Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
4 Vasárnap, 1983. április 3. A temesvári pártklildöttség látogatása Szentesen > i Szépek a vetések Dolgos köznapok után A temesvári pártküldöttség A hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre Csongrád megyébe érkezett Temes megyei pártküldöttség szombaton délelőtt Szeged nevezetességeivel ismerkedett .Előbb tanácskoztak Papdi József fel, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága titkárával, aki tájékoztatta a küldöttség tagjait a gazdaság pártirányításának Csongrád megyei tapasztalatairól. A megbeszélésen jelen volt dr. Bariba László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának Vézétője 'Is. Szeged belvárosában fett séta után megtekintették, H Nagyáruházat. A látottakról elismeréssel nyilatkozott Elena Pugna, a Román Kommunista Párt Temes megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára, a küldöttség vezetője, Dan Tritoiu, a Facsád városi pártbizottságának titkára és Ocsfcó Illés, az Elektro Timis vállalat pártbizottságának titkára. A vendégek a déli órákban Szentesre utaztak és az Árpád Termelőszövetkezet megtekintette a szentesi Árpád Tsz üvegházát is. (Fotó: Pintér József) központjába látogattak. Itt a ged új városrészeit. az román pártvezetőket Szabó Ópusztaszeri Nemzeti EmLászló, a termelőszövetkezet lékparkot, majd a késő délÁllami-díjas elnöke és Bor. utáni órákban visszautazik bás Lajosné. a pártszervezet Temesvárra titkára fogadták és tájékoztatták a gazdaság életéről, munkájáról, termelési eredményeiről. Ezt követően megtekintették a szövetkezet egyes üzemegységeit. A találkozón jelen volt Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titkára is. A délutáni órákban a román küldöttség a Derekegyházi Állami Gazdaságot kereste fel. A Temes megyei pártmunkásokat és a kíséretükben levő Csongrád megyei- tisztségviselőket Tokaji István igazgató és Vígh Sándor, az állami gazdasag pártbizottságának titkára tájékoztatták a termelőmunka eredményeiről, a gazdaság pártirányítás időszerű kérdéseiről, tapasztalatairól. Jelen volt Puskás László, a szentesi járási pártbizottság első titkára, s válaszolt a vendégek kérdéseire, ismer, tetve a pártmunka járási tapasztalatait is. Ma a Temes megyei pártküldöttség megtekinti SzeMáig sem tisztázott, hogy örülnek-e az irodista lányok a húsvéti locsolkodásnak avagy sem, de egy minden, esetre bizonyos: készültek rá az alkalomhoz illően. A hét végén hazafelé menet púposabbra tömöttebbek voltak a bevásárló szatyrok, üvegek kandikáltak ki a kötözött sonka meg a kolbászhalmok közül. Most, hogy szusszanásnyi szünetet tartanak a gazdaságokban, kicsit megszépülnek a hétköznapok sokszor idegölő munkái. Felejtődnek, hogy a böjti szelek idején még az alsónadrág is tele rakódott homokkal és sokszor a munka is hiába való volt, mert jószerivel „amit ma fölrakának, ledőle másnapra" mint Kömíves Kelemenék dévai várfala. S ugyanúgy a kora múlt rossz emlékei közé kerülhet, hogy napokat volt muszáj könyörögni a traktorosnak: forgassa be a trágyát, mert megkeményedik mint a zergemogyoró. Elképzelhető ilyenkor az ünnepel: táján, hogy minderről egy szó sem esik, mindenki siet bevégezni a kötelező locsolkodást és szalad a határba folytatni, ami abbamaradt. FIN-IS '83 Március 31., csütörtök. Es- szuperváltó-futóverseny részte 6 óra. Kicsi a forgalom vevői. a bajai úton, messzire ellát- Az ötlet Gyurcsán Ferenni. A piros busz sehol, cé, a pécsi főiskolásod: „Menjünk eléjük!" mondja KISZ-titkáráé: valaki a várakozók közül. Au- _ Keye.s protokollal, gyortóajtók csapódnak, felbúg- san intézkedtünk. Csupán nak a motorok. Néhány ki- egyszer találkoztunk ez ügylaméter után feltűnik a busz. ben a szegediekkel. MegáiElőtte cingár fiú elszántan lapodtunik a szabályokban rója a métereket. A 13-as s az egyéb programokban, km—t jelző táblánál átadja Hogy miért éppen őket vátársának a stafétabotot, fá- lasztottuk? Soha nem volradtan lép föl a buszra, ahol tak a jónak elrontói. szívesen látják a vendéget is. Hangos üdvözléseik, ölelkezések — a szegedd tanárképző főiskolások és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai karának . , . ... , diákjai régi jó ismerőskent Lassan közeledik a csapat Szeged felé. A várost jelző tábla még nem látszik, az utolsó futó mellé mégis beáll az egész társaság. üdvözlik egymást. Legalá bbmint 11 órás futás után. — Elfáradtak ám azért a Tudománypolitikai kutatások is azok, akik a FIN-IS '83 gyerekek — mondja a sofőr Gál Ferenc. —. Nem a futástól, hanem a zötykölődéstől. A szegediek biztos elvertek bennünket. — Miből gondolja? — Hallgattuk a rádióriportot, 5 órakor. Közelebb Magyarország az egy kutatóra jutó ráfordításokat tekintve 31 iparilag fejlett ország között a második harmadban helyezkedik el. A közelmúltban három, tartalmilag összefüggő kutatást folytattak a Magyar Tudományos Akadémia Kutatásszervezési Intézetében. Az egyik — amelyből a kutatókra eső ráfordítások példája is származik — az 1970es évek adatai alapján az országok tudomány- és műszaki politikájának összehasonlító elemzése. A másik vizsgálat során az országok kutatásdrányítási mechanizmusát hasonlították össze, a harmadik azokat a változásokat követte nyomon, amelyen a nemzetek tudománypolitikájában a 70-es évek világgazdasági kihívására következtek be. Az elemzések szerint az elmúlt tíz évben a tőkés államokban is jelentősen-megnőtt a tervezés szerepe, és tovább fejlődött a szocialista országokban a népgazdasági tervek készítésének megalapozottsága. Figyelemre méltó tény. hogy a kuta'ártsal é' a fejlesztéssel foglkozók létszáma némelyik rszágban már annyi, mint amennyien egy-egy önálló iparágban dolgoznak. Érdekes módon a 70-es évek végének gazdasági visszafogottsága a kutatások finanszírozásában alig érzékelhető, ellenkezőleg, a ráfordítások számszerűen emelkedtek — állapították meg. E tény értékelésekor azonban természetesen számításba kell venni, hogy az egyes országok fizetőeszközeinek értékét a különböző mérvű infláció csökkentette. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági elvárások és a tudományos kutatások között gyakran ellentmondás mutatkozik: konjunkturális években a társadalom igényed viszonylag csekélyebbek a tudománnyal szemben, mirtt kritikus időpontban, amikor viszont azonnali, hatásos eredményeket remélnek a kutatómunkától. A világgazdaság ós a kutatások között érzékelhető dialektikus kölcsönhatás áll fenn: a világgazdaság erőteljesen és közvetlenül hat a fejlesztésre, például napjainkban minden fejlett országban törekednek a mikroprocesszorok tömeges gyártására. Ugyanakkor a kutatás és fejlesztés is visszahat a világgazdaságra, némely területen kiemelkedő eredménnyel: szánté évek alatt létesültek és formálódnak ma is új iparágak, például az elektronika, vagy a vegyipar egyes területein. A kutatás és fejlesztés gazdasági eredményei nemcsak azon múlnak, hogy milyen gyorsan tudják azt sikeresen bevezetni a gyakorlatba — ez természetesen nagyon fontos —, hanem elsősorban azon, mennyire képesek a legdinamikusabban fejlődő iparágakban meghonosítani az új vívmányokat. Ott tehát, ahol a korszerűbb termék előállításának értelme is van, mert a cikkek a világpiacon keresettek, jól eladhatók. Ma még teljes mértékben nem ítélhető meg, hogy az elmúlt évtized tudománypolitikai intézkedései menynyire adtak hatékony választ a világgazdaság kihívására. Azt azonban bizonyossággal megállapították a kutatók, hogy a 70-es évek közepéig elért kutatási és fejlesztési vívmányok nem bizonyultak elegendőnek arra, hegy a világ mai válsághelyzetén enyhítsenek. Természetesen az egyes országok jelenlegi nehézségeiért nem lehet egyedül a kutatást felelőssé tenni. A problémák alapvetően társadal mi és politikai természetűek, hiba volna a megoldásukat egyoldalúan a tudománytól várni — összegezi az intézet tanulmánya a szakem. berek elemzéseit, tapaszt." latait Olyan össaehane. -lt erőfeszítésekre van szükség, amelyek — egyebek között — a tudomány- és műszaki politikát is jobban a fejlődés szolgálatába tudják álmani. voltak Pécshez, mint mi Szegedhez. A várasba már buszon érkezik a társaság. — Egy biztos — harsogja a hangszóróba Péter Attila, a csoport vezetője —: felállítottuk a Pécs és Szeged közti távolság megtételének alapcsúcsát. A kérdés csupán az, jobb-e a Szeged és Pécs köztinél? Ezen tépelődni nincs idő. Már az Április 4. üti főiskolai épület elé értek. Több mint 100 főiskolás integet. Ünneplik a pécsieket. Valaki elkiáltja magát: a szegediek győztek! Fél órával megelőztek benneteket, most telefonáltak, Pécsről. Az eredmény nem szegi kedvét a vendégeknek. Oszlik a tömeg. A villamos mehet tovább, a pécsi fiatalok pedig egyforma trikókban futnak, amilyen szépen csak tudnak. Végig a Kárász utcán, a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműig. Kozorújukat dr. Bari Ferencnek, a városi KISZ-bizottság titkárának és Tóth Károlynak, a főiskola KlSZ-titk árának kíséretében Gyurcsán Ferenc helyezi el. qz (írnlZVmil talar>7Atána1. A 40 főiskolán talán ugyanabban a percben áll vigvázzban Pécsett, a Széchenyi téri emlékműnél. Nagyszerű a pillanat az 1983. évi forradalmi ifjúsági napok 17. napján. . M. E. Egy viszont biztos: a héten rádobtak egy lapáttal a gazdaságokban a munka kazánjára. Mihályteleken, Röszkén, Dorozsmán vetették a paprikát, Forráskúton. Sándorfalván, Kisteleken pedig a krumplit. Mórahalmon, Zákányszéken permetezték a gyümölcsfákat, Balástyán puhították a talajt. Máshol metszették, ritkították az almásokat, pótolták a barackosokat. A szegedi Üj Elet Termelőszövetkezet a gyálai táblákon kezdte a paprikavetést, s csak később vonultak át a gépek a homokosabb területekre. Ennek oka egyszerű mondotta Csorba Mihály brigádvezető, mert ha esik az eső akkor se a falu mellett, se a gyálai rétben nem tudnak dolgozni. A paprikavetők 4 géppel szórták a rónákat, s majdnem két hetet sikerült dolgozniuk egyfolytában Kószó Józseféknek. Az ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezetben az 1035 hektáros kis közösségben időben megszórták műtrágyával a gabonaföldeket, 197 hektár rozsot, 31 hektár búzát. Megtrágyázták és fölszántották a paprikának, paradicsomnak való parcellákat is és nemsokára zabba | vetik a lucernát is. Ottjártunk óta esett valamicske eső, nyilván jobb hangulatra térítette a Kissoriakat. Gyetvai György főmezögaz. dász még azt is elsorolta, hogyan készül el a fóliaházak talaja. Az már régi tapasztalás, hogy a homok magában csak támasztékul szolgál a növényeknek, ezért illik megkeverni tőzeggel, komposzttal meg mindenféle segítőkkel. Az ásotthalmiak is összehordtak a hozzávalókat, kutat fúrtak, vízgödröt kerekítettek s kétezer négyzetméternyi ágyást készítettek 650 ezer paprika és 350 ezer paradicsompalántának. 137 darab, méteres fóliahenger alatt szándékoznak megnevelni az ültetnivalót. Kisebb területet gondoltak az idén a paradicsomnak, mert tavaly szedéskor majdnem beleszakadtak a munkába. Hatszáz mázsa paradicsomot adott átlagában egy hektár föld, alig fértek a kamionok a szövetkezet udvarán. * Szoktár mondani, hogy azért, mert kicsi egy gazdaság a munka ugyanannyi benne, mint máshol. Áz ásotthalmi asszonyok, ha maroknyi is a csapatuk — uganúgy rostálják, cipelik a tőzeget, bordázzák az ágyakat, terítik a földet, mint mások. Jut bőven a veteményezésből, mert a kis gazdaságok nem nagyon tudnak méregdrága gépeket venni maguknak. Demus László elnök mondta egyszer, a szövetkezet méreteihez illő traktorokkal híján állnak. Sajnos fnáshoi is hiányoznak a könnyű, mozgékony gépek és emiatt évtizedekig muszáj üzemben tartani az öreg „gázolajzabálókat." Nincs nagyon kibékülve a régi traktorokkal Csöke László anyagbeszerző sem. A minap is hajnalban indult és éjszaka érkezett, megjárta Tolnát—Baranyát (és Kaposvárt) MTZ-hez való alkatrészért, s a szerelők legnagyobb bánatára majdnem hogy üres platóval kellett visszajönnie a kis teherautónak. Az öreg masinák rendbehozatalakor már az országos anyagbeszerzői összefogás sem segít. Szokása volt az alkatrészért szaladgáló embereknek, ha valahol föllelték egy soványka bányát, szóltak egymásnak, de ilyenkor tavasszal hétpecsétes titok a keresett alkatrészek lelőhelye. Nem annyira titkolt viszont a zsombóiak fóliazsakos barackíacsemetéje. Ma. róti Antal elnök örömmel újságolta, hogy az ország ban elsőnek sikerült alkalmazniuk ezt az eljárást. A szakma konténeres szaporításnak ismeri, amikor a leendő baraekfának lefelé irányítják a vezérgyökerét Fóliatömlőbe szorított maszszába vetik a magokat és ezzel a módszerrel könnyen helyettesíteni tudják a kipusztult fákat. A zsombói barackosban szinte egytől egyig megfogta ez az ottaniak szerinti „fura munika". A baracktermelők ugyanis azt tartják az a jó, ha nem kell foltozgatni a gyümölcsöst. A Gyümölcsös Szakszövetkezetben viszont mégis muszáj volt teleültetni a hiányzó sorokat, mert csak a jól beállt barackosért jár a forint A homoki szövetkezetben is nekieresztik a fűrészt az almafáknak, mint a mórahalmiak tették az Alsó ut menten. Kiszámolták: hét ev alatt 4 és fél millió forintot fizettek rá az almatermesztésre. Ügy számolnak, ha ezt a pénzt máshová forgatják, szép hasznot hozhatott volna. Most már nem kegyelmeznek a pénznyelő gyümölcsösnek, bármennyire is csábos a termő fák látványa, helyére lucer. nát vetnek, szőlőt ültetnek. Indoka: sajnos a magyar alma nem eléggé versenyképes a külföldi piacokon. Oka: sokat áldozunk, drágáért termelünk, nemcsak Zsom. bőn, hanem mindenütt az országban. Számolják a befektetett forintokat a háztájiban, a kisegítő gazdaságokban is. A piacra jobban érzékeny lermelők nem szívesen emelnek csákányt az almákra, sokan megvárják az országos irtóhadjárat végét, hogy majd utána szép portékájukkal kisegítsék az almára éhes közönséget. Talán nem számít háztáji elleni merényletnek, ha locsolkodáskor az ellenkezőjéért drukkolunk. « Az ünnepi örömökhöz sorolható, hogy a gazdaságok, ban szépen fejlődésnek indultak a vetések. Kevés foltosságtól eltekintve szemet gyönyörködtetően zöldellnek, mutatva, hogy átvészelték a száraz telet és szeles tavaszelőt, s reményt adva, a következő húsvéti sonkára, kalácsra is. M. T. Nagy forgalom a határállomásokon Szombaton, tegnap délig tartott az a nagy turistaforgalom, amely csütörtökön kezdődött a nyugati országlesz határállomásain. Elsősorban Sopronnál és Hegyeshalamnál volt magas a beutazók száma, de ezrek lépték át az osztrák—magyar ha tárt Rábafüzesnél, s a több. nyugati határállomáson is. Csupán Hegyeshalomnál és Sopronnál több tízezer osztrák, NSZK-beli és más külföldi látogató érkezett hazánkba a húsvéti ünnepekre. Az átkelőhelyeken megerősítették az útlevél és vámkezelő szolgálatot. Hegyeshalomnál és Sopronnál az osztrák turisták részére külön átkelősávot jelöllek ki. Hegyeshalomnál a csúcsidőben a kamionok részére épitett külön átkelőt is a sze•^Alvkocsiv"! ér'-"--endel. ésére t> a huták. A nyugati országrész ha. tárállomásai felkészültek a turisták visszaáramlására is. Húsvéthétfő déltől kedd reg. geldg számítanak csúcsforga. lomra (MTI)