Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
Vasárnap, 1983. május 1. 13 KI DM'JE • • • • OROK MÁJUS ,,Május piros harangjai lázadó dalt énekelnek. Erőt a harcolóknak, bízást a csüggedőknek, és szent parancsot mindazoknak, akik még némán nézik, mint hull a vér, amelyet a gazok öntenek, akik a piros katonákkal szemben állnak ... Május piros harangjai konganak, s ez a kongatás végigdörög a vér áztatta földön. Felrepül az égre a vörös sugár, s elkergeti a szörnyű éjszakát, amely uralkodik ezredévek óta a világ felett, s összegyűjti a forradalmár milliókat, akik letiporva a múltat, megteremtik a Munka szabad, boldog hazáját..." (Ligeti Károly) Az ünnep eredete A Népszava, amely akkor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elődjének. a Magyarországi Általános Munkáspártnak hivatalos közlönyeként jelent meg. a II. Internacionálé Párizsban 1889. júliusában megnyílt kongresszusának határozatairól beszámolva jelentette: „A magyarországi munkások legszélesebb köreiben m.uzgalom bontakozik ki, amely a párizsi nemzetközi mozgalom határozataihoz alkalmazkodva. arra irányul, hogy 1890. május elseje nemzetközi munkásünnepnek tartassák Ezért május elseiének az a célja, hogv a nuolcórai munkaidő behozatala érdekében az. összes munkások általános tüntetést rendezzenek. Felhívjuk az olvasókat és az elvtársakat, hogy gondolkozzanak, mi módon lehetne ehhez a nemzetközi kinyilatkozáshoz csatlakozni..." A nemzetközi kinyilatkoztatásra a II. Internacionálé kongresszusán a francia Ravmond Laviene tett javaslatot. ,.Egy meghatározott idővontban" szervezendő „nagy nemzetközi tüntetésről" szólt, hozzátéve, hogy mert „az Amerikai Munkásszö. vétség 1888. decemberében SaintLouisban megtartott konoreszsznsán már elhatározta, hogy hasonló tüntetést rendez, ezt a napot választottuk a nemzetközi munkásmegmozdulás számára". A határozat meghatározott szociális követelések — mindenekelőtt a nyolcórás munkaidő bevezetésének — kivívására, egyszeri alkalomra rendezendő tüntetésről szólt. Nem került szóba a luccai munkások 1531. máius elsején vérbe fojtott bérmozgalmának emléke, amiből pedig sokan mindmáig származtatják a nemzetközi proletariátus harci ünnepét. Viszont — bár nyílt utalás nem történt rá — a történelmi nevezetességű párizsi munkáskongresszuson a határozatot megszavazó küldöttek, köztük a magvar proletárok képviseletében Frankéi Leó. Inhrlinger Antal, nagyon jól ismerték annak a döntésnek a hátterét, amely az Amerikai Munkásszövetséget az 1890 máius elsején megtartandó tüntetés meghirdetésére késztette 1886. máius elsején ugyanis az amerikai munkásság általános sztrájkkal és tüntetésekkel harcolt a nyolcórás munkanapért, s ezt a tüntetést a tőkések, az állami és magánrendőrségük segítségével vérbefojtották. A félmilliós Milwaukeeben (Wisconsin állam) kilenc áldozatot követelt a rendőrsortűz, Chicagóban négy munkásmártírja volt a tüntetésnek. ezenkívül a szervezők résztvevők közül még négvet „bírói ítélet alapján" felakasztottak. A Népszava szűkszavú közleménye nagv visszhangot keltett az olvasók körében. Akkoriban még 12—14 órát robotolt az üzemek, a gyárak modern, de az ókoriaknál alig kedvezőbb helyzetben levő „rabszolgája". A munkáslap decemberben már vezércikkben foglalkozott a következő esztendő máius elseiei akciójának előkészítésével. A terv délelőtt országszerte gyűlések. a nyolcórás munkanap kivívásáért. délután általános pihenő. A vezércikk írója már ekkor utalt arra. hogv s tavasz köszöntése a munkások joga is: ..Május elseje úgyis a kikelet ünnepe, amiről sokat és oly szépet ünnepeltek — írta. — A nyárs- és kispolgárok ezrei bizonyára nem fog iák rossz néven venni, ha a proletárok százezrei is megbámulják az ébredő természet csodáit." Január 5-én egv munkáslevél ielent meg ugyanebben az újságban. K. A. — sajnos, csak a névielét ismerjük, a nevét nem — elfogadta a pártvezetőségnek a? 1890-es május elseje lefolyására tett javaslatait. mondván: „Ünnepeljen együtt a munka embere a természettel. Egv nap legyen a munkásoké, akik egész évben görnyednek a munka súlua alatt". A levélíró, továbbmenve a párizsi határozatnál, azt iavasolta: „Minden évben, minden városban és faluban ünnepeljék május elsejét." Remete László, aki pompás kötetben gvűjtötte össze máius elseje irodalmát és újságanyagát, meggyőzően bizonyítja: ez a magyar munkás adott a világon először hangot annak a gondolatnak. hogy az év tavaszt jellemző hónapjának első napja visszatérő, minden esztendőben, és mindenütt megünnepelendő munkásnap legyen. Az ismeretlen munkás előre látta az 1890es megmozdulásoknak sikerét, amely a szociáldemokratákat szerte a vlagon arra késztette, hogy 1891-ben is megismételjék az 1890-es nemzetközi akciónapot. a II. Internacionálét pedig a —a, hogy brüsszeli kongresszusán (1891. augusztus 16—22.) határozatban rögzítse: május elseje valamennvi orszávhan a munkások évenként megújuló egységes tüntetésének napja. A városligeti Aréna előtti téren 1890-ben tízezrek vettek részt a központi nagygyűlésen, s hasonlókat szerveztek országszerte, A következő év máius elsején már vér folyt: a városon és falun a hatósági tilalommal dacolva tartották meg a munkaszünetet a dolgozók. Orosházán a munkásegylet úi zászlaját — még a polgári forradalom jelszavait: Szabadság. Egyenlőség. Testvériség hímezték rá — a szolgabíró elkobozta, az egvlet vezetőit tömlöcbe vetette A zászlójukért és vezetőikért tüntető tömeget a csendőrség sortűzzel verte szét. Csaknem kétszázan sebesültek meg. Másnap pedig. Békéscsabán a csendőrség, ugyancsak sortűzzel fogadta a főszolgabírói hivatal előtt összegyűlt földmunkásokat. Egv munkás életét vesztette. sokan megsebesültek. A gyulai, szőregi, csorvási, eleki, medgyesbodzási. nagykamarásl tüntetéseket a kormány csak a katonaság bevetésével tudta elfojtani. A munkásosztály nemzetközi ünnepének hagyományai és a régi népszokások egységbe olvadtak. és olvadnav a népi Magyarország május elsejéin A dolgozó emberiség és a természet megújulásának, legyőzhetetlen erejének jelképei jellemzik a mi gyönyörű ünnepünket. A munkásmozgalom sorsforduló it május l-e gazdag irodalma, ké pzőművészete 1889 óta, a munkásünnep meghirdetésétől napjainkig hűen tükrözi. A korabeli sajtó számos hasonmást és művészi grafikát őrzött meg az utókornak, melyből néhányat bemutatunk. Képcinken. sorrendben: Bortnyik Sándor: 1923. Magyar Május — Társadalmi Szemle, 19 69 — Bortnyik Sándor (Ma, 1919 májusi különszám) — VValter Cra ne: Május, 1903 (emléklap) — Ék Sándor: 1948. május 1. (Népszava) — Hincz Gyula: Májusi üdvözlet (Magyar Nemzet, 1959. május 1.) — Derkovits Gyula: Proletár anya (májusi emléklap, 1938) — Bíró Mihály: 1918. május 1. (emléklap). Vlagyimir Szokolov Még tíz évig tán Még tíz évig tán fiatal leszek, hiszen, megérem. Fehérülni. mint a zelnicemeggy, nem olyan szégyen. Még tíz évig tán fiatal leszek, bár az ősz foglya. Ám fergeteg füstjeként fejemet hó be nem vonja. Még tíz évig tán fiatal leszek. Elég, hogy mindent megtudjanak tőlem a gyerekek — mi szörny-idő vert. Lövöldözést, ködöt folyónk felett, gvász-éjszakákat. Ki ennyit élt. rövidebb nem lehet — maga e század! (Kiss Benedek fordítása) É