Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

4 Szombat, 1983. április 16. Határozat a Xil. kongresszus óta végzett Hatvan éve született munkáról és a párt feladatairól Komócsin Zoltán CFolytatas a 3. oldalról) pesseguk, értik, kepviselik és végrehajtják a part politikáját, s a szocialista erkölcs normái szerint élnek és dolgoznak. Bevált gyakorlatunk szerint, pártfunkciók kiveteUrvel minden tisztséget pártonkívüli is betölthet, ha a követeimenyeknek megíe'el. Gyorsítani es szervezettebbé kell tenni a káderutánpótlás nevelését, intézményesen is segíteni kell, hogy mindenki lehetőséget kapjon kepességei kibontakoztatására. H VII. Á párt nemzetközi tevékenysége A Magyar Szocialista Munkáspárt nemartközi tevékenységével az elmúlt években is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a kommunista és munkáspártok öszsztfogásának, a mozgalom nemzetközi akcióképességének erősítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordított a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő, hagyományosan jó kapcsolatok fejlesztésére. Tovább bővítette kétoldalú kapcsolatait a szocialista, a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, nágy fontosságot tulajdonított az őszinte véleménycseréknek, a testvérpórtok tapasztalatai megismerésének. Részt vett a közös akciókban, a nemzetközi tanácskozások munkájában, és kezdeményezően lepett fel a vitás kérdések tisztázását szolgáló elmcleti tanácskozások, kötetlen találkozók megtartásáért Pártunk tevékenysége a jövőben is arra irányul, hogy előmozdítsa a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom befolyásának növekedését, a pártok közös fellépését a legfontosabb problémák megoldása. mindenekelőtt a világ békéjének megőrzése érdekében. A mozgalom egységenek fontosságát, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelmét a proletár internacionalizmus követelményeit, valamint az alkotó útkeresés jogosságát és szükségességét egyaránt szem előtt tartva vesz részt a vitás kérdések tisztázásában. Az elvtársi vita folytatásával egyidejűleg az érintkezés fenntartására, a kapcsolatok és a kölcsönös szolidaritás erősítésére törekszik azokkal a pártokkal is, amelyeknek nézetei egyes kérdésekben elterést mutatnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt a XII. kongresszus határozatainak megfelelően erősíti kapcsolatait a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival. Az ideológiai nézetkülönbsegek ellenére nagy figyelmet fordít a kapcsolatok szélesítésére a szocialista, szociáldemokrata pártokkal, amit a feszültebb nemzetközi helyzetben különösen fontossá tesz az enyhüles eredményeinek vedelme. • • • A Központi bizottság megállapította: az elmúlt három évben vegzett munka tapasztalatai egyertelmücn tanúsítják, hogy a kongresszusi határozatok következetes végrehajtásával szilárdabb alapot teremthetünk távlati céljaink eléréséhez. Pártunk politikájára, népünk összefogásara, a szocialista rendszer megújuló képességére cpitvc megoldjuk az előttünk állo bonyolult feladatokat, megvalósítjuk a XII. kongresszus határozatait, és előbbre jutunk a szocializmus építésének útján. (MTI) Juhász Gyula-centenárium A „ költő Tudományos ülés, koszorúzások, ünnepi műsor Juhasz Gyula születésének centenáriuma Szeged irodalmának jeles ünnepe — mondta Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke tegnap, pénteken délelőtt a városi tanács dísztermében a Magyar Irodalomtörténeti Társasag vándorgyűlésének megnyitásakor. A XX. századi magvar líra kiemelkedő személyisége ezer szállal kötődött ehhez a városhoz. Embersége, tisztasága. következetessege maradandó érték. Egyszerre volt a remenytelen szerelem, a magvar tájat sok színnel festő. a ne peri kiálló, a forradalomért ie'kesedo. az elet győzelmét hirdető poéta A legszeged ibb költő emléke előtt tisztelgek a tegnapi tanácskozás. melynek minden programja bizonvította. hogy Juhász Gvu'a költői jövendölését az utókor. a mai nemzedék valósítja meg. A IViagvar Irodalomtörténeti Társaság az MTA Nyelv- es Irodalomtudományok Os? aiya, a Juhász Gvula Emlékbizottság és a TIT meg"€i szervezete által rer.dezett tudományos ülésszakon ott volt dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkara. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ülésszakot Tol nai Gábor akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Juhász Gyula Emlékbizottság elnöke vezette be. A bevezető elóariast Baroti Dezső, nyugalmazott tudományos tanácsadó tartotta Juhász Gyula világa címmel. Fölvetette, vajon az „egy-énekű" költő hangulati attitűdje a meghatározó, vagy ez csupán poézisének felszíni rétege, legkönnyebben befogadható szintje'.". Hogy teljes képei kapjunk erről a költészeról. verseinek teljes struktúráját meg kell ismernünk. Az előadó Juhász Gyula alkotói módszerének néhány vonósat vázolta ezután. Szólt arról, mikéop emelte a költészet birodalmába a kulturálisesztétikai élményeket; miként fordult, szembe a lázadó irodalmiság nevében kora kulturálatlan, silány, provinciális értékeivel; a népiség szentimentalizmusával és kiüresedett kliséivel. Korának gyermeke volt, egv ellentmondásokkal teli időszak ellentmondásos poétája. Nélküle a magyar líra terkepe lenne szegényebb. Nepi demokratizmusának éltetője, inspirálója a közösség erejének és dinamizmusónak felemelő érzése, a kétkeziekkel azonosulás élmenye. Nincs még egv költő irodalmunkban, akinek munkásságát a ..genius loci" olv meghatározó erővel itatná át. mint Juhasz Gyula életművet. A bevezető előadáshoz szólt hozzá Madacsy László nyugalmazott egyetemi tanár (Az élettói menekülő költő), Baranyai Zsolíegyetemi adjunktus (Juhász Gyula szépprozaja) es Lengyel András muzeológus (Juhász Gyula folyóirata. a Magyar Jövendő). Délután Palmai Kálmánnak. az irodalomtörténeti társaság főtitkáránál* elnökletével folytatódott a vándorgyűlés. Kispéter András egyetemi docens Az „újdalosok" közt regi Arany fia címmel tartott referátumot. melyhez Grezsa Ferenc főiskolai tanár (A Nyugat Juhász Gyula-képe). Csaplár Ferenc múzeumigazgató (Juhász Gyula és Kassák). Tasi József muzeológus (Juhász Gyula és Szabó Lőrinc) és Tverdota György tudományos munkatárs (Juhasz Gyula és József Attila) fűzött kiegészítést. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepségeket tartottak Juhász Gyula Roosevelt téri szobránál és a Belvárosi temetóbeli sírjánál. A Tisza-parton álló szo_ bor talapzatán elhelyezték a megemlékezés virágait a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia. a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. az. MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a megyei es városi tanács, a Hazafias Népfront megvei és városi bizottsága, az írószövetség, a Petőfi Irodalmi Társasag. Makó város ranácsa, a Juhasz Gyula Tanárképző Főiskola es a JATE vezető kepviselöi. A sírnál a Somogyi-könyvtar, a Móra Ferenc Múzeum, a Bartók Béla Művelődési Központ es a TIT Szeged városi szervezete neveben koszorúztak. » Hubay Miklósnak, a Magyar írók Szövetsége elnökének megnyitóját követően Bárdos Lajos zeneszerző Juhász Gyula: Bartók Bélának című versére írt vegyes kari kórusművének ősbemutatójával kezdődött a centenáriumi emlékmüsor a szegedi Kisszinházban tegnap este. A városi tanács művelődésügyi osztálya felkéréséie komponali müvet a Bartók Bela Kórus mutatta be Rozgonyi Éva vezetésevei. Ezt kövétően a Szegedi Nemzeti Színház művészei Juhász Gyula költeményeiből és prózai munkáiból összeállított műsort adtak elő. A program Vántus István— Juhász Gyula: Himnusz az emberhez című kantátájával fejeződött be. melyet a DÉLÉP Szegedi Zenebarátok Kórusa es a Szegedi Szimfonikun Zenekar adott elő Molnár László vezényletevei. élne. április 18-an lenne hatvanesztendős. Komocsin Zoltán elvtárs 51 éves korában hunyt el. Szinte hihetetlen, hogy ily fiatalon milyen sok. igen jelentős párt- és állami megbízást töltött be. A Felsőgallán 1923. április 18-án született, s csakhamar Szegedre került munkásifjú igen rövid idő alatt végtelenül gondos, megfontolt, kemény munkával érte' el a tisztségeknek azt a sorát, melyet nemcsak névlegesen, de valójóban tiszta becsülettel be is töltött. 1940-től volt kapcsolatban az illegális kommunista mozgalommal. 1944 októberében, a felszabaduláskor Szegeden a MA. DISZ-t szervezte. A negyvenes évek második felétől mind magasabb, felelősségteljesebb pártfunkciókat töl. töt! be. 1974. május 28-án hunyt el. A legmagasabb párt- és állami fórumok részéről közreadott gyászjelentés tisztségei közül megemlíti: a párt Központi Bizottságának s Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. s amit nem hivatalos okmány dosumentál. a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő narcosa. a nemzetközi kommunista mozgalom ismert személyisége. Szinte gvtiekiővel került kapcsolatba az illegális kommunista mczgaiomrhal. Nagyon fiatalon már a párt Központi Vezetőségének titkárságán dolgozott. maid 1948—1949 között a Vas megyei pártbizottság titkáraként tevékenykedett. 1950ben ismét a párt központi apparátusában találjuk, mint az agitációs osztály helyettes vezetőjét. Itt e munkakörijén maradéktalanul hasznosíthatta ifjúkori tapasztalatait. szervezőkészségét. Közben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő főiskola hallgatója lett. s itt újságírói képesítést szerzett. 1953-tól 1956 februárjáig ismét a Központi Vezetőségben dolgozott, előbb az agitációs és propagandaosztály helyettes vezetőjekent. majd vezetőjeként 1956 februárjától 1957 márciusáig a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára volt. Ezt követően 1957 áprilisától a KISZ országos szervező bizottságának vezetője lett, majd Központi Bizottságának titkára. Ettől kezdve sűrűsödnek azok a tisztségei, melyeket az előzőekben idézeti gyászjelentés is megemlít. , ó Komócsin Zoltán munkála minden, legapróbb mozzanatát is komolyan vette A temetésen elhangzott búcsúbeszéd is hangsúlyozta: nemzeti sorsfordulónk, felszabadulásunk első pillanatától kommunista hittel es bátorsággal az új lehetőségek birtokában arra összpontosította erejét, hogy megújuló hittel harcolva, a kommunisták. a haladó erők igazát vigve a nép közé. A párt mindig számíthatott rá mindenütt. ahol dinamizmusra, lelkesedésre volt szükség. Erőt. lelkesedést öntött a csüggedőkbe. a lövő iránt kételkedőkbe. Irasaiban nyomatékosan hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy erős és állandóan erősödik a munkás-paraszt szövetség a két alapvető osztály és az értelmiség összeforrottsága. ezzel együtt a magyar dolgozók népi állama. Sok barátig volt munkáson. pat asztok értelmiségiek eg' aránt. Hiszen az emberség és igényesség. mások iránti figyelem szerénység és egyszerűseg; ezek a tulo.donságoK jellemezték, s ereztek szamára sok barátot. Több alkalommal volt megyénkben országgyűlési kérviselő ,.A? az igazi hazát.k. ahol a legtöbb magunkfajta < mberre akaaurk." — Ilyesfajta elképzelései voltak képviselői nunkája során amit ma is emlegetnek e k'steleki választókerületi* m őt megisr.ieiő és megszerető választói Ezúttal Is hangsúlyozzuk, hoev a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját mélyen igazságot és szocialista dtrr.oki Ti/izmuson alapuló, politikának ítéite. és ilven viszonyok között kereste az. értelmiség helvét es jövőjét formáló szeiepét is Nagv jelentőséget tulajdonított a bíi álatn<„- és a hasznos. jr> gc a javaslatoknak. A-, értelmiséget sohasem mint önálló réteget vizsgálta. hanem azokat a kölcsönhatásokat is tanulmányozta, amely közérzetét. társadalmi magatartását meghatározták. Az értelmiség helyének, szerepének tudatosítása közben a nemzeti érdekek tő tényezői között egyben a múlt értékeire is felhívta a figyelmet Ezzel mintegv meghatározta az értelmiségnek azt ° kettős ténykedését. amely egyfelől a nemzeti nagvománvainak megbecsülését célozza, másrészt mindazoknak a vívmányoknak a megőrzését és továbbfejlesztését jelzi, amelyei kultuiális forradalmunk során elértünk. Miből is táplálkozik nemzeti önismeretünk. szocialista hazafiságunk? — kérdezte több alkalommal is írásaiban. Egyszerű. nyílt és kézenfekvő válaszokat adott ..Népünk . nagy fiainak példamutató élete és tevékenysége, történelmünk forradalmi, haladó hagyományai egyaránt forrásértéauek A szocialista hazafiság legfőbb jellemzője. hogy ben ne a nemzet, a haza s >rsa azonosul a szocializn us sorsával, a szocialista társadalmi rend építésével és megvalósításával " 1974 elején már sejtettük, hogy reménytelenül súlvos beteg. Ezt nyilván ő is észlelte. de erős akarattal ezt elpalástolta. Súlyos betegsége ala't is volt ereje az ország gondjaival foglalkoznia. s munkába temetkezve igyekezett elfelejteni a közelgő tragikus véget. Néhány l-.étte] |halála előtt a Népszabadságon keresztül elvtársi, baráti' intelmet küldött a lap milliós táborának K] hitte volna sogv az utolsó heteit élő Komócsin e'vtárs milyen megfontolt hatarozotisággal nyilvánította ki: ..Amit tennünk kell, végezzük el becsülettel, amit elértünk. v.« amennyiünk éroekeit és az utánunk következő nemzedék javát szolgaija." Komócsin Zoltán is ezt tette. Súlyos betegségében is kfi'este azt a szűk rést. melyen keres;.túlmenve a nemzet érdekét meg szolgáim lud!a k^iélv meginetódessei és igaz tmteri érzés-eli fai lalmas sze:etettél gondolunk vissza olv fiatalon bekövetkezett, népünknek '» nagy veszteséget jelentett tragikus halálára. Élete aránylag rövid volt de a végzett munkája eredményekben gazdag. Munkassaga. becsülete, humanizmusa joeldakent szolgál a mai generáció számóra is. DR. ANTALI TY GYÖRGY Május f-í jelszavak A Magyar Szocialista Munkáspárt kozpontj Bizottságának 1983. május elsejei jelszavai: L Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 5. Éljen a magyar es a szovjet nep megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysege! 7. Éljen a szocializmus és a béke! 8. Békét, biztonságot a világnak! 9. A világ békeszerető erőinek összefogásává) a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszereléséri! Ili. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! 11. Támogatjuk a szabadsagukért és a függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 12. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! | 13. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 14. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! 15. Előre az 1983. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 16. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és erősödjék szereietl hazánk, a Magyar Népköztársaság! Púja Frigyes előadása a megyei bíróságon Tegnap, penteken Szegedre latogatott Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter. Fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A külügyminiszter délután dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében a Szegedi Megyei Bíróság vendége volt. s időszerű nemzetközi kérdésekről tartott előadást Csongrád megye igazságügyi dolgozóinak. Púja Frigyes az esti órákban visszautazott Budapestre.