Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

4 \ Péntek, 1983. április 8. Univerzális ismeretekkel A gumitfyár óriási üzemcsarnoka ki6sé sötétnek tűnik, mivel kicsik és porosak a tetőüvegeik. Máskülönben lugas a terem, van ..mozgástere*' minden gépnek, berendezésnek. A pörgő koralakú tómlökészitók mint valami mozdonyok húzzák maguk mögött a szerelvényeket addig, mig a gumiból, vászonból, aqélsodronyból és sok rpás anyagból el nem készül a mélyfúrótömlő, vagy valami egyéb műszaki termék. A teremben olykor fülsértő a zaj. Nem véletlen a figyelemfelhívó plakát. „Védje hallását, használjon Silencium füldugót!". S hogy beszélgetni tudjak Horváth. Sándor és Kéri László szakmunkásokkal. behúzódunk az üzemvezető üvegfalú kalitkájába. Itt jól halljuk egymást és kitűnően látjuk az egész csarnokot, az emberek tevékenységét, a gépek pörgését. Horváth Sándor a József Attila szocialista brigád vezetője. A brigád már háromszor elnyerte a vállalat kivájó brigádja kitüntetést. A nyolc fős csoport minden, tagja gumiipari szakmunkás. Horváth az idősebb, Kéri a fiatalabb szakember. A szegedi gumigyárat húsz évvel ezelőtt építették, viszonylag gyorsan elkészültek vele és megkezdték a termelést. Horváth ott volt a kezdők között. Honnan jött és hogyan vált szakmunkássá, brigádvezetővé? Pályafutása megegyezik sóik társáéval. Negyedszázaddal ezelőtt Rúzsán is szervezték a termelőszövetkezetet. Akkor sok mindent nem lát'tak még tisztán az emberek. Horváth mondja: — Mentek a fiatalok, újsághirdetésben olvastam, hogy toboroznak vájártanulókat. Jó ellátás, kecsegtető ösztöndíj, majd vájárként magas fizetés, Nem is csalódtunk. — Miért jött haza? — A csuklóm nem igen bírta, hiányzott a hazai táj. a szülők, a barátok. Akkor mondták, hogy épül a gumigyár. Jöttem és 1965 februárjában leadtam a munkakönyvemet, azóta neim is volt a kezemben. Megnősültem, a feleségem is itt. dolgozik. — Milyen volt a kezdet? — Nehéz, mint minden kezdet- A szakismereteket a Taurus budapesti gyárában sajátítottuk el. Albérletben laktunk, közben megszületett az első gyerek is. Raktuk a pénzt élére, hogy otthont teremtsünk. Nekivágtunk a dorozsmai új osztásbán a házépítésnek. Kereken tíz esztendeig tartott. Segítettek a rokonok, munkatársak és természetesen az OTP. Talán más terveim is lettek volna, de nem lehetett belevágni semmibe, két gyerek és az építkezés, az évek meg roliantak. Nehéz volt. — Csalódott? — Nem vagyok az, mi akartuik így. A kertes családiház megnyugtat. A szabad időmet a szőlő ós a gyümölcsfák között töltöm, de jut még a szabad időből társadalmi munkákra is. A József Attila brigádot tizenhárom évvel ezelőtt alapították és akkor Lőrinc Ferenc volt a vezetője, később Lőrinc csoportvezető lelt és azután választották meg Horváth Sándort. Tagja a pártnak, szakszervezeti főbizalmi, sőt aktív tűzoltó is az üzemi csapatban. Kéri Lászlótól is megkérdeztem, hogyan került a gyárba, miért választotta a gumiipari szakmát. Érdekes választ adott: — Nem akartam én gumis lenni, inkább a vasas szakma vonzott, mert a dorozsmai gyerekek között — ugyanis odavaló vagyok —. sok volt az esztergályos, a lakatos. A szüleim azonban mindenáron a középiskolába tereltek, hogy érettsegit tegyek. A i vasút forgalmiba írattak. Nem áetszeU, de ráment így. egy esztendőm. Otthagytam és beiratkoztam a szakmunkásképzőbe. de ott már csak a gumiipari szakma jutott. — S ezt nem bania meg? — Érdekes, nem bántam meg. sőt nagyon is tetszik az egész. Kezdetben a csomagolóban dolgoztam, hetvennyolc óta viszont kényes munkát végzek a mély fúrótöm lök készítésénél. vulkanizálok. Nem is a szakmával, a munkahelyemmel van gondom, hanem az a baj, hogv nincs lakásunk. Egv udvari helyiségben lakunk szép summáért havontg. — Lakásigénylésük? — Hét éve beadtuk, s tavaly már ott álltunk a célszalag előtt a szövetkezeti jogosultak sorában. Bekérték a fizetési kimutatást a gyár,tól. s kiderült, hogy 4110 forint az átlagunk, ezért csak otépésre várhatunk. Nem tartom ezt reálisnak, ezernél többet elvisz az albérlet, s megmondom őszintén, hogy amikor a fizetési átlagot beadták. akkoriban sok volt a túlórám, meg szépen kaptam prémiumot és azért ugrott a megszokott fölé. Gondját később megemlítettem a gyár főmérnökének, aki segítséget ígért Kéri lakásügyének rendezésében. Beszélgettünk még a speciális mélyfúrótömlőikről, a gyártás folyamatáról. Érdekes és értékes termékek. Vannak közöttük kisebbek, nagyobbak. olcsóbbak és drágábbak. — Amit most készítünk, annak ezer dollár folyómétere — mondta Horváth Sándor. — Nem semmi pénz. Selejtet el sem lehet képzelni. —' A hibás munka nagy problémákat okozna. Figyelem és szakértelem kell hozzá. Selejt nem fordulhat elő. már előre tisztázni kell minden vitás ügyet. — szólt közbe az üzemvezető. Horváth • Sándor brigádja kiváló minősítést kapott az elmúlt négy esztendőben. Elmondták, hogy brigádjukra a gyár minden helyzetben, minden alkalommal számíthat. A csoport minden tagja univerzális szakember. ha valaki beteg. vagy valahol hiányzik bárki, mindenki képes akár öt-hat munkaterületen százszázalékos munkát végezni. „Akár túlóra, akár speciális tömlők gyártása kerül eiötérbe. mi meg nem hagytuk cserben az üzemet. Az új munkásokat megtanítjuk a szakma ismereteire. A brigád minden tagja precíz és magabiztos. A tömlőgyártas veszélyes munkaterület, de balesetük nem volt." Szerénytelenség nélkül mondták azt is. hogy a szegedi gumigyár kitűnő eredményeiben az. ö munkájuknak komoly szerepe van. — S ezen kivül mit tesz a szocialista brigád? — Mi régen kinőttünk a mozibajárás korszakát, a belépőjegyek ragasztását. Első és legfontosabb feladatunknak a gazdasági munkát tekintjük. a termelést tartjuk lényegesnek. A minőséget, hogy termékeink önmagukért beszéljenek és megállják a helyüket a legkényesebb olajcégeknél is. Ebből élünk. Teljes mértékben igazuk van. Persze a naplójukban találni más dolgokat is: szakmai továbbképzés, párt- és szakszervezeti szemináriumok. társadalmi munka, egymás segítése. Ahogyan valamikor Horváth Sándornak segítettek házat építeni, most Madácsi Jánosnak és Lőrincz Ferencnek segítenek. Távozóban a csarnokból még szóba került a termelékenység: hogyan lehet jobban és olcsóbban előállítani a különben drága tömlőket? Lehet itt újítani, ésszerűsíteni? Horváth azt mondta, hogy látványos dolgokat nehéz felmutatni, de a szakmunkások évek során sok olyan munkamozzanatot változtattak meg. amelyekre éppen ők jöttek rá saját tapasztalataik alapján. Ezek többsége ném adminisztrál^ ható. mégis más lett a régebbi fogás, mozdulás. Ezek is előbbre lendítették a tömlőgyártás technológiáját. Gazdagít István Divatos munkaruhák Változtatni a munka- és védőruhák egyhangúságán, szürkeségén, az alapvető célt szolgálva, divatosabb, színesebb öltözéket ajánlani — ez volt a jelszava annak a munka- és védőruha-bemutatónak, amelyet a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat, az SZMT Munkavédelmi Felügyelősége és a helyi áfész rendezett Békéscsabán. Szines, a test vonalát követő, hímzett szalagdíszítéses női köpenyeket, új fazonú. a mozgást nem korlátozó, divatos lemberdzsekes-mellnadrágos női és férfi munkaruhákat is felvonultattak. Műemlékek helyreállítása Űjabb székesfehérvári műemlékek szépülnek meg az idén. A belvárosban folytatják a hajdani paloták, valamint a különféle építészeti korszakok stílusjegyeit őrző évszázados épületek helyreállítását. fi katonapálya vonzásában A napokban zárultak a felvételik a középiskolai katonai kollégiumokban, amelyekbe több mint kétszeres volt a túljelentkezés — tájékoztattak a Honvédelmi Minisztériumban. A felvételi vizsgák tapasztalatai szerint a diákok többsége jó felkészültségről tett tanúbizonyságot, eredményesen helytálltak a nem könnyű erőpróbán. A jelentkezők tanulmányi eredménye meghaladta a 4-es átlagosztályzatot, a Fejér, Heves és Vas megyéből felvételizőké pedig 4,5—4,6 között volt. Sajnos az évről évre javuló elméleti felkészültség mellett — az elmúlt évekhez viszonyítva — lényegesen nem változott a diákok pályaalkalmassága: a szigorú egészségügyi és speciális követelmények alapján a jelentkezők jelentős részét alkalmatlanság miatt nem vehetik fel. A felvételi bizottságok mérlegelik a vizsgákon megfelelt diákok családjának, az anyagi és a jövedelmi viszonyait, a szociális körülményeket, a társadalmi helyzetet, és a lakóhelyen rendelkezésre álló továbbtanulási lehetőségeket. Bár azonos eredmények esetén előnyben részesítik a fizikai dolgozók, a fegyveres erőkben és testületekben szolgáléftöt teljesítő, dólgdzó szülők tehetséges gyermekeit. de egyétlen körülmény sem helyettesítheti az iskolában és felvételin nyújtott kimagasló tanulmányi teljesítményt. példamutató szorgalmat és magatartást, valamint az arra épülő — életkori sajátosságoknak megfelelő — szilárd katonai pályaválasztási szándékot és akaratot. A jelentkezettek 70—75 százalékának szülei fizikai dolgozók, vagy nagycsaládosok. A már évek óta sikeres nevelőmunkát végző egri, nyíregyházi és tatai középiskolai katonai kollégiumok tapasztalatai nyomán az idei tanévben Balassagyarmaton. Szegeden és Győrben is létésülnek hasonló intézmények. kerti arátoknak Az alma betegségei Á nyugdíjelőkészítésről H. K. szegedi olvasónk jövöre lesz 60 éves. Munkahelyén közölték, hogy munkaviszonyát nyugdíjazáskor, vagyis 60 éves korában felmondják, és addig gondoskodjon a szolgálati idejének az összegyűjtéséről. Olvasónk a vállalat eljárását sérelmezi, mert egyik ismerősénél ugyanilyen helyzetben a vállalat szerezte be a nyugdíjhoz szükséges szolgalati időket. Kéri, ismertessük az ezzel kapcsolatos eljárást. A rendelkezések szerint a nyugdíjazást kezdeményezheti a dolgozó vagy a munkáltató. Abban az esetben, ha a nyugdíjazást a dolgozó kezdeményezi, akkor a dolgozó maga kérheti az igény jog elismerést. az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző évben. Tehát ha a dolgozó kezdeményezi a nyugdíjazását, akkor a rendelkezés a következőket mondja ki: A társadalombiztosítási törvénv végrehaitására kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 121. paragrafusa lehetővé tette, hogy a dolgozó (biztosított) legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát megelőző egy éven belül kérheti az igényelbíráló szervtől annak a megállapítását, hogv mennyi a figyelembe vehető szolgálati ideje. Ehhez a munkához nyújtanak segítséget a vállalati szakszervezeteken belül működő nyugdíjügyi albizottságok. Abban az esetben, ha a dolgozó nyugdíjazását a munkáltató kezdeményezi, •akkor 1982. május 28-tól kezdődően életbe lepett 3 1982. VI. 28.) SZOT számú szabályzat 9. paragrafusa szerint kell eljárni. E szerint a munkáltató egv évvel a dolgozó (biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának betöltése előtt az erre a célra rendszeresített, és a dolgozó által aláírt nyomtatványon kérheti az illetékes igényelbíráló szervtől annak közJését. hogy a dolgozó megszerezte-e az örekségi nyugdíjra a jogosultságot, illetve azt, hogy hány évi szolgálati idővel rendelkezik. Az említett kérelmet a nyugdíjazást megelőző egv évvel a munkáltató köteles előterjeszteni. A fentiek szerint olvasónk esetében a vállalat sza. bálytalanul járt el. Mint leveléből is kitűnik, a vállalatnál megbeszélték az illetékesekkel, hogv olvasónk, ha eléri a nyugdíjkorhatárt a (60. évet), akkor munkaviszonyát felmondással megszüntetik. Ebben az. esetben pedig a munkáltatónak kötelessége igényjogelismerési kérelmet a társadalombiztosítási igazgatóságnál előterjeszteni Dr. V. M. Amíg a kártevők minden esetben élő. állati egyedek, és viszonylag könnyebben felismerhetőek, a betegseget gombák, baktériumok, vírusok, tápanyaghiany, élettani elváltozások és technológiai hiányosságok is előidézhetik. Felismerésük tehát az esetek többségében megfelelő szakmai ismeretet, esetenként laboratóriumi vizsgálatot igényel. Az ellenük való védekezés. illetve a betegség gyógyítása az állati kártevők elleni védekezéshez hasonlóan megköveteli, hogy a betegséget felismerjük és a fertőzés, illetve az élettani elváltozás kialakulásának feltételeit megismerjük, a szükséglet szerint védekezzünk, megelőzzük a bajt. s a betegséget gyógyítsuk, felesleges védekezéssel ne növeljük a költségeket, és ne fertőzzük a környezetet. A varasodás az almafa egyik legjelentősebb kórokozója. Károsítása következtében a lombozat idő előtt lehullik. a gyümölcs elkorcso| sodik, értéktelenné válik. ; Tavasszal, virágzás után, a gomba számára kedvező időben már virágzáskor megjelennek a varasodás első nyomai a leveleken (néha a rügyeken ós a virágszirmokon is megtalálhatóak). Az almánál általában a levél színén finom. feketészöld, bársonyos foltok találhatók. Megtámadja a termést is, melynek héja kissé besüpped és a fertőzés helyén a levélhez hasonlóan foltokban penészbevonat keletkezik. a gyümölcs " héja a ' fertőzés helyén elpárásodik, növekedés leáll, "ak^árröa félfépédezik, erős fertőzés esetén deformálódik. _ értéktelenné válik. A gomba a lehulott leveleken kialakult úgynevezett terméstokokban telel át, melyből tavasszal, április végén, május elején a spórák kijutva a leveleken megtelepszenek és a meleg esők hatására bekövetkezik a fertőzés. A téli spórák fertőzése mellett a varas vesszőkben és a rügyekben meghúzódó gombafonalak, az úgynevezett micéliumok is biztosithatják a gombák téli áttelelését, kedvező időjáráskor pedig a fertőzés korábban kezdődik. A tavaszi fertőzést követően a gomba a levél bőrszövete alatt él, innen törnek elő a zoldesfekele színű szálak, melyek végén helyezkednek el nagv tömegben a gomba nyári szaporítóképletei. Ezeket a szél elfújja, az eső lemossa és újabb fertőzések keletkeznek. A szaporitóképletek csírázásához nedvességre van szükség, ezért a fertőzés párás meleg időben erős. Száraz időben a gomba nem fertőz. Fontos, hogy a metszéskor megfelelő, szellős koronát alakítsunk ki, I mert a sűrű "korona lassan szárad ki. még az erösebb harmatképződés is alkalmas, lehet a fertőzés kialakulásara. Az almafaüsztharmat elsősorban a Jonathan egyik igen gyakori, szinte állandóan veszélyeztető kórokuzoja. de az almafajták jelentós részét . károsítja. A lisztharmatos levelek könnyen felismerhetők. A levél mindkét oldalán fehér, finom bevonat a kórokozó gomba fonalainak pókhálószerü szövedéke, melyből a levélbe behatoló szívószerven keresztül vonja cl a növényi tápanyagot A lisztharmatos levelek besodródnak, összegörbulnek elvesztik üdezöld színüket, a szélüktől kezdődően elszáradnak. A lisztharmatos hajtásvég ennek következtében nem fejlődik tovább, elszárad. a levelek lehullanak, csak a nyáron jelenik meg a hajtásvégeken új levél, A beteg hajtásokon a lisztharmat a rugyeket is megfertőzi, azok egy része elszárad, a megmaradóból viragrugy nem képződik, gyenge, eleve fertőzött hajtást noz. A Iisztharmat gyakran a virágszirmot is megtámadja, azon is lisztes, leher bevooat keletkezik. A gyümölcs íertozese ritkán fordul elő. A gomba szaporítószervei a rügyekben lelelnek át, es a hőmérséklet felmelegedésével április végétói augusztusig veszélyeztetnek. A nyári időszakban a fertőzött leveleken lisztes bevonat keletkezik. ezeket nyári spóráknak is hívják, melyet a szel továobvisz. így a környezet is megíertöződik. A lisztharmat — l'ertózésenek a fuzikiádiummai ellentétben a száraz, meleg idő kedvez, tehát hűvös, csapadékos iüóben nem kell tartani tőle. A lisztharmatfertőzés ellen a kémiai védekezés mellett hatásos védekezési mód a fertőzött hajtások eltávolítása és az ültetvény megfelelő tapunyag-ulánpotlasa, mivel a gomba elsősorban a gyenge fejiődésú növényt támadja meg. A monilia az almán előfordul ugyan, de nem okoz komolyabb terméskiesést, csak az elhanyagolt ültetvényekben. Két formája ismert. Az egyik a virág- és ágszáradást, a másik a gyümölcsrothadást idézi elő. A virágés ágszáradás az almafa ritka, legfeljebb legyengült fán, hosszontartó nedves, ködös időjárás esetén fordul elő. Tünete d Virágolc és hajtásvégek gyórs elszaladásában. megbartlülááaban jelentkezik. A monilia gyümölcsrothasztó formája almán is igen gyakori. A gyümölcs a fertőzés helyén eleinte világos. később sötétbarnára színeződik, a rothadás átterjed a gyümölcs húsára. maid az egész almára. A rothadásos folton rendszerint sárga színű penészvirágzás jelenik meg gyűrűszerűén. körkörösen. A moníliás rothadt gyümölcs vagv lehull a fáról, vagv a fán maradva összeszárad, múmiává zsugorodik. A gyümölcsön kivirágzó szaporítóképleteket a szél továbbviszi, tovább fertőzi a gyümölcsöt. Ha a penészkivirágzás nem történik meg a rothadt gyümölcs megfeketedik. ezt nevezzük feketerothadásnak. A gyümölcsmúmiákban a gomba fonálzata télen is életben marad es innen indul meg tavasszal a fertőzés. A védekezésnél alapvető fontosságú feladat, hogy a gyümölcsmúmiákat minél előbb eltávolítsuk a fáról; ha az ág és virágmonilia megjelenik, a fertőzött hajtásokat vágjuk le es semmisítsük meg. Az almafa betegségeihez tartozik még a gyümölcsfarák. a levélfoltcsság a fekete pettyessé?, a koromfoltosság. a s/.emólcsös feketerothadás, azonban ezek nem tartoznak a veszélyes és gyakori kórokozók közé. külön védekezést nem igényelnek. Szintén nem gyakori betegség ha-* zánkban az almafa vírusos mnzaikbetegsége. egvex almafaiták levele sárgástarka, eltorzult felülete hóivagos, fodros lesz. a faja fejlődésben lemarad. A törpeszártaguság okát cinkhiányra vezetik vissza, ellene permetlébe kevert 2 százalékos cinkgáliccal védekezhetünk. A taplófoltossá?, üregessé? és eavéb élettani betegségek szintén a tápanyaghiány ossá gra vezethetök vissza. megfigyelések szerint főleg a kalcium hiánya okoz minőségi és tárolhatósági problémát. Dr. Tóth Mihály megyei fákertész