Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

Péntek, 1983. május 13. 3 A városi tanács vb|MT """ ^ rőí jelentjük 11 vasy!l sziie Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soros ülését. A testület napirendre tűzte a termálenergia szegedi hasznosításának, kísérletei­nek eddigi tapasztalatai\ és az ezzel összefüggő további tennivalókat: a város idegenforgalmát elemző jelentést; a tartós használatba adott földterületek (kiskertek) haszno­sítását és az idei tanácstag-beszámolók tapasztalatait. Idegenforgalmi folyosó forgalomban tavaly közel 700 ezer ember érkezett hoz­zánk, s ugyanebben az időben a kiutazó 'magyarok Közéleti a tanácsiagb Idén 112 tanácstagi beszá­molót tartottak Szegeden, több mint 6 ezer résztvevő­vel. Az egy-egy beszámolón megjelentek átlaga 58. A la­kosság érdeklődése némileg csökkent, ha: az előző évek­hez viszonyítjuk ezeket a számokat, s valamivel ke­vesebb volt az elhangzott közérdekű javaslat Is — ám az idei tapasztalatok ezzel esvütt folyamatos közéleti élénkségről taniískodnck. Majd ezer választó kért szót a beszámolókon. A számokat elemezve, a vb mesáltenította: egész se­reg közérdekű témát oldott m°g a város 1982-ben 'női­déül Ségvárlte'en gázellátá­sa. a közlekedés megjavítása Hattvas. Gvála, Ságvárttr­lep irányába, a vízellátás A Szeged Tourist Idegen­forgalmi Hivatal vezetője alapos és sokoldalú tájékoz­tatást adott jelentésében a végrehajtó bizottságnak. A jelenlegi tendenciák szám­ba vételével elemezte a he­lyi idegenforgalom helyze­tét, kilátásait, tennivalóit. A jelentésből kiderül: Szeged, földrajzi helyzetéből eredő­en, bizonyos előnyöket élvez, hiszen az egyik „fő idegen­forgalmi folyosóban" fekszik. Utóbb ugyan ez a forgalom enyhült, de nem érintette érzékenyen a várost. A csök­kenés inkább a „bevásárlá­si kirándulásokra" jellemző, ugyanis a szállodák részese­dése növekedett az idegen­forgalomból, s több a hazai­vendég-tartózkodás is. Teljesebb körű vonzást — leszámítva a nyári rendez­vényeket — Szeged elsősor­ban a gyógyturizmustól re­melhet, ennek feltételrend­szere azonban még koránt­sem teljes. A fürdőépítési program eredményei kedve­zőek, ám egyrészt nagy a helyi igénybevétel, másrészt a gyógyászati bázis még hiá­nyos. Az idegenforgalomban nőtt a város környéki erdők és az üdülésre, pihenésre al­kalmas tanyák vonzása. A kulturális program változat­lanul erős befolyással van a vendégforgalomra, s mind­inkább kibontakozik a kö­zeli ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark iránt is a nem­zeti érdeklődés. Idegenforgalmi fogadóké­pességünk véges. Javult a közlekedés, a vendégszolgál­tatás, a kereskedelmi ellátás, több új színnel gazdagodott a vendéglátás, de a szállás­kapacitás nem elegendő. szerkezetében pedig nem követi kellőképpen az üdü­lési jelleget. Néhány jellemző adat a jelentésből: a megyei határ­száma meghaladta a 250 ezret. Ha figyelembe vesz­szük, hogy 1978-ban a be­lépők száma meghaladta a másfél milliót is — ugyan­azt a folyamatot tapinthat­juk, amely egész Európára jellemző. Hazai összehasonlí­tásban sem rosszabb Szeged helyzete az átlagnál, hiszen a többi megyei város ide­genforgalma is hasonlóan alakult. aktivitás, eszcmoíókon fejlesztése, a távfűtéssel ösz­szefüggő panaszáradat mér­séklődése stb.), így a rész­vétel ezekben a körzetek­ben csökkent. Miről beszélnek a válasz­tóik? legtöbben a város köztisztaságára panaszkod­tak, továbbá a parkok, a játszóterek állapotára és rongálására. Sokan szorgal­mazták a belvárosi üres tel­kek beépítését, bírálták a házkezelői szolgáltatásokat, érdeklődtek a lakóház-felúji­tási programok iránt. Gya­kori 1éma a járdaépítés, -ja­vítás. a. csatorna- és a bel­vízgond, a kereskedelmi há­lózat. de városrendezési kérdések iránt is kellő ér­deklődést tanúsított a lakos­Négy és fél ezer kiskert A szegedi kislprtmozgalom országosan is figyelemre méltó az érdeklődes kiele­gítésében. Együttesen a kü­lönböző' kiskertformák 4 ezer 540 darabot tesznek ki. Tulajdonban 1527', tartós használatban 1689 kiskert van, a régi zártkertek szá­ma pedig 1324. Folyamato­san igyekezett a tanács ki­elégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit, és nem te­kinti befejezettnek a kis­kert-kialakítások témáját ma sem, hiszen még mindig sok igénylő nem jutott hoz­zá. A mezőgazdasági osztály a vb elé terjesztett jelentésé­ben kitért arra is, hogy az új kerthasználók döntő többsége nem rendelkezik az alapvető szakmai ismeretek­kel sem. A kerttervezésnél és -telepítésnél elsősorban abból indul ki. hogv a fo­lyamatos házi szükségletet biztosítsa a kert termékei­ből csak később ébred tu­datára. hogy a kert zsúfolt­sági a különböző időben ie­lan't-c-ő ánolási és növénv­vpHelmi munkák • fokozott feladatot jelentenek, és a termés hasznosítása, értéke­sítése is nehézkes. Az alap­vető szakmai ismeretek meg­szerzésében az önképzés és a kiflf$8nö/': tájoahtWafísé-' réfi a legárecimét^vesaóbek.. Az ' flj ' kermaSznalóknák nagv segítséget tudnak nyújtani a Hazafias Nép­front keretében szervezett kertbarátkörök. Az utóbbi években számuk megszaporodott, és aktivitá­suk és látogatottságuk is megnőtt. A kiskertek művelési kö­telezettségének teljesítését évenként határszemlén el­lenőrzik. A kertek használa­ta általában a rendeltetés­nek megfelelően történik. 1981-ben 30. 1982-ben pedig 52 felszólítást kellett kikül­deni művelési kötelezettség elmulasztása miatt. Szigo­rúbb intézkedésre. illetve használati jog visszavonásá­ra nem •érült sor. A zártkertekben jelentős nemzeti vagyon koncentrá­lódik. személyi tulajdon for­májában. Értéket képvisel­nek a kertekben megtérínelt termékek is. fi képviselőié Magysrorszáson Május 4-től 12-ig Ma­gyarországon tartózkodott L uigi Poggi érsek, pápai nuncius és — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — időszerű kérdésekről folytatott tárgyalásokat Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hi­. vatal elnökével. A Vatikán képviselője magyarországi látogatása során találkozott dr. Lékai László bíborossal, a magyar katolikus püspöki kar elnökével és a püspöki kar több tagjával, valamint dr. Bartha Tibor református püspökkel, a magyarországi egyházak ökumenikus taná­csa elnökével. Szövetkezetek a lakásokért Szegeden tegnap. csü- kezeteknek egyre nagyobb törtökön a MÉSZÖV elnök- terhet kell átvenniük az ín­sége megvitatta a lakásszö- gatlanok fenntartásából, és vetkezetek tevékenységéről ez nem megy zökkenők nél­előterjesztett írásos beszá- kül. mólót, összegezték az idei M^^MMH MI számadó közgyűlések tapasz- | ta'a'alt is. A MESZÖV­székházban tartott ülésen a hozzászólásokból kiderült, hogv a szövetkezetek képvi­selőit élénken foglalkoztat­ják tokásgazdálkodásunk fontos kérdései. Ügy mint az éoítkezések menete és a lakáskarbantartás minden­napos gondjai. Az is elhangzott, hogy az utóbbi időben közelebb ke­rültek egymáshoz a szövet­kezők és a taV ácsok. Szege­den például a foghíjbeépíté­sek ügyében történt örven­detes előrehaladás. Megfo­galmazódott még a tegnapi ülésen, hogy a lakásszövet­A 70-es években még na­ponta egymiilióan utaztak a MÁV vonalain. A múlt év­ben áz utasok száma napi 719 ezerre csökkent. Az uta­sok számának csökkenésében kétségtelenül a tavaly szep­tember elsején bevezetett ta­rifaemelés játssza a legna­gyobb szerepet, de része van ebben annak is. hogy sokan lakóhelyükön helyezkednek el, nem kényszerülnek napi ingázásra. A MÁV új, 1983—84. évi menetrendjét e tény isme­retében állították össze. Tar­talmilag abban különbözik az eddigiektől, hogy kidolgo­zásakor jobban figyelembe vették az utazóközönség igé­nyeit. A hét öt munkanapján a MÁV kocsi- és mozdony­parkjának legnagyobb részét a munkába járással kapcso­latos forgalom lebonyolításá­ra koncentrálja; hétvégeken és munkaszüneti napokon ugyanezeket az üdülési, kul­turális jellegű utazásokra használja fel. * Az anyagi lehetőségek köz­ismerten szűkös volta nem teszi lehetővé a vasútvonalak és a szerelvények látványo­san gyors felújítását, mégis az eímylt évben 332 kilomé­ter hosszban korszerűsítették a pályát, 121 kilométerrel bővült az önműködő térköz­biztosító berendezés hálózata és újabb 99 kilométeres vo­nalszakaszt villamosítottak. A fővárosban tovább folytatják Kőbánya-Kispest és Buda­pest-Kelenföld pályaudvarok átépítését. Huszonhat új vil­lamos- és 13 dízelmozdonyt vásárolt a MÁV. viszont 97 éiavult gőzrhozdonyt selejte­zett. ötven úi szeméfykecsit i| álStf5D% os ezzel! ísyidéjüiig, Mbjrér bocsit von tet iá ki a FÜRGATOMBÓL AZ áruszállítás lebonyolítására 518 új tehervagont vásárol­tak, 400 régit pedig selejtez­tek. Ebben az évben is hasonló elvek alapján folytatják a vasút műszaki fejlesztését. A tervek szerint 262 kilométer­nyi pólyát korszerűsítenek, 81 kilométernyit villamosítanak. Megindul a villamos vontatás Budapest—Dunaújváros és Miskolc—Kazincbarcika kö­zött. Üj biztosítóberendezé­seket építenek, országszerte 70 korszerű sorompót helyez­nek üzembe. Csehszlovák im­portból 30 mellékvonali mo­torkocsit szereznek be, vi­szont 70 régi személykocsit „nyugdíjaznak". A beszerzés és a selejtezés aránytalansá­ga miatt mintegy 4 ezer ülő­hellyel .csökken a kocsipark kapacitása. Erőteljesen fejlődik a MÁV konténerparkja: az idén 450 nagy és 550 közepes szállí­tótartályt vásárol a MAV és ez kielégíti a belföldi és nemzetközi konténeres áru­szállítás igényeit. A május 29-tő! életbe lé­pő új menetrend 1984. jú­nius 2-ig én-ényes. A me­netrend tervezői az utasok számának további csökkené­sével számoltak, csaknem 10 százalékkal lesz kisebb a MAV személyszállítási telje­sítménye a tavalyinál. Felte­hetően kevesebben fogják igénybe venni a drága exp­ressz- és gyorsvonatokat, nö­vekedni fog az érdeklődés az olcsóbb távolsági személyvo­natok iránt. * Az Orient-expressz közvet­len kocsija budapest—dort­múndi.„járata rövidített út­vonalon, Budapest—Wiirz­burg között közlekedik. Új­donság, hogy ezen a vonalon Bécsig MÁV élke^őkocsi is van. A Maestrál expresszel új MÁV fekvőhelyes kocsi közlekedik hetenként há­romszor Budapest—Zágráb— Róma útvonalon. A Bécs— Siófok közötti nyári idény­vonat-.t Kálmán Imréről ne­vezték el. Budapest—Rijeka között az „Adriatica", és Budapest— Varsó közölt a közvetlen ko­csikat továbbító „Varsovia" vonatpárok csak a főidény­be.n közlekednek. Ber! in—B udapsst—Várna között a főidényben ismét közlekedik majd a „Trakia", ezzel szemben a Fannónia­expressz várnai vonatrésze megszűnt. Változásra e té­ren azért volt szükség, mert a szocialista országokból töb­ben utaznak a bolgár ten­gerpartra és kevesebben a román tengerpartra. A Wiener-Walzer az új menetrendben már nem köz­lekedik Bukarest—Mangalia között, viszont ezt a vona­tot Budapest—Békéscsaba kö­zött már belföldi utasok is igénybe vehetik a részükre fenntartott kocsikban. Lengyelország felé mérsé­kelten nő a forgalom, ezért ú i mentesítő gyorsvonat köz­lekedik nváron Budapest— Katowice között. * Üj gvorsvonati összekötte­téssé! Budapest és" Mpsón­Wá'gyaróvár"között 65 perc­csökken azé utazási'idő. A kaposvári gyorsvonatok útvonalát Gyékényesig meg­hosszabbítják. ezzel számot­tevően javul Nagyatád és Csurgó összeköttetése Buda­pesttel. Budapest—Dunaújvá­ros között az eddigi átlag 120 perces utazási idő 85 percre csökken. Bajáról és Kapos­várról az utasok kérése alap­jón csaknem egy órával ké­sőbb indul a vonat a fővá­rosba. Kisebb változások lesznek a balatoni vonala­kon is: egyes gyorsvonatok mindkét parton az eddiginél több helyen állnak meg. A Sió és a Füred expresszvo­natok nem közlekednek. Szabolcs és Hajdú megye menetrendje választékbőví­tést tartalmaz. Budapest Nyu­gati pályaudvarról a záho­nyi gyorsvonat 7.10 óra he­lyett 6 órakor indul és új gyorsvonat indul 8 órakor Nyíregyházára is. Az új vo­nat minden városban meg­áll. a többi települést a 7.30­kor induló debreteni távol­sági személyvonat szolgál­ja ki. Az Alföld és Észak-Ma­gyarország városai között ja­vul az összeköttetés naponta két átlós irányú személyvo­nattal a Hatvan—Jászberény —Szolnok—Cegléd vonalon. A két helyi vonat kedvezően csat'akpzik minden irányban a távolsági vonatokhoz. * A 130 ezer példányban megjelenő Hivatalos Menet­rendkönyvet és a nemzetkö­zi menetrendkönyvet válto­zatlan áron. május 15-től árusítják a pályaudvarokon és az utazási irodákban. Az idén is megjelenik a bala­toni és Velence-tavi, továb­bá a Budapest környéki me­netrend is. A könyv tartal­mazza a Budapestre érkező MALÉV- és más repülőjára­tok. valamint a dunai nem­zetközi hajó- és kompjára­tok menetrend tét is. 1983-at a MÁV a „sze­pné'.yszálUlás. évének" tekin­ti, s meghirdette felhívását: a pontosságra, a biztonságra és a környezet tisztaságára. B. I. Borsólceitibájitok Űj típusú zöldborsó-beta­karító kombájnok gyártását kezdte meg a hódmezővásár­helyi Mezőgazdasági Gép­gyártó Vállalat.^A . szovjet kooperációban készülő gép — melynek első példányával nagydíjat nyertek a múlt hónapi budjapesti Agromas­expo kiállításon — csaknem tíz méter hosszú, három és fél méter magas. Legfőbti részei, ígv a meghajtómotor­ja, valamint a szedőkészülé­két a talajviszonyokhoz iga­zító hidraulikus vezérlőbe­rendezés és a formaterve­zett, csupa üveg vezetőfülke szovjet gyártmányok, többi része hazai tervezésű, a I-Iódgép dolgozóinak munká­ja. Kétszáz tonna pritamin Budapesten Szovjet exportáruk bemutatóterme oyilt Szovjet exportáruk be­mutatóterme nyílt meg csütörtökön Budapesten, az Örs vezér téren. A kiállító­termet, amelyben tíz szov­jet külkereskedelmi egyesü­lés bemutatója látható, Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe avatta fel. A kiállított termékek kö­zöttt új típusú Lada, Moszkvics és Volga gépko­csik, hűtőgépek. kötőauto­maták szerepelnek. A szov­jet kiállítók elhozták kon­zervipari termékeiket, játé­kokat és jó néhány könyv­újdonságot is. A holland vevő ragaszkodott ahhoz, hogy az általa adott címkét és fedőt használják a Szegcdi Konzervgyárban ké­szülő pritaminpaprika-konzerv csomagolásához. Az év ele­jétől hat hónapon keresztül összesen 200 tonna pritamin­paprikát készítenek a gyárban a holland megrendelőnek. Kcpíinkön a csomagolás befejező mozzanatait örökítet" tűk meg

Next

/
Thumbnails
Contents