Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

4 \ • Szerda, 1983. április 8. A felügyelőnő Aki munkatársait védi Vass. Sándorné mindent elmondhat magáról csak azt Be?»: gyermekkori álma, hogy munkavédelmi felügyelő legyen. Ilyen pozícióba általában bele szoktak csöppenni. Főleg akkor, ha a - család már kötődik valami módon egy helyhez. Ilyenkor a feleség föl szokta adni az egyéni érvényesülést. s az esetek zömében elfoglalja az éppen kínálkozó lehetőséget. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának egyetlen munkavédelmis hölgye is bizonyára hasonló megfontolásoktól vezérelve választotta magának a szabványok és a gépek világát. Vaasné Erzsike mondta a hivatali szobában: a sors akarta, hogy belőle a balesetek megelőzésének a szószólója legyen. Ami mindenkinek kötelessége ugyan, mégis kellenek emberek, akik odafigyelnek a gazdaságokban a munkavédelemre. Vaas Sándornéwak ez annyira sikerült, hogy megkapta a Kiváló Munkáért misuszteri kitimtetést. — Haragudhatnak a gazdaságokban egy rendet követerió nőre? — A laikus ember azt ts mondhatná, a munkavédelem fölösleges pénzköltés. Minek az a nagy szigor, a rengeteg szabály? Aki viszont egy kicsit is belegondol a balesetek következményeibe, már másképp gondolkodik. Családok maradnak csonkán, s valami ok miatt sokszor kiskorúak jutnak árvaságra. A gond mindig akkor van, ha megtörtént a baleset, akkor már mindenki másképp látja, s ha tehetné másképp is csinálná. Emiatt nagyon lényeges az előírásokban foglaltak betartása. Ha ezért haragudni kellene, akkor nagy baj lenne. Ettől függetlenül nem népszerű a mi munkánk. — A felügyelőnek melyek a veszélyes területek? — Az egész mezőgazdaság, de főleg az állattartásnál. a betakarító gépeken, a növényvédősöknél gyakoriak a sérülések. Például szabadtartásos marhanevelés, a bálázás, a szállítás egyik gyakori forrása a . veszélynek. A bajok legtöbbször emberi meggondolatlanságból erednek, előfordult, hogy elkapott a rendsodró egy vasdarabot, beszorult, leállt miatta a gép. a traktoros nem állította le a motort. s mikor kihúzta belőle a vasat, azonnal elkapta a kezét. Az a sajnálatos ilyenkor, hogy nincs a közelben, aki segítene. — A gazdálkodás mai menete belekényszeríti a dolgozót. hogy hajtson, gürizzen... — A főigyorsult munkatempó miatt sajnos, több az üzemi baleset, mint korábban. Ez akkor is sajnálatos, ha kevesebb a halálos es a csonkulásos szerencsétlenség. — Panaszkodnak sokan, hogy „nyakig szabályozott" a mezőgazdaság. A munkavédelmis is így látja? — Korábban nagyon támadták az óvórendszabályokat, hogy sok közülük végrehajthatatlan. Előírták a szabályok, hogy a mozgó platón nem dolgozhat ember, de ezt valóban képtelenség volt betartani. Ha minden bála föladásához megállna a kocsi, nem haladna a munka. Az elmúlt években módosították, egyszerűsítették a szabályokat, mostanra nagyobb szerepet kaptak a baleset megelőzésében a gazdaságok, maguk állítják össze az üzemi szabályokat, figyelemmel a szabványokra, a dolgozók testi épségére. — Maguknak is könnyebb lett a dolguk? — Nem mondhatnánk, mert hatalmas a szabványhalmaz, és ameddig nem lesz egységes a szabályozás, megmarad a neheze munka. Érvelni, meggyőzni az embereket, hogy maguk és társaik védelmében előzzék meg a balesetet, tartsák be az előírásokat. Ha ez csak a munkavédelmi felügyelőkön múlna — tapasztaltak már annyi szomorúságot —, sohasem lenne gond M. TA raktáros Földeák ragadványnevei Rácz Sándor könyve -é •• '• „áfrfcl ni jío&rfyx jlr.' t<-.'T.vr *.*-,'.-' i-.'álsd -r KHk figyelemmel kísérik Nagy, Rácz. Sándor. Reréa nyelvészeti-éB a honismeret- nyi. Sarqyair, Mészáros, Bati munkát, nagyon jól tud- jusz. Vízhányó, . Hajnal, ják. milyen megkülönbözte- Szalma és Vas. Nagyobb rétet! jelentősége van annak, szük Földeákon most is élő ha egy szülőfalujából ki- család. Megtudhatunk belőle rajzott tanárefnber, aki a érdekesnek es izgalmasnak szülőföld, a szülőfaluja és a tűnő adatokat a névviselők néprajec iránti szeretetből szám szerinti arányairól is. több évtizeden keresztül olyanokat, mint például: „37 számtalanszor visszajár gon- családnevet viselt 1741 emdráatban: utcákat, házakat, ber. a felnőtt lakosság hatyrtvarokat konyhákat, szo- van százaléka. E tekintetbákat végigjár, kicsalja a ben — a 37 törzsnév tekinnópet az udvari kispadra, tetében — átlagosan egv hogy mások- is odacsődülje- családnévre több mint 47 nek beszélgetni. Megbeszél- ember jut. É terheltség is teti az ó- és az újfalu öreg- bizonyítja annak a sok-sok jeit. hogv összegyűjtse a ragadványnévnek a szükséfalu ragadva nyneveit. így gességét, melyet a község tette ezt Rácz Sándor, a lakói viseltek, viselnek.'1 makói Kun Béla iskola ta- Leggyakrabban nára, akinek a diákjai éven- név: a Bajusz, te nyernek helyi, megyei és Adok. Rakonczai. országos pályázatokat ha- Szabó, sorűo műfajban. Rácz Sándor: Földeák Rapadvanynevei című 190 oldalas sarga könyvecske.ie a Magyar Szemelyneví Adattárak- 49. sorszámat viseli, melyet az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége adott, ki Hajdú Mihály szerkesztésebeii, s a közelmúltelőforduló Kurunczi. Szalma. A nehéznek tűnő nyelvészkedésnek oly egyszerű magyarázatát találjuk Rácz Sándor nem első és nem, utolso művében, hogy az egyszerűen bámulatos. Érdemes és ajánlatos kezünkbe venni ezt a müvet, hiszen az ősök. dédapáink, nagyapáink. nagyanyáink beszélnek nekünk es utó, . , . - dainknak arról, a ragadban jelem meg. A szer-zo ványokró] melyek a csala. Szén a fagy vidékéről A Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban fekvő Vorkutából csak egyfelé vezet "ár va«H: délnyugatra. S jóllehet a helyi állomás 1 nem- forgalmas vasúti csomópont a színültig telt szerelvények éjjelnappal indulnak. Vorkutából igen jó minőségű, kokszolható és értékes szenet szállítanak az ország központjába. A „meleget" itt a fagyos föki mélyéből bányásszák. Ebben a bányaben nagy tel jesítményű ventillátorokra van szükség, mert a gázok áflandó veszéllyel fenyegetnek. Nehezek a geológiai körülmények Is, * szénmezők igen mélyen, több száz. olykor ezerméternyire a föld alatt fekszenek. A volt rendőrtiszt viharvert bőrkabátban kopott aktatáskával ballag. Fáradt, törődött, kalapja alól ősz sörték látszanak. Sokat veszített egykori kemény tartásából. Korán végzett, becsukta a raktárajtókat a téeszben, s most igyekszik haza. • A fényes szeTlők messzire röpítették szülőföldjéről, egyenruhába öltöztették, rendőrtiszt lett. A hitet bibliai egyszerűséggel örökölte, a jövő csodaszépnek látszott. Családot alapított és hittel szolgált. A szövetkezetek szervezésénél annyira lelkesedett éjjel-nappal agitált és győzködött, hogy vállalta az elnökséget. Kegyetlenül szigorú esztendők jártak, a tagok templdmoztak, a közössel keveset vesződtek, szőlőt telepítettek, de nem művelték azt sem tisztességgel. Társadalmi segítség tartotta a téeszt; gépkocsivezetők, katonák, diákok kapálták a kukoricát, szedték a termést, szüretelték a szőlőt. Az elnök rendíthetetlenül hitt a győzelemben, ez segítette át a kisebb-nagyobb zökkenőkön. Becsületesnek, jó munkabírásúnak ismertem meg. Napokig bezárkózott az irodajába. böngészgette az iratokat, feljegyzéseket, dokumentumokat. mérlegeket, hogy tisztán lásson, igazságosan ítéljen, döntsön. Jó vezető akart lenni, görcsös akarásának lett az áldozata, az volt a téveszméje, hogv mindent egymagának kell elvégeznie, de azt fizessék is meg. Bízott a sikerben, és fölvette a prémiumot, előre. Veszteséggel zárt a téesz, az elnököt a pénz visszafizetésére kötelezték. Másik, harmatgyenge- kollektíva élére került, ahol viszont mély kútba hányta az állam forintját, és a jogtalan jutalomhoz ragaszkodott. Most raktáros. A téesz nem fngyen-melegedő. A raktáros keményen. összeszorított fogakkal dolgozik, körmöli a bizonylatokat. A léesztagoktol napszámot vállal: fűszerpaprikát fűz. hajlong a fóliaházakban, a módos gazdák villanyfénynél is kínálnak munkát. A pénzért irgalmatlanul megdolgozik, a napszám kövér, egykori munkatársai kárörömére égeti, de keli a kereset- törleszti a bíróság áltál kirótt részleteket, és a gyerekeit taníttatja. — Végleg leszereltem és leszerepeltem. A szakmai tudásom, úgy látszik, nélkülözhető, mert rendszeres foglalkozást sehol sem ajánlottak. Nem erőltettem, nem akarok zavarni senkit, és kellemetlen helyzetekbe se hozni. Maradt az aprómunka, de a fontos dolgokat jól látom; az erőket az ország gazdasági stabilitására kell összpontosítani. Szükséges javítanunk, többet produkálnunk, a világgazdasági helyzet kényszerít, a népgazdaság belső seerkezetének is kiszolgáltatottjai vagyunk. Az a benyomásom, elfogyasztjuk, amit termelünk, de egészen biztos, hogy túlfogyasztok vagyunk — mondja a raktáros. — Tolakodjam az elgondolásaimmal? Nem fogadnák szívesen. A fiatalabbak átvették a stafétabotot, most már ők a felelősek, és tőlük kérik számon a jövendőt. Sértődöttség, megbántottság nélkül élek. csak azt nem értem, képesek elkerülni a jó elvtársaim, hogy ne kelljen köszönniük. Miért? Ártottam nekik? Dolgoztam az idegösszeomlásig. az első vonalban. Vagy szégyellik, hogy ide jutottam? Addig kellettem. amíg kuliztam mások helyett is. a legnehezebb időszakban? Nem loptam én el azt a pénzt, megdolgoztam érte. de a végén kiderült, hogy rosszul. Bezzeg. ha juttattam volna belőle ennek-annak, kirántották volna a kátyúból a szekeremet. De igy is élek. megmutatom, hogy a magam erejéből, csupán és pusztán a magam erejéből, boldogulok. — A közvélemény szemében bukott, vesztett ember vagyok, nem sikerült a posztomon maradnom,- kár - kibúvókat keresni. Hibáztam, kétségtelen. Az élet alulról se keserűbb, csak keményebb. Látszat szerint a pénzre hajtok, pedig nem igaz, tanulom a változó nézeteket-méreteket, alkalmazkodom hozzájuk. Kiestem a pikszisből, egyre lejjebb csúszók. Ilyenkor nem kell az ember senkinek, nincsenek pártfogói, nem számítanak az érdemei, megbélyegezve tengődik, az is öröm, ha elismerik a szorgalmamat. Többhöz szoktam, de most be kell érnem ennyi erkölcsi fizetséggel. — Vagy versenyezzek petrónusok kegyeiért? öreg vagyok én az ilyesmihez, ötven év múltán már illik elkészíteni a leltárt, ha túlzottan nem is érdemes; ennyi a mennyi, ezért izzadtam és gürcölhettem. Nem egy szédületes karrier, kár volt a szülőfalumból elmozdulnom, raktáros ott is lehettem volna vénségemre. — Tisztában vagyok azzal is- ez az idő nem kedvez túlzottan a magamfajta ütött embereknek, ki figyel oda, taposás, tülekedés van és pénzgyűjtés. Az ember örül. ha visszabújhat a saját kuckójára, él és dolgozik. Nyalogathatja a sebeit, de nézzen már körül, maradt itt sértetlenül valaki? A feleségével találkozom. Az asszony megörül, ahogy megismer, és már pöröl ig. — Óriásit csalódtam benne! Nem tud. nem képes harcolni az igazságért, nem megy sehová, senkihez. Nem lopott egy fillért se; nincs saját hazunk, bankbetétünk, nyaralónk, a nyomorult kocsit meg eladhatjuk a törlesztésbe. Ha egyenruhában marad, kutyabaja, de ee mindig a nehezét választotta. Tessék: vénségére napszámos. Kereshetné az igazát, hiszen szándékosan vitték a bajba, tisztára roncsember. annyi szemetet rászórtak, hogy az igazságtalanságban megtört, nehéz felrázni. Nem hagyom. Van még jó ismerősünk a 1 minisztériumban, vegyék csak elő az- ügvét, nem -halt meg, nem hülyült meg, hogy kiszámolják a sorbóL Talpra pofozom. Sz. Lakács Imre szülőfalu la népenek ajándi, az úgynevezett vezetéklőtt, művét, ami igazánszép bekhez tapadtak es tisztelni való gesztus évszázadokon keresztül itt. e körMit tudhatunk meg ebből nyéken. Sajnos, ezt a könv• könyvből? Azt., hogv Föl- vet könyvesboltokban nem deák ragadvanvnevekben árusítják, mert 300 példánygazdag települes. ahol ezek ban nyomták ki. és csak naa ragadvanvnevek könnyen gyon nehezen lehet hozzá gunynevekké valnak. me- jutni. lyekkel vérig lehet sérteni, gyűlölködésig lehet bosszantani , „ölni"; s azt. hogy a rugadvanvnévből hogyan lesz írott név. Élő példaként a szerző saját családi nevét áldozza fel. lefrja mi-kém lett Lévaiból Rácz a neve. Jónak és helyesnek tartanám. ha legalább Földeák környékén az iskolák, községi könyvtarak megszereznék, a fiatal generáció számára hozzáférhetővé tennék, sőt nyelvtanórákon is felhasználhatnák. Gratulálok Rácz SándorA községről mintegy száz- nak a szenvedélyes gyűjtőharminc oldalt ír. De ép- nek. A makói táj gazdagabb pen elég ahhoz, hogv a lé- lett a Földeák Ragadvánvnyeget. a hel.vra.izot, min- nevei című alkotással, denki azonosítani tudta, sok munkával nagy kincset Visszamenőleg 1723-ig ke- gyűjtött össze, ami most resgéH az anyakönyvekben. mar nem veszhet el. r ennek nvoman talált rá arra. hogv a legrégebbi csa- Dr. Forgó István, tártok Földeákon: Szabó. a makói rárosi tanács Csánsn. Varga. iiovacA HÁZASSÁG VÖT Attüa Ferenc es Asas Éva. Egri Józsel A bel es Burso Ilona. Salamon l-aszln es J«nkovics Maria. Metovmsuiy Tibor es Kiss Eva, Tóth Laszio János es Bodor Marva. Juhász István és Fischer Erika Eva. Martos János es Gogán Lidiké, Korom Mihály József es Ka torta Erzsébet, Ke'.temvanm József Nándor es Tóth Zsuzsanna. Balog Sándor és Magony Magdolna. dir. Szeghő István es dr. Nuiinek Ag-nes Györgyi. Rádal Csaba es Balogh Gabriella Andrea, Orbán János ee Dobó Katalin Mária, Bairtos Sándor es Radicx íren, Mocsai Ferenc es Lukács Klára Erzsébet, Berei Zsolt es Szabó Katalin.. Puskás Tibor es Borosok íren. Kiss Lajos és Simondán Julianna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Födi knrenek es Puskás Piroskának Gábor. Andfl-ákocics Istvánnak es Rieder Mariának Máté Ferenc. Sólya Janosnak és Tóth Zsuzsanna Juliannának Szilvia, d-r. Sebestyén Balázsnak es paplogo Munanak Pótra Gabriella, Berenyi Sandornak es Csanadi Maria Magdolr.anak Zsuzsanna. Kónya Istvánnak és dr. SLmicz Zsuzsannának KJaudia. Bauer Nándornak es Vass Maria Juliannának Andrea. Berta Géaainak és Rácz Évának Géza. dr. Horváth Tibornak és dr. Tóth Piroskának Nikolett Andrea. Busa Pálnak és Holló sí Gizella GábrielLAnák Ildikó Anikó. Csiszár István Józsefnek és Rá bt Juliannának Tünde Gabriella. Terhes Lászlónak és Ilo»kics Évának Marianna. Bodor László Ferencnek és Benedekfi Ildikónak Zoltán György, Németh Jöeaeínek es Nagy Maria Juditnak Jixtot Katalin. Hagelmaitn Endrének és Eazteleczki Ae-nesneiv Gábor. Hagelmann Flnó-re nek es Rszteleczki Ágnesnek Akos. Hagelmann Endrének és Esztéléczkl Ágnesnek Tamás, ár. Bodrom Tibornak es SetjCsaládi események n»sn Eva M&naru*k Áron Tibor, En?aei Gábor Jauiosuiiak es bipos Agn*i& EíT^ebtiuieK i aiIULp Gábor. Ej-ciea Gábor J<uiosaiak es Sípos Afenes Er^sebetneK Anita Afenes, Bárdos Sándor IstvannaK és Tasnádi Arankahaic Keka, Bárdos Sándor Istvannak es Tasnadi Áránkáríak Nora, Kormos Atncferásnak es Laczi AJina-nak Nikolett. . Novodoniszivi J arcosnak es CSOBCÍÁ EkwiaiiiaK Andrea, sáp&zki Andrásnak és Törkóiy KLara Mtargitnak Kataon, Mészáros László ZoLtánnak Vörös Már-La Étel-kának Marra. Zsiga. Las/l-ooak es Konkoly Anna Márianak . Csaba Attíia. Tóth Petet* lárjos.niak es Buti Zsuzsannanak Brigitta, KO^SÍS imrenek és Gsala Aniikjó-niak Ildikó Éva, Fehérvary Tibornak es Ferencz Magdolna Jörzsébetneik Csaba, Takács Péten* Palnak es Jó&sa Amaa Ilonának Hajnaika Anikó, Monostori Tibor Istvannak és Láppal Rozáliáinak Rita, Maszlag Istvánmiffk éa Vass Éva Arankának Melinda, .Jaksa Pálnak és BelLér Erika. Honának Mónika, Győri Lászlónak és Németh Angéla Annának Zsolt, Rózsa Sándomiak és Lázár Ilonának Sándor, Wáginer Péternek és Marton Ilonának Péter Henrik. Kovács MiháiLy-n<a<k és Kenderes! Zsuzsannának Mihály, Knopp Alfonznak es Márikri Matildnak Pétér Dániel, dir. Lamper József Gábornak es dr. S«zalay Judit Erzsébetnek Dóra Regina. Kotheaicz Jo>zsef Györgynek es Simi cr. lionartak József. Sala •nuMi Karoávctak « SMÓO Gafcv Ismét lesz mecseki őszibarack Széles körű telepítési akri- gyár és a terüleéílee iTleté. ót indított a hajdan híres kes negy fogyasztási szövetmecseki őszibarack-termelő kezet. A kistermelőknek, táj ismételt felvirágoztatá- akik legalább öt facsemétet, sáéri a Szigetvári Konzerv- vásárolnak, csupán a vételIMaam^^^^wmtammmt^^. ár felét kell kifizetniük, a 1 másik felét a gyár magám rMUhw* Árpád. LeicMer AJcos! vállalja. Cserében viszont m sandornak és Dokuxr Anikónak | gazdák kötelezik magukat Gaboi . Boros inc« La.v. innak , arra hngy a termesfelesleFöidesi Etelka Brzacbeuusk Baj- _fii.w .... avf,n M nalka Erzsébet. Karuo Gy uianak ' SUKel, T1Z eVen at a, - vari konzervüzemnek adták el. A fogyasztási szövetkezetek gondoskodnak a szaporí. tóanyag beszerzeséról és szétosztásáról. s majdan felvásárolják a gyümölcsöt. Termökörzelken-t a Mecsek déli lejlöit határoztak meg. mégpedig Pécstől keletre Pécsváradig és nyugatra Kövágószőlőeig. A meszes talaj, a védett fekves es a sok napfény az őszibarack ideális termőhelyévé teszi ezt a hegyvonulatot. Három fajtát honosítottak meg a Mecsek lankáin, gviimölcsük nem csak konzervcélra, hanem étkezésre is alkalmas lesz. A telepítés szakaszosan történik több éven át. a mostani tavaszon négvezer facsemetét ültetnek el a házkörüli kertekben. Négy év múlva fordulnak termőre a fák, s gondos kezelés mellett 20—25 évig is adnak gyümölcsöt. es Barna Bdiui-ek Péter, Varga Józsefinek es Bede Z.ruzsaruidnak Csaba. Kiss Györgynek es Szatmári non a na k György János. Abrahám-Tandari Lajosnak es Molnár Ilonának Mónika, MoJnar Ferencnek es Bus Juditnak Zsuzsa, dr. Szabad Jánosnak és dr. Juhász Juliannának Balint, Nyitnál Lajosnak és Tóth Teréziának Lajos Tibor. Szabó En remek es Bakiaity Magdolnanak Sándor F-ererw- czere István Lászlónak és Radícs Ka-talinnak Zsoit. Forenezi Sándornak es Tarsoly Aranka tréruiek Sándor. Pikó Lászilönak és Józó Eva Rozaliának Szabolcs, Tokai Zsoli Péternek es Nemes Erik' - - > Vanda nevii gyermekük sauleteti. HALALOZAS Dabis Lajos. Kortly Andor Ernő. Kurunczi Fei enone Erdei Etelka, Rózsa ls-vanne Nagy Maria. Balogh Géza, Csanyi József, Katona Inn-ene Kothencz Maria. Retek Mihalyné Kc«,zo liona. Lengyel Huaruie Adok Rozáiáa, PeLracs József. Pósa János. Juhász. János. Kisnyel Jozseüne Tar Katalin, Szakai István, Mészáros Gyula, Dekány Lajos, Nagy Antalné Murnyák Piroska, Balogh János, Jakus Rozália, Rót Antalné Bán Karolina, Lovászi Pálmé Fai kas Ilona, Csizmadia Antalné Czékus Mária. Mogyorósi András, Kovács Albert. Császár József. Grabecz Jánosaié Kurta Anma. Mohai Illésné Csötd Matild, László Antal, Wernikie Tihamarne Bátoríi Hona, ökrös Józsefné DtSczi Marta. Balogh Antal, Tótli Sándorné Vetró Rozalia. Béiirn Istvánné Törte Rozália. Bozoki A két vilóghúborű közötti időszakban a pécsi kistermelők évente egymillió kilogramm őszibarackot vittek piacra, ennek egvrésze külföldre is eljutott. most jó. ha ennek ezredrészét fel Mihály. Gombos Beia Györgyné j tudják vásárolni A szakTörök Erzsébet. Győri István. • emberek terveiben 15 ezer Juhász P el eme Saaivas Piro.vka I . ,r Cseezko András. Totn János u.itelepilesu mecseki osjubamaahah. I rackfa szerepel. «