Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

4 Csütörtök, 1983. május 5. 4 Városvédő vészcsengők1 Résen falu ma főváros A közép-ázsiai Üzbegisztánban 165 ezer négyzetkilométernyi területen fekszik a Rarakalpak Autonóm Terület, amely idén ünnepli megalakulásónak 50. évfordulóját. Fővárosa, a 120 ezer lakosú Nukusz. amely valamikor egy kétszáz lelket számláló aul volt. A jelenleg egymillió lakosú területen 50 évvel ezelőtt egyetlen írástudó ember sem volt. Ma csupán a fővárosban egyetem, több középiskola. 40 szakmunkásképző intézet működik. Az Üzbég Tudományos Akadémia Karakalpak Tagozata szinte minden tudományággal foglalkozik, sőt néhány kutatóintézet speciális helyi problémák megoldását tűzte ki célul. r ej lektor Divatjuk van most a városvédő törekveseknek. No, soha rosszabb divatot! S bar ne csupán múlékony divat volna! Kevesebb lenne a stílustörő építészeti beavatkozás, az elkótyavetyélt érték, a takarékosság álcája mögé rejtett pazarlás. Példák, sajna, akadnak szép számmal. A lakóház-felújítások, -átalakítások tervezői, beruházói és kivitelezői bizonyára jól ismerik azt az, eredetileg 1963-as keltezésű, de azóta többször módosított törvényerejű rendeletet, amely a muzeális emiékék védelmét írja elő. s azokat a szabályokat, amelyeket a műemlékek, műemlék jellegű, illetve városképi jelentőségű épületek tartozékaira kell alkalmazni. Ám mi légyen a sorsuk azoknak az épületdíszeknek, amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók, csak szépek?... A szegedi Móra Ferenc Múzeum újkori történeti osztályának munkatársai hívták fel a figyelmünket a Szent István tér 6. számú házra. Archívumukban őrzik azt a kepét, amely a ház felújítása előtti állapotot örökítette meg — arról a negatívról nagyíttattuk ki a bejárati kaput. (Bal oldaji képüpjíön.) Rozoga volt, az Igaz. de helyreállítható. S, kérem, hasonlítsák össze a niósik, ' a napökban készített felvételünkkel: így néz ki a bejárat, a felújítás után. Hová tűnt az ajtószárnyak alsó része? Egy fűrésznek esett áldozatul. Hová tűntek a rácsok? Sokáig furnérlap éktelenkedett a helyükön. Most kétszer nyolc pálcika. A történtek kommentálását az olvasóra bízzuk. Felölthetnénk a „mi még idejében szólunk" magatartás mezét, és sorra járhatnánk a hamarosan felújítandó lakó- és középületeket, fényképezőgéppel a kezünkben, mint ahogy megteszik a múzeumi városvédők. Ám ehelyett hadd adjuk inkább közre a minden, városát ismerő, szerető szegedinek szóló üzenetet: segítsék a pusztulóban levő értékek megmentésén fáradozókat, juttassák el észrevételeiket az újkori történészeknek. Ügy hírlik. Szegeden is alakulóban van a városvédők egyesülete, míg működését el nem kezdi, l jóvátehetetlen hibákat előzhetünk meg a városlakók nem szervezett összefogásával ls. Hiszen minden kapurács, oromdísz mellé nem lehet őrt állítani, a városkép apró elemeit nem lehet riasztóberendezéssel ellátni. A vészcsengőnek amúgyis és leginkább a felújítások tervezőinek, kivitelezőinek fejében kellene kikapcsolhatatlanu^ "jj működésbe P. K. Külső és belső szecesszió Art Nouveav, Jugendstil, vagy stil floreal, nálunk szecesszió, ez az igen gazdag. hirtelen felvillant nagy szellemi áramlat Európában, amely az élet egész területét áthatotta és formálta az öltözködéstől kezdve, az evőeflaközokön keresztül, egészen az építészetig. Nálunk talán 1890-ben jelentkezett, és az első világháború befejeződeséig tartott. Ez idő alatt olyan nagyszerű épületeket hozott létre, mint a Lechner Ödön és Pártos Gyula al'kotta Iparművészeti Múzeum, a veszprémi színházépület, Medgyasszay István tervezésében. Arkay Aladár városmajori temploma, Kós Károly és Györgyi Dénes városmajori iskolája, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte marosvásárhelyi kultúrpalota, a szabadkai városháza, korábbról a marosvásárhelyi városháza, valamint a nagyváradi hírneves Fekete Sas Szálló és üzletház, Raichl J. Ferenc szabadkai és szegedi alkotásai. Rév Ilona Építészet és enteriőr a magyar századfordulón című. nemrégiben megjelent könyvében (Gondolat. 1983.) tulajdonképpen a hazai szecesszió tárgyait és épületeit mutatja be. A szerző szisztematikusan rendezd ezeket a vizuális kultúránkat formáló, a belle époque alkotta, csodálni való szépségeket, miközben a Nagykörút, a Népköztársaság útja, a Hősök tere. az Erzsébet-híd és környéke épületeivel, de más szecessziós alkotásokkal is megismerkedhetünk. A szerző arra is vállalkozik. hogy felvázolja a hazai kornyezetesztetikai törekvések kialakulását a századelőn. s azt az eszmei és kulturális törekvésektől nem vonatkoztatja el, miközben megtalálja kapcsolataikat a környezetkultúra európai áramlataihoz. Az ipari forradalom következtében támadt esztétikai konfliktusok következté-ben a technika és kultúra ketté vált. majd ennek csillapítására Angliából indult útjára az a mozgalom, amely felhívta az ember figyelmét a környezet esztétikájának problémáira. John Ruskin így érvel: „Azt. hogy minden, amit szépnek ismerünk, kizárólag hajlékony vonalakból áll, azt hiszem, nem kell bizonyítanom. az azonban már bizonyításra szorul, hogy a természeti formákat állhatatos és kifinomult hajlékonyság jellemzi. A szemet a természeti formák döntő részben a hajlékonyság kellemével gyönyörködtetik." A könyv oldalairól és gazdag képmelléklet — 68 fekete-fehér és 16 színes — anyagából megismerhetjük a magyar szecesszió — köztük a népi építészet igézetében fogantat — legjobb alkotóinak munkásságát, a kissvábhegyi villanegyedet, az újabb utakat keresőket (pl. Lajta Béla, Medgyasszay István művészete), egy-egy városképileg is jelentős épület.sort (jó példa Vágó József és Vágó László vagy Mende Valér művei). A szecessziós enteriőr pedig a bútorművességben. a fém és színes üveg alkalmazására hoz fel számtalan példát a szerző (pl. a Philantia nevű virágüzlet. Andrássy-ebédlő Rippl-Rónaitól stb.) A könyvben helyet kapott néhány vidéki város mellett Szeged is. nevezetesen a Magyar Ede (1877—1912.) tervezte Reök-palota — lófara ház —, amely összességeben olyan, mint egy Adyversből kilépett lengeteg ruhás, fényszemü szőke aszszony, festői hatásával, gazdag, csodálni való. floreális megjelenésével. „Itt a homlokzat tagolását, diszítményeit az épület szerkezetével ósszenöttnek és elválaszthatatlannak érezzük." (Bakonyi Tibor). A könyv borítóján is a Reökpalota részletét látjuk. Kár, hogy Magyar Ede többi munkája — pl. a Tábor utca 5. sz. alatti kapualj, vagy Raichl J. Ferenc szegedi alkotásai közül legalább a Gróf-palota nem került a könyvbe. A szecessziót vagy ötven éven át valamiféle művészeti tévelygésnek tartatták, csak a hatvanas években kezdtük igazán felfedezni. Pedig, és most ismét vegyük a Reök-palotát — 1907-ben valóságos csúcsteljesítménye volt a helyi iparosoknak, lakatosoknak, díszítőszobrászoknak és kőműveseknek. A hajlított és bizarr formák, az adott technológia ellenére olyan épületalkotást hoztak létre Szegeden, amely egyedülállóan stílustiszta, amelyen nem ismerhető fel egyetlen kortárs építész szolgai másolása sem. Anynyira egyedülálló és magányos ez a ház hazánkban, mint Csontváry sokat emlegetett cédrusa. A szecesszió alkotta épületekkel ma is együtt élünk és a jelen emberének szemlélete, ízlésvilága éppen valahol a századfordulóból táplálkozik, s ehhez jó étvágygerjesztő Rév Ilona könyve. Bátyai Jenő Kitűnő a Góbé 82 A próbarepülés és a sokoldalú gépvizsgálat nyomán kitűnő bizonyítványt állítottak ki a szombathelyi XH-es Autójavító Vállalat repülőgépgyártó és -javító üzemében készített vitorlázógépek első példányairól, így megkezdődhetett a szériagyártás. Az új repülőgépek a Góbé néven ismert kétkormányos iskolagépek korszerűsített változatai — erre utal típusjelzésük, a Góbé 82 is — konstruktőrük: idősebb Rubik Ernő, Kossuth-díjas mérnök. A gyártáshoz szükséges felkészülés három esztendőt vett igénybe, ez idő alatt kijavították a típus régi példányait. • kialakították áz újak készítéséhez szükséges gépeket, c&lszéfszá'm'óká'tL'' s elméleti képzésben részesítették a dolgozókat. A hazánkban levő nyolcvannégy darab régi Góbé mindegyike megjárta a szombathelyi üzemet, ezzel meghosszabbodott, csaknem duplájára nőtt használhatóságuk ideje. Az új típus első példányát októberben kezdték építeni, s ez év elején kezdődtek az ellenőrző repülések. A kategóriájában a világ legkőnynyebb gépének számító, j könnyen vezethető, hazai anyagokból készült Góbé 82-t mindenféle időjárásnál kipróbálták, majd a legkülönbözőbb ellenőrző méréseknek vetették alá. Az üzem évente harminc gépet tud készíteni, a felét exportra. Múzeum a távoli északon Pontosan 25 évvel ezelőtt a Ferenc József Föld-szigetcsoport Hajsza-szigetén a világon egyedülálló szovjet sarki obszervatórium kezdte meg működését az óceánban és az atmoszférában végbemenő folyamatok tanulmányozására. Most itt megalakult a világon legészakabbra fekvő múzeum, melynek kiállítási tárgyai az obszervatórium történetéről és a Közép-Sarkvidék meghódításáról beszélnek. Aulával - külföldre Utazni jó! Utazni gondok nélkül érdemes. Utazni csak biztonságtudattal szabad. Tehát: az utazásra . készülni kell. Minek is magyarázzuk tovább, közlekedési sorozatunkban most az úti előkészületekről, a legszükségesebb intéznivalókról lesz szó, persze, a teljesség igénye nélkül. A tervezgetést az ember az úticél és az ott-tartózkodás idejének meghatározásával kezdi, aztán „gazdaságossági számi tgatásba" fog: vajon milyen jármű lenne a család pénztárcájához, igényeihez a legmegfelelőbb. És megszületik a döntés: esetünkben az autó javára. Ha már tudjuk, hogy hová és mivel, jöhet a kérdés: menynyiért? Már tudniillik, hogy a külföldi úton rendelkezésünkre álló pénzből menynyit költhetünk benzinre, olajra, mennyi legyen a vésztartalék, az esetleges javításokra félretett összeg, az úthasználati díjakra, komphajóra szánt pénz. Mindezek megállapításához — miként a gondos autósok teszik — tanácsos kiszámítani az utazás fcilométerkeretét, megtervezni a pontos útvonalat, s kikalkulálni a körülbelüli üzemanyag- és útiköltséget. Mindehhez segítséget ad a Magyar Autóklub „Autóval, motorral külföldre" című kiadványa, mely részletesen tájékoztat az utazás során előadódó nehézségek lehetséges rpegoldási módjairól is. S ezzel mar áz előkészületek fontos állomásához jutottunk. Egyéni döntés kérdése, milyen* kiegészítő biztosításokat köt az autós, s vált-e hitellevelet; a váratlan kiadások fedezésére. Az azonban mindenképpen tanácsos, hogy legalább tájékozódjon, s azután mérlegeljen a külföldre induló. Az Állami Biztosító fiókjainál, az Autóklub irodáiban minden szükséges információt, s még tanácsot is kaphat, aki már túl van az útlevél-, vízum- és valutaigénylés, illetve -váltás gondjain. Tanácsos érdeklődni — a költségvetés pontossága miatt — az árfolyamváltozásokról, az illető ország üzemanyagárairól is. (Itt jegyezzük meg, hogy az Autósélet című lap áprilisi száma ad feleletet arra a gyakori kérdésre, miként lehet üzemanyagjegyet vásárolniuk a Jugoszláviába, Bulgáriába. Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDKba, Romániába és Olaszországba indulóknak. A lap közli az üzemanyagköltség címén kiváltható fizetőeszközök forintértékét is — 17 eúrópai ország esetében. s tájékoztat az autóklubtagoknak nyújtható űjabb kedvezményről, á nemzetközi „szuper" hitellevélről is.) A pénzügyek intézésével párhuzamosan érdemes megkezdeni a jármű felkészítését is. Az átvizsgálás, javíttatás, a jogosítvány és a forgalmi engedély érvényességéhek ellenőrzése, az utazáshoz szükséges alkatrészcsomag összeállítása, a Hbetű beszerzése csak látszólag időt rabló elfoglaltság: sok későbbi kellemetlenségtől menti meg a jármű vezetőjét. (Szegeden egyébként újszerű kezdeményezés könnyíti meg a túrára indulók dolgát: a Sárosi utcai autósszerviztöl minden gyakoribb gépjárműtípushoz egységcsomagok, praktikus tartalékalkatrészek kölcsönözhetők, melyek hazaérkezéskor visszaadhatok, illetve a felhasznált alkatrészek akkor fizetendők.) A legtöbb autós tudja, hogy elegendő pénzen. jó állapotú járművön kívül még sok minden kell a biztonságérzetéhez: például térkép, és az illető ország közlekedési szabályainak ismerete. A vám- és devizarendelkezéseknek is érdemes utánanézni, különösen, ha önellátásra rendezkedik be, vagy ajándékokat vinne-hozna a csalód. Ajánlatos előre tájékozódni a határátkelőhelyek nyitvatartósóról, az útállapotokról, a szálláslehetőségekről, a segélyszolgálatok hívószámairól, a külföldi autósszokásokról. Apropó, szokások. A Hbetűs autók — drágaság ide vagy oda — hamarosan kirajzanak hatásainkon túlra. Hogy vezetőik, utasaik miként alkalmazkodnak.a külhoni tájakon az ottani viselkedési szokásokhoz — az hazánk megítélésében is szerephez jut. Ki ne látott volna már szanaszét szemetelő magyar kempingezőt, hangoskodó, s persze, magyarul beszélő áruházi vásárlót, nyugodt lélekkel söröző, aztán autóba ülő hazánkfiát, közúti jelzéseket semmibe vevő honfitársat? Alighanem abból az alapállásbői teszik, hogy a külföldinek mindent szabad, úgysem értik mások, milyen nyelven beszél, s úgysem érti ő, mit mond a rendőr ... Autóval külföldre induló olvasóinknak a zavartalan, biztonságos és baleset nélküli utazós mellett azt kívánjuk, minél kevesebb ilyen autóstárssal találkoz-' zanak határainkon túl. És innen is. Mert azt ugyan, aligha jósolhatjuk meg előre hogy a 2,4 millió hazai jogosítványtulajdonosból hányan ülnek volán mögé, motor nyergébe az idén külföldön is. de azt joggal feltételezzük: Európában mindenfelé felbukkannak majdaz idén a magyar turisták, képviselve országunkat, véleményalkotásra serkentve a vendéglátókat. Pálfy Katalin Osztrákok szállítják Használt gépek bonfása A vaszari Hunyadi Tsz — I Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével — együttműködési megállapodást kötött egy bécsi céggel. . amely különböző, használt gépek, berendezések es elektromos motorok bontásával és osztályozásával foglalkozik. Az \ osztrák partner kamionokkal szállítja a kiselejtezett gépekel és motorokat a szövetkezet üzemegységébe — ezek bontásához speciális gépeket is ad — s gondoskodik a szétbontott anyagok visszaszállításáról is. A szövetkezet a munkát meglevő telephelyein, beruházás nélkül tudja vállalni, s így újabb, jól jövedelmező melléküzemági profilt alakíthat ki.