Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

8 Szombat, 1983. április 23. Ismét gyászol a hazai művészvilág. Mezei Mária neve mellé a születési, 1909-es évszám párjaként odavésik az 1983-ast. Az elmúlt fél évszázad egyik legsokoldalúbb, legszínesebb és tán legtöbbet szenvedett művészegyénisége távozott. Jelenség volt — árvább lett a magyar színpad, a mozivászon, a magnószalag, a lemezbarázda: visszhangtalanabb a színház, a kiskocsma, a hangversenydobogó. Bar évtizede oxigénpalackhoz láncolta a betegség, mégis mindig jelen volt rádiófelvételeken, felújított filmek celluloidszalagján, egy-egy színházi előadás megőrzött pillanataiban, szétkapkodott lemezfelvételein, gyorsan népszerűvé vált életrajzi könyvében. Kecskeméten született, mégis Szeged volt bölcsöhelye, kiröppentő fészke. Búcsúképpen idézzünk egy vallomásából. én igazi szülőföldem: az épülő, szépülő Szeged régen lebontott Ipar utcája, hiszen ott nőttem fel, s mert csak emlékeimben létezik, semmit sem változott. Mióta kifulladtam, egyre többet futkározom rajta . .. Ágyammal szemben a régi Templom tér fölnagyított, kiszínezett fényképe függ. Véletlenül éppen születésem évében készült, s régi játszótársam, egy templomtéri gyeElment a „Bujdosó lány" rek, Altmann Sanyi a 60. születésnapomra hozta ajándékba. Mióta axigénpalackhoz kötözött mentőcsónak a létem, néha a Templom tér gázlámpájától oldom el az ágyam, s beevezek csendesen az Ipartestület sarkán „a világ legszebb utcájába". Hiszen a Tiszához vezet... Az utcában mindenki régen alszik már ... De a Tiszán süt a nap! Elnyúlok csónakom fenekén, s boldogan hallgatom a fényben fürdő halak halk csobbanását. .. Házunkhoz közel lakott Juhász Gyula az édesanyjával. Minden reggel ott futott el az ablakunk alatt szakállasén, sápadtan, égő szemekkel. Hajszolt volt és riadt. Gyermekkoromban féltem tőle. Ma tudom: költő volt, tehát igazsághordozó egy igazság nélküli világban. Juhász nénit mi. az Ipar utcai és Templom téri, örökké visítva ' rohanó, önfeledten játszó gyerekek nagyon szerettük. Mindig kaptunk tőle valamit, hol zsíros kenyeret, hol simogatást. Tökéletes anya volt, hát tudta, hogy minden ami él, szeretetből él. Amíg felnő, abból amit kap, azután pedig abból a szeretetből, amelyet őd ad másoknak. De nehezen tanultam meg ezt az egyszerű, de milyen boldogító tételt! ... A Tömörkény István gimnáziumhoz a nagy tanító, József Attila illik. Egyetlen egyszer kezet fogtam vele. Tizenhat éves. hiú. kövér, beképzelt „irodalmár" voltam már, de mert szegény pattanásos volt és izzadt a keze, nem hittem el róla, hogy igazi költő. Ki sem nyitottam akkor megjelent versesfüzetét. Buta-buta kislánykortársa a Csodának! Bizony, a kórtársak butasága, süketsége, közönye, gyűlölete, irigysége . .. tehát szeretetnélküliség ölte meg őt. Nekem magamnak mi mindenen kellett átmennem, míg fölismertem ezt a legárvább testvért;amíg megértettem ezt a nagy tanítót, aki az igazságból táplálkozó emberszeretetével tanít, lázít, melegít. vigasztal, szeret: éltet ma bennünket, s tartja életben ezáltal önmagát, mindaddig, amíg igaz szót befogadni tudó ember lesz a földön. Ez a valódi halhatatlanság ..." Elment a „Bujdosó lány" égi rengetegbe. Itthagyva szivárványos egyéniségének emlékét, szeretetéhségét és szeretetsugárzását. Ami életben tartja, mint a halhatatlanokat. Tóth Bélára emlékezünk Az A nagy kísérlet J

ohn Leepfener, világhírű orvosbiológus egyedülálló, nagy és titkos kísérletbe fogott harmincöt évvel ezelőtt. Vállalkozásának tétje semmivel sem volt kisebb, mint hogy bebizonyítsa: ha az embert születése pillanatától kezdve megóvják mindenféle civilizációs és társadalmi ártalomtól — milyen optimális kort él meg? Kísérletének komolyságára jellemző, hogy szövetkezett egy Arkansas állambeli házaspárral, miszerint születendő gyermeküket pontosan az ő tanácsai szerint termékenyítik, szülik, nevelik, serdítik a világba. Jelentősége van itt minden szónak. Hogy termékenyítik . . . Természetesen nem kevesebbről volt szó. mint hogy Mr. Balek és Mis. Balek pontosan megter* vezi az utód fogamzását. Nem ám, hogy csak úgy ad hoc csinálnak egy gyereket! Vizsgálatok előzik meg természetesen az öszszeengedést is. Nem lehet jó idő egy influenzajárvány, egy napfolttevékenység. Nem szabad „családot tervezni" italosan, depressziósán, állas nélkül, dekonjunktúrában ... A horoszkópot is meg kell nézni! Lehetőleg január második felére essen a fogamzás!... És lőn ... Mrs. Balek februárban jelenté, hogy „Anyának érzem, óh Professzor Leepfener magam!" Január ... Jó hónap. A magzat októberben nyitja szemecskéit a világra, tehát hamarosan a tavasz és a nyár vitamintengerében. napfényének örömeiben fürödhet. Erős csontozatú lesz, s éretten kerül majd iskolába. Mrs. Balek nem iszik, nem dohányzik terhessége idején, egészséges életet él, sétál, napo7.1 k, tornázik, de természetesen dolgozik is, hogy a gyermek átlagnnyától születhessék. Ideális súly. eszményi koponyaméret, A kis Dilly úgy jött a világra, ahogyan meg vagyon Írva: fájdalommal, de egészségesen Anyucinak volt teje. ideje, türelmes és aggódó anyósa; apucinak állása, ambíciója, megfelelő jövedelme. Kalóriatáblázatról kimért táplálkozás, ideális szoktatás, megfelelő ingerek, puha családi fészek. rendes és rendszeres edzés, vitaminok, napfény, bankbetét. Ügy nőtt. ahogyan azt a tudomány elvárhatja, úgy eszesedett, ahogyan azt az éietkor sajátosságai előírják. Nem volt soha koravén vagy maradi, nem kurvázta le az óvónénit és nem erőszakoskodott a tanító nénivel; járatos lett a zenében és a táncban, a társalgásban és az üzleti életben; közepesen jól számolt és megfelelően kombinált; testsúlya pontosan igazodott a magasságához; nem gyűlölte a négereket és nem paktált marxistákkal; nem akarta megváltoztatni a világot, de nem is hitte, hogy ez a világ a világok legjobbika; nem érte atomsugárzás, de nem is akart atombombát dobni San Marinóra; becsülte a dolgos életet, de ambicionálta, hogy dolog nélkül megélhessen — egyszóval igazi polgárnak született, nőtt, fejlődött. Átlagpolgárnak, aki lehet éppen sikeres is, el is szürkülhet, de mindenképpen a század józan embere marad. S bizony, a kis Dilly nem kapott rá a dohányzásra és nem szívott füvet; tizennyolcadik éve előtt nem engedték bordélyba; kocogott, tanult matematikát, filozófiát, közgazdaságtant; járt zsúrokra és vizisízett; próbált zenét és vívást, bajnokságot nyert úszásban és fölvették a gimnáziumba; verseit honorálták az önképzőkörben és frizurája megfelelt a tengerészgyalogság mértékrendszerének; elolvasta a Hogyan csináljunk karriert? című könyvet és mnga is irt egy dolgozatot a mértékletes élet előnyeiről; kétszer mosott fogat naponta és türelemmel viselte felső protézisét. Eszményi gyereknek, kamasznak. felnőttnek indult tehát Dilly: megszerezte az érettségi bizonyítványt, a katonai alkalmasságot; hiába kerülgették ferdehajlamú fiúk és könnyűcske lányok, narancslevet ivott és primőröket esett; sírt a nagymama temetésén és Pope.v-jelmezt csinált a maszkabálra . .. Szóval, Dilly Leepfener elméletének nagyszerű igazolására indult Száz évet élhet ezzel az attitűddel. . . . kétszáz évet. .. dörzsölgette a tenyerét Mr. Leepfener. Reflexek, pulzus, cor, széklet, vizelet, minden ideális! Testsúly, magasság harmonikusabb nem lehet. Pszichiáter vizsgálta, tesztek özönével nyaggatták: Dilly a század optimuma! Megvan a recept az ember relatív halhatatlanságára! Dilly lábon vitte a tüdőgyulladást és szervezete gyógyszer nélkül győzte le a himlők mindenféle gyermekkori variációit. Dilly sosem vizelt az ágyba és a kelleténél többet nem onanizált Dilly maga lett a tökéletesség. Huszonnyolc évesen, megalapozott egzisztenciával nősült, Costa Ricára utazott nászútra, elhatározta, hogy januárban nemz utódot, a gyermekét úgy neveli fel. hogy megóvja minden veszélytől, s majdan egy biztosító társaság megbecsült üzletembere legyen. A nagy kísérlet nagyot fgért. Immár két generáció igazolja majd dr. John Leepfener elméletét. Talán Nobel-díj ... Lehetett volna is. Hanem szegény Leepfener professzor akkor, midőn már vetését arathatta volna súlyos nikotinmérgezéssel kórházba került. Ebből azonban még sikerrel megmenekülhetett volna, ha az alkohol nem szaggatja el az idegeit. Mit alkohol! Igaziból az LSD kezdte ki. , ' A nagy kísérletét nem fejez* hette be. Legjobb tanítványára', dr. Angina Pestorisra hagyta tudományos dossziéját. Talán majd ő befejezheti. Ám dr. Angina Pestoris mestere szomorú vége fölött sem meditálhatott igazán elmélyülten, mert nekrológjával egy napon olvashatta a Reporter Archuscban a Dilly Balek öngyilkosságáról szóló szomorú hírt, s búcsúlevelének lehangoló részletét: „Éltem példásan, ettem grammra, szerettem másodpercre, gondolkoztam átlagmódra. Ebből ennyi éppen elég volt." A nagy kísérlet itt érne véget, .Ha a tudomány nem követelne állandóan új bizonyítékokat! SZ. S. I. z ellentétektől terhes századelőn, 1903. április 23án. Szegeden született Tóth Béla, 6 gyermekes csizmadia egyik fiaként. Mint általában a szerény jövedelmű családok gyermekei, Tóth Béla is korán megismeri a kenyérkereset keserveit. A 6 elemi elvégzése után. 12 éves korában kifutófiúként már dolgozik, s az így szerzett kevéske pénzzel is igyekszik hozzájárulni az első világháború következményeként megnövekedett családi gondok enyhítéséhez. Néhány évvel később. 1920-ban, cipésztanulónak szegődik az Első Szegedi Cipész-, Csizmadia- és Papucskészítő Szövetkezethez, ahol felszabadul, s cipész szakmunkásként dolgozik itt egészen 1938-ig. majd még ebben az évben átkerül az ekkor létesült Dél-magyarországi Cipőgyárba. A munkásmozgalomba 1933-ban kapcsolódik be. Mint ismeretes, ebben az évben — a nagy gazdasági világválság utolsó évében — került hatalomra Hitler, s a finánctőkések Németországban fasiszta diktatúrát valósítanak meg. Magyarországon ugyanekkor az uralkodó osztályok legreakciósabb csoportjainak érdekeit kifejező Gömbös miniszterelnöksége alatt szintén megkísérlik a totális fasizmus bevezetését. Fokozódik a terror nemcsak az illegálisan tevékenykedő kommunisták ellen, hanem a legális munkásmozgalom — a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek, a munkás kultúr- és sportegyletek — ellen is. E küzdelmekkel teli időkben a baloldali, osztályharcos szociáldemokraták — elsősorban Lacsán Mihály, Bernáth András — segítségével válik szervezett munkássá, kapcsolódik be a sztrájkokba. 1933-ban az egyre növekvő megélhetési költségek ellensúlyozása érdekében, az Első Szegedi Cipész-, Csizmadia- és Papucskészítő Szövetkezet munkásai munkabéremelési akciót szerveznek, majd követeléseik teljesítése érdekében sztrájkba "l'épnetí." Tóth Béla szintén ott van '.' a.' sztrájkolok között. Később, 1936-ban, a Zsurkó-féle cipőgyár munkásai hagyják abba a munkát, ugyancsak v bérkövetelések miatt.. A szervezett munkásság — így Tóth Béla is — keresetük egy részének felajánlásával szolidaritást vállal a sztrájkolókkal, anyagilag támogatják őket. 1933-tór tagja a Bőripari Munkások Szakszervezete szegedi csoportjának. ahol munkája elismeréseként beválasztják a vezetőségbe. A szakszervezeti tevékenység mellett részt vesz a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének munkájában is. Ezekben az években egyre tudatosabban vállalja a munkássorsot, a munkások érdekeinek képviseletét. Közvetlenül a második világháború előtti hónapokban a szegedi munkásság egy része újabb bérkövetelési sztrájkokat szervez. Ugyanekkor arra is törekedtek, hogy képviselőik részt vehessenek a bérmegállapító bizottságok tevékenységében is. Ennek a Küzdelemnek az eredménye az, hogy Kópiás Jánosé (Pátria Cipőgyár), Tóth Béla (Dél-magyarországi Cipőgyár) bekerült a budapesti bérmegállapító bizottságba. A második világháború éveiben a hadiüzemmé nyilvánított Dél-magyarországi Cipőgyárban dolgozik, s a baloldali szociáldemokratákkal együtt igyekszik védeni a munkásság érdekeit. A fasiszta rendszer összeomlása. Szeged, az ország felszabadulása. Tóth Béla számára is a szó ' igaz értelmében felszabadulást jelentett. Mint tapasztalt, szervezett munkás, azonnal bekapcsolódik a termelés megindítási feltételeinek megteremtésébe. 1944 őszén a munkások a Délmagyarországi Cipőgyárban is létrehozták az Üzemi Tanácsot — üzemi bizottság —, amelynek tagjául megválasztották Tóth Bélát is. aki 1946-tól 1948-ig annak elnökeként tevékenykedik. A harcokban megedzett munkás 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, s a petöfitelepi pártszervezet vezetőségének tagjaként küzd a munkásosztály kizárólagos hatalmának megteremtéséért. 1948. március 25-én a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították. Szegeden állami tulajdonba került — többek között — a Dél-magyarországi Cipőgyár is, melynek igazgatói posztjára a népi demokratikus rendszer Tóth Béla elvtársat állította. Következetesen. a munkások érdekeit figyelembe véve, azokkal együtt dolgozva, erejét, egészségét nem kímélve dolgozott. önmagával, munkatársaival szemben igényes, szigorú, de igazságos vezető volt, akit .a dolgozók becsültek és szerettek. A Szegedi Cipőgyár és a Dél-magyarországi Cipőgyár 1955ös egyesítése után az I. számú telep vezetőieként dolgozott egészen 1963. július 15-ig, nyugdíjba vonulásáig. Az igazgatói munka mellett aktív résztvevője a pártmunkának is. A nyugdíjas évek sem jelentettek számára tétlenséget. Az 1970-es évek elején a Hazafias Népfront munkájába kapcsolódott be. s a petőfi telepi körzeti szervezet vezetőségében a titkárhelvettesi teendőket látfa el. Az 1977. február 7-én elhunyt Tóth Béla elvtárs munkás életútja a dolgozók jogaiért, a szocialista Mauvnrnrszág megteremtéséért küzdő forradalmárok életét példázza. Tevékenységét pártunk és államunk a Szocialista Hazáért Érdemrend mellett több más. magas kití'mtótössel is elismerte. DR. FEIIÉR ISTVÁN AZ ÉV SAJTÓFOTÓJA CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL — LENGYEL GÁBOR: VASUTAS