Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
Vasárnap, 1983. május 1. Elásott demizson a Tátra lábánál Minden évben megyünk valahová. Gyakran Csehszlovákiába is a termelőszövetkezetek barátsága révén. Magánemberként is jártunk strbai tagtársaméknál. Akkora a falu, mint Szőreg. és egészen a Magas-Tátra lábánál fekszik. Kevesen beszélik már arra a nyelvünket, de a szegedi piros paprikát keresték. Jó kolbászt tudnak belőle csinálni. Mi is ettünk a Csorba-tó partján a téesz pecsenyesütőjénél. Közvetlen a tó mellé építették a faházat. Mivel ott nem nagyon találtunk maszekot, megkérdeztük, akkor kié a formás házikó? Mondták, az is a téeszé. Gyönyörű helyeken . jártunk. Le mperi Jóslta, a sofőrünk azóta is odamegy a családjával, összebarátkoztak az oltani kollegájával, és ő kölcsönadja nekik a vikendházát. Direkt erre veszi ki a szabadságát. Mi is kaptunk az ünnepekre levelet az Úrban és a Kucsera családtol, ahová most egy hétre készülünk. Szüretelni megyünk, ha minden sikerül. Kicsit baj. hogy ők kevesebbszer tudnak eljönni hozzánk. Talan mi is lennénk olyan vendégszeretők, mint náluk tapasztaltuk. Még a téesszel vittek el bennünket a pöstényi szép termálfürdőbe — híres, mint nálunk Harkány. Régen oda jártak a nagyurak, most meg tele volt téesztagokkal. Jó meszszire esik ide, de azért szépen szólt a hegedű a cigány kezében. Olyan nótákat is hallottunk, amelyeket itthon már kezdtünk elfelejteni. Valahogy jobban benne voltunk a jókedvben, mint itthon. Kint tapasztaltunk) még érdekességet, az a szokás, sok helyen, hogyha megszületik a gyerek. elásnak egy demizson pálinkát. és csak akkor veszik elő, amikor férjhez megy, vagy megnősül. Mondták, hogy néha elfelejtik, hová tették, vagy váratlanul meghal, akire ezt bízták — akkor hetekig forgatják a földet utána. A végén megkerül, ha másként nem — véletlenül. Én is ittam ilyen pálinkából, és ha valami finom, az bizonv az volt. Furcsán keverik az innivalót, mert szüret utan a murcit sörrel es pálinkával isszák. A szovjet—csehszlovák baráti napon pedig pezsgőt vodkával ... Nagyon mutatósak a hagyományos ünnepeik is. Az aratási ünnep bamulatos. Reszt vesz rajta a falu apraja-nagyja. Vidám táncokkal tarkítják a fölvonulást. A kenyérszegés szertartása szerint az első falat a vendege. Járják az utcát nagy búzakoszorúkkal. Példakép a lengyel tavak világából Folyókban és tavakban rendkívül gazdag Lengyelország. a víz pedig hovatovább nemzeti kincsnek számit minden országban. Szépség dolgában nem illik vitatkozni, de nekem a tavak a kedvesebbek, a Mazuri tavak vilaga pedig csodalatos. Egyetemi éveimet töltöttem ott. a halászat tudományát tanultam. A szépséget nehéz leírnia annak. akinek ar írás nem mestersége, számokat mondok inkább. Képzeljünk el 9296 tavat, egymást követik, növényzetük és állatviláguk lenyűgözően szén. Legtöbbjük nem éri el az ót hektárt, száz hektárt meghaladó vífelülettel 545, ezer hektár fölöttivel pedig 34 tó található csupán. A Sniardwy a legnagyobb. és a Lebsko követi. Nem nagyon mélv tavak ezek. tíz méter körüliek, sportolasra. csónakázásra. horgászásra kiválóan alkalmasak. Ne feledkezzünk ~">ea azonban a legmélyebbről, a Hanczáról: 108,5 méter. Hazaiakkal nem hasonlítható össze A víz mindig szép és mindig más. volt tehát miben gyönyörködnünk. Szokatlan lehet hazai fülnek az is. hogy egyetemen tanítjak a halászatot. Jugoszláviából, Ciprusból, Bulgáriából. Csehszlovákiából Zairból es Vietnamból is jöttek diakok. mindegyik küldő ország felismerte tehát, hogv folyóink és tavaink több halat is adhatnak, ha hozzáértő emberek segítenek. A halászati tudományok „fellegvára" Olsztyn városa. a Mazuri tavak kapuiának is szokták nevezni Igazi vára is van, igen régi. Kopernikusz is dolgozott benne Mi azonban a halászatot tanultuk, ehhez kanyarodtunk vissza Itthon többnyire a hagyományos eszközökkel. ez igen regi módswekkel dolgozunk, nagyiából ugyanúgy, mint őseink a honfoglalás idején. ott viszont külön tanszéke van a halászati eszközöknek is. Egves hálótípusok továbbfejlesztése ma is folvik kutatók dolgoznak a különböző varsák és hálórendszerev kialakításán is. Szerepelnek a tananyagban az elektromos halászat szerszámai, az angolnacsapdák változatai, és sikerült gépesíteniük a iég alatti halászat keserves munkáját is F.grre gvakrabbarf hallani itthon is a ketreces haltartás kísérleteiről. mi már a nagyüzemi módszereket is tanulhattuk a gyakorlatból. A szorosan vett szakmai ismeretek mellett volt alkalmunk megtanulni a halfeldolgozás, a tartósítás és konzerválás tudományát is. Mi itthon a szalonnát. a sonkát, a kolbászt, alkalmanként a sajtot szeretjük füstölni, de füstölt halat kevesen ettek még nálunk. A lengyelek ré<*óta füstölik, kielégítve a külföldi és hazai ínyencek táborát is. Marian Leopold professzor vezetésevei készítettem diplomamunkámat Nincsen abban semmi meglepő, hogy ott is a Balatonról. Legnagyobb tarunk haltermelési analízisét készttettem el 1900-tól napjainkig, érzékeltetve a későbbi lehetőségeket is. Professzorom régóta dolgozik a FAO-nak. több nyelven beszél, érthető, hogy hírével hamarabb talalkoztam. A lengyel ember udvarias, segítőkész, vendégszerető, talán bohémebb is egv kicsit, mint mi. Leopold profeszszor viszont, szikár, magas, határozott és szigorú. A diák tudja tisztelni ezeket a tulajdonságokat, de leginkább csak távolról. A közeli kapcsolat azonban hamar meggyőzött róla. hogv a pontosság, a szigorúság nagyon emberséges jellemmel él együtt benne, sőt ugyanazokat a tulajdonságokat is őrzi. amelyek a-/ átlag lengyelben megvannak Szereti a magvarokat r Ismeri történelmünket is. és tudományos berkekben számos barátja van. Mée egy ok. hogv tanár és tanítvány közelebb juthasson egymáshoz. Tudtam előre, hogv szigorú lesz. példakép lett belőle. Szeretném elérni vagy legalább megközelíteni art a határozottságot. precizitán és mindenre kiterjedő pontosságot. ami őt jellemezte Egész életre szóló útravalót kaptam tőle! PIGNITZKY ISTVÁN halászati telepvezető Szegedi Állami Gazdásag Persze tanul Is az ember az ilyen barátkozáson, ha jól nyitva tartja a szemét. Sarnyai Pistának az tetszett, hogy a répát úgy vetették el géppel, hogy abból egy szál sem hiányzott, és egyenletes is volt. Szövetkezetünk jogelőd téesze — az újszentiváni — 1970-es években kötött barátsági együttműködési szerződést. Azóta rendszeresen, minden évben a szövetkezet vezetői, dolgozói találkoznak. Ezek rendkívül hasznosak és jók, mivel a téeszek vezetői és dolgozói sok hasznos tanáccsal segíthetik egymást. (Például a növénytermesztésben a búzatermesztés, árpatermesztés komoly helyet foglal el, ebben úttörők, és segítenek a helyes technológiák tanulmányozásában.) Az állattenyésztésük tetszetős, alig pár ember ügyel az 1000 férőhelyes szarvasmarhatelepre. A szőlőtermesztés csehszlovák módszereit a borkóstolással és a viccekkel fűszereztük. Kintlétünk alatt voltunk a mezőgazdasági kiállításon, ahol sok új munkagépet láttunk. Szeretnénk, ha a hasznos és praktikus traktorokat idehaza — meg tudnánk vásárolni. A téesz különben Esztergomnak által a nagyörvedi téesszel is tartja a barátságot, azokkal is jól megértjük egymást, mert úgy beszelnek mint mi. MARTON NÁNDOR, a Tisza—Maros-szög Tsz tagja Fichtelbergi visszhangok Mindig öröm egy pedagógusnak, ha a gyerekeit, vagyis a tanítványait boldognak látja. Csak erre tudok gondolni elsőként, amikor az iskola Mozart-kórusa és a weimari Ameisenkinder kórus kapcsolatáról írok. Az immár több mint másfél évtizedes barátság kiépítéséért rendkívül sokat tett dr. Veszprémi László igazgató es karvezető elődöm dr. Bárányi Albertné, akitől öt éve egy baleset miatt amolyan beugróként vettem át az együttes vezetését, nem sokkal a kiutazás előtt. Erről feltétlenül el kell mondanom, hogy az ilyenkor szokásos szorongás leküzdésében sokat jelentett az a kedves, segítőkész fogadtatás, amelyben a német kollégáktól részesültünk. A gyerekek izgalomtól, örömtől kipirult arca. a kis énekesek fellépés lázától csillogó szemei, olyan csodálatos feszültségélményt adnak, amely hónapok múltán is fölforrósítja az emlékezést. Tavalyelőtt a weimariak voltak vendégeink, s Szegeden kívül Budapesttel és a Balatonnal is megismerkedtek. Micsoda pillanatok! Valóságos áldozás a zene oltárán, amikor a gyermekkórus hangjai fölcsendültek a tihanyi-apátság évszázados falai közt! A tavalyi NDK-beli turnéra emlékezve pedig eszembe jut a tihanyi koncert német visszhangja: az országjáráson, a sikeres közös hangversenyek után kirándultunk az Érchegységbe, s az igazán festői környezetben levő Fichtelbergben csodálatos élmény volt a különös hangulatú, hagyományos hegyi éneklés. Eberhardt Neumeyer kollégám, az Ameisenkinder vezetője oly lelkes hive a magyar kórusmuzsikának, hogy amikor az általa dirigáil gyermekkar ajkáról felcsendülnek a Kodály-müvek dallamai. önkéntelenül fejet hajtunk a szakmai igyekezet és a művészi alázat előtt és büszkének érzi magát az ember — a magyar muzsikára. S ha még azt is hozzávesszük, hogy mindez magyarul! Lehet, hogy itt leírva közhely, de ott a nemet barátok között megélni: megható! Ami meg különösen megkapó volt. hogy megismerhettük a weimari „Hangyácskák'' (ez a kórus magyar neve) eletét, bepillanthattunk a próbák műhelymunkájába is. Egyszerűen tiszteletre méltó az az odaadás és példás fegyelem, amely a felkészülésben jellemző rajuk. Ha ott a karvezető leinti a kórust, nem izeg-mozog senki, s nem kezdenek el traccsolni. Hogy ez miért tűnt szembe? Higyjék el, van ellenpelda — idehaza. SINKÖNÉ HORTOBÁGYI ÉVA, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. sz. Gyakorló Iskolájának tanara A Sipka-hágó történelmi varázsa Bulgária és Magyarórszág között, a KGST kert' tén belül eredményes kapcsolatok alakítják immár jó néhány évtizede az együttműködést. A gazdasági élet sok területén alakultak ki a két szocialista ország között kapcsolatok, többek között a hajójavitásban is. Bulgáriai tapasztalatcsere-látogatásunkat e kapcsolatok jegyében szervezte meg a Gépipari Tudományos Egyesület szegedi szervezete. Bolgár kollégáink már előzetes érdeklődésünk idején is nagyon készségesek voltak, szakmai programunk összeállításában. Utunk során pedig mindvégig olyan szeretettel fogadtak és kisértek bennünket, amely a szakmai tapasztalatokon túl emberi közelségbe is hozta számunkra az országot. Utunk Belgrádon, Szófián keresztül vezetett. Hajókat, hajójavító üzemeket természetesen a tengerparton találhattunk. így hát első élményünk ahhoz a tájegységhez fűz bennünket, amely tanúja volt a bolgár történelem nagy pillanatainak: a Sipka-hágóhoz. Az egykori, véres léli harcok színhelye lenyűgöző természeti szepségében és szentélyévé vált a bolgár történelemnek. Az 1326 méteres Sztoletov-csúcs tövében húzódó Sipka-hágó a török elleni szabadsagharc legemlékezetesebb csatajának színhelye volt 1877 telén. Az elnyomottak felszabadító indulata csapott itt össze a reguláris túlerővel. hogv* a Sipka védői a fegyver- és muníció fogytán szikladarabokat. Iákat, majd végső soron elesett honfitársaik holttestét zúdítsák a felfelé törő ellenségre. Mi lenne méltóbb, mint a költő. Vazovot idézni: ..Elfogyott a fegyver, de van hekatomba! Mindenik faág tör. minden szikla bomba. Lélek lángja lobban, ahogy odavág. Elfogytak a sziklák, elfogylak a fák . . . Ragadjátok fel a holtakat — kiáltanak cs a tetemek mar lezúdulva szallnak Sötét raj fölött, mint cji démonok lendülnek, s az élők rendje tántorog. Reszket a török had. Ilyet sose láttak! Halottak és élők közös harcban allnak." A Sipka után a tengerpart következett. A történelem után a ma. a szakmai kapcsolatok fölvétele. Először Russe, a hajógyár. Berendezéseik ötezer tonna vízkiszorítású hajók gyártására alkalmasak. A korszerűen felszerelt üzemben a lemez- és idomacélokat szinte emberi kéz érintése nélkül készítik elő. Automata és félautomata hegesztóberendezések. hatalmas csarnokok teszik igazán korszerűvé a bolgár hajógyártás e fontos üzemeit. A ERI' (Bolgár Folyamhajózási Vállalat) vezetői nemcsak, hogv* messzemenően szívélyességgel adtak tájékoztatást szakmai kérdésekről, hanem hangot adtak annak a meggyőződésüknek is. hogv eddigi szakmai kapcsolatainkat tovább kellene bővíteni es erősíteni. A hivatalos programot vacsora követte a russei hajósklubban. Es a meglepetés: a klub vezetője ízes. dunántúli magyarsággal üdvözölt bennünket. Mint kiderült. Magyarországon járt iskolába, még a háború előtt, s ha csak teheti, mindig gyakorolja ..elfelejthetetlen" nyelvünket. E vacsora után pedig annyi magyar nótát énekeltünk vendéglátónkkal együtt, amennyi bármelyik hazai baráti összejövetelnek is becsületére valna. Másnap Várnába szólított tovább a program. És természetes, hogy útba ejtettük Sument, a várost, amely Kossuth Lajosnak adott először otthont emigrációjában. A várost, amely ma is kegyelettel őrzi Kossuth emlékét: a ház, amelyben a kormányzó lakott, ma múzeum. Itt-tartózkodásának emlékét ma is nagy szeretettel gondozzak bolgár barátaink. Az emlékkönyv sok köszönősorához mi is hozzájárultunk egy meghatódott bejegyzéssel. Aztán indulnunk kellett tovább. Várt Várna. Vendéglátóink a Várnai Hajójavító és a Várnai Hajógyár vezetői gazdag programot állítottak össze részünkre. Megtekinthettük a hajójavító üzemet, amelynek fő feladata a bolgár tengeri hajóflottapark javítása, s emellett görög és szovjet hajókat is javítanak. Az ütemben dolgozó, mintegy fi ezer ember 120—130 hajó javítását végzi el évente. Ugyancsak mintegy 6 ezer embert foglalkoztat a Várnai Hajógvár. amely szovjet tervek alapján készült, s ahol 100 ezer tonnás hajókat is építhetnek. Berendezései, az óriási daruk, anyagmozgató eszközök és a korszerű hegesztési technológia folyamatoson öregbíti a bolgár hajógyártás jó hírnevét. Látogatásunk eredményeként bebizonyosodott számunkra a szocialista országok hasonló munkát végző szakembereinek rendszeres tapasztalatcseréjének szükségessége, amely nemcsak jelenlegi munkánkhoz adhat uj szempontokat, hanem alapja lehet a jövendő fokozottabb együttműködésenek is. Várnában voltunk, abban a városban, melyet szorosan hozzánk kapcsol a történelem. Mi is ellátogattunk a Balkán és Magyarország későbbi sorsának alakulásában oly nagy szerepet játszó, végzetes várnai csata színhelyére, melynek magjai* hősére. a törökverő Hunyadi Jánosra ma is tisztelettel emlékeznek a várnaiak. Emlékét, csak úgy. mint a fiatalos hévvel törökverésre induló, de végül is meggondolatlanságában a túlerővel szemben csatát és életet vesztett magvai*—leng vei király, Jegeli* Ulászló emlékét mauzóleum őrzi. Múlt é.s jelen, szakmai szempontok és nemzeti érzések egyaránt összekötnek bennünket. Ezt éreztük végi bulgáriai utunkon, gyárakban, üzemekben, csaták emlékparkjaiban. Varázssipkáról írnak a népmesék. Lehet. A Sipka-szorosnak valóban varázsa van: vadregényes táj ad keretet a múlt, a török elleni honvédő harc emlékeinek. Honvédő háborúk emlékei olvadnak össze a bolgár tájban, Délkelet-Európa népei összefogásának jegyében a mai, korszerű ipari civilizáció gyáraival, üzemeivel. A múlt és a jelen összetartozó kettőssége csak megerősíthette bennünk mai és jövendő öss l :tarto?ásunk érzését, az érdekazonosságon alapuló munkamegoszlás lehetőségeinek sokrétűségét. UNGI GYULA MAHART Szegedi Hajójavító Üzem vezetője V