Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETE 73. évfolyam 82. szám 1983. április 8., péntek Ara: 1,40 forint Marjai József és Jean Godeaux megbeszélése Marjai József miniszter­elnök-helyettes csütörtökön hivatalában fogadta Jean Godeaux-t, a Belga Nemze­ti Bank kormányzóját, aki Timár Mátyásnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöké­nek meghívására tartózko­dik hivatalos látogatáson Magyarországon. Tárgyalást folytattak a kétoldalú és a nemzetközi gazdasági, pénzügyi kapcso­latokról. Megbeszélésük so­rán áttekintették a nemzet­közi pénzintézetekkel és azok tevékenységével össze­függő kérdéseket. (MTI) Tízmilliós haszon újításokból A Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat újítói és feltalálói csütörtökön Báza­rekettyén értékelték a gazda­sági hatékonyság növelését segítő vállalati újítási tevé­kenységet. Mint elhangzott: az elmúlt évben összesen száz újítást nyújtottak be. amelyek beve­zetése együttesen tízmillió forint hasznot ígér. A Kam­pányszerű újítási hónap he­lyett a vállalatnál folyama­tos a mozgalom, áz' újítók nem tartogatják .javaslatai­kat, azokat késedelem nélkül nyújtják be. A. szakvélemé­nyezők tevékenységét közre­működőként ismerik el. A vállalatnál a múlt év­ben több mint félmillió fo­rint újítási díjat fizettek ki. Befejeződött a Var! él Szerződés külügyminiszteri bizottságának tanácskozása Közlemény Prágából A csehszlovák külügyminisztérium épületében csü­törtök délelőtt közlemény aláírásával ért véget a Var­sói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságá­nak ülése. A tanácskozáson áttekintették az európai helyzet alakulását a politikai tanácskozó testület januári ülé­se óta eltelt időszakban, és megvizsgálták az ott előter­jesztett javaslatok és kezdeményezések megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára. köztársasági elnök, csütörtökön Prágában fogadta a tanácskozáson részt vett külügyminisztereket. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A külügyminiszteri bizott­ság ülésén aláírt közlemény szerint: 1 A véleménycsere során • megállapították. hogy az események alakulása tel­jes mértékben igazolja a januári prágai politikai nyi­latkozat nemzetközi hely­zetértékelésének megalapo­zottságát. és még időszerűb­bé teszi az abban előterjesz­tett javaslatokat. Ugyanakkor az ülésen hangsúlyozták azt is", hogy a nemzetközi helyzet to­vábbra is bonyolult és fe­szült. Tovább eszkalálódik az imperialista politika, mind-nekelőtt az amerikai imperializmus politikája. Az ülésen képviselt államok felhívták a figyelmet: a re­vansisící tendenciák meg­élénkülése a Német Szövet­ségi Köztársaságban káró? san hat az európai politikai légkörre, az enyhülésre és az együttműködésre. Ebben a helyzetben az ülésen képviselt államok az összes állam kötelességénéK tartják. hogv a legnagyobb mértékben elősegítsék • az események irtenlegi veszé­lyes menetének feltartózta­tását A politikai tanácskozó testület megbízásának meg­felelően áttekintették a prá­gai nyilakozatban foglalt ja­vaslatok és kezdeményezé­sek előmozdításóra irányu­ló további lépéseket. és azokat a gyakorlati intézke­déseket. amelyek az észák­atlanti szerződés tagálla­maival és más államokkal az európai és a világbéke megszilárdításával, a lesze­reléssel és a biztonsággal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről folytatandó tár­gyalásokra vonatkoznak. O Ez a kérdés annál is időszerűbb és élesebb, mivel az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tár­gyalásokon továbbra sincs semmilyen előrehaladás, ugyanakkor mind inkább ki teljesednek új amerikai közép-hatótávolságú raké­ták ez év végére tervezett nyugat-európai telepítésének előkészületei. A Varsói Szerződés -tagál­lamai a maguk részéről megerősítették: arra törek­szenek. hogy Európa telje­sen mentesüljön mind a (Folytatás a 2 oldalon.) A települések és lakóik Tájkonferencia Szegeden A településfejlesztés kü­lönféle témái, az elképzelé­sek, tervek és ezek gyakor­lati megvalósításának tényei természetszerűen foglalkoz­tatják az embereket: vala­mennyien települések lakói vagyunk, városban, nagyköz­ségben, faluban, tanyán élünk. Nem közömbps: ho­gyan? Mint' köztudomású, az or­szágot átfogó településfej­lesztési tervek részeként a megyek is rendelkeznek a helyi sajátosságok figyelem­bevételével kialakított fej­lesztési koncepciókkal. S nem kell szakembernek lenni ak­kor is kénytelenek vagyunk néha észrevenni: mintha túl­ságosan is élesek lennének a határvonalak az egyes me­gyék között, mintha a kelle­ténél kevésbé összehangol­tan tennék itt és ott a dol­gukat — településfejles >1é<ú ügyekben — az erre illeté­kesek. Ezért is tűnnek na­gyon hasznosnak, ésszerű­nek azok az erőfeszítések, melyek a megyék — leg­alább az egymással szom­szédosak — jobb együttmű­ködését, koordinált település­fejlesztését szorgalmazzák. Főként szakemberek törek­véseiről van szó, olyanoké­ról, akik az országos gon­dokat is ismerik, saját ré­gióik jellegzetességeit pedig a legapróbb részletekig. Ez a törekvés vezette a tegnap, csütörtökön, Sze­geden megtartott , tájkonfe­rencia szervezőit: Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád me­gye szakemberei ' kaptak meghívókat a TIT Történel­mi, Szociológiai Demográfiai Választmánya és Csongrád megyei szervezete által a Kárász utcai klubban ren­dezett tudományos tanács­kozásra. Településszerkezet és tár­sadalmi mobilitás a Dél-Al­földön az elmúlt harminc év során — ez volt a központi téma. (A mostani tanácsko­zást a régió település- és társadalomszerkezeti témái­val foglalkozó kutatók má­sodik összejövetelének is te­kinthetjük. hiszen két év­vel ezelőtt Békáscsabán ha­sonló témakörben rendeztek konferenciát.) Az elhang­zott hat előadásban a té­mák rangos kutatói átte­kintették a táj település­szerkezetének múltját, föl­vázolták a jelent, foglalkoz­tak a fejlesztés kérdéseivel és a már most latható, jö­vőbeni tendenciákkal. Dr. Szántó Imre tanszék­vezető egyetemi tanár (JA­TE) a régió jellegzetes te­lepüléseinek történeti kiala­kulásával foglalkozott. Elő­adásából nyilvánvalóvá vált, hogy a mai településszerke­zet történelmileg meghatá­rozott, a mostani problémák a múltban gyökerezők. Dr. Varga István, a Csongrád megyei pártbizottság mun katársa a társadalmi szerk« zet változásait követte nyű' mon, a7 utóbbi harminc év­ben lezajlott mobilizációs fo­lyamatokat elemezte — Csongrád megyében. Ugyan­csak a mi megyénk törté­neti és jelenlegi demográ­fiai sajátosságait tárta fel dr. Kováts Zoltán főiskolai docens (JGYTF), majd vá­zolta a jövőbeni, tendenciá­kat. Megállapította, hogy az országos képpel egyezően Csongrád megyében is a népesség lassú fogyására szá­míthatunk. Szeged lakossá­gának lassú növekedése még évtizedekig tartósnak ígér­kezik. körülbelül 40 év el­múltával azonban a táj leg­nagyobb városában is a né­pesség csökkenésének ten­denciájával kell számolnunk. Dr. Mészáros Rezső egyete­mi docens (JATE) nemrég megjelent, a falu változá­saival foglalkozó könyve alapján a mezőgazdaság át­alakulásának hatásait ismer­tette. A városhálózat fejlő­désének és az urbanizáció­nak a kérdéseit tárta fel dr. Szabó Ferenc, a Békés me­gyei múzeum igazgatója. Dr Csatári Bálint, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet kecskeméti telepü­léskutató csoportjának aspi­ránsa a településhálózat át­fogó fejlesztési kérdéseiről tartott előadást. Beruházók, szaktanácsadók, üzemeltetők „egy személyben" Á városgazdálkodási vállalat építkezései HA azt látjuk, hogy az úttestet söprik, locsolják a gépek, cserjét ültetnek a parkba, metszik a fákat, iz­zót cserélnek a jelzőlámpá­ban, szemetet hordanak a városon kívüli telepre, ha információs táblára van szükség, vagy útburkolati je­let kell festeni, ha elkormo­zódott a kémény, és ha me­leg víz folyik a csapból, meg a radiátorokban, — ha el­búcsúztatjuk szeretteinket —, a háttérben a szegedi város­gazdálkodási vállalat dolgo­zóit kell keresnünk. S a lis­ta, a szolgáltatási kör ez­zel még nem is teljes — a városüzemeltetésből igen te­kintélyes részt vállalnak ma­gukra. Hogy milyen színvonalon, arról az egyszerű városlakó saját szemével meggyőződ­het, hogy milyen körülmé­nyek között — nos, orról már kevesebb szó esik. Kí­vül kerül a városlakó ér­deklődésén, hogy hová vi­szik el a háztartási szeme­tet, honnan veszik a virág­tartók alapanyagát, van-e fürdési lehetőségük a sze­métszállító autók rakodó­munkásainak, hol tankol­nak fel a locsolókocsik. Ezek számukra, a városüzemelte­tés vagy háromtucatnyi szol­gáltatásának felelősei szá­mára azonban nem lehetnek mellékesek. Beruházások bonyolításá­ban — hogy állandósulha­tott ez a kifejezés, hiszen in­kább egyszerűsítést, a mun­kafolyamatok összehangolá­sát kellene mondanunk! — no mindegy, szóval beruhá­zások ügyeinek intézésében jó adag jártasságra tettek szert az utóbbi időben a „vá­rosgazdák". Üj forgalmi te­lepük épül a Bajai úton, né­hány száz méterrel kijjebb, a vasút túloldalán a regio­nális halotthamvasztó telep­rendezési munkáihoz vonul­tak fel a földgyaluk, a Sán­dorfalvi út mellett pedig az új szemétgyűjtő telepet ala­kítják ki. Építő, és tervező­vállalatok a közreműködő partnerek, s a leendő üze­meltető, a gazda köztük az összekötő kapocs. Koordiná­tor, szaktanácsadó, ellenőr is persze egy személyben — már ha egy vállalat egyálta­lán „eqy személynek" te­kinthető. Az új forgalmi telep el­készültétől sokat várnak a Hóekék, seprő- és locsolókocsik, tehergépjárművek fedett tárolója lesz a vasvázas csarnok városgazdálkodási vállalat vezetői: napi szervizmunkák elvégzésére is alkalmas fe­dett gépjárműtároló, kocsi­mosó és benzinkút szolgál­ja majd a járműpark „jó­létét", a gépkocsivezetőkét, rakodómunkásokét pedig tá­gas öltözők, zuhanyzók, ön­kiszolgáló étterem (amely rendezvényeknek is alkal­matos helyiség lesz — vár­hatóan már az idén.) Az öt és fél hektárnyi területen kapott helyet a betonkeverő berendezés, mely a telephely építését is szolgálta már. Mind ez idáig vagy ötven­millió forintot fektetett be a vállalat ebbe a saját ki­vitelező brigádjai, valamint az SZMMV közreműködésé­vel készülő új telephelybe. Kevésbé látványos, de a város köztisztaságát tekint­ve nagy jelentőségű mun­kálatok kezdődtek nemrégi­ben a Csongrádra vezető út mentén is. Az évente 360— 400 ezer köbméter szemét befogadására alkalmas te­rület várhatóan az ezred­fordulóig megoldja a városi szemét elhelyezési gondjait — 32 hektáron. Decembertől már ott ürítik ki terhüket a teherautók. S ki gondolná, hogy ez eddig már 15 mil­lió forintjába került a vá­rosgazdálkodási vállalatnak? A ,krematórium építési költségeit nem a vállalat fe­dezi — 84 millió forintos állami támogatásból gaz­dálkodhat a pénzügyeket in­téző szegedi beruházási vál­lalat. A hamvasztó és ra­vatalozó — melynek tervei a CSOMITERV-nél készül­tek — a DÉLÉP-esek kivi­telezésében épül, jelenleg a terepet rendezik a munka­gépek. P. K. Munkagépek készítik elő a terepet a krematóriu* építetnek

Next

/
Thumbnails
Contents