Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

Péntek. 1983. április 29. 5 „Napközben Szegeden Ezzel a címmel sugárzott másfél órás műsort tegnap, csütörtökön a rádió. Köz­érdekű tájékoztatók, érdekes riportok, fontos informáci­ók hangzottak el Szeged belpolitikai és kulturális éle­téről. A játékszabály sze­rint mi szegediek kérdez, tünk — és az illetékesek, Bánáti Antal, a Csongrád megyei Kereskedelmi Fel­ügyelőség megbízott vezető­je. Jankó Imre. a FÜSZÉRT igazgatója. Lakos János, a Vídia főosztályvezetője dr. Zsótér Mihály, az ipari vá­sár igazgatója, Búza Endre. a TÜZÉP kereskedelmi igazgatója, valamint dr. Zla­tarov Sztojcsoné, a városi tanács csoportvezetője vála­szoltak. Természetesen a névsor nem teljes, hiszen rajtuk kívül mások is sze­repeltek. A másfél órában az ABC-áruház építésétói kezdve a lakásépítés lehe­ff tőségein, az építőanyag-pia­con, az idősek szociális el­látásán, a kereskedelem kí­nálatán keresztül a hiány­cikkekig minden olyan té­ma napirenden volt, ami va­lamennyiünket foglalkoztat. A pergő, jól szerkesztett közérdekű műsor — ame­lyet Rózsa Péter és Várko. nyi Balázs riporterek vezet­tek — minden kíváncsisko­dónak választ nem adha­tott. A műsor ideje alatt szüntelenül csörögtek a te­lefonok a rádió Marx téri ideiglenes szerkesztőségében — amelynek helyet az ipari vásár biztosított. Több tu­cat kérdés kimaradt az il­letékesek a műsoridőben nem tudtak válaszolni, de lapunk hasábjain hamaro­san visszatérünk a közérde­kű témákra, s természete­sen igyekszünk pontos, kor­rekt feleletekkel. Diákfesztivál Pécsett A KISZ Központi Bizott­sága a Művelődési Minisz­térium. Baranya megve és Pécs város tanácsának mű­velődési osztályai, az ifjú­sági szövetség Baranya me­gyei és pécsi vezető testü­letek e hét végén rendezik meg a Sopianae Országos Diáknapokat. Április 29-én a pécsi Széchenyi téfen lesz a7 ün­nepélyes megnvitó (előtte Trischler Ferenc Lobogós címíi szobrát avatják fel a Kodály Zoltán úti kollégi­umban.1 Már a megnyitó napjának eUéjén veszik birtokukba a fiatalok a nemzeti színhá7 színpadát: a vendéglátó baranyaiak kezdik a fesztivál kulturális bemutatóit. Szombaton. 30­án a budapestiek és a rsongrád meaveiev mutat­ják be produkciójukat. A csongrádiakét Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője szerkesztette. Vasárnap a efíesz napos szórakoztató program után este kerül sor a fesztivál gálájára és a díjkiosztásra. Munkahely és szociálpolitika Mai magyar kamarazene Folytatódtak Szegeden a Mai magyar zene hetének rendezvényei a zeneművé­szeti főiskola nagytermében. Kedden este a Budapestről jött „Fiatal zeneszerzők cso­portja'' adott hangversenyt. A Zeneművészek Szövetsége 1976-ban határozta el, hogy pártfogásába veszi a pálya­kezdő komponistákat. Némi anyagi támogatást biztosít számukra és lehetőséget ar­ra. hogy hangjukat hallas­sák. Azóta egzisztálnak. Min­denféle stiláris megkötöttség nélkül, diplomaszerzés után még öt évig kerülhetnek so­raikba azok a tehetséges ze­neszerzők, komponálással foglalkozni kívánó fiatalok, akik megfelelő módon bizo­nyítják. hogy méltóak a ki­választottak úttörőcsoport­jára. Körülbelül egy éve hang­szeres együttesük is van, zö­mében a rádiózenekar ifjú, Jelkes és kiváló hangszertu­dású muzsikusaiból, s ha a szükség úgy kívánja, ma­guk a komponisták is in­terpretátorokká válnak, mint például Sugár Miklós, aki Három tétel kamaraegyüt­tesre című művét maga di­rigálta. Egyébként ő volt a koncert karmestere, s nem­csak saját, igen tehetséges alkotását — melynek felépí­tése. fantáziagazdagsága, rendkívül jó színérzékű hang­szerelése kiemelkedő volt — vezényelte, hanem Tihanyi László Bicorne és Holios Máté hangulatos Csendélet című művét is. Mártha Ist­ván Szokolay Balázzsal együtt bemutatott Száz köny­nyü kis zongoradarabja kel­lemes meglepetés volt. A szellemes négykezes száz kis modellből áll össze kerek egésszé, a zongora hángszí­neinek. a dallamnak, s a zongorázás mechanikai gyö­nyörűségének gondtalanul ör­vendező kompozíció. Király László Zongoradarabja pe­dig az elektronikus zene meghódításával kísérletezik. Ami a legszimpatikusabb, hogv ezek a fiatalok — ze­neszerzők es előadók — ter­mészetes fesztelenséggel mo­zognak a hangok világában. A gyermekek tiszta, játékos örömével és bátorságával mernek élni a zene minden alkotóelemével: a ritmussal, a dallammal, a harmóniával, hangszínnel és hangerővel, s mindaz, amit kifejezni pró­bálnak. halálosan komoly. Mint ahogyan az önfeledt, őszinte gyermekjáték is az. A szerda esti hangverseny summázata pediR: remek koncert, remek kompozxnok­kal es előadókkal! A mű­sorból kiemelkedett Duh­rovay László: Sei duója és Vántus István: Concerto grossója (Nella nőtte — Éj­szakában), mert olyan elő­adásokban hallottuk, ame­lyek feltárták a kompozíció minden titkát, szépségét. A Vóntus-mú talán azért gya­korolt rám döbbenetes él­ményt, mert az 1981 es ka­marazenei napok a lka': val lezajlott ősbemutatóra visz­szaemlékezve csak most nyí­lott ki bennem a műre való őszinte rácsodálkozás! Ugyan­az a zenei anyag mégis teljesen más! Újjászületett! Mindez Weninger Richárd­nak és remek tanítványai­nak, a Szegedi Vonóskarnak az érdeme. Ebben az elő­adásban vált világossá, mennyire a magyar népda­lok lelkéből leiedzenek azok a szendén hajladozó penta­tondallamok, melyek ott él­nek, lélegzenek a vonók alatt, s éppoly leheletszerű leha­nyatlással csuklanak el, mint mikor a falusi paraszténekes­nótafa panaszosan deklamá­ló dalában a sorvégek záró­hangjait csak odanyögi, le­heli vagy csak egy hümmö­géssel odagondolja. Most hit­tem el valóban a titokzatos tanyai éjszakák cfeendjét, pusztavilágát, amiről a szer­ző a mű születésével kap­csolatban beszélt. A kompo­zíció tetőpontjának subito forte robbanása egekig lob­banó tüzes lángcsóvaként futott fel. s a zárószakasz szívszorítóan delejes pianisz­szimójában ott neszezett a végtelen alföldi rónaság éj­szakai csöndje, melyben csak a csillagok fényének .szelíd remegése mozdul. A legne­mesebb katartikus élményt nyújtották a közreműködők. A Dubrovav-mú két elő­adója. Szecsödi Ferenc, s a váci ütőstanszak tanára. Fa­zekas László remekeltek. Amit Vántus István szelle­mes müsorismertetője mon­dott a hat rövid tételből ál­ló darabról, azt az előadás mind igazolta. Mármint, hogy Dubrovavnak kiváló hang­szín-. tér- és időérzéke van. Zenéjének egy villanásnyi üresjárata sincs, mint aho­gyan az előadóművész egyet­len hegedúhangjának sem. Nyoma sem volt a brillírozó futamaiból a közönségre cinkosán kiszemező Szecsö­di nek, ami pár alkalommal, a múltban, már kissé visz­szatetszett. Ott volt körülöt­te az az izoláló atmoszféra­burok. amelyben kizárólag a mú, s a komponista ior.tos. Olyan döbbenetes gondolati, s érzelmi mélységeket tol­mácson fantasztikus hang­szertudásával, olyan szavak­kal ki nem fejezhető lelki történéseket, aminek meg­sejtelésére csak a hangok, azaz zseniális alkotók, illet­ve előadóművészek képesek, fazekas László méltó, él­ményt nyújtó partnere volt színes, érzékeny, pontos ülős produkciójával. . Fs most kivétel nélkül, az őszinte dicséret hangján kell említeni a hangverseny ösz­szes többi szereplőjét is (a sorrend nem rangsorolás),' Vátry Ferenc Converzatione müve klarinétosának, Gallai Attilának izgalmas, árnyalt, szinte beszédesen kifejező klarinéthangját, Nagy Ágnes magabiztos brácsázását és Somos Johanna vitalitástól duzzadó zongorázását. (Bar e műnél ügyelnie kell, mert erőteljes temperamentumu játéka főként az első tétel­ben elfödi a brácsát.) Delley József ismét igen magabiz­tosan és megkapó szuggesz­tivitással zongorázta a kor­társmuzsikát. F.ánky György Szonátáját sötét víziókat megjelenítő erővel tolmá­csolta. Geszler György Két Vasarely-kep címú művéből egy tételt Maczelka Noémi és D. Kemény Erzsébet adott elő. megnyerő biztonsággal, s Maczelka tűzről pattant, magvas billentésú játékában gyönyörködhettünk még Ko­csár Miklós Improvisazioni címú darabjában, válamint jó zongorakísérőként is be­mutatkozott az atmoszféra­teremtően éneklő Bárdi Sán­dor partnereként, Farkas Fe­renc—Juhász Gyula Mély es­ti csendben és A távozó cí­mű dalok megszólaltatása­kor. Petrovics Emil Fúvós­ötöse is gancsnélküli kama­razenei produkció volt, amelynek megbízható, elmé­lyülten muzsikáló előadói Román Zoltán, Szélpál Szil­veszter. Fodor Gábor, Haris Held. Király István voltak. Herényi Bogáta Tegnap, csütörtökön ülést tartott az SZMT elnöksége. A testület több olyan kér­dést tekintett át, amely köz­vetve, vagy közvetlenül érinti és érdekli a dolgozó­kat. Egyik ilyen téma volt a vállalati szociális tervek végrehajtása. Az előterjesz­tés igen részletesen és sok­oldalúan foglalkozott a vál­lalati szociálpolitikai terveit végrehajtásával. Megállapí­tották, hogy a szociális és jóléti tevékenységben a leg­nagyobb arányú pénzíel. használás a munkavédelem és a biztonságos munkavég­zés, valamint a munkásellá­tási tevékenység területén tapasztalható. Azt is meg­állapították, hogy célkitűzé­seik megvalósítását nehezí­tette a fejlesztési lehetősé­gek apadása. Persze, keve­sen tudjál: hogy a jóléti alapra a vállalatoknál 7 80 forintot használnak föl „fe­jenként". Több vállalatnál alaposan megvizsgálták a szociálpoli­tikai terveket és azok végre­hajtásút. Megállapították, hogv a nehéziparban sokat javítottak a nehéz fizikai munkavégzésen, a könnyű­iparban javult a védőfelsze­relések minősége az építő­iparban a védőruhák és munkavédelmi berendeze. sek lettek teljesebbek. Az egészségre artalmas munka­helyek száma is szépen csökkent az utóbbi években. A dolgozók üzemegészség­ügyi helyzetén javítottak: számos helyen felújították az orvosi rendelőket, bőví­tették a szociális létesítmé­nyeket. Részletesen beszámolt a testület elé terjesztett össze­gezés arról, hogy miként alakultak a kulturális és sportterületre szánt beruhá­zások. Az üzemi étkeztetés­ben a dolgozóknak ötven százaléka vesz részt. A leg­többen a DÉLÉP-nél veszik igénybe áz üíemi kosztot, az összes dolgozónak több mint 80 százáléka. A válla­lati térítések aránya mér­téke igen tarka képet mu­tat; 2—3 forinttól 17 forin. tig terjed a vállalati hozzá­járulás, a dolgozói befizeté­sek pedig 7 és 28 forint kö­zött ingadoznak. A jóléti alapot terhelő kiadásokban az üzemi étkeztetés után a gyermekintézményekre szánt összeg következik, majd az üdültetési és a segélyezési keretek jelentősek. Szép példákat soroltak föl a munkásszállodákra, az utaztatásra, és a vállalati la­kásépítési támogatásokra szánt pénzösszegről is. Az SZMT elnöksége arra kéri a szakszervezeti szerveket, testületeket és tisztségvise­lőket, hogy továbbra is meg­különböztetett figyelmet szenteljenek a vállalatok­nál a szociálpolitikai tevé­kenységre. A téma vitájában sokan mondtak véleményt, hasznos tanácsokat adtak. Fölszólalt Berta István, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára és Hor­váth Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezető-helyettese is. Az SZMT elnöksége ez­után tudomásul vette v» szakmaközi bizottságok múlt esztendei munkájáról készí. tett értékelést, majd elfo­gadta azt az intézkedési ter­vet. amely az 1983 1984-es szakszervezeti tömegpoliti­kai oktatás megszervezését vázolta. Tudomásul vették az SZMT munkavédelmi felügyelőségének tájékozta­tóját a tavalyi baleseti hely­zetről. Bizony elszomorító, és elgondolkodtató adatokat olvashattak a testület tag­jai: 1982„ben több mint 3 ezer baleset történt, s 12-en meghaltak. Végül dr. .Ágos­ton József az SZMT vezető titkára beszámolt a két el­nökségi ülés között vegzelt munkáról. !üi belgyógvászoK váfiisrgyiiése Szarvason, a mezőgazda­sági főiskolán, csütörtökön megkezdődött a Magvar Belgyógyász Tarsaság dél­magyarországi szervezeté­nek 14. vándorgyűlése. A ketna nos rendezvényen Bács-Kiskun. Békés. Csong­rád és Szolnok megve két­százötven belgyógyász szak­embere vesz részt. A negy alföldi megye or­vosai két nagyobb tárgy­körben folytatnak eszmecse­rét: a máj- es epebetegsé­gek, valamint a cukorbeteg­ség gyógyításának es feltá­rásának legújabb eredmé­nyeiről számol be negyven­öt előadó. Sikeres karvisszaSltetts Sikeresnek bizonyult a Pécsett éppen egy éve — 1982. április 29-én — végre­hajtott karvisszaültetési műtét. Az ötvenéves pécsi Gerlec7 József baleset kö­vetkeztében leszakadt és visszaoperált bal karjában előrehaladott állapotba ju­tott az idegek újjáéledése, a beteg má- a tenyerét és uj­jai tövét is érzi, s kissé már mozdítani is tudja, karjára akasztva pedig ké­pes akár egv vízzel teli vödröt elvinni. A hazánk­ban páratlan és világszerte is ritkaságnak számító mű­tétet— mint arról hírt ad­tunk — dr. Nyárády Jó­zsef adjunktus és munka­társa végezték el. Műemléképületek hasznosítása A világhírű Tokaj-hegy­aljai borvidék egyik köz­pontjának számító honfog­lalás kori település. Tokai község fejlesztési feladatai­ról targvalt csütörtökön . a helyszínen a Borsod megyei műemléki albizottsag. Az elgondolások szerint a fölér műemléki épületeinek földszintjét eredeti céljuk­nak megfelelően, üzletek­nek alakítják át. A műem­lékek másik csoportját kul­turális célra hasznosítanák. A7 első lépé.s az egykori görög kereskedőház korabeli helyreállítása volt. Ebben az egverreietes épületben kap majd helyet a tokaji hely­történeti múzeum. A nagy­község művelődési háza lesz a tanácsháza melletti 18. századi műemléki épület. Kulturális célokra veszik számításba a főtéren levő úgynevezett generálisházat is. amely a 18 században az akkori királvi kamara „kvartéivháza"' volt. Sél Mátyás emlékezete A XVIII. század egyik nagy magvar tudósának, a balatoni fürdőéletről az el­ső tudományos értékű le­írást készítő Bél Mátyásnak tiszteletére emlékkönyvet jelentetett meg a balaton­keresztúri községi tanács. A kiadvánv ismerteti a kiváló polihisztor emlékére rendezett tudományos elő­adássorozat anyagál. közli a Magyar Rádióban elhang­zott megemlékezést is. vala­mint olyan irodalmi alkotá­sokat — többek között pél­dául Keresztúry Dezső és Takács Gyula műveit —. amelyek a két évszázaddal ezelőtt élt tudós előtt tisz­telegve a balatoni vidék szeretetét tükrözik. Emlé­kezvén arra az emberre, akit oly találóan jellemez­nek Keresztúry Dezső szép hexameteres sorai: „Bél ku­tatott, hogy feltárhassa, mi él a hazaban. s megdúlt tá­jain újra virulhasson Ma­gyarorszag". VesEélf ©Etetett fiafalok Tárgyaltak a megye ifjúsági testületei A veszélyeztetett fiatalok felkarolása, a róluk való gondoskodás állami feladat. Ám minden társadalmi és íomegszer vezet szívügyének tekinti, hogy segítse a ve­szélyhelyzet okainak meg­szüntetését. a-hátrányos kö­rülmények között élő gyere­kek, fiatalok zökkenőmentes, mihamarabbi beilleszkedé­sét. Csongrád megyében je­lenleg több mint háromezer fiatal számít veszélyeztetetté­nek. Sok köztük a szociális szempontból többszörösen hátrányos helyzelű, a szülők alkoholizáló életmódja, anya­gi vagy egészségügyi okok miatt. Ugyanis a szellemi, testi fogyatékos fiatalok is veszélyeztetettek, beilleszke­désük a társadalomba olykor leküzdhetetlennek tűnő aka­dályokba ütközik. Felkutatá­sukat ma már intézmény­rendszer végzi. Gyermekvé­delmi felelősök működnek minden oktatási-nevelési in­tézményben. hivatásos párt­fogók és társadalmi aktivis­ták segítik a gyámhatóságok munkáját, a helyi tanácsok­nál bizottságok szervezik a területi gyermekvédelmet. Kilenc nevelőotthon igyek­szik hatásos pedagógiai munkával segíteni az állami gondozottak fejlődését. A KISZ Csongrád megyei bizottsága a megyei úttörő­elnökséggel tegnap, csütörtö­kön a KISZ-iskolán, közös ülésen térképezte fel: mit tett eddig a megyei úttörő­szervezet és az ifjúsági szö­vetség ezekért a fiatalokért? Elemzésüket írásos jelentés segítette, amelyet Turcsikné Suli Maria, a megyei KISZ­bizottság titkára és Zeleini Horváth Sára megyei úttö­rőelnök készített. A kél tes­tület szenvedélytől sem mentes, hosszas vitában ke­reste a patronálás, az utó­gondozás újabb módjait •— mert ugyan eddig is törőd­tek a veszelyeztetett fiata­lokkal. de úgy tűnik, nem eltek eléegé a lehetősegeik­kel. A vit*" - «•'•'•< - : a meghívott vendégek: dr. Majzik István, a megyei pártbizottság. Lehoczki l.ászló. a KISZ KB. Tóth István és dr. Házi Lajos, a megyei tanács képviseleté­ben. Katona Fcrencné, Ta­kács Pál, Tatár István, az úttörőelnökség tagjai, Váriné Feró Mária megyei úttöró­titkár, Novákné Halász An­na. Monostori Ildikó. Hor­váth Zoltán, a megyei KISZ­bizottság tagjai, Szentgyör­gyi Pál a megyei KISZ bi­zottság titkára. Bódi György­nek. a* KISZ KB tagjának, a megyei KISZ-bizottság első titkárának összefoglalója után a két testület elfogadta a feladattervet is tartalmazó jelentést. A megyei KISZ-bizottság véleményezte Kurusa Má­riának. a megyei testület munkatársának beszámoló­ját is az amatőr művészeti mozgalomról. Az úttörőel­nökség munka- és üléster­véről döntött Zeleiné Hor­váth Sára előterjesztése alapján, valamint javaslatot lett a nyári úttörőtáborok keretszámaira. Tegnap, csütörtökön ülése­zett a szegedi és a szegedi járáei úttörőelnökség is. A* úttörőcsapatok tevékenysé­gét értékeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents