Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

Csütörtök, 1983. május 5. 3 Osztályülések az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlését megelőző osztályülések szerdán több helyen folytatódtak. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében az orvostudományok osztályának ülését a peptidkutatás hazai eredményeit összegezték. A peptidek az' emberi szervezetben biológiailag rendkívül hatékony és kulcsfontosságú szabályozó vagy más funkciókat ellátó anyagok. A kémiai tudományok osztályának Illésén a kutatás és az eredmények gyakorlati hasznosításának kérdéseit vitatták meg a résztvevők. A hazai kémiai alapkutatások magas színvonala olyan fejlesztőbázist kívánna, amely a kutatókat a realizálásig segítené. Délután a matematikai és fizikai tudományok osztálya a föld- és bányászati tudományok osztályával tartott együttes ülést. Ennek résztvevői a fizikai és geológiai vizsgálatok kapcsolatát, a közös kutatások továbbfejlesztésének újabb lehetőségeit vitatták meg. Export Az ipari vállalatok az idén a konvertibilis export 6 százalékos növelését tervezik, összesen csaknem 30 milliárd forint értékű termék kivitelevel számolnak. Az export gazdaságosságát nagymértékben meghatározza, hogy a termékek előállításához milyen mennyiségű és értékű külföldi anyagra, alkatrészre van szükség. Az importanyagokkal való takarékosság követelménye a vállalatokat egyre inkább a hazai lehetőségek felkutatására, a tartalékok feltárására készteti. Ebből a szempontból az első negyedévi exporteredmények biztatóak, Szeged energiaellátása ¥ Éjszaka utazott a trafó Nagy Lásziö felvétele Beszerelés előtt az új, nagy teljesítményű transzformátor Szegedi közlekedéshez szokott autós nem is nagyon lepődik meg azon, ha egyegy utcába behajtva terelőtablával találja magát szemközt, hiszen útfelbontással, „elfekvő" építkezésekkel megáldott városunkban nem oly rit.ca az efféle forgalmi akadály. Az azonban igen, hogy sem tábla, sem forgalomirányító nem jelzi, az utca még.s zsakuíca a javaból. Egyre-másra fordulnak vissza az autósok, motorosok a Gyevi soron, s keresnek más utat, hogy kihajthassanak a József Attila sugarutra. Kisebbfajta hétvégi háznak i> beülő vasmonstrum terpeszkedik , a hatalmas száll.tóüéleren, s jc ket órára le is foglalta a telies utat. A sarkon levő trafóállomásba — vagy ahogy a villamosszakemberek nevezik — a DÉMÁSZ Szegedi üzemigazgatóságának szeged-északi alállornásába akart eppen befordulni a nem mindennapi szerelvény, amikor 7— mint celszalag előtt kifulladt hosszútávfutó — az éjszakai utazás után az utolsó centiméteren robbant le a gép. Ehhez csak annyit, elképzelni ls rossz, mi lett volna a szegedi forgalommal, ha valahol a nyílt úton történik meg. A DÉMASZ és a transzformátort szállító OVIT ünnepelvesen ígéri, hasonló gikszer jó évtizedig garantáltan nem fordul elő. A garancia már csak azért is komolyan vehető, mert nem mindennapos esemény egy ekkora szerkezet beépítése. Jó tíz évre biztosítja ugyanis Szeged város biztonságos áramellátását az újonnan beépített transzformátor. Legyünk pontosak: az újonnan azt jelenti: másodikként. Mint Gazdagh Ferenc, a DÉMÁSZ Szegedi Üzemigazgatóságának beruházási osztályvezetője elmondta, az északi alállomás korszerűsít tése, teljesítménybővitése már tavaly megkezdődött, amikor az addig működő 120,10 kilovoltos. 25 megavoltamper teljesítményű transzformátort kicserélték egy 40 megavoltamper teljesítményűre. Miután a város egyre növekvő energiaigénye lassan elérte azt a legnagyobb teljesítményt, amelyre az előző berendezés egyáltalán képes volt, gondolva a jövőre, szükségesnek látszott, ez a nagyobb kapacitást lehetővé trvő, összesen 27 millió forint értékű beruházás. S mert a biztonságos üzemeléshez 100 százalékos tartalék szükséges, a tavaly bealiitott új mellé hozták most, pontosabban tegnap ennek ikertestvérét — a Ganz Villamossági Müvek gyártotta transzformátort. Jelenleg — a két napja „félre állított" kisebb kapacitású tartalék híján — egyedül üzemel a tavalyi nagyobb, s most egy kicsit in.gasabb á vérnyomása az áramszolgáltatóknak, mert ha ne adj isten valami közbejön nem egyszerűen átkapcsolás kérdése a zavartalan áramellátás. Asztalos Imre. a DEMÁSZ Szegedi Üzemigazgatósága északi kirendeltségének vezetője tájékoztatta lapunkat, hogy a „vésztartalék" szerepét három szegedi alállomás veszi át. Mégpedig a 20/100 kilovoltos Tisza-parti, az erőmű alállomása és az újszegedi alállomás kapja meg ezt a leiadatot, amely azonban az átkapcsolás mechanikus rendszere miatt érthetően nagyobb időt (egy-két órát) vehet igénybe. Mindezt persze nem azért írtuk le, hogy holnaptól mindenki gyertyával menjen még a fürdőszobába is, elvégre a tavalyi hasonló műveletet sem vette észre senki, csakhát ha a jó múltkorában előfordult kivédhetetlen. ám kellemetlen, robbanásból eredő üzemzavar ha bekövetkezne ezúttal nem 20 percig tartana míg újra felgyullad a villany. S hogy a hónap végéig tartó szerelési és üzembehelyezési munkálatok ideje alatt a váratla.n meglepetést minél inkább elkerüljék, a DÉMÁSZ kéri azokat az intézményeket, amelyek tartalék áramforrással rendelkeznek, gondoskodjanak arról, hogy legalább működőképes állapotban legyen. Ha minden jól megy. nem lesz rá szükség. I. Zs. Q népsaziissÉP feladataira összpontosít? Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének nyilatkozata A műszaki fejlesztésnek, az új technika meghonosításának esetenként kockázatos terheit a világ fejlett országaiban megosztják az állam és a vállalatok között. A legtöbb helyen — nem utolsósorban gazdasági kényszer hatás-ára — a műszaki fejlesztést államilag is irányítják, támogatják. Hazánkban ennek az összetett tevékenységnek a központi irányító szerve az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, amely részt vesz a népgazdaság műszaki-fejlesztési politikájának kialakításában, az országos szintű kutatási-fejlesztési tervek kimunkálásában, összehangolásában és végrehajtásában, s a jelentősebb fejlesztési akciókban. Koordinálja a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködésből adódó feladatokat is. A komplex munka aktuális kérdéseiről, jövőbeni alakulásáról nyilatkozott Szekér Gyula, az OMFB elnöke. — Az OMFB tevékenysége az alapoknál kezdődik, a szervezésében készülő koncepciók, tanulmányok a népgazdasági tervezés műszaki megalapozását szolgálják — mondotta. — Mindenekelőtt olyan kérdésekkel foglalkozunk, amelyek a gazdaság egészét, vagy több ágazatát érintik. Ilyen például: a műszaki fejlesztés emberi tényezői. az energetika, a számítástechnika és az automatizálás. Jelenleg kiemelt feladat a termelési és termékszerkezet-átalakítás, az exportnövelés, ,,>;alupüi\t importhely^tteiilés műsgaJti-gazdasáí6i.,MtéteJéÍflf!k'..+idolgozá7 sa. Most és a jövőben is elsősorban arra van szükség, hogy a figyelmet a világgazdaságban lejátszódó gyors és egyre bonyolultabb technikai fejlődés követésére, az innovációs stratégia és a helyes hazai műszaki fejlődési irány kimunkálására fordítsuk, mégpedig mind több választási lehetőséget kidolgozva. Ez azért is elengedhetetlen, mert gazdasági helyzetünk a fejlesztésben átgondolt szelekciót igényel. Az elmúlt évben az OMFB szervezésével, közreműködésével több mint 70 tanulmányt dolgoztak ki, előkészítésükben, megvitatásukban több ezer szakértő vett részt, biztosítva ezzel a műszaki közvélemény javaslatainak, ötleteinek megismerését. A műszaki fejlesztés elsősorban vállalati kategória, ezért is szükséges, hogy a vállalati szakemberek jobban megismerjék a preferált fejlesztési irányokat, s az új műszakitudományos eredményeket. Ezt igyekszünk széles körben lehetővé tenni. Az OMFB folyamatosan felkészül az időszerű gazdasági feladatokra, a nagyobb horderejű gazdasági akciók központi irányítási és koordinálási módszereinek kialakítására. Olyan programokról van szo, mint például az anyages energiatakarékosság, a technologiakorszerúsites, a másodlagos nyersanyagokat hasznosító program slb. A VI. ötéves tervidőszak egyik ilyen fontos összetett feladata a lakás- és iskolaépítés. vagy például a környezetvédelem. Ezek tervezésében és végrehajtásában eddig is komoly részt vállalt az OMFB, s várható, hogy ez a szerep a jövőben növekedni fog. Az intézmény egyúttal új funkciókat is kap. Ezek közül ki kell emelni, hogy figyelemmel kíséri a szabályozók hatását a műszaki fejlesztésre. A VI. ötéves tervidőszakban először készült középtávú kutatási és fejlesztési terv; végrehajtásának és ellenőrzésének szervezését az OMFB látja el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól halad az elektronikai és híradástechnikai célkitűzések teljesítése, és jelentős eredményeket értek el a hústermelés tömegtakarmányokra alapozott növelésében is. Nehézségek mutatkoznak az alkatrész- és részegységgyártás. a gépgyártás általános műszaki színvonalát emelő, valamint a gyógyszer- és növényvédőszer-ipar kutatás- és fejlesztésterveinek teljesítésénél. A vállalat a műszaki fejlesztés alapvető lebonyolítója. de ebben a tevékenységében nem maradhat magára. Az új eljárások, technológiák bevezetését központi forrásokból is támogatni kéli — a szellemi és anyagi Wóékftzíftók részbeni átvállalásával' is. Hágánkban az ilyen központi Íóffáítök a fejlesztésre rendelkezésre álló összes forrásnak az egynegyedét teszik ki. Ezek egy részével az OMFB rendelkezik; ebből az összegből a társszervek egyetertéséve] segíti és ösztönzi a vállalati kezdeményezéseket. Egy-egy fontos népgazdasági érdek elérésére a vállalatok is adnak fejlesztési javaslatokat, öt év alatt 300—500 műszaki fejlesztési szerződést kötünk. Lenyegében arról van szó, hogy a gazdálkodó egységek saját eszközeikhez kiegészítést kapnak az OMFB-től. A tapasztalatok szerint a vállalatok szívesen szetződnek az OMFB-vcl, mert-úgy látják, hogy a központi támogatás biztosabbá teszi terveik megvalósulását. Ami pedig a nemzetközi tevékenységünket illeti: a KGST-országokkal folytatott két- és sokoldalú együttműködésben jelentős feladatok hárulnak az OMFB-re. összefogjuk a KGST tudományos műszaki együttműködési bizottság feladatkörével járó hazai munkát, s közvetlen kapcsolatot tartunk fenn a szocialista országok társszervezeteivel is. Együtt határozzuk meg azokat a témákat, amelyek megoldásában kölcsönösen érdekeltek vagyunk. A legjobb együttműködés az anyag- és energiatakarékosság, a számítástechnika és az elektronika területén alakult ki. A fejlett tőkés országok szervezeteivel és nagyvállalataival — elsősorban a multinacionális vállalatokkal — keretszerződéseink vannak, amelyek lehetővé teszik a vállalatoknak és a kutatóintézeteknek a termelési-kutatási és fejlesztési együttműködést. Fontos együttműködési terület a térihetési kóoperáció, ielenleg már csaknem 20 ilyen szerződés van érvényben —• mondotta befejezésül Szekér Gyula. Országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás ^yveiidéspoiÉlékai férum Művészeti életünk aktuális kérdéseivel foglalkozó művelődéspolitikai fórumot rendezett szerdán a szakszervezetek fővárosi művelődési házában a Magyar Népművelök Egyesülete. A beszélgetés résztvevőinek — könyvtárosok, népművelők, művelődési otthonok munkatársai és vezetői — kérdéseire Pándi András, a Művelődési Minisztérium művészeti főosztályának vezetője, R.átky András, a Művelődési -Minisztérium irodalom és művészet tájékoztatási főosztályának vezetője, Szabó B. István, a Filmfőigazgatóság és Udvarhelyi László, a Kiadói Főigazgatóság vezetője válaszolt. A szerzői könyvkiadással, a "különféle kiadványok forgalmazásával kapcsolatban elhangzott: a magán — pontosabban szerzői — könyvkiadás lehetőségével évente mintegy 100—150-en élnek. A saját költségen megjelentetni kívánt alkotást — két lektorral való véleményeztetés után — a Kiadói Főigazgatóságnak kell benyújtani. A könyvkiadásban tervezett strukturális változás folytán jelentős arányeltolódás várható a jövőben az életmóddal, a szabadidős tevékenységgel, a környezeti kultúrával foglalkozó művek javára. Az ilyen témájú kiadványokból ugyanis jelenleg nincs elég a' könyvesboltok polcain,, holott igen nagy az érdeklödé irántuk. A szépirodalmi művek aránya a könyvkiadásban a jövőben sem változik. A filmművészettel és film forgalmazással kapcsolatban a fórumon elhangzott: Magyarországon tavaly 102 filmet vetítettek, ezekből 62 a szocialista országokból, 40 a Szovjetunióból származott. A mozilátogatók száma meghaladja a 70 milliót. A tavaly vetített 20—22 magyar filmnek összesen 14 millió nézője volt. A hazai mezőgazdasági termelés magas színvonalához, a termelés további bővítéséhez igazodóan a termelőeszköz-állományt is fejleszteni, korszerűsíteni kell — hangsúlyozták Szolnokon az országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozáson, amely szerdán kezdte meg kétnapos munkáját. A háromszáz hazai és a meghívott csehszlovák, NDK-beli, és szovjet szakemberek eszmecseréjén elmondották, hogy a magyar mezőgazdaságban jelenleg körülbelül 1500 féle, 760 ezer gép szolgálja a termelést. Minden mezőgazdasági dolgozóra kétmillió forint értékű gép, vagy berendezés jut. és egy felsőfokú végzettségű szakember 35 millió forint értékű technikai eszközt irányít. A mezőgazdaságban hatvanezer műszaki szakember dolgozik. Gondot jelent országszerte, hogy a termelésben részt vevő erő- és munkagépek negyven százaléka amortizálódott. s ezek többsége ma is dogozik. „Életben tartásuk" rendkívül sok energ át, alkatrészt igényel. A gépek üzemfenntartási feltételei, beleértve az alkatrészellátást is, ugyan javultak, de a gzadaságok jó részében elmaradtak a műszaki, technológiai fejlődés ütemétől Az utóbbi időben 400 ezer négyzetméter új műhelytér épült, s ezzel együtt ma már kétmillió négyzetméter a javítóműhelyek alapterülete. Az alkatrészellátás gondjait mérsékelte ugyan a hazai gépipari és a mezők gazdasági nagyüzemek importpótló gyártási tevékenysége, de a hiányokat nem' szüntette meg. A jelenlegi mezőgazdasági géppark 45 százaléka a hazai ipar terméke, 40 szazaléka a KGST-országokból, 15 százaléka pedig tökes importból származik. A Mezőgép Tröszt 15 vállalata adja a hazai mezógazdasagi gépek 70. s az élelmiszeripari gépek 50 százalékát. 500 féle termelőeszközt állít elő, és ezernél több élelmiszeripari gépet gyárt. A KGST munkamegosztás és szakosodási program keretében évente megközelítően százféle új termékkel jelentkeznek. Az elmúlt ket évben 20 korszerű külföldi gép licencét vásárolták meg és kezdték el a gyártását. A tröszt vállalatai által előállított gépek. termelőeszközök negyven százaléka három évnél fiatalabb, s a mai korszerű technikát testesiti meg. A KGST-országokból származó gépimport nem egyenletes. A keresett MTZ- traktorokból, továbbá az E 514es. E Sl2-es és az E 516-os gabonakombájnokból többre lenne szükség. Az alkatrészellátás az utóbbi évek óriási javulása ellenére még mindig nem kielégítő. A forgalmazó Agrotek induló alkatrészkészlete a múlt évihez képest 600 miilió forinttal több volt. s az import pótlására belföldi gyáraktól 1,3 milliárd forint értékű alkatrészt rendelt, de beszerzési gondok így is lesznek. A tanácskozáson átnyújtották a Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társaságának legmagasabb elismerését jelentő Szabó Gusztáv-emlékérmeket.