abszurd komédiákhoz, ezt adása a KISZÖV-klubban is a jellemek és a helyzetek lesz május 18-án, szerdán kiisrperhetetlensége. az in- este 8-kor. tellektualitás teljes hiánya jellemzi. Az író magatartá­sát az ismeretlen erőkkel szembeni embertelen küzde­lem hatja át. nyelvezete ab­szurd-komikus. ellentétben & tragikus helyzettel. A háromfelvonásos ab­szurd drámát a Minerva Színpad másfél órás egyfel­vonásosként adta elő. Ebben nagy segítségükre volt a frappánsan megoldott vilá­gítás. a színpadtér előnyös kihasználása. A díszlet Piltz Kata építészmérnök njűvészi munkája, a világítás Béres Zoltán és Bicskey Tibor ne­véhez fűződik. A világítás­technika szinte filmmegol­dást éreztet míg a színpad maga ..jeliempótlóként" hat. Abszurd, zárt ..ketrec", amely három tember életét foglalja keretbe. A darab címszerep­lője Davis: Marik István. Játékában igazi pinteri ki­számíthatatlan figura. Egy­aránt, hajlik a jóra és a rosszra. megoldásra nem tudja elszánni magát. Tgvek­szik mindig az ..eresebb" fél oldalára állni, igyekszik az Ő1 befogadó Aston és öccse köz,é éket verni, csak egyet nem tud: kimozdulni a vé­delmet adó „ketrecből". As­ton figuráia a remekbefor­mált tébolyult fiúé. Jószán­dékú. barátot kereső, elesett, akinek tervei már a kimon­dott szóval elfoszlana'k. s a nézőben azt az illúziót kel­tik, hogy a ..jó" eleve kiszol­gáltatott állapotot eredmé­nyez. Papp Tibor, jogász­hallgató. egyben a darab rendezője, nagy beleéléssel mutatta meg a sérült embe­ri lélek kiismerhetetlenségét. gvámoltalanságát. Mick. As­tón öccse, mint vállalkozó, a hatvanas évek feltörekvő társadalmának ambiciózus tagja; agresszív, akkor is. amikor védelmet keres. fan+ táZiadús. ugyanakkor nem Dér Endre Elismerés Az -Elnöki Tanács dr. Ga­rai Vilmost, a Csepel Vas­és Fémművek vezérigazgató­ját a gazdasági építőmunka és a közélet területén több évtizeden keresztül kifejtett fáradhatatlan és eredményes vezetői tevékenysége elisme­réséül. nyugállományba vo­nulása alkalmából a Szocia­lista Magyarországért Ér­demrenddel tüntette ki. A kitüntetést Méhes Lajos ipa­ri miniszter csütörtökön acL ta át. Vándor Sándor kórustesztivál Az idén május 20-21—22­én rendezik meg a VI. or­szágos Vándor Sándor mun­kás- és ifjúmunkás énekkari fesztivált. A hangversenyek­nek öt helyszín ad otthont: Budapest. Leninváros. Szek­szárd Paks és Szombathely. A mostani fesztivált az teszi különösen jelessé, hogy ' 75 éve alakult meg a Magyar­ország; Munkasdalegy letek Szövetsége, s hogy 45 évvel ezelőtt rendezték meg az el­ső országos szombathelyi munkásdalos találkozót. A koncei-teken több mint 160 kórus szerepel önállóan, és közösen megszólaltatott mű­vekkel is. A szombathelyi kórustalál­kozó megnyitó nap.ian. má­jus 20-ári országos tanácsko­zás lesz az amatőr művésze­ti mozgalom időszerű kérdé­seiről. Kiállítások Szegeden Rajnai kerámiák — Móra Ferenc Múzeum, díszterem. A Rajna-vidék igen gazdag agyaglelőhelyekben, igv aztán nem véletlen, hogy messze földön híres fazekassag fejlő­dött ki az évszázadok folyamán. A düsseldorfi Német Ke­rámia Múzeum kiválóan megmunkált keménycserép faze­kaskészitménveiból válogatta a magyarországi bemutatóso­rozat anyagát, melv a budapesti Néprajzi Múzeum után ezekben a hónapokban Szegeden látható. A Rajnai kerá­mia siagburgi műhelyekből című kiállítás köcserépedénve­ket vonultat fel. amelyek tulajdonképpen magas tűzön ki­égő kerámiák CVerepe nem ereszti át a nedvességet, ezért alkalmas a legkülönfélébb használati edények készítésére. A bemutató fölsorakozlatja a 12. század első emlékeitől a legjellemzőbb darabokat a 16. század második feléig. Honvédelmi versenyek Az MHSZ Csongrád me­gyei vezetősége szombaton, május 14-én reggel nyolc órai kezdettel rendezi meg a sor­kötelesek általános honvé­delmi versenyének megyei döntőjét. A fiatalok lövé­szetben. járőrversenyen és honvedelmi akadályverse­nyen mérik össze tudásukat a mórahalmi lőtéren. A masnapi. vasárnapi ver­senyscsuaaUaan az úttörőszö­vetség Csongrád megyei el­nöksége az MHSZ szervező­társa. Reggel nyolc órától a 600-as ipari szakmunkáskép­ző intézet Gagarin kollégiu­mában a repülőtéren lesz az összetett honvédelmi versenv megyei bajnoksága. Egy­idejűleg az úttörők össze­vont honvédelmi versenyé­nek és a HonYédelmj Kupa löveszversenyének megyei döntőiét is megrendezik. Nagy LáS7l<5 felvételei Magyarok elődei a Duna—Tisza közén — Horváth Mi­hály utcai Képtár. Bács-Kiskun megyében föltárt eredeti népvándorlás kori leleteket és nagyméretű, áttekinthető tablókat mutat be a szomszéd megye múzeuma. A magya­rok elődeinek emlékei között fölvonultatiák a szarmata és római kori leleteket, a korai ókeresztény-tárgyakat, a hu­nok. germánok, avarok gazdag sírleleteit és a honfoglaló magyarok föltárt tárgyait, esgeözeit, ékszereit. A kiállítás különösen az iskolák' tanulóinak nyújt nagyszerű átteki<-­atest* daszaas laJfecmácis*, laiya&yet; dakumcnUciei.

Next

/
Thumbnails
Contents