Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

4 Szerda, 1983. május i. A pohár kéznél van Á Vöröskereszt és az alkoholizmus öröm vagy bánat, túlfeszí- elleni küzdelem szervezését, tett mumka vagy unalom: a pohár mindig kéznél van. Először csak egy-egy kor­tyot hajtunk le. megindokol­ás tettünket: jó „gyógy­szer" ez ilyen-olyan bajok­ra. Aztán már elméleteket sem találunk ki, hisz a szenvedélyekre nincs magya­rázat: az érzékek követelika magukét S a következmé­nyek nem egyszer tragiku­sak: jobbra érdemes embe­rek mennék tönkre, családi életek omlanak össze. irányításét. A bizottság te­vékenységéről tájékoztatott Zsarkó Imre. városi titkár, aki beszámolt erről a mun­káról a megyei vezetőségnek is. Fő feladatuknak tekintik a szervezet erősítését: albizott­ságokat kívánnak létrehozni a nagyobb üzemekben. Kü­lönös gondot fordítanak ar­ra. hogy sajátos eszközeikkel megkíséreljék megelőzni az alkoholizmust, és végül ren­geteget tehetnek az utógon­« dozás sikeréért. Sok az alkoholista hazánk- Az alkoholizmus betegség, ban. es rengeteg szűkebb n*ghozzá olyan, amely meg­patriankban. Szegeden is. előzhető. Ebből az alapállás­Míg az 1970 és 80 közötti év- 601 mdul kl a Vöröskereszt tizedben számos országban otw>ttsága. ezért fordul meg­csökkent a szeszes italok fo- különböztetett figyelemmel gyasztása, ugyanakkor más «? ifjúsághoz. Az iskolák vc­, , . , ,. Fricilfiiencwlüö 4-A v-rx 1 — gl-—: ..„1 országokban szélsőségesen magasra szökött az italozók szama. Sajnos, mi az utób­biak közé tartozunk: ez idő alatt „födtornáztuk" magun­gat a hatodik helyről a har­madikra ezen a kétes értékű ranglistán. Városunk is „ki­tetf magáért: míg országos vi§zonylathan bat és félsze­resére nőtt az elmúlt húsz esztendőben az alkoholos el­mebetegek száma. Szegeden tizenháromszorosára! A vá­rosi kórház elmeosztályán működő őetoxikáló adatai szerint az 1000 megfigyelt lészeg ember közül 78 húsz ev alatti, 260 huszonéves, valamennyiük átlagéletkora 38 esztendő. Közülük tulaj­doniképpen 860 kimerítette az alkoholista fogalmát, 140-en különböző társas összejöve­teleken öntöttek föl a garat­tanárelnökeivel kapcsolat nyezet röskeresztas kialakított jó eredményeként a szakembe­rek mintíen évben hangot adhatnak az alkohol káros hatásainak, tudatosíthatják az italozás veszélyeit a fia­talokban. Az általános isko­lák alsó tagozataiban társas­foglalkozásokon. játékos for­mában ismerkedhetnek meg mindezzel a gyerekek, a feilsö tagozatosokat a tanárképző főiskola biológia szakos hall­gatói világosítják föl. A kö­zépiskolákban orvosok tarta­nak előadásokat erről a té­máról. Hogy milyen ered­ménnyel, az természetesen nem mérhető le azonnal, el­térő az is. melyik fiától ho­gyan dolgozza föl magában a hallottakat, mindenesetre az a vád nem érheti a felnőttek hiábavaló, a poharat már nem tudja letenni valaki? Az alkoholistává vált embert igyekeznek mielőbb orvoshoz eljuttatni. Igaz, hogy évről évre emelkedik az alkoholis­ták száma S egeden, de ará­nyaiban is nő azoknak a szá­ma is akik önként vállal­koznak elvonókúrára. A ta­nács egészségügyi hivatala mellett működő Alkoholiz­mus Elleni Társadalmi Bi­zottság operatív bizottsága igyekszik meggyőzni minden beteget, hogy önkéntesen vesse alá magát az elvonó­kúrának. Ha minden igye­kezet hiábavaló, kényszerel­vonó kezelésre utalhatják. Ezenkívül figyelmeztetésben részesíthetik az italozókat, és munkaterápiás kezelést ír­hatnak elő számukra, és Nagyfára küldik. Az utógondozás sikere leg­annyira függ » kör­jóindulatától, megér­tésétől, mint az egyén akara­tától. Az elvonókúrán át­esett betegnek a család, a baráti kör előtt, a munkahe­lyén ia bizonyítania kelL hogy jó útra tért. A munka­helyek a lakóterület Vörös­keresztes aktivistái igyekez­tek segítséget nyújtani az új élethez sajnos azonban mér­sékelt sikerrel. A rehabilitá­ció eredményesebb formájá­nak bizonyult a három éve létrehozott utógondozó­klub. amely Újszegeden mű­ködik. Újjászületik 1 rencsén vára Sokan reménytelen szél­maiom harcként bélyegzik ^ _ társadalmát, hogy elmulasz­^rXmá^Tarít^ fiatalolj, kez-, ^.küzdelmet,^ lebecsülik a vabbi feladatokhoz: 61 szó- aemónyező keszsegere. arra, világosítás jelentőségét. Ad­wilékük üzem; dolgozó. 14 hogy maguk is eljutnak az dig azonban, amig hatéko­saazalékük ipari szövetkezet- alikoholellenességhez, ezt bi- nyabb. gazdasági érdékeket zonyítja a háromévenként is befolyásoló, szigorúbb és meghirdetett rajzpályázat. jobb módszereket nem tu­Tekintettel az üzemekben dunk alkalmazni, a megeló­dolgozók körében sajnos igen népszerű italozásra, a válla­latok, intézmények falain be­lül is hangot kell adni az al­kohol veszélyeinek. Rendre hangoznak el ott is felvilá­gosító előadásojt. filmvetíté­seket, egyéni és csoportos beszélgetéseket, kiállításokat re6zt­ben keresi a kenyerét, 16 szazaléknk nyugdíjas, 9 szá­zalékuknak pedig nem volt munkaviszonya. Tizeket a tényeket nem szabad elhallgatnunk, az al­koholizmus veszélyeiről min­denütt. mindenhol beszélni kel]. De nem elegendő csak szóval fölvenni ellene a har­cot, minden eszközt latba kwll vetnie — nemcsak az egészségügynek társadalomnak, az önpusztító jelenségnek gatat szabjon. zés érdekében, vétek lemon­dani az észérvekről, a meg­győzés, a tudatosítás erejé­ről. Márpedig ebben vitatha­tatlan érdemeket szerzett ed­dig is a városi Vöroske­Az alkoholizmus elleni küzdelem egyik tekintélyes fóruma hazánkban a Vörös­kereszt. A helyi, városi szer­vezetnek nálunk különösen nagy szerep jut ebben, te­kintettel „előkelő" helyezé­sünkre. Körülbelül tíz esz­tendeje, hogy Szegeden a Vöröskereszt alkoholizmus elleni társadalmi bizottsága vette kezébe az alkoholizmus az egész rendez a Vöröskereszt. éven­hogy ennefe te 100—120 alkalommal. Emellett azonban itt már szerét ejtik a munkakezdés előtti szondás ellenőrzések­nek, társadalmi ellenőrök gondoskodnak arról, hogy a munkahelyek területére ne kerüljön be alkohol, s á Vö­röskereszt kezdeményezésére sikerült elérni, hogy több, szegedi üzem környékén mű­ködő kocsma nyttvatartását korlátozzák. Chikán Ágnes A Kárpátok övezte Tren­csén várából csodálatos a kilátás a Vág völgyére, A soha be nem vett középkori erőd két évszázada a tűz martaléka lett. Az 1790. évi tűzvész után nem akadt, aki kitatarozta volna. A gyönyö­rű műemlék az elmúlt évti­zedekben született újjá. Trencsén már a római korban a történelem színpa­déra lépett. A Duna menti provinciában 179 körül, ami­kor a legyőzött, germán ere­detű kvádok inkább elköl­töztek erről a vidékről, sem­hogy tűrjék a római elnyo­mást, Marcus Aurélius csá­szár, ezt megakadályozandó megparancsolta, hogy a ró­mai helyőrségek szálljanak meg minden hegy szorost, így kerültek a Laugaritium, a mai Trencsén nevű tele­pülésre a római légiók. Itt­tartózkodásuk tényét a , vár­sziklában örökítették meg, ami ma is tisztán látható. Az általános felújító mun­kálatokat, amit sokrétű ré­gészeti kutatás kísér, 1952­ben kezdték meg, miután a várat műemlékké nyilvání­tották. Igen sok tárgyi le­letre bukkantak, amelyek az épülettel kapcsolatos, régeb­ben is ismert történelmi té­nyeket bizonyítják. A fenn­maradt részek tanúsága sze­rint a vár (a nagytorony és a védőfal) az 1260—1270-es években épült. Csák Máté idejében átépítették és vár­palotával, valamint kis ká­polnával egészítették ki. Ez az oligarcha, akinek szinte fejedelmi hatalma volt, ud­vari karrierjét 1293-ban kezdte, mint pozsonyi ispán, s az 1296—1299-es években a palatinusi tisztet viselte. Ak­koriban foglalta el Trencsén és Nyftra rrtegyéket; S több más 'területét. Az ezt követő övs'zazadokbáH a " Vár gyak­ran váltogatta gazdáit. A felújítási munkálatok során fokozatosan felépült a XIV. század végéről szár­mazó Lajos-palota, amely­nek egykori kincstárát a régészeti leletek múzeumává alakították át. A szakembe­rek felújították az úgyneve­zett ágyú-bástyát, amely ma kiállítási terem. Újjáépítet­ték az egykori lőporszárítót és a mellette levő gótikus kápolnát is. Igen nehéz mun­ka volt a vár híres kútjának felújítása. Ehhez egy meg­indító legenda fűződik: a sziklába vésett kutat Omár pasa építtette, hogy kivált­hassa a vár akkori tulajdo­nosa, Szapolyai István fog­ságában sínylődő, Fatime ne­vű szerelmét. A kút 79,2 méter mély. vízoszlopának szintje 10—15 méter között ingadozik. A váregyüttes legerősebb része az 1430-ból származó Borbála-palota. Köböl épült, kétemeletes épület, keleti részén lovagteremmel. A Szapolyai család XVI. szá­zadból származó palotájának újjáépült második emelete kilátóként szolgál. Legutol­jára a Máté-torony épületét konzerválják. Az újjáépült vár termei kiválóan alkalmasak Tren­csén és környéke történelmi dokumentumainak elhelyezé­sére, ezért rendeznek be mú­zeumot a várban. J. D. Környezetvédelem Annyit és annyiszor hal­lottuk már ezt a fogalmat, hogy némélyőnknek a kö­nyökén jön ki. mások pedig teljes értékében fogadják mondanivalóját. A közel­múltban kétszer ötven per­cesre tervezett előadáson vettem részt a Rendőrség Víziőrsén, amely aztán elér­te a két és fél órát Mert­hogy nem lehet róla eleget beszélni — nyugtáztuk mind­annyian. A Vízügyi Igazgatóság Vízminőséget Ellenőrző (sza­bályozó) Osztályáról hárman is megtiszteltek bennünket előadásaikkal, válaszaikkal. Elmondták, hogy a műszaki, gazdasági és jogi feltételek mellett szemléletváltozásra lenne szükség. Naponta hall­juk a televízióban, rádióban, hogy melyik gyárat, üzemet hány millióra bíraágolták, mert tisztítás nélkül vezet­ték ed a szennyvizet. Néme­lyek aztán tisztítják, csak elvezetik, a várható bírságot pedig gon­dosan „beépítik" a költség­vetéseikbe. környezetén kergpztül is le lehet mérni, anélkül, hogy szót váltanánk valakivel. Nem véletlenül határozták el pl. a Balaton radikális vé­delmét. — Valóban meg lennének számlálva ivóvíz készletünk napjai? — kérdeztem az elő­adás egyik mondatára utal­va. Az egyéni szemléletben sem rózsásabb a helyzet. Csak végig kell sétálni a Ti­sza-parton és találunk nylon zacskót, használt papír zseb­— Valóban — hangzott a határozott válasz. Gondol­juk csak el. hogy mennyi végy; hatás éri a talaj szint­jét, ami természetesen be­mpsódik a vízrétegekbe és azt többé-kevésbbé meg­szennyezi. Elősegíti ezt a sok átfúrás, ahol a különbö­ző vízrétegek úgymond ösz­szeszakadnak. A tiszai vízki­vételnél ma még nincs prob­léma, de nagyon sok a fi­gyelmeztető jel. Hazánkban Zala és Nógrád megyében palackozzák az ivóvizet. Ma még ingyen, de intő jel ez! Azt hiszem nem újság, hogy számos országban drága továJébrjr' sem • HPn'ÓPP adják. Másfél évti­zed műlva nálunk is jelent­kezhet ez a probléma. — Tehát előfordulhat, hogy mi úgy kezeljük vize­ink tisztaságát, mint az az ember, aki még nem volt beteg és könnyelmű az egészségével szemben? — Pontosan! Volt aki Tisza árterében engedte kendőt és a szemetelést gépkocsijából az olajat, klasszikusan szimbolizáló ci­garettavéget. Példának em­lítettek néhány előttünk já­ró országot, de vannak rosz­szabbak is. Ez sovány vi­gasz. Egy nép kulturáját a S ha minden előzetes fel­világosítás, óvás. elriasztás n Az idén. mintegy egymil­lió fiatal fiú és láav tanul a 892 szovjet felsőoktatási in­tézmény nappali tagozatán. Sokan közülük más városok­ból. falvakból érkeztek. Ho­gyan gondoskodnak róluk? Minden vidékről jött diák jogosult diákotthoni elhelye­zesre. Valamennyi felsőokta­tási intézménynek van saját 'Kollégiuma, de — sajnos — nem mindegyik rendelkezik elegendő férőhellyel. Ezért sok diák kénytelen magánla­kásokban lakni. A főiskola segít ilyen lakásokat találni. Jóllehet új főiskolát nem terveznék, a kollégiumi fé­rőhelyeket bővítik. A kollé­gium nem csupán alvasra szolgáló hely. Meg kell te­remteni benne a pihenés, ta­nulás legjobb körülményeit. Gondoskodni kell kisebb könyvtárról. számítógépes technikával felszerelt labora­tóriumról. rajztermekről, te­levízió- és moziteremről, esetleg uszodáról. Ilyen komfortos kollégi­umban él kétezer diák ésas­piránt. a Moszkvai Egyete­men. a magnyitogorszki Bá­nya- és Kohóipari Főiskolán. Es újabbak is épülnek. A moszkvai felsőoktatási intezmények diákjai több mint hatvan egyetemi büfé­ben. étteremben ebédelhet­nek. Meleg ételt mindegyik­ben lehet kapni. (APN) Pótszabadság állami gondozott gyermek ulén M. K.-né szegedi olvasónk tett pótszabadság a gyerme- velését vállaló és ellátó nőt a gyermekek után járó fize- ket örökbe fogadó, illetve is megilleti, valamint azt a tett szabadnap, illetve pót- azt a dolgozó nőt szabadságra jogosultsága illeti, aki állami ügyében kér tájékoztatást, gyermek gondozását és ne­Olvasónk háztartásában két velését vállalta térítésért saját, és egy állami gondo- Ugyancsak megilleti ez a zott 14 éven aluli gyermek kedvezmény azt a dolgozó van. A munkahelyén vita nőt is. aki gyermek neveié­van arról, hogy két vagy há- sét és gondozását családi rom gyermek után jogosult-e pótszabadságra. Kéri, ismer­tessük az erre vonatkozó ér­vényes rendelkezéseket. A korábbi rendelkezések szerint fizetett szabadnapra jogosult volt az a dolgozó nő és gyermekét egyedül nevelő apa, akinek a háztartásában legalább két tizennégy éven munkahelyére év aluli gyermek gondozását, visszatérő nőt is. kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alap­ján vállalta. Abban az eset­ben. ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, természe­tesen a vér szerinti anyá­nak e címen pótszabadság nem jár. Ugyancsak meg­illeti a pótszabadság az év még hátralevő időskakára a közben is meg- dolgozó nőt is, aki a gyer­gondozott mek nevelését és gondozását egyéb okból vállalta és tény­legesen teljesített. A ren­delet szerint a pótszabad­ságra jogosultság előfeltéte­lévé a teljes évnek mun­kaviszonyban. illetve munká­ban töltését írja elő. A pót­szabadságra jogosultság azt a dolgozó nőt is teljes egé­szében megilleti, aki idő­közben szült, vagy gyesről, év közben tér vissza, illet­ve év közben kerül a mun­káltatóhoz. Illetve nevelését végzi. 1982. január 1-től a fizetett sza­badnap meghatározás helyett „pótszabadság" meghatáro­zás lépett életbe. Ezzel kap­csolatosan nemrég megjelent a Munkaügyi Kollégium 129. számú állásfoglalása, amely módosította a korábbi dön­tést, az időközben hatályba lépett jogszabályváltozásra tekintettek A hivatkozott kollégiumi álla&íoglaias szerint az emlí­A kollégiumi állásfoglalás indoklása szerint az állam által nyújtott térítési díj mellett a nevelőszülő is kö­teles mindent megtenni a gyermek gondozása és ne­velése érdekében. Ennek ma­radéktalan teljesítéséhez biz­tosítani kell számára ugyan­azokat a feltételeket, ame­lyek megilletik a saját gyer­mekét nevelő dolgozó nőt (apát). Ebből következik, hogy e kedvezmény az álla­mi gondozott gyermek ne­A pótszabadság arányo­sításának abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 14. életévét betöltötte, e címen nincs he­lye. A pótszabadság kiadásá­ra viszont csupán az adott évben munkában töltött idő arányában kerülhet sor. Olvasónk a fentiek alapján mind a három gyermeke után jogosult pótszabadságra Ha e kérdésben vita merül­ne fel, a továbbiakban is jo­gában álj a Vállalat mun­kaügyi döntőbizottságához fordulni. Dr. V. M. a le A többit nem nehéz elképzel­ni. Egyébként 1 liter olaj két négyzetkilométer víz­felületet képes bevonni olaj filmréteggel. A káros ha­tás aztán annak függvénye, hogy a vízoszlop 2 centi va^y 2 'méter, — Szomszédos országa­inkkal szemben miként vi­seltetnek a magyar vízügyi szakemberek? — Hazánknak alsó folyású vizej vannak. Mi többnyire kapjuk a vizet. így rengeteg feladaj hárul ránk. Egyet azonban büszkén vallunk; nem engedünk ki rosszabb minőséget, mint amilyet ka­punk, sőt jobbat. Hisz leg­könnyebb lenne szennyvizet exportálni. Bizony elgondolkoztató dolgok ezek, különösen, ha hozzávesszük hogy nemcsak efféle vizeinkről van szó. Elítélendő, hogy a város szí­vében levő Kisszínház éjiel­nappal nyitva levő kapualja szinte csalogatja a Kékgo­lyóból távozó vendégeket szennyvizük elvezetésére. Aztán ugyanezen a tájon szippant nagyot a belvárosi levegőből a sétáló ember, a színész, a néző. Persze, ha meggondoljuk, hogy a vá­rosban levő összesen három nyilvános „elvezetőhely"-ből kettő zárva van. akkor nem marad más hátra, mint­hogy a7, egyén is bekalkulál­ja a bírságot a költségveté­seibe. Az a szomorú. hogy a szemlélet ettől még nem vál­tozik. Gondoljuk meg embe­rek! Csóka Dániel á

Next

/
Thumbnails
Contents