Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-29 / 100. szám
4 Péntek, 1983. április 29. Szőnyegszondázás a Volánnál Azt szoktuk mondani, a bizalmatlanok korát érjük. Egy ólajtó fölszogezéséhez annyi igazolványt kérünk — tisztelet é« kivétel a kontároknak —, nem győzzük számontartani. Papirosról hisszük csak el azt is. hogy valaki rá tud verni kalapáccsal a szög tejére. Ugyanannyi erővel mond itatnánk azt is, a teljes bizalom, néita a vak bizalom korát is éljük. Fölszállok egy autóbuszra vagy a vonatra, nem tudom a masiniszta születesi évét, anyja nevét, személyi igazolványának számát — a hivatalok mindig evvel kezdik — lelki életének csavaros labirintusait se ismerem, mégis rábízom az életemet. Eszembe se jut tudakolni, nem volt-e már ámokfutó, meg tudja-e különböztetni a pirosat a zöldtől, a féket a gázpedáltól. vagv az üres zebrát a gyalogostól. Kell ennél nagyobb bizalom? Nem hiszeim. hogy felelőtlen elem lennék, amiért nem gyanakszom. Elvárom és tudom, hogy kukacos vigyázók vizslatják indulás előtt és menet közben is, hogyan viselkedik. es azonnal eltanácsolják, ha nem oda való. Tudom, hogy néhány ember kárára örülök most. ez pedig megbocsáthatatlan aljas dolog lenne, ha nem tehgtném hozzá, hogy sokezer ember javára. A szönyegszondázás tüneményesen jó faragott iizemi szó, a háborús borzalomként ismert szőnyegbambázás adta a furcsa mintát hozzá. Mindkettőre igaz: aki belekeveredik, arra nincs kegyelem. A békés változat arra való, hogy rémséges rettenetek nélkül élhessünk. Átokként ül rajtunk a szesz. Elsütöttem mar valahol. aki italoson ül a kormányhoz. legalább olyan, mint aki nagykéssel vagv fölhúzott pisztollyal szaladgál az utcán. Kicsivel több is. mert emez magát is tönkreteheti, az utcai őrült leginkább másoknak árt. Mázas szavak, intő szózatok nem használnak, nincs más megoldás. valakinek meg keil győződnie róla, tiszta-e a feje annak. aki a legnagyobb bizalmat élvezi. A Volán szegedi telepén hallottam a napokban, hogy százezer szondát használnak el egy évben, naponta 384 gépkocsivezetőt kínálnak meg vele Csongrád megyében. Ezt nevezik szónyegszondázásnak. Országos statisztikák legfenekén állt a vallalat 1978ban. ha a baleseteket szedték sorba. Nagyon sokat lehetett visszavezetni az italra. Hála a bölcs belátásnak, elhatározták. ez így nem mehet tovább. El is kezdték mindjárt a szondázást, és kimondták, akit rajtakapnak, minden herce-hurca nélkül elbocsátják. Megfordították a szokásokat is: csak azt kell külön indokolni, ha valakinél valamilyen mentséget találnak. A mentség kerül az igazgatóhoz, ő neciig azon van, hogv ne legyen mentség. Az a lehetőség is ritkán és rendikívül indokolt esetben adassék meg. hogy az illető más munkán a vállalatnál maradhat. Kegyetlennek látszik a példa. amit hallottam. Meghalt valaki az egyiik buszvezető családjában. Tudta, hogy ilyenkor rendkívüli szabadság jár, biztosra vette tehát hogy neki aanap nem keli vezetnie. Bejelenteni ment csak az esetet de közben ivotr, valamit Meg volt lőve a ceg. a buszt még ki kellett volna ..vinnie" az egyik faluba. rabeszelte tehát a főnök. Joszándékként lehetne értékéin i, hogy a masiniszta belátta a rendkívüli helyzetet. és kőiéinek álit Igenám. de beleesett a szórásba, a szonda zöldre változott: el is bocsátották. Csavarhatnánk a paragrafust és a belátást, mondíhatnank. ez ember ellen való vetek, húszén nem a maga akaratából vállalkozott rá. Mese nincs, az ital benne volt! A KRESZ se kér ilyen magyurázatot. és a temetkezési vállalat vagy a baleseti sebészet se. A kezdés évében. 1978-ban 41 gépkocsivezetőt bocsátották el szondázás utan. Még nem nagyon vehették komolyan. vagy azt gondoltak, majd elmúlik, mint a tó'obi kampány, 79-ben 5l-en akadtak horogra. Sikerülhetett kiszűrni a könnyen kísértésbe esőket, mert 80-ban mar csak tizenkilenc, 81-ben tizenhét. tavaly pedig tizenöt ittasan próbálkozót találtak. Nem dülöngélő, nem magatehetetlen részegekről van szó. de volt bennük valami. Hogyne kérdeztem volna meg. kialakult-e mar ennyi idő alatt az ellenrakéta? A legagyafurtabb tanárt is kiszámítja a diák. a sofőr is mondhatja, tegnap is fújtam, ma is, a szonda pedig drága, előbb-utóbb majd csak békén hagynak. Erre is mondtak egy példát. Fogd és pikulálj! — szólt a bíztatás indulás előtt, és nincs semmi baj. Mire a telepről a Bartók térre ért az illető, hogytan — hogyanse, összetalálkozott valami apró pohárral, és éppen a rendőrautó elé kanyarodott. Nincs tapintat van. aki háromszor-négyszer is beleesik. Hiába mondja,, most fúj,tahi. újra. muszáj. Firtatom tovább. Jön a haver, jó borát, látom rajta, hogy ködös a szeme, vagy nagyon fényes, egye fene, most kihagyjuk. Éppen én rúgassam ki a cégtől? Azt mondják, ne aggódjak, ilyen nincsen. Minden balesetet visszavezetnek az indulás pillanatáig, és ha mulasztott valaki, ha észre kellett volna, vennie, de nem vette észre, őt is elbocsátják. ..,., Aggodalmam persze maradt. Megkérdeztem, mi szokott történni azokkal, akik ital miatt rostálóclnak ki? Ráírják az elbocsátó papirosra a vétkét. és látják, hogy akár másnap mas vatíaia., kocsijában vitían )urikaztk. Nem tudunk tehát öszszefogni, nem tudunk ilyen íonlos dologban sem egy nyelvein beszélni. Talán az lehet a baj, hogy drága a szonda? A Volán egymillión lóiul fizet érte minden évben. Nem lehet szempont, mert életeikről van szó, és kisebb vállalatnak egyébként! is elég lenne kevesebb is. Hallottam azt is, idén két mikrofonos „szeszfokolúi" vesznek, és ha. beválik, minden telephelyet fölszerelnek vele. Ha jelez a műszer, elmehet az illető igazi - mikrofonnal táncdalénekesnek is, de a kormánytól eltiltják. Nem tagadhatom le. ezt az egész tortúrát igen könnyen meg lehet úszni. Előáll János, és azt mondja, ittam, alkalmatlan vagyok a munkára. Igazolatlan a napja, mehet haza. Sokkal jobb, mint az elbocsátás. Ezerkilencszázhuszonnégy gépkocsivezetője van a vállalatnak. a teherkocsisok és a taxisak is ide számítanák természetesen. Ha itt megfeledkeznek maguktól az emberele, úton-útfélen "a szerencse se nagyon tud megőrizni .'tőlük bennünket. Dr. Sávoi János osztályvezető és Völgyesi Ferenc, a forgalombiztonsági csoport vezetője volt segítségemre anyaggyűjtés köztien. Hazafelé jövet buszra kapaszkodtam. elmentem a végállomásig, hogy puszta kézzel, szonda nélkül a busz vezetőjét is megkérdezzem. Kertelés nélkül felelt: nem sérti az önérzetét ha fújnia kell, tisztában van vele. hogy emberek életéért felel, de meg is toldotta mondókáját egy kérdéssel: nem lehetne hasonló józanságot követelni akármilyen más munkakörben is. Irodákban is, mert olt is rólunk döntenek, vagy a mi rovásunkra tévednek. Horváth Dezső Lakásépítő szövetkezetek a Szevjeteoióban A Szovjetunióban a családok többsége az államtól kap lakást. Mégis nagy számban épülnek szövetkezeti lakások az országban. .Mi ennek az oka? A Moszkvai Lakásépítő Szövetkezet vezetője, Iionszlantyin Nyikulin felel: — Állami lakást nem mindenki kap, aki szeretne, és fúíeg nem azonnal. Bár fokozatosan javulnak a körülmények, a sorban állók száma nem fogy. Aki sürgősen szeretné megoldani lakásproblémáját, vagy nagyobb alapterületű lakásra vágyik, az a lakásépítő szövetkezetnél jelentkezik. Mi azoknak építünk, akik saját költségükön vesznek lakást. Jelenleg csaknem 700 ezer moszkvai vár szövetkezeti lakasra. A fővárosban évente átlagosan tízezer szövetkezeti lakás készül el. Ez az átadott lakásoknak megközelítőleg egytizede. Szövetkezetünk minden jogi és egyéb ügyet elintéz, elkészíti a különböző dokumentációkat, a terveket és a későbbiekben vállalja a teljes felújítást is. A befizetendő összeg a teljes költség 30 százaléka. A fennmaradt öszszeget 25 év alatt kell törleszteni. Ami a komfortfokozatot illeti, nincs jelentős különbség az állami és a szövetkezeti lakások között. — Mennyibe kerülnek a szövetkezeti lakások? — Csak a lakóteret számítjuk, a fürdőszobát, konyhát, előszobát az árak megállapításánál nem vesszük figyelembe. Egy közepes méretű kétszobás lakás ára például 6—6500 rubel. Ki kell fizetni a telek árát is. Természetésen az ár attól is változik. hogy Moszkvának melyik kerületében épül a lakás. (APN) kertbarátoknak ; /' í fió Az idén immár 23. alkalommal és ismét májusban rendezik a műszaki hónapként ismert rendezvénysorozatot az MTESZ, az SZMT és a KISZ megyei bizottsága összefogásával, a TIT megyéi szervezete, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Szeged megyei tanács művelődésügyi osztálya közreműködésével, május 2. és 31. között Szegeden és a megyében. A műszaki-tudományos szakembereknek, az MTESZnek és társtömegszervezeteinek ez a nagy hagyományokkal rendelkező seregszemléje május 2-án plenáris előadással veszi kezdetét, és ezen dr. Juhász Ádám, az Ipari Minisztérium államtitkára, az MTESZ alelnöke tart előadást a műszaki haladás és a versenyképesség kapcsolatáról, érintve az exportképesség. minőség és megbízhatóság követelményeit is. Szintén plenáris előadásán mondja el véleményét a biztonságos munkakörülmények fejlesztésének lehetőségeiről Föcze Lajos, az SZMT-székházban, május 17-én. Hasonlóan nagy érdeklődésre tarthat számot az a kerekasztalmegbeszélés, amelyen — az Országos Találmányi Hivatal szakképviselőinek bevonásával — az újítómozgalom, az újítók és feltalálók legaktuálisabb kérdéseiről esik szó. Nemzetközi részvételű tudományos konferenciát tart a Magyar Agrártudományi Egyesület a geotermikus energia mezőgazdasági felhasználásáról. Az MTESZ 1961-ben a tudomány közvetlen termelőerővé válásnak marxi megfogalmazása jegyében hívta össze azt az egyhetes, ülésszakot, amelyet akkor Technika napjainak neveztünk. Ezt követően a műszaki haladás gazdasági hatékonyságával, majd a gazdaságpolitika legaktuálisabb kérdéseit tudatosítottuk a műszakiak körében, illetve a termelőmunkában. Az idei rendezvénysorozat elsősorban arra orientálja a szakembereket, hogy a megye termelőegységei az exportszínvonal emelésével, kedvező jövedelmezőség mellett értékesíthető ipari és mezőgazdasági termékek előállításának bővítésével, a beruházási tevékenység és a készletgazdálkodás javításával, a versenyképesebb termékszerkezet kialakításával tovább fokozzák hozzájárulásukat a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához. A XXIII. műszaki hónap a műszaki haladás és a gazdaságpolitika kapcsolódó kérdéseivel rendre úgy foglalkozik, hogy legaktuálisabb feladatnak a hatékonysági tartalékok következetes feltárásót tekinti. Ugyanakkor annak a nagyon fontos gazdaságpolitikai feladatnak is szeretne megfelelni ez a rendezvénysorozat, hogy szakembereink folyamatosan kísérjék figyelemmel az exportképesség, a minőség és a megbízhatóság elveit, valamint gyakorlatát a műszaki-tudományos haladás! az innovatív törekvések szolgálatában. Az idei programba vett rendezvények (70) több mint leiére Szegeden kerül sor, de a megye négy városában is tartanak előadósokat, szám szerint 22-t. a hónap folyamán. Az előadások jelentős részét, mintegy 40 százalékát üzemekben, gyárakban. vállalatoknál, intézményekben, a termelőmunka közvetlen életközelségéoen tartják, hogy a felvetődő szakmai kérdéseket ott, a helyszínen tárgyalják meg. Kiemelkedő rendezvényszámmal veszi ki részét a megyei programból a bőrés cipő-, az élelmiszer- és a textilipar, valamint az energiagazdálkodás, a méréstechnika és automatizálás, továbbá az erdészet szakembergárdája. A 70 rendezvényre tervezett sorozatnak 14 tagegyesületi csoport — 14 szakma —, 3 társrendező és 3 közreműködő a gazdája, a 4 városi intéző bizottság (Szentes, Hódmezővásárhely, Makó és Csongrád) mellett. A megyei tanács szervezésében ismét szerveznek a megye kisebb településein (öttömös, Zsombó, Bordány. Székkutas, Csanytelek, Üllés) olyan tartalmú előadásokat, amelyekkel az ott élők műszaki-tudományos kulturáltságát szeretnék emelni. A műszaki hónap ma már rangot jelent a műszaki-tudományos szakemberek fórumai között. Az elmúlt 22 év alatt 1883 rendezvényen több mint 130 ezer résztvevő jelent meg. A szakmai tartalom és az itt említett adatok is azt igazolják, hogy a műszaki hónapok jelentős fórumává váltak — és 1961 óta. Szegedről kiindulva, az MTESZ szervezetein belül országos mozgalommá terebélyesedve ki — tecnikaigazdasági jelenünk és jövőnk formálásának. Dr. Bátyai Jenő. az MTESZ megyei szervezetének alelnöke Vírusok és levéltetvek A növényvilág legelterjedtebb kártevői közé tartoznak a levéltetvek. Komoly bajt okoznak azzal, hogy elszívják a növények tápanyagát, de legalább olyan mértékű az a kár is. melyet az általuk terjesztett vírusok okoznak a növényvilágban. A levéltetvek különböző színű, lágy testű szárnyas, vagy szárnytalan, apró termetű rovarok; a növények hajtásain, levelein szívogatnak, elszíneződést, torzulást vagy zsugorodást okoznak. Több közülük mézharmatot ürít. melyen a korompenész megtelepszik. Az őszibarack-levéltetű zöld színű, a gyümölcs legveszedelmesebb kártevői közé tartozik, mintegy 85-féle vírust terjeszt. Az őszibarackon kívül mintegy 400 növényen károsít, szinte minden gyümölcsfán megtalálható. Tojás alakban telel át a rügyek tövében. Ezek már a rügyfakadás időszakában kikelnek. Több nemzedéke fejlődik, májusban jelenik meg szárnyas alakja, tehát a fertőzés távolabbi ültetvényekről vagy egyéb növényekről is létrejöhet. A torzult levelek korán lehullanak, a hajtás nem érik be, fagyérzékeny lesz. A mézharmaton megtelepedő korompenész csökkenti az asszimilációs felületet, és értéktelenné teszi a termést is. A védekezés alapja a téli lemosó permetezés mellett az ültetvény rendszeres ellenőrzése. Fertőzés esetén azonnal vegyszeres védekezést kell végezni. A fekete őszibarack-levéltetű szívigalása nyomán a fiatal levelek szabálytalanul fodrozódnak, besodródnak, a hajtás meggörbül, növekedése leáll. A deformálódott levelek sűrű csokorba zsúfoltak. zöld színüket megtartják, de idő előtt lehullanak, ezért a termés értéktelenné válik, a rügyek nem érnek be. Tojás állapotban telel át, a tetvek rügyfakadás idején kelnek ki. Több nemzedéke van. Szárnyas nőstények a harmadik-negyedik nemzedékből fejlődnek. Tojásaikat októberben a kéregrepedésekben rakják le. A hamvas őszibarack-levéltetű rendkívül szapora, szívogatásával a fiatal leveleket és hajtásokat károsítja. Nagy egyedszáma miatt rendkívül sok tápanyagot von el a növénytől, melynek fejlődése lelassul, gyümölcse értéktelen lesz. A leveleken és hajtáson a többi levéltetűtől eltérően nem okoz torzulást. Gyakori a mézharmatképződés, ami az asszimilációs felületet csökkenti; és a gyümölcs minőségét rontja. A levéltetvek rügyfakadás idején kelnek ki. Június elején jelennek meg a szárnyas alakok. Több gazdanövényű. A többi levéltetűhöz hasonlóan szűznemzéssel szaporodik, ivaros nemzedéke, mint a többi levéltetű esetében csak az utolsó nemzedékből fejlődik, amikor az áttelelő tojásait rakja le, ennek ideje szép; temberre esik. A kajszibarack kertevői A kajszibarack termesztésével megyénkben a gutaütés rendkívüli kártétele miatt már csak a kisüzemekben foglalkoznak. A gutaütés kórokozói az őszibaracknál leírt Pseudomona.s syringaeval azonosak. Méginkább érvényes azonban, hogy nem szabad a tenyészidön kívül semmiféle metszést és kéregkaparást sem végezni, és a talajműveléssel is óvatosan kejl bánni. A trágyázást szintén a talajtakarásos módszerrel kell elvégezni. Célszerű a műtrágyát feloldva lyukakba önteni, így könynyen lejuttatható a gyökérzónába anélkül, hogy a gyökereket megsértenék. A kajszibaracknál meg kell említeni az úgynevezett Plum pox vírust, amely az őszibaracknak is komoly betegsége. Tünetei a levélen és a termésen egyaránt megtalálhatók. A levélen sárgászöld, elmosódott szegélyű, gyűrű vagy határozatlan alakú foltok láthatók. A levél csúcsa csavarodott. A termés felületén sötétbarna gyűrű alakú foltok figyelhetők meg, a gyümölcs húsa megbarnul. szivacsossá válik. A magvakon is gyűrű alakú foltok jelennek meg A kajszi gnomóniás levélfoltossagának tünetei június végén, július elején jelennek meg. A levél színén kezdetben sárga, elmosódott szegélyű, foltos, fonákán az erek vörösesbarnák. Később a foltok az egész levélre kiterjednek. A gomba szaporítóképletei ősszel fekete pontok formá| jában jelennek meg a fertői zött leveleken. A kajszi levél lyukacsosodé-sa egyaránt fertőzi a hajtást. levelet és a termést. A hajtáson és a vesszőkön kör alakú -vagy ovális, vöröses[ barna szegélyű. kiszürkülő közepű foltok jelennek meg. Ezek főleg a rügyek közelében képződnek, melynek következtében a rügyek mézgakiválás kíséretében elpusztulnak. A leveleken egy-két milliméter átmérőjű; kör alakú, barna szegélyű foltok mutatkoznak, melyek közepén egy fekete pont látható, ami később „kiesik", ezáltal lyukacsossá válik a levél. A termésen is hasonló nagyságú és alakú, vörösesbarna foltok képződnek. A szaporitóképletek a veszszőkön és e lehullott leveleken telelnek . át. (A kajszirozsda tünetei és kártétele az őszibarackrozsdával megegyezik.) A lisztharmat kártétele a kajszi levelén, a színén és fonákán szürkésfehér kör alakú foltok formájában jelenik meg. Később a fertőzés az egész levélre kiterjed. A kórokozó a lehullott leveleken telel át. A kártevők közül a fekete díszbogár és lárvája egyaránt veszélyes. A fák tövén, a gyökérnyaki részen és a gyökerekben hosszanti, kanyargós járatokat rág. A fák gyengén fejlődnek: először csak a korona egy resze. majd az egész növény gutaütésszerúen elhal. Kétéves fejlődési szakaszú. első évben a lárva. második évben a bogár károsít. A bíborszínű eszelény a rüg.veket rágja, melyek elszáradnák és lehullanak Később a virágrügvet rágta ki. A nőstény a kis gyümölcsben lyukat rág és abbn rakja tojásait, melynek következtében a gyümölcs lehullik. Évente egy nemzedéke van. A bogár telel át a kéregrepedésekben és áprilisban rajzik. A kajszibaracknak komoly kártevője a kéregmoly, melynek lárvája a kéregrészben szabálytalan járatot rág. A fa növekedése megáll, ágrészek száradnak el. Évente két. esetleg három nemzedéke van. Lárva alakban telel át, ma.jd a kéreg közelében bábozódik és május első felétől június közepéig tart a rajzás. Dr. Tóth Mihály y megyei főkertész