Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

Péntek, 1983. április 8. 5 Országos Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület ifjú­sági Bizottsága, propaganda­bizottsága, valamint a gáz­szolgáltató vállalatok, ener­giagazdálkodási vetélkedőt szerveznek „Energiagazdál­kodás — energiatakarékos­ság' címmel. A szakmai erőpróbát területi elődön­tőkkel és országos döntővel rendezik. A vetélkedőre mindenki nevezhet, akit érdekelnek az energetika aktuális kér­dései. A nevezést egyénileg kell elküldeni (név. beosz­tás, vállalat és pontos cím feltüntetésével), s így a ver­seny » egyéni lesz. A ve­télkedő anyagát általános energiagazdálkodási, ener­getikai kérdésekből, felada­tokból állították össze. A felKeszüléshez a jelentkezés visszaigazolása után köz­pontilag összeállított segéd­anyagot biztosítanak a ren­dezők a résztvevők számá­ra. vetélkedő A nevezéseket április 15­tg kell írásban megküldeni a szervező bizottságnak. A területi elődöntők egy­ségesen május 24-én lesz­nek a területi gázszolgáltató vállalatok rendezésében. A Csongrád Bács-Kiskun és B er.es megyék területéről érdeklődök jelentkezésüket a DÉGÁZ Vállalathoz. Szá­raz Ferenc fejlesztési osz­tályvezető részére küldjék (Szeged, 6701, Pf.: 6). A del-alföldi területi ve­telkedót Szegeden május 24­én 14 órakor a Technika Hazaoan tartják. Az elő­döntők 1—3. helyezettje pénzjutalomban és oklevél­ben, 4—10. helyezettje tárgyjutalomban és oklevél­ben reszesül, valamint min­den resztvevő emléklapot kap. A területi döntőkről az első IO helyezett jut az or­szágos döntőbe, mely no­vemuerben Budapesten lesz. Filmnapok A II. országos ifjúsági filmnapok háromnapos ren­dezvénysorozata csütörtökön kezdődött Szolnokon. A film­napokra az ország minden megyéjéből és a fővárosból csaknem 300 résztvevő érke­zett: gimnáziumok, szakkö­zépiskolák, szakmunkáskép­ző intézetek diákjai, tanárai, filmes szakemberek. A Tisza filmszínházban tartott ünne­pélyes megnyitón hangsú­lyozták. az országos talál­kozó a KISZ ..Film és. ifjú­ság" elnevezésű művelődési akciójának központi esemé­nye. Célja: elsősorban a kö­zépiskolások történelmi szem­léletének és tudatának fej­lesztése. a hazafias nevelés elősegítése a film kínálta le­hetőségekkel. A megnyitó után Erdős Pál rendező al­kotását, az ..Adj király ka­tonát!" című KTSZ-díias já-. tékfilmet vetítették le. A filmbemutatót követően ba­ráti találkozót rendeztek a helyőrségi művelődési ott­honban. C • Ötvenen túl Gerontológiai tanácsadó Fiatalok a betegekért A tanácsadó szépen berendezett szobaja Egy, a Vöröskereszt fel­adatairól szóló tanulmány­ban olvashátó: hazánkban a II. világháborút megelőző időszakban szervezett vérel­látás nem volt. A Magyar Népköztársaság kormányá­nak 11 230 1948. korm. számú rendelete intézkedett a vér­átömlesztés országos meg­szervezéséről és az országos vérellátó szolgálat felállítá­sáról. A mozgalom első tíz évében az ország vérszük­ségletének kielégítésére a szervezett véradók kizárólag anyagi juttatás ellenében ad­tak vért. 1959-től az anyagi ellenszolgáltatás rendszerére épülő véradások helyett a szocialista humánumra, a közösségi érzésre, a szolida­ritásra alapozott, térítés mentes véradómozgalmat hir­dettük meg. Míg 1960-ban még a levett vérnek csak 3, 1976-ban már 85,9 százaléka származott térítés mentes véradásokból. Az elért ered­mények. a mozgalom nép­szerűsége. a véradók áldo­zatkészsége, a párt- és ál­lami vezetők segítő támoga­tása lehetőséget teremtett arra, hogy az országos veze­tőség meghirdesse a teljesen térítésmentes véradómozgal­mat, melyet a Vöröskereszt V. kongresszusa elfogadott. Szocialista társadalmunk­ban a párt-, állami és tár­sadalmi szervezetek intézke­dései segítik a véradómoz­galom kibontakozását, fejlő­dését, a véradók megtartá­sát. megbecsülését. Az MSZMP KB titkársága 1961­ben tárgyalta a véradással kapcsolatos feladatokat. A titkárság meghatározta, hogy a Magyar Vöröskereszt foko­zatosan vonja be a lakosság széles rétegeit a térítés men­tes véradómozgalomba. A szakszervezet határozatban szögezi le: a feladatok meg­valósításában a Vöröskereszt nem nélkülözheti a szak­szervezet segítségét. A vér, élet, s az élet vé­delme a legszentebb emberi kötelesseg. Kötelesség, mely­nek teljesítésére azonban nem kényszeríthet se parag­rafus, se pecsétes határozat. ki-ki belső törvénye szerint dönt: ad-e vért a magáéból, hogy életet mentsen, vagy sem. Az ember azt hinné, csak érett, tapasztalt fejjel tanuljuk meg becsülni az egészséget, az életet. Ezek a sokat szidott ..mai fiatalok " azonban nyilván az elődök jo példájához csatlakozva. dicséretes elszántsággal, jó szívre valló humanitással kapcsolódtak ehhez az ön­kéntes mozgalomhoz, meg­nyugtató jövőt ígérve neki. Huszonkét ifjú ember je­lent meg a minap a Véradó­áliomááín. Valamennyien a DÉLÉP Che Guevara-ról el­nevezett KlSZ-alapszerveze­tének tagjai. Éves akcióprog­ramjukban fölajánlották, hogy ezután meghatározott napokon — a szív- és er­mütétek sikerét elősegítendő — vért adnak az állomás laboratóriumában. Az első alkalommal nyolc olyan fia­tal társult a korábban már vért adott munkatársakhoz, akik eddig még soha nem vettek reszt véradáson. „Me­gyünk, mert ti is mentek" — mondták, s bár többen fél­tek, különösen a lányok kö­zül, a humánus eszméken kí­vül a meggyes rétes ígérete is segített eloszlatni az ag­godalmakat. Amikor az el­szántság, a bátorság es az időpont egyaránt adott volt, azt hitték, csaknem tűi van­nak a nehezén, azt a boiha­csípésnyi tűszúrást majd csak elviselik a lányok is. Csakhogy előtte meg kellett vívniuk még egy csatát Vass István propagandista és Ta­kács Csaba, a KlSZ-alap­szervezet titkárának feladata volt, hogy engedélyt kérjen ennek a 22, zömmel fizikai munkát végző embernek, festőknek, burkolóknak, az­napi távolmaradásához. A bökkenő az volt hogy 20 nappal később a vállalatnál helyben is rendeznek vér­adónapot, tűi sok munkaóra esik így ki — vélték a ve­zetők. Végül megállapodtak: az önkéntes KISZ-esek el­mehetnek a véradóállomásra, adhatnak vért, de az utána egyébként járó 4 szabad órát nem kaphatják meg, je­lenjenek meg munkahelyü­kön. A fiatalok ennek elle­nére úgy döntöttek, teljesí­tik, amit vállaltak. „Ha ti így is mentek, nekem is ott a helyem" — mondta este a szabadságon levő kétgyer­mekes fiatalasszony a DÉ­LÉP-nél dolgozó férjének, es másnap valóban megjelent ő is'— immár nyolcadszorra — a véradáson. összetartás? Emberszere­tet? Tisztesség? önzetlenség? Talán mind együttvéve. Amikor megkérdeztem, már véradás után, ezeket a fia­talembereket, tudják-e, ki az a beteg, akin segítenek, volt. aki szinte fölháborodottan vaiaszolta: „Nem oz az ér­dekes, kik vagyunk mi, és kinek adjuk a vérünket, a lényeg az, hogy életet men­tünk." , Szintén így gondolkodnak a SZOTE véradásban is jeles­kedő hallgatói: márciusban naponta megjelentek néhá­nyan a 180 közül, hogy a minden napra jutó szív- és érműtétekhez biztosítsák a megfelelő mennyiségű és ösz­szetélelű vért. Akikre akkor nem került sor. azok a DÉ­LÉP-esekkel egy időben ad­tak vért Ezeken, az úgynevezett célzott véradásokon kívül is dicséretesen helyt állnak a fiatalok. Amint dr. Gál György egyetemi tanár, a Véradóállomás vezetője el­mondta, mindig számíthat­nak a tanárképző főiskola, az élelmiszeripari főiskola diákjaira, s az egészségügyi főiskolás lányoknak csak­nem 90 százaléka szokott részt venni a váradásokon, a hittudományi főiskola hall­gatóinak pedig több mint a fele. Szép feladatuk a szer­vezőknek. hogy elérjék: a JATE hallgatói ismét hűek legyenek régi önmagukhoz. Nemrég kapcsolódtak be a véradómozgalomba a közép­iskolások, eddig háromszor rendeztek részükre véradó­napot Szegeden. Az idén áp­rilis 18—20-a között 300— 400 tizennyolc évét betöltött tanuló megjelenésére számít a Vöröskereszt és a Véadó­állomás. Van tehát jó szívvel, em­berséggel megáldott után­pótlás, nem kell tartanunk attól, hogy a nyugdíjba vo­nuló, sokszoros véradók hiá­nyát megérzik a kórházak, klinikák. A fiatal véradók megtartásáért azonban a munkahelyek, oktatási intéz­mények vezetői is felelősek, elvégre az egészség védelme is össztársadalmi érdek. Chikán Ágnes Amikor átmennek a zeb­rán a tilosban, dühösek va­gyunk rájuk. Ha megjegy­zeseket lesznek — Ezek a mai liatalok! felkiáltással — csípősen visszaszólunk. Ha mindenáron ránk akarják kényszeríteni saját erkölcsi normáikat, elutasítjuk őket. Mikor bölcs tanácsaikkal könnyítik életünket, s ha I felfedezzük mozdulataikban anyánk, apánk rezdüléseit, szeletjük és óvjuk őket. Egészen pontosan vigyáz­nunk kellene rájuk, a har­madik eletkorban, ötvenen tat. az öregedés éveiben. S ha őszinték vagyunk önmagunkhoz, tudjuk, nem teszünk eleget a legidősebb generációért. Megrendezzük ugyan az öregek évét. hó­napját. amikor is kampány­szerűen sokszor csak .formá­lisan és látványosan bizo­nyítjuk törődésünket. Meg­hittneK látszó ünnepségeken búcsúztatjuk a nyugdíjba vonulókat, aztán elfelejtjük őket. Jóllehet segíteni kel­lene már abban is, hogy felkészüljenek az öregség éveue, hogy minél többen éljenek meg minél maga­sabb életkort, és életük zá­rósz&kasza végig aktív le­gyen. Nő az öregek száma, meghosszabbodott az átlag­életkor. Minden túlzás nél­kül állítható, az öregedés egeszsegugyi, szociális és pszichológiai problémája napjaink társadalmának egytx. központi kérdésévé vált. amely közvetve vagy kozi ehenul mindannyiunkat enni. A tanácsadó szolgálatok­nak lassacskán se szeri, se szama. Minden korosztály a legkülönbözőbb proolémá­vai foraulhat valahová se­gúő szóért. útmutatásért, csek a harmadik életkorban kell az emberek java részé­nek egvedül megbirkóznia gondjoival. Az idős embe­renkel való szakszerű törő­dés szándéka — hazánkban elsőként Szegeden — hívta eletre a gerontológiai ta­uucsuaot. Célja segíteni az ötvtncves és ennél idősebb emberek testi-lelki, szociális leikéjzülését az öregség évűre: irányítani az embe­rek életmódját már az öregkor kezdete előtt; út­mutatást adni ahhoz, hogy ráadjanak a nyugdíjasélet huuáninosszára, képesek le­gyenek megélni és elviselni, egesasegesen feldolgozni magukban azt a törést, amit a munka befejezése jelent. A Szeged megyei városi tanács irányítása mellett műKüoő tanácsadó szolgálat nemcsak útmutatásokkal, hanem konkrét intézkedé­sekkel is próbál segíteni. Bizlosii az egészségi álla­potnak megfelelő elfoglalt­ságot, érdeklődési körnek és kepesitésnek megfelelő mun­kai keres. Tájékoztatást ad a szociális gondoskodás le­hetőségeiről. Ha az idős cm­bei egészségé nem engedi, ügyesbajos dolgait vagy életbe vagóan fontos ügyeit elintézi, megkímélve ezzel sokasai a bürokratikus ügyintézés számos tortúrá­jától. Megszámlálhatatlanul és felsőn. Ihalatlanul sok gond­dal keli szembenéznie kü­1 ,oCii az egyedül élő idős en.oertknek. A legtöbbjük vagy elcsettsége. vagy tájé­kozatlansága okán nem ta­lálja a megoldásokhoz ve­zető utak Kezdetét, mi több sokszor ereje sincs ezeket vég'g árni. A Székely sor 21. szám alatt — a garzonház legal­só szintjén — otthonossá rendezeti gerontológiai „iro­da m.nden bizonnyal az legyik leghasznosabb ta­nácsadó szolgálatok egyike lesz. K. K. Ifjúsági találkozó A KISZ Csongrád megyei bizottsága a makói városi KISZ-bizottság és a makói városi tanács ifjúkommu­nistái kétnapos találkozót rendeztek az államigazga­tásban dolgozó fiataloknak. Dél-Alfold három megyéjé­ből és Szolnok megveből vehetnek részt az ifjú szak­emberek ma és holnap a szekcióüléseken és a sza­badidős programokon. Az ünnepélyes megnyitót követően ma, pénteken dél­után kezdődnek az érdekes szekcióülések a városi úttö­rőházban. A szakigazgatási szervek intézményirányító koordináló tevékenységéről dr. Kaltenbach Jenő egye­temi adjunktustól hallhat­nak előadást. Oltvai Ferenc nyugalmazott megyei levél­tár-igazgató a közigazgatás törtenetébe avatja be -a fia­talokat. Adóügyi kérdések­ről szól dr. Andrássy János, a Pénzügyminisztérium fő­előadója. dr. Gayer Gyula­nc. a HNF Családgondozó Klubianak elnöke a család­védelem kérdéséről tart tá­jékoztatót. Pécsiné dr. Ko­mócsin Klára. az MSZMP Politikai .Főiskolájának do­cense Vezetői stílusok és módszerek az államigazga­tásban címmel tart elő­adást. Villanyszerelők mérési murikat veséznék Á szakma kiváló tanulói Mint arról lapunk tegna­pi szamában hírt adtunk. Szegeden. a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában és a Fodor József Élelmiszeripa­ri Szakközépiskolában or­szágos tanulmányi verse­nyek kezdődtek. A Szakma Kiváló Tanulója című ve­télkedő döntőin a diákok elméleti és gyakorlati felké­szültségükről adnak számot. Fotóriportereink Somogyi Károlyné és Nagy László a gvakorlati vizsgák fontos pillanatait örökítették meg. (A döntő eredményeiről lapunk szombati számában tájékoztatjuk olvasóinkat.) Cipóformázás — osszpontomlássaj

Next

/
Thumbnails
Contents